|
Sokrétűen hasznosítható a fekete bodza
Fekete
bodza
(Sambucus nigra
L.)
Elnevezésében hasonlóan hangzik a gyalogbodza (Sambucus ebolus)
is, de az egy másik, lágyszárú faj.
Elterjedése
Szinte mindenhol - így Sopron környékén is - elterjedt, különösebb
utánjárás nélkül megtalálható sűrűn ágas cserje, vagy - esetenként
akár 10 m-esre is megnövő - másodlagos fa. Érdekesség, hogy egyes
mediterrán vidékeken kultúrnövényként művelik.
Leírása
Levele páratlanul szárnyasan összetett, rendszerint 5 levélből áll. A
levélkék hosszas tojásdadok, mintegy 10 cm hosszúak, kihegyezettek,
fűrészes fogúak. Virágzata az ágak végén álló, szétterült, dús
virágzatú bogernyő. A virágok aprók, sárgásfehérek (krémszínűek),
jellemző, kellemesen fűszeres illatúak; május-júniusban nyílnak.
Termése 5-8 mm átmérőjű, gömbölyű, feketéslila színű, lilásvörös vagy
zöld nedvű, édes-savanykás ízű bogyó. Hajtásai paraszemölcsösek,
egyébként simák, belül fehér és puha belűek.
Haszna
A friss virágot, bogyót a konyhában
ételek, italok
elkészítésére
is
felhasználhatjuk, szárított részeiből szintén konyhaművészeti remekek
alapanyagai lehetnek, de a gyógyhatású szerként is helyük van a
házipatikában.
A virágszárítmány (Sambuci flos) izzasztó glikozidát,
illóolajat, cukrot, cseranyagot, gyantát, szambunigrin
kéksavglikozidát tartalmaz. A bodzavirág tea hűléses betegségekben
használt izzasztó, vizelethajtó, köhögéscsillapító és enyhe hashajtó
hatású. Kellemes íze miatt akár mindennapi reggeli vagy üdítő italként
is szolgálhat. A bodzavirág borban áztatva annak muskotályszerű ízt
kölcsönöz. Ha valaki virágot akar szárítani, akkor üdén nyíló
virágzatát a lehető legrövidebb kocsánnyal kell gyűjteni: közvetlenül
az elágazások kezdeténél kell a virágernyőt lecsípni. Az összegyűjtött
virágernyőket hosszasan tárolni nem szabad, minél hamarabb egyenként
fel kell aggatni, és zörgősre szárítani. A szárítmány akkor megfelelő
minőségű, ha a virágocskák eredeti színüket megőrzik.
A szárított bodzabogyó (Sambuci fructus vagy Sambuci bacca)
gyümölcssavakat, C és A vitamint, cukrot, nagy mennyiségű cseranyagot
és nyomokban illóolajat tartalmaz. A drogból készült teát hashajtónak
használhatjuk. Szárításhoz a bogyókat éretten, fürtökben kell szedni.
Majd - mint a virágot - felaggatva "borsszárazra" szárítani, és a
kocsányokról le kell morzsolni.
A bodzacserje leveléből (Sambuci folium) készült tea
cseranyagot, gyantát, szambucin-alkaloidát, A-provitamint tartalmaz.
Teáját reumás bántalmak ellen, továbbá vizelethajtónak, izzasztónak és
lázcsillapítónak használják. Koszorúér betegségben szenvedők időnkénti
légszomjának csillapítására is ajánlják.
Forrás:
Rápóti Jenő - Romváry Vilmos (1980): Gyógyító növények. Medicina
Könyvkiadó, Budapest
Polunin, Oleg (1981): Európa fái és bokrai. Gondolat Könyvkiadó,
Budapest
-=255=-
|
