|
Barokk hangulat a belül is megújuló domonkos templomban
A XVIII. században épült Domonkos templom több éve tartó restaurációja egy újabb szakaszához érkezett. A jellegzetes barokk belső megújításán dolgozó Velledits Lajossal rajzteremben folytatott beszélgetésünkkor a restaurálás koncepciójáról, anyagi és egyéb nehézségeiről, illetve a korok szemléletbeli különbségeiről beszélgettem.
- Mennyire volt rossz állapotban a templombelső?
 - Mit illik tudni Zádori Zoltánról, és a stílusáról? Egy nagyon érdekes egyéniség volt a Dunántúlon élt, két évvel ezelőtt elhunyt, Zoli bácsi. A nagy templomfestő generáció egyik utolsó tagjaként, sajátos stílusban alkotott. Tanulmányait még a háború előtt végezte, így művein érződik a római iskola édeskés hatása, melyet elegyített egy általában modernnek tartott, kubisztikus stílussal. - A szekkók helyreállítása mellett mi változik meg majd a mennyezeten?
 Első lépésként egy építész-technikussal felméretjük a “terepet”. Jelen esetben a mennyezet kiterített nézetére is szükségünk volt, hiszen a díszítések az egész gömbfelületet beborítják majd. Az oldalfalak esetében könnyebb helyzetben vagyunk, azokon kevesebb lesz a díszítő elem, és a nézetük amúgy is megmutatja saját magát. A megtervezett motívumokat egy kartonon felnagyítjuk 1:1 méretre, majd pausz papírra átmásolva kilyuggatjuk, és szenes zacskók segítségével átrajzoljuk a falra. A szekkók restaurálása a rájuk rakódott szennyeződésektől történő megtisztításukkal kezdődik, amely eljárás során sajnos az eredeti festékekből is elvesztünk valamennyit. Ezt követően a felületet egy konzerváló szerrel kétszer-háromszor átpermetezzük, így sikerül rögzíteni a peregő festékdarabkákat. Utolsó, ám legjelentősebb lépésként kiegészítjük a hiányokat, különös tekintettel Zoli bácsi közel száz négyzetméteres mennyezetképére. Szép számmal akad olyan falfelület, ahol a vakolat pótlását is elvégezzük.  - A motívumok megfestésekor igyekszünk a XVIII. század közepének szellemét visszaidézni. A festésmód is követi a századra jellemző általánosan bevált freskófestő gyakorlatot, annak dacára, hogy jelen esetben szekkókról van szó. A színelőkészítés, és a színválasztás is a barokk ízlésnek megfelelően történik, ugyanis ezek bizonyos jelentéssel, imitációs szándékkal bírtak. A nyers építőanyagokat mindig valamilyen nemesebb hatású anyaggal próbálták elfedni, mintha egy vakolatból rakott pillér márványból, egy gipszből öntött oszlopfő, pedig aranyból lenne. A hétköznapi nézelődő így könnyen zavarba jött, nem tudván mi az ami valós, és mi az ami “csak” imitáció. Ám ezekből a fogásokból már sok feledésbe merült, annak ellenére, hogy a neobarokk idején próbálkoztak az újjáélesztésükkel. Mi is a XVIII. század szellemének “visszaidézésén” fáradozunk, annak ellenére, hogy ma már más eszközökkel dolgozunk, és időben is távol vagyunk. A múlt és a jelen között nagy a szemléletbeli különbség, hiszen ha a falon valami ma megjelenik, az a fogyasztói társadalom igényeinek megfelelően összeválogatott színkártyákkal történik. Ennek ellenére mi a természetes festékből (pigmentekből) keverjük a színeket.  - Az időjárás és a pénz. A +15 C fokos hőmérséklet a legideálisabb, hiszen akkor lehet a megdermedt falfelületre rávinni a festéket. A nagyobb munkálatokat e feltételek megléte nélkül sajnos nem tudjuk elvégezni. Tehát a restaurálásnak a nyári időszak kedvez, a teljes három hónap azonban a legritkább esetben áll a rendelkezésünkre, mégpedig a pénz hiánya miatt. A manapság négyzetméterenkénti 50-60 ezer forintos, vagy még annál is magasabb költségeket legtöbb esetben kormányzati forrásokból állják a “megrendelők”. A központi költségvetés általában januárra alakul ki. Az illetékes minisztérium viszont csak május felé kapja meg a kialkudott pénzeket, amelyeket jó, ha augusztus közepére leoszt a helyi szerveknek. A pályázatok elbírálása után jobb esetben is októberre kapjuk meg a munkálatokhoz szükséges pénzt. Vagyis az egész rendszer abszolút idétlen, és teljesen ellentmond a restaurálásnak, és annak technikai és műszaki szempontjainak.
- Az idétlen rendszert figyelembe véve, mikor gyönyörködhetünk a
megújult barokk belsőben?
Stöckert Dávid
|
