|
'Egy nemzet nem élhet hosszútávú sodródásban jövőkép, ciklusokon átívelő programok nélkül' Dávid Ibolya és Megyasszay László aktuálpolitikai kérdésekről Sopronban
Dávid Ibolya és Megyasszay László aktuálpolitikai kérdésekről Sopronban
Az MDF soproni szervezetének vendége volt a MTESZ-székházban augusztus 30-án Dávid Ibolya az MDF elnöke és Megyasszay László a megyei közgyűlés alelnöke, akik a közel száz fős hallgatóság előtt aktuálpolitikai kérdésekről tartottak előadást. Megyasszay László beszámolt arról, hogy a párt megalakulásának tizenötödik évfordulója alkalmából tartott megyei gyűlésen a "megfogyva bár, de törve nem" szlogennel ellentétben a sokan vettek részt. Tájékoztatott arról, hogy az önkormányzati választáson a párt a falusi listán tizennégy százalékot, kisvárosi listán tizenkét százalékot ért el, a megyei közgyűlésnek hat MDF-es tagja van.  Dávid Ibolya szerint az arról szóló viták után, hogy mit jelent egy rendszerváltozásban egy tömegmozgalom illetve egy párt szerepe, törvényszerű és szükségszerű volt 1988-ban az MDF párttá alakulása, mert parlamentáris demokráciát pártok nélkül nem lehet építeni, ezt bizonyítja az európai gyakorlat. Ezért fontos, hogy egy országban milyen pártstruktúra alakul ki, milyen értéket közvetítenek a pártok, melyek azok a politikai érdekazonosságok amelyek a pártokat összetartják.
Idézve Kossuth Lajost: "Van amikor a történelemnek az óraharangja egy nagyot kondít és ezt meg kell hallani", a politikus úgy értékelte, hogy a rendszerváltozás hajnalán, egy történelminek nevezhető időszakban, tizenhárom-tizenöt évvel ezelőtt volt érezhető utoljára ez a kondulás és újra ez érezhető az utóbbi hónapokban. Az elnökasszony fontosnak tartja, hogy tizenöt évvel a rendszerváltozás után, legyen egy mérsékelt, higgadt erő, amelyben megvan az a képesség, hogy az aktuális történelmi sérelmeit félretegye. Ezt az MDF a rendszerváltás kezdetén megtette és nem hagyta, hogy az 1990-es évek eleje azzal kezdődjön. ki mit fog törleszteni az előző rendszerrel szemben, mert eljátszotta volna a rendszerváltás legnehezebb éveit. Nem volt elhanyagolható tény, hogy 1990-ben még itt voltak az orosz csapatok, létezett a munkásőrség, és a környező országokban szinte kivétel nélkül forradalommal járt az átalakulás. Az 1990-es átalakulás a jövőre koncentrált és nem a múlt sérelmeire. Dávid Ibolya szerint a társadalom nem tulajdonít kellő jelentőséget
annak, hogy mit jelent Magyarország számára az európai uniós csatlakozás.
Ma Magyarország nem foglalkozik kellő súllyal azzal a kérdéssel, ami
mindannyiunk jövője, hiszen már most összefolyik a munkahelyteremtés az
uniós csatlakozás különféle elemeivel. A mai magyar politikai közélet felszínes
ebben a kérdésben. A tavaszi népszavazási kampányból a leglényegesebb részek
maradtak ki, hogy fel tudjuk készíteni a társadalmi rétegeket, csoportokat,
szakmákat leszakadó térségeket, városokat és kis településeket, hogy mit
jelent majd részt venni egy európai érdekérvényesítésben, és azóta sem
történt ebben a kérdésben jelentősebb előrelépés. A tudomány, a gazdasági
élet szereplőinek kellene ezekre a kérdésekre választ adni, ellenkező esetben
ennek hátrányát fogjuk érezni az elkövetkező években.
Borbély József az MDF helyi szervezetének elnöke, Dávid Ibolya az MDF elnöke és Megyasszay László a megyei közgyűlés alelnöke A politikus hangsúlyozta: egy nemzet nem élhet hosszútávú sodródásban jövőkép, ciklusokon átívelő programok nélkül, amelyek mentén elkezdi megszervezni az életét. Az ország gazdasági helyzetét értékelve, az elnökasszony elmondta:
bő egy évvel ezelőtt az MDF úgy gondolta, hogy meg kell adni a lehetőséget
az új kormánynak arra, hogy olyan gazdaságpolitikát kezdjen el ami az ország
javát szolgálja. A kormányváltás utáni bő egy év mérlege: egyik oldalon
a száznapos jóléti csomag, - amelyet egyedül az MDF nem szavazott meg,
mert tudta, hogy nincs meg a fedezet amelyre alapozottan beváltotta választási
igéretét a baloldal, - a másik oldalon a jövő évi költségvetési
törvény előkészítése során tervezett 550 milliárdos megszorító csomag .
Ezzel a kormányzat kétszeresen veszi el, azt amit tavaly jóléti intézkedés
címén megadott.
A közélet változásairól a politikus elmondta, hogy a rendszerváltozás
óta nem volt ilyen erős a korrupció. A közéletbe, a pártokba, a demokráciába
vetett bizalom megingatására alkalmas korrupciós ügyek nagy kárt okozhatnak
az országnak.
"A közpénzekkel való bánásmód annak fokmérője számomra, hogy ki, mennyire érett a közéletre, és arra a bizalomra, amit egy választáson az állampolgárok adhatnak egy másik embernek vagy csoportnak ahhoz, hogy az ország ügyeit intézzék" - közölte a az MDF elnöke Az elnökasszony úgy gondolja: "Ha egy országnak két politikai elitje van, akkor nagyon hamar megjelenik egy olyan gazdasági elit, amelyik megkeresi mindkettőhöz a maga bejárását és nem érdekli ezt a gazdasági elitet, hogy ki van éppen hatalmon. Egy érdekli: legyen meg a kapcsolatrendszere amelyikkel bárki van kormányon, a maga felelőségrevonását elkerülhesse". Az elmúlt egy év Postabank, titkosszolgálati és K&H Equities botránya alapján Dávid Ibolya úgy látja, hogy ha egy ország elindul az erőltetett kétpártiság felé, akkor hosszú távon a nemzet kárát szolgálja. A K&H Equities botránya kapcsán az MDF elnöke fontosnak tartja hogy a független igazságszolgáltatás segítségével kiderüljön a teljes igazság, hangsúlyozta, hogy a pártnak 14 év alatt egyetlen korrupciós ügyhöz sem volt köze. A nemzetpolitikáról szólva elmondta, hogy vakvágányra került az elmúlt időszakban, még mindig lehetne rajta javítani, az MDF által meghirdetett kettős állampolgárság, ami mellet aláírás gyűjtést kezdeményeztek, nagyon szűk tartalmú, csak az anyaországgal való kapcsolat segítését szolgálja azokban a szomszédos országokban élő magyaroknak, akik nem kerülnek be ebben a bővítési körben az Európai Unióba. A továbbiakban a politikusok kérdésekre válaszolva a kórháztörvénnyel a közoktatási törvénnyel, a gyárbezárásokkal kapcsolatban fejtették ki álláspontjukat. tsz |
