|
Tíz éve e napon sokan szomorúak voltunk
1993. október 31. 22:00
Tíz éve e napon sokan szomorúak voltunk
Milyen sokféle "üzenete" van e napnak - hogy a divatos szóval éljek -, október 31-ének. A Reformáció Napja. Takarékossági Világnap. Halloween (A babona szerint ezen a napon még egyszer hazatér azoknak a szelleme, akik abban az évben haltak meg. A szellem pedig szabadon tehet, amit csak akar.)
Tíz éve, az alcímben látható időpontban... szűnt meg a Szabad Európa Rádió magyar adása, mely Szabad Magyarország Hangja néven 1951. október 6-án kezdte meg működését.
Hogy a fiatalabbak számára is kézzel fogható jelentőségét aláhúzzam, a Rádiónak az időben hozzánk közelebb álló eseményekkel kapcsolatos egyedülálló tájékoztató szerepére térek ki.
1982 októberében már mindenki tudta: a Szovjetunió első számú vezetője, Brezsnyev a halálán van. A szocialista média napi gyakorlata: agyonhallgatás. A Szabad Európa Rádió ellenben sok műsorában foglalkozott a kérdéssel, azaz: "Ki következik a székben?". Részletesen ismertették Andropov és Csernyenko életrajzát mint várható vezetőkét, de már akkor megnevezték és alaposan bemutatták Mihail Gorbacsov személyét is. Tehát: a legpontosabb információkat tudhatták meg a hallgatók a Szovjetunió erős embereiről, s a tőlük nagy valószínűséggel várható irányvonalról.
1986-ban a Szabad Európa Rádió azonnal tudósított a csernobili atomkatasztrófáról, a svéd meteorológiai hírek, sugárzásmérés alapján, már vasárnap reggel hatkor, ha jól emlékszem. Ismertették a légmozgások valószínűsített alakulásából: körülbelül mely európai vidékeken kell és milyen óvintézkedéseket tenni - saláta és más szabadföldi zöld növény fogyasztásától óvakodni stb.
A magyarországi rendszerváltás előkészítésében rendkívül fontos szerepet játszott a Szabad Európa Rádió. Beszámoltak a hazai ellenzék munkájáról. Már 1977-ben hírt adtak a csehszlovákiai ellenzék Charta '77 nevű mozgalmáról, illetve arról, hogy Magyarországról kik csatlakoztak aláírásukkal a mozgalomhoz. Azaz: azok, akiknek neve a Szabad Európa Rádióban elhangzott, nagy kockázatot vállaltak idehaza - s akár patetikus, akár nem, én hősöknek tartom őket. VÁLLALTÁK tetteiket, s a következményeket is... melyek nem is maradtak el. A magyar lakosság a rádióból tudott Ifjabb Rajk László és édesanyja, Demszky Gábor, Konrád György, Kőszeg Ferenc, Solt Ottília, a zongoraművész Kocsis Zoltán és a többiek tevékenységéről és sorsáról - atrocitások, házkutatás, vagyonelkobzás, letartóztatás, kihallgatás stb.
Akik a Szabad Európa Rádió rendszeres hallgatói voltak, jóval hamarabb tudták, milyen is a szocialista rendszer valódi állapota, s biztosak voltak abban is: az építmény sorsa - a szétesés.
Sebők Lili
|