CyberPress.Sopron

(http://www.cyberpress.hu/)

Rovat: Hírek - események

2003. augusztus 20., szerda 04:19

A Páneurópai Piknik 14. évfordulóján

A Páneurópai Piknik 14. évfordulóján

    A Temesvárról indult romániai forradalmat bemutató, eddig Magyarországon nem látott kiállítással, a sopronpusztai határáttörés helyszínén koszorúzással, Fertőrákoson szoboravatással, a Hűségkútnál ünnepi megemlékezéssel tartották meg tegnap Sopronban a Páneurópai Piknik 14. évfordulóját.

    1989-ben sem a Páneurópai Piknik  szervezői, sem az akkori politikusok nem számítottak arra, hogy az 1989. augusztus 19-i sopronpusztai határnyitás egy világrendet megváltoztató folyamatot indít el.
    A Páneurópai Piknikre történő évenkénti megemlékezések során hagyománnyá vált az eseményhez kötődő dokumentumok kiállításon való bemutatása. A sopronpusztai áttörés fotó-, illetve írott és tárgyi dokumentumanyagának, majd a Német-német Múzeumból származó – a Kelet- és Nyugatnémetország közötti határsáv kialakítását, Németország szétszakítását bemutató – anyagok után a szervezők szándéka további, a határnyitást követő események, történelmi változások dokumentumainak bemutatása volt.
 

Orban Traian: Isten úgy akarta, hogy egy református lelkész legyen az, akinek a védelmére kelők végül is forradalmat csináltak

    Az az idei piknik-évfordulón a Temesvári Forradalom Emlékháza Múzeum – Románián kívül eddig be nem mutatott – anyagát láthatja Sopron közönsége.

-Temesváron ,,a hit alatt" Tőkés László református lelkész védelmében összefogott Temesvár népe, és elindította a diktatúra bukását. A temesvári 1898. december 16-22 közötti események hiteles és megrázóan tragikus képsorairól Orban Traian, a Temesvári Forradalom Emlékháza igazgatója szólt. Románok, magyarok, németek, szerbek, református, római katolikus, ortodox vallásúak együtt álltak ki Tőkés László, majd a forradalom eszméi mellett.
Orban Traian megindítóan hiteles tárlatbemutatóját és az eseményekről való beszámolóját követően Tőkés László, Királyhágó-melléki püspök mondott  köszöntő beszédet.

  • Mi magunk ne járuljunk hozzá az időnként önkéntelenül tett, időnként pedig szándékos történelem-hamisításhoz - mondta Tőkés László – hiszen gyakran tapasztalható, hogy egyes események kihullnak az utókor emlékezetéből, vagy nem az őket megillető helyen szerepelnek. A Páneurópai Piknik a berlini fal leomlása árnyékába szorult, ezért nyugaton hiányos kép alakult ki az eseményekről. Hasonlóképpen a temesvári események is a háttérbe szorultak, azzal, hogy a romániai forradalommal kapcsolatban a román történelemhamisítás igyekezett Bukarestet az előtérbe helyezni. A romániai forradalom Temesvárról indult. A B. W. Pannónia Med Hotelben nyílt kiállítás a történések hiteles bemutatása mellett arról szól, hogy Temesvár a hit és az összefogás példája.

    • - Az ahogyan a Közép-Kelet-európai változások című dokumentumkiállítás, a Páneurópai Piknik eseményét és a temesvári forradalmat az őket megillető helyre helyezi: önbecsülésünket is segítik - mondta Tőkés László.
     
    Rainer Jork: A függetlenség és a demokrácia az EU-ban is közös cél

    - 1989 decembere nem egy lezárt történelmi esemény, hanem egy hosszú úton való elindulásnak a kezdete, amely reményeink szerint egy új és jobb világba vezet. - Az úton való akadályok azoknak az erőknek a segítségével küzdhetők le, amelyek a közösség, a nemzet érdekeit képviselik - mondta Tőkés László.

  • Orban Traian, a forradalom egyik áldozata, a Temesvári Forradalom Egyesülete elnöke, a múzeum igazgatója a forradalomnak a tárlaton bemutatott eseményeiről beszélt. Szimbolikus jelentősége van a kiállításon annak, hogy a magyar nemzeti lobogó a Temes Megyei Pártbizottság székházáról a forradalmárok által megszerzett, címerétől megszabadított, román nemzeti zászló mellett helyezkedik el.

    • A kiállítás megnyitóját követően egy, a temesvári forradalmat megrázó képsorokkal bemutató film is levetítésre került, majd a megemlékezés-sorozat a határáttörés helyszínén folytatódott.
        A határsáv közvetlen szomszédságában kialakított emlékparkban Rainer Jork, a Bundestag tagja emlékezett 1989-re; aki hangsúlyozta : a magyaroknak meg kell őrizniük a békés forradalom szellemét.
     
    A város nevében Kovács László bizottsági elnök és Stöckert Tamás irodavezető koszorúzott

        Túri Gábor, Debrecen alpolgármestere, egykori szervező levélben köszöntötte az eseményt. ,, sokfelé kell vinni a hírt a világban, hogy e nap lényege mindenki előtt megvilágosodjon, feltáruljon" - üzente Túri Gábor, mert annak ellenére, hogy az augusztus 19-i események híre bejárta a világsajtót, ,,mégis a nemzetközi krónikák a berlini fal leomlásának közvetlen előzményei közé a szeptember 10-i hivatalos magyar határnyitást sorolják."
        A díszvendégeket követően a piknik egykori szervezői, a soproni önkormányzat kulturális bizottságának elnöke, valamint politikai pártok képviselői helyezték el koszorúikat a piknik emlékművénél.
        Az ünneplés Fertőrákoson folytatódott, ahol egy, az 1989-es határnyitásnak emléket állító köztéri kőszobor avatására került sort. A közeli kőbányából származó anyagot, egy, a faluban rendezett kőfaragtábor ideje alatt készítette Peller Csaba. A szoboravatón Ivanics Ferenc, a megyei közgyűlés alelnöke, a piknik egykori szervezője szólt az egybegyűltekhez, hangsúlyozva: az 1989. év a rendszerváltás egyik legragyogóbb éve volt, amely erőt és reménységet adott a magyaroknak, amelyre a jövőben is nagy szüksége lesz az országnak.
     

    Ivanics Ferenc: Kötelességünk kézen fogni a határon kívül rekedt magyarokat

    Az emlékezők ezt követően a soproni Kisvárkerületen, a Hűségkútnál gyülekeztek. Sopron három fontos történelmi eseménye közül a Páneurópai Piknik is szerepel Soltra E. Tamás szoborkompozícióján, ezért is döntött úgy a Páneurópai Piknik '89 Alapítvány, hogy a műsoros megemlékezés helyszínéül a Hűségkút körüli teret választja, ahol Tőkés László, 1989. augusztus 17-én, a páneurópai piknik résztvevőinek írt levelének felolvasását követően a református püspök apostoli köszöntéssel kezdte a több mint háromszáz egybegyűlt soproninak mondott ünnepi beszédét.
     

    Tőkés László: Hódolat Sopronnak, a Hűség Városának
        Tőkés László a soproniak ,,többszörös" hűségét méltatva szólt az egykori Bányászati Erdészeti Akadémia nyugatra menekült ötvenhatosainak hűségéről is. Ugyanakkor a nemzet iránti hűség erdélyi példáit említette Márton Áront, a néhai Nagy Géza kolozsvári református tanárt, és a még ma is élő Katona Szabó Istvánt, akik 1945-ben a magyarság megcsonkítása és megosztása ellen szembe mertek szállni a megalkuvásra hajlított többséggel.
    - Egy tőről fakad a soproniak, Márton Áron, és a temesváriak diktatúrával szembeforduló hűsége- mondta a püspök, aki a Judás apostol és Pál apostol szavaival a Káin útját járókhoz, és az élet útják járókhoz szólva hangsúlyozta: a nemzeti megmaradás fontosságát, amelynek az európai regionalizmus körülményei közötti egyik eszköze az összetartozás erősítése és az önrendelkezés.
    Az ünnepi hangulatot Kiss Gy. Attila, a Budapesti Fesztiválzenekar tagja tárogatójátéka és Bősze Beáta népdalai tették teljessé.

    T.É.