CyberPress.Sopron

(http://www.cyberpress.hu/)

Rovat: Közélet

2003. augusztus 31., vasárnap 22:56


'Egy nemzet nem élhet hosszútávú sodródásban jövőkép, ciklusokon átívelő programok nélkül'

Dávid Ibolya és Megyasszay László aktuálpolitikai kérdésekről Sopronban

Dávid Ibolya és Megyasszay László aktuálpolitikai kérdésekről Sopronban

Az MDF soproni szervezetének vendége volt a MTESZ-székházban augusztus 30-án Dávid Ibolya az MDF elnöke és Megyasszay László a megyei közgyűlés alelnöke, akik a közel száz fős hallgatóság előtt aktuálpolitikai kérdésekről tartottak előadást.

Megyasszay László beszámolt arról, hogy  a párt megalakulásának tizenötödik évfordulója alkalmából tartott megyei gyűlésen  a "megfogyva bár, de törve nem" szlogennel ellentétben a sokan vettek részt. Tájékoztatott arról, hogy az önkormányzati választáson a párt a falusi listán tizennégy százalékot, kisvárosi listán tizenkét százalékot ért el, a megyei közgyűlésnek hat MDF-es tagja van.

Az eredmény a folyamatos munkának, a szimpatizánsoknak és a jó sajtókapcsolatnak köszönhető. A rendezvényen  az előző tizenöt év tevékenységét összegezték.  Az MDF önállóan kíván indulni az Európai Uniós választásokon, ez lesz a következő megmérettetés, be kívánják bizonyítani a közvélemény számára azt amiben hisznek: az MDF-re szükség van. Értékelése szerint a 2006-os választások után az MDF megkerülhetetlen polgári kormányzati tényező lesz, és reményei szerint a vidékfejlesztési minisztérium irányítását is átveheti.

Dávid Ibolya szerint az arról szóló  viták után,  hogy mit jelent egy rendszerváltozásban egy tömegmozgalom illetve egy párt szerepe, törvényszerű és szükségszerű volt 1988-ban az MDF párttá alakulása, mert parlamentáris demokráciát pártok nélkül nem lehet építeni, ezt bizonyítja az európai gyakorlat. Ezért fontos, hogy egy országban milyen pártstruktúra alakul ki, milyen értéket közvetítenek a pártok, melyek azok a politikai érdekazonosságok amelyek a pártokat összetartják.

Visszatekintve a tizenöt évre, az elnökasszony elmondta, hogy az MDF semmit nem kapott könnyen, a nehézségekben és a változásban a magyar társadalom legalább ilyen módon vette ki a részét, mint a párt.
Idézve Kossuth Lajost:  "Van amikor a történelemnek az óraharangja egy nagyot kondít és ezt meg kell hallani", a politikus úgy értékelte, hogy a rendszerváltozás hajnalán, egy történelminek nevezhető időszakban, tizenhárom-tizenöt  évvel ezelőtt  volt érezhető utoljára ez a kondulás és újra ez érezhető az utóbbi hónapokban.
Az elnökasszony fontosnak tartja, hogy tizenöt évvel a rendszerváltozás után, legyen egy mérsékelt, higgadt erő, amelyben megvan az a képesség, hogy az aktuális történelmi sérelmeit félretegye. Ezt az MDF  a rendszerváltás kezdetén megtette és nem hagyta, hogy  az 1990-es évek eleje azzal kezdődjön. ki mit fog törleszteni az előző rendszerrel szemben, mert eljátszotta volna a rendszerváltás legnehezebb éveit.
Nem volt elhanyagolható tény, hogy 1990-ben még itt voltak az orosz csapatok, létezett a munkásőrség, és a környező országokban szinte kivétel nélkül forradalommal járt az átalakulás. Az 1990-es átalakulás a jövőre koncentrált és nem a múlt sérelmeire.

Dávid Ibolya szerint a társadalom nem tulajdonít kellő jelentőséget annak, hogy mit jelent Magyarország számára az európai uniós csatlakozás.
"Lehet szeretni és lehet nem szeretni az európai uniós csatlakozást" - mondta, de meggyőződése, hogy a kimaradásunk az Európai Unióból járhatatlan út lett volna, ugyanakkor a csatlakozás sok nehézséggel fog járni. Közép-Európában ezekben a hónapokban dől el, a költségvetési törvény következménye lesz az, hogy ki válik ennek a térségnek olyan gazdasági, pénzügyi központjává, amely a csatlakozó országok jobb versenyképességét biztosítja.

Ma Magyarország nem foglalkozik kellő súllyal azzal a kérdéssel, ami mindannyiunk jövője, hiszen már most összefolyik a munkahelyteremtés az uniós csatlakozás különféle elemeivel. A mai magyar politikai közélet felszínes ebben a kérdésben. A tavaszi népszavazási kampányból a leglényegesebb részek maradtak ki, hogy fel tudjuk készíteni a társadalmi rétegeket, csoportokat, szakmákat leszakadó térségeket, városokat és kis településeket, hogy mit jelent majd részt venni egy európai érdekérvényesítésben, és azóta sem történt ebben a kérdésben jelentősebb előrelépés. A tudomány, a gazdasági élet szereplőinek kellene ezekre a kérdésekre választ adni, ellenkező esetben ennek hátrányát fogjuk érezni az elkövetkező években.
Az aktuálpolitikai viták helyett ma, mint annak idején az ellenzéki kerekasztal volt, ugyanilyen fontos  lenne egymáshoz ültetni azokat az értelmiségieket és gondolkodókat, akikre támaszkodva, meg lehet határozni, hogy mi lesz velünk, magyarokkal, három, öt, tíz év múlva.
Ez nem költségvetésről-költségvetésre eldöntendő kérdés, hanem egy hosszútávú, ciklusokat átívelő program tárgya kell legyen. Függetlenül attól, hogy ki van kormányon és 2006-tól ki fog kormányozni, ha egy nemzet nem érzi meg azt, hogy a gondolkodóinak legjavát válaszokra kényszerítse, nagy bajban lesz az ország - mondta Dávid Ibolya


Borbély József az MDF helyi szervezetének elnöke, Dávid Ibolya az MDF elnöke
és Megyasszay László a megyei közgyűlés alelnöke

A politikus hangsúlyozta: egy nemzet nem élhet hosszútávú sodródásban jövőkép, ciklusokon átívelő programok nélkül, amelyek mentén elkezdi megszervezni az életét.

Az ország gazdasági helyzetét értékelve, az elnökasszony elmondta:  bő egy évvel ezelőtt az MDF úgy gondolta, hogy meg kell adni a lehetőséget az új kormánynak arra, hogy olyan gazdaságpolitikát kezdjen el ami az ország javát szolgálja. A kormányváltás utáni bő egy év mérlege: egyik oldalon a száznapos jóléti csomag, - amelyet egyedül az MDF nem szavazott meg, mert tudta, hogy nincs meg a fedezet amelyre alapozottan beváltotta választási igéretét a baloldal, -  a másik oldalon  a jövő évi költségvetési törvény előkészítése során tervezett 550 milliárdos megszorító csomag . Ezzel a kormányzat kétszeresen veszi el, azt amit tavaly jóléti intézkedés címén megadott.
Ugyanakkor minden gazdasági mutató sokkal rosszabb mint egy évvel ezelőtti. - gazdasági depreszzióra utaló jelek vannak, ami azt mutatja, hogy a kormányzat által egy év alatt megvalósított gazdaságpolitika elfogadhatatlan - mondta a parlament alelnöke.

A közélet változásairól a politikus elmondta, hogy a rendszerváltozás óta nem volt ilyen erős a korrupció. A közéletbe, a pártokba, a demokráciába vetett bizalom megingatására alkalmas korrupciós ügyek nagy kárt okozhatnak az országnak.
A Dávid Ibolya számára minden korrupciós ügy csúcsát jelkentő K&H Equities brókercégnél napvilágra került  eset alkalmas arra, hogy az egész magyar gazdaságba, pénzügyi világba, diplomáciai testületbe, a titkosszolgálatokba vetett bizalmat gyöngítse.

"A közpénzekkel való bánásmód annak fokmérője számomra, hogy ki, mennyire érett a közéletre, és arra a bizalomra, amit egy választáson az állampolgárok adhatnak egy másik embernek vagy csoportnak ahhoz, hogy az ország ügyeit intézzék" - közölte a az MDF elnöke

Az elnökasszony  úgy gondolja: "Ha egy országnak két politikai elitje van, akkor nagyon hamar megjelenik egy olyan gazdasági elit, amelyik megkeresi mindkettőhöz a maga bejárását és nem érdekli ezt a gazdasági elitet, hogy ki van éppen hatalmon. Egy érdekli: legyen meg a kapcsolatrendszere amelyikkel bárki van kormányon, a maga felelőségrevonását elkerülhesse".

Az elmúlt egy év Postabank, titkosszolgálati és K&H Equities botránya alapján Dávid Ibolya úgy látja, hogy ha egy ország elindul az erőltetett kétpártiság felé, akkor hosszú távon a nemzet kárát szolgálja.

A K&H Equities botránya kapcsán az MDF elnöke  fontosnak tartja hogy a független igazságszolgáltatás segítségével kiderüljön a teljes igazság, hangsúlyozta, hogy a pártnak 14 év alatt egyetlen korrupciós ügyhöz sem volt köze.

A nemzetpolitikáról szólva  elmondta, hogy vakvágányra került az elmúlt időszakban, még mindig lehetne rajta javítani, az MDF által meghirdetett kettős állampolgárság, ami mellet aláírás gyűjtést kezdeményeztek, nagyon szűk tartalmú, csak az anyaországgal való kapcsolat segítését szolgálja azokban a szomszédos országokban élő magyaroknak, akik nem kerülnek be ebben a bővítési körben az Európai Unióba.

A továbbiakban a politikusok kérdésekre válaszolva a kórháztörvénnyel a közoktatási törvénnyel, a gyárbezárásokkal kapcsolatban fejtették ki álláspontjukat.

tsz