CyberPress.Sopron

Szent Márton napi ünnepség Pannonhalmán
www.mti.hu

Pannonhalma, 2003. november 6. (MTI) - Nagy Gáspár költõt Szent Márton-díjban részesítették lírai tevékenysége elismeréséül, a kitüntetést a Pannonhalmi Bencés Fõapátságban rendezett Szent Márton napi ünnepségen csütörtökön adták át a lírikusnak.
    A díjat a Bábolna Rt., a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. a pannonhalmi fõapátsággal karöltve alapította azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak nemzeti örökségünk és kulturális értékeink megõrzéséhez és a pannon térség természeti és kulturális adottságainak megismertetéséhez.
    Az ünnepségen Várszegi Asztrik püspök fõapát a díjazott életpályáját ismertetve a költõ és Pannonhalma kapcsolatáról is szólt.
    Nagy Gáspár a pannonhalmi bencés gimnáziumban érettségizett, és elsõ költõi estjeinek egyikét is a településen tartotta az 1970-es években - mondta Várszegi Asztrik.
    A kitüntetett költészetét méltatva a fõapát hangoztatta: Nagy Gáspár lírája egyesíti a hagyományos és a modern költészet elemeit, mûveiben jelen van az érzelem és az irónia, a távolságtartás és a pátosz.
    "Alkotásait az esztétikai szép, és az etikai jó egysége jellemzi" - mondta a fõapát.
    Az ünnepségen Erdõ Péter bíboros prímás, esztergom-budapesti érsek emlékezett meg Szent Mártonról a pannonhalmi bazilika és monostor védõszentjérõl.
    A bíboros érsek felelevenítette Pannónia szülöttjének életpályáját.
    Keresztény, európai és szent volt, az elsõ olyan személyiség, akit szentként tiszteltek, pedig nem volt vértanú - mondta Erdõ Péter.
    Támogatta, gondozta a szegényeket, az elesetteket, s ezzel hívta fel személyére IV. századi kortársainak figyelmét - hangoztatta a bíboros prímás.
    Az ünnepségen koncertet adó Liszt Ferenc Kamarazenekarnak a Magyarország Európában Alapítvány elismerõ oklevelét adta át Göncz Árpád volt köztársasági elnök, az alapítvány elnöke a zenekar mûködésének 40 éves évfordulója alkalmából.
    Az ünnepséget követõ pohárköszöntõjében Mádl Ferenc köztársasági elnök a szolidaritást emelte ki Szent Márton püspök személyiségének jellemvonásai közül. Arról a tulajdonságáról beszélt, amellyel a szegényeket, a jogfosztottakat felkarolta, s ezzel példát adott az utókornak is.

Huszonhat évvel felbocsátása után a Voyager-1 amerikai ûrszonda elérte a Naprendszer peremét – közölték szerdán amerikai tudósok. Az ûrszonda jelenleg legalább 13,5 milliárd kilométeres távolságban halad a Földtõl – ez a Föld és a Nap közötti távolság kilencvenszerese. A Voyager-1 az elsõ olyan, ember alkotta szerkezet, amely ilyen messze távolodott el bolygónktól és mûszereirõl még mindig küld adatokat – jelentették a hírügynökségek.

Az 1977-ben felbocsátott ûrszonda élettartama messze felülmúlta a tudósok várakozásait: eredetileg csupán öt évre tervezték. A szonda azonban még sokáig mûködhet. Edward Stone, a Voyager-1 programmal foglalkozó kutató az amerikai ûrkutatási hivatal (NASA) székházában tartott szerdai sajtóértekezleten legalábbis kijelentette, hogy a Voyager-1 energiaellátása rendben van, s ha semmilyen mûszer nem romlik el, a szonda 2020-ig is szolgáltathat adatokat.

A Voyager-1-et 1977. augusztus 20-án indították el a floridai Cape Canaveral ûrrepülõtérrõl. Ez eddig az egyetlen ember alkotta szerkezet, amely találkozott a Naprendszer mind a négy óriásbolygójával. A Voyager-2 után szeptember 5-én bocsátották útjára az egyes számot viselõ hasonnevû szondát: a Voyager-1 azonban ikertestvérénél gyorsabban haladhat, így „elõrébb” tart nála.

Mindkét Voyager elsõdleges feladata a Jupiter és a Szaturnusz, illetve holdjaik tanulmányozása volt. A két szonda útjai a Szaturnusz után szétváltak. A Voyager-1 elindult a Naprendszer pereme felé, míg a Voyager-2 engedélyt kapott arra, hogy az Uránuszhoz (1986. január) és a Neptunuszhoz (1989. augusztus) is ellátogasson.

A szondák rakterében az emberiséget és kozmikus környezetét bemutató szemléltetõ eszközöket helyeztek el. Ez egy arannyal futtatott rézhanglemez és a hozzá mellékelt lejátszó, valamint fényképek. Az összeállítás békés, nyugodt emberiségképet fest majdani hallgatójának. Hallható benne üdvözlet 55 nyelven, köztük magyarul is. Szól emellett a még ismeretlen hallgatóhoz Kurt Waldheim, aki a felbocsátás idején az ENSZ fõtitkára volt, és Jimmy Carter, az Egyesült Államok akkori elnöke is. (MTI)

A kitörés következtében erõs elektromos töltésû részecskék alkotta gigantikus felhõ keletkezett, a robbanás több milliárd tonnányi forró gázt lövellt ki az ûrbe, ennek egy részét a Föld irányába – olvasható a BBC internetes oldalán.

Az immár tíz napja tartó napkitörések az eddig megfigyelt legintenzívebb tevékenységek a Nap felszínén. Az eddigi legnagyobb napkitöréseket 1989. augusztus 16-án és 2001. április 2-án észlelték.

Az erõteljes napkitörés által keltett elektromágneses vihar megterhelheti ugyan az emberi szervezetet, közvetlen veszélyt azonban nem jelent, mert a Föld vastag atmoszférája eltéríti és elnyeli a beérkezõ töltéshordozó részecskéket. (MTI)

Exkluzív interjú LÁNYI SZABOLCS- csal, a Sapientia Egyetem csíkszeredai karainak dékánjával
Három esztendeje mûködik a Hargita alatti városban a „Sapientia Egyetem". Aránylag rövid idônek mondható, de mégis elegendô volt ahhoz, hogy az intézmény meghatározó szerepet töltsön be a város szellemi életében. Hogyan, miként is sikerül megvalósítani a kit?zött célokat, milyenek is az intézmény mindennapjai – errôl beszélgetünk el az alábbiakban az egyetem vezetôjével, Lányi Szabolcs dékánnal.

– Kezdjük a beszélgetést egy frissebb hír kapcsán, hisz nemrég tartották meg az újabb egyetemi év ünnepélyes megnyitóját. Sikeresnek nevezné-e a megnyitóhoz kapcsolódó rendezvénysorozatot? Az elôbbi évek hasonló eseményeivel összehasonlítva milyen újdonságról számolhatunk be?
– Mit is jelent egy ilyen esemény, hogy megfelelôen lehessen értékelni? Hogy tulajdonkképpen mi a siker, és mi az, ami nem vált be. Harmadik esztendeje m?ködik az egyetem. Amikor megindultunk, a megnyitó célja az volt, hogy a világgal, a romániai magyar közösséggel, a székelyföldi közösséggel közöljünk egy eseményt, mely változást, újat jelent. Ez sikeres volt: a hír, hogy egyetem alakult, bement a köztudatba, megfelelô visszhangot váltva ki. Sokkoló is volt egyben. Azóta az egyetem sok mindent produkált. A mostani megnyitót más szemszögbôl próbáltuk eseményként kezelni. Ezzel is üzenni szerettünk volna egy sz?kebb, a régiók közösségnek, anélkül, hogy behatárolnánk ezt a régiót. Az egyetemnek akarva, nem akarva van egy kisugárzási zónája. Ez a megnyitó az ebben a régióban élô emberek számára volt üzenet: az egyetem a közösségért van. Eredményként azt vártuk és várjuk el, hogy e közösség visszajelezze: érzi, értékeli, hogy az egyetem érette van. Arra, hogy az üzenet mennyire volt sikeres, nem én vagyok hivatott válaszolni. Eme esetleges siker eredményét egy év múlva tudjuk felmérni, többek közt abból, hogy nô az érdeklôdés az egyetem iránt. Az érdeklôdést a felvételizni jelentkezôk számácal és minôségével lehet lemérni. A harmadik éves tapasztalat azt mondja: az érdeklôdés növekedôben van. Hiszem és remélem: nem értük el még az érdeklôdés maximumát, még nôni fog.

– Említette: sok mindent produkált az egyetem az eltelt három év alatt, beszéljünk errôl kicsit bôvebben.
– Produkálásról valóban beszélhetünk, megvalósításról semmiképp, hisz az befejezett m?veletet feltételezne. Nem szabad elfeledni: az egyetemalapítást éljük, csak az elsô lépéseket tettük meg. S meggyôzôdésem, még nagyon sok fontos lépés vár reánk. Távolról sem szeretném csökkenteni az elsô lépések fontosságát, hanem kihangsúlyozni a folyamat egészét. Sikerült egy oktató csapatot a vállalkozó diákok mellé állítani. Azért nevezem ôket vállalkozó diákoknak, mert egy háttér és tapasztalatok nélküli egyetemre úgy jöttek, hogy hittek benne. Valójában hitelbôl indultunk. Meghitelezett közösség vagyunk, s folyamatosan próbáljuk ezt a hitelt törleszteni, munkával s az említett elsô lépésekkel. Eredményként lehet elkönyvelni, hogy az elsô évben indult kétszáz diák, a jelenlegi létszám nyolcszáz. Ennyi diákot oktatunk, nevelünk jelenleg. Hittel és sok hozzáállással. És, feltétlenül, szeretettel. Önmagában véve ez már olyan teljesítmény, amit összemérhetünk a kit?zött céllal: a gyerekeinkbôl jó szakembereket és magyar értelmiséget formáljunk; fontos, hogy jól képzett szakemberek legyenek, de fontos az is, hogy a közösségüket érzô, ezért a közösség értékeit felvállaló értelmiség legyenenek, akiken keresztül az egyetem teljesítheti misszióját.

– Miben is áll ez a misszió, küldetés?
– Tömören úgy fogalmaznék, hogy a közösség megtartó erejét hivatott növelni. Felbontva ez azt jelenti, nemcsak a fiatalok: az egész közösség számára az itthon maradás és az itthon érvényesülni tudás esélyeit növelni.

– Ez így nagyon jól hangzik, de az itthon maradásnak feltételei is vannak, s az itthon maradáshoz feltételeket kell teremteni. Az egyetem „magyar oklevéllel" látja el végzôseit, az oktatás magyar nyelven folyik. Ezzel a batyuval az itt végzôk miként fognak érvényesülni Romániában?
– Anélkül, hogy levágnám a kérdés élét, egy kis módosítással azt mondanám: nem „magyar diplomát" adunk, hanem Romániában érvényes, a Román Oktatási Minisztérium kiadta diplomát. Ennek alapfeltétele az egyetem mai státusa szerint (az egyetem ideiglenes mûködési engedéllyel rendelkezik): az államvizsgát (a diploma megszerzéséhez szükséges licensz vizsgát) végzôs diákjaink akkreditált román állami egyetemen kell megszerezzék három leforgása alatt. Ha a folyamat sikeres, az érvényes román törvények alapján e három év letelte után kérhetjük és kaphatjuk meg az akkreditációt. A kérdés lényegére visszatérve: az itthon maradás egyik fontos feltétele, hogy a romániai társadalomban a magyar diák ne kerüljön hátrányos helyzetbe esetleg hiányos nyelvismerete miatt. Épp ezért az egyetem feladatának tekinti, hogy a diák a román szaknyelvet is elsajátítsa.

– A jelentkezôk milyen régiókból kerülnek ki?
– A diákok több mint háromnegyede a Brassótól kezdôdô, Marosvásárhelyen végzôdô régiókból kerül ki, vagyis négy – Brassó, Kovászna, Hargita és Maros – megyébôl.

– A felvételizôk felkészültségét miként jellemezné?
– Teljes mértékben tükrözi a román középiskolai oktatás szintjét. A leggyengébbtôl a legjobbakig terjed a skála. A felvételi vizsga azért van, hogy megpróbáljuk rangsorba állítani ôket a jelenlegi középiskolai értékrendszer szerint. Szeretnénk valami módon változtatni ezen az értékrendszeren, hogy jobban lemérhessük az alkalmasságot, nem annyira a megfelelô tudást, fôleg azért, hogy az esetleg gyengébb iskolákból is a jobb képesség? diákokat tudjuk kiválasztani. Ezért tavaly is is szerveztünk felkészítô tanfolyamokat. Ma a legfontosabb alkalmassági próba az elsô év sikeres elvégzése. Az eddigi tapasztalat: az elsô év után a jelentkezôk 10-15%-át elveszítjük.

– Az oktatás mellett az egyetemnek vannak más jellegû megvalósításai, eredményei is...
– Az oktatás mellett van, de alapfeltétele: a tudomány m?velése. Humboldt-dal szólva, elválaszthatatlan a tudomány elsajátítása a tudomány mûvelésétôl. Klasszikus egyetemi struktúrában gondolkozva diákjaink meg kell tanulják a tudományt mûvelni, s érezni, a mindennapi élet a tudományban gyökerezik. Valójában csak ezen keresztül tudják majd értékelni, hogy a tudás egy hatalmi tényezô . Ez érvényes mind a természettudományokra, mind a társadalmi, bölcsészeti és gazdasági tudományokra. Diákjainkat a tudományok oktatására is tanítjuk, a tudásszerzés göröngyös, de elégtételekkel kövezett útjára.

– Hány szakon folyik a képzés?
– A képzés négy irányban folyik, ma összesen kilenc szakon. A legtöbb diák a gazdaságtudományi ágazatokon tanul: gazdasági informatika és könyvviteltan, agrár és élelmiszeripari gazdaságtan, környezet-gazdaságtan és általános gazdaságtan. A társadalomtudományi szakok: alkalmazott szociológia vidékfejlesztés szakiránnyal, kommunikáció és PR menedzsment szak, angol nyelv és irodalom, román nyelv és irodalom szak. Mérnöki szakok: környezet- és élelmiszeripari mérnöki.

– Befejezésül a tervekrôl is.
– Terveink arról szólnak, hogy az univerzitás szellemében szélesítsük a palletát. De ma elsô rendû feladatunk a létezô szakok megszilárdítása, szakmai kiteljesítése, és az akkreditációs feltételek beteljesítése.

November 5-én Londonban nyilvánosságra hozták George Orwell hírhedt jegyzetfüzetét, amelyben kommunista szimpatizánsokat nevezett meg. Mindez az író születésének századik évfordulója alkalmából rendezett Orwell-évben történt, melynek alkalmából a Terror Házában Orwell-konferenciát és kiállítást szerveztek az író "Az igazság akkor is létezik, ha tagadják" jelmondatával.

Az író örök dilemmája, hogy "látja a politikába való beavatkozás szükségét, miközben azt is látja, hogy a politika micsoda szennyes, lealacsonyító dolog" - idézik sokszor ezt az Orwell-idézetet az utóbbi hetekben az ügy kapcsán.

Orwell a 40-es években kezdte megfigyeléseit a külügyminisztérium propagandaegysége, az Information Research Department megbízásából, amely arra kérte fel az írót, hogy jelentse, kik azok az értelmiségiek, akikre a sztálinista befolyás esetleges növekedése esetén nem lehet számítani. Orwell 135 "potenciális kriptokommunista" értelmiségit figyelt meg, köztük pl. J. B. Priestley regényírót és Hugh McDiarmid skót költ?t. A végleges listán 86 újságíró, tudós és színész szerepelt, köztük pl. Charlie Chaplin és Michael Redgrave.

Egyesek szerint ez a felfedezés megkérd?jelezi Orwell politikai örökségét: "olyan ez, mintha Winston Smith - az 1984 cím? utópiájának f?h?se - lelkesen együttm?ködne a Gondolatrend?rséggel". Mások azt hangsúlyozzák, hogy az író nem okozott kárt senkinek, hiszen az IRD-nek nem állt hatalmában, hogy karriereket befolyásoljon. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, ahogy egyik életrajzírója rámutat, hogy az író ugyan paranoid módon félt a kommunistáktól, de erre abban az id?ben jó oka is volt.

A jegyzetfüzet tartalmát azért most hozták nyilvánosságra, mert a rajta szerepl?k közül ma már mindenki halott, így nem kell tartani rágalmazási perekt?l. A füzet egy november 5-én nyíló, Orwell Observed cím? kiállításon tekinthet? meg Londonban, a Guardian és az Observer irattárában.

A George Orwell emlékének szentelt életm?-kiállítást követ?en új id?szaki tárlat nyílt október 10-én 1984 címmel a Terror Háza Múzeumban. (index)

"Egyetért azzal, hogy a bliccelõk az Ön pénzébõl utazzanak?" - ez a MÁV kérdése. A mi "furfangos" kérdéseinkre végül kaptunk választ az illetékestõl.

"Egyetért azzal, hogy a bliccelõk az Ön pénzébõl utazzanak?" - ezzel a költõi kérdéssel indított ma a Magyar Államvasutak Rt. kísérleti jelleggel rendkívüli jegyellenõrzést a pályaudvarok, állomások, megállóhelyek peronján. Az elsõ hallásra meglepõnek tûnõ akciót a honlapján azzal indokolja a vasúttársaság, hogy a sok bliccelõ miatt a jegyet vásárló, rendszeresen vonatozó utasok szenvednek kárt, mert kevesebbet fordíthatnak a jogosan elvárt fejlesztésekre, új jármûvek beszerzésére, tisztaságra. A rendelkezés értelmében a vonatról leszálló, illetve arra felszállni kívánó utasoktól az állomás peronján is kérik a menetjegyet a MÁV ellenõrei. Erre a vasúttársaság érvényben lévõ személyszállítási üzletszabályzata alapján joguk van.

A vasúttársaság sajtóirodájának munkatársa a tv2.hu szerkesztõségének elmondta: az akció december közepéig, a menetrendváltásig tart. Prónay Gina hozzátette: a rendkívüli akciótól azt várják, hogy a bliccelõk száma jelentõsen csökken és a MÁV hozzájut a jogos bevételéhez. Szerkesztõségünk további kérdéseire, miszerint a MÁV részérõl hányan és honnan vesznek részt a bliccelõk elleni akcióban, valamint történt-e a mai napon bármiféle atrocitás, a sajtóosztály munkatársa nem tudott válaszolni. Szavai szerint ugyanis túl "furfangosak" a kérdéseink. Ezekre a kérdésekre csak az illetékes vezetõ válaszolhat. Németh Ágnes, a MÁV Személyszállítási Üzletágának üzemeltetési igazgatója közölte: hajnaltól kilencig tartott az ellenõrzés elsõ hulláma, majd a délutáni és esti csúcsforgalomban folytatódik, Kõbánya-Kispest és Budapest-Zugló állomásokon. Németh Ágnes szerkesztõségünknek kijelentette: az utasforgalmat nem érinti hátrányosan az ellenõrzés, mert csak jegyvizsgálók és szolgáltatás-felügyelõk vesznek részt a bliccelõk kiszûrésében.

Atrocitás nem volt, de rendõri segítség is kellett!

Jogszerûen járt el a rendõrség?

Megkerestük a Budapesti Rendõrfõkapitányságot is, hogy igaz-e a hír, hogy rendõrök is segítették a bliccelõkre vadászók munkáját. A BRFK kommunikációs osztályán azt az információt adták, hogy a Készenléti Rendõrség munkatársai részt vettek az akcióban.

Kérdéseinkre a Készenléti Rendõrség sajtóreferense, Kovács Viktória hadnagy válaszolt:

1., Igaz-e a MÁV üzletágvezetõjének állítása, hogy a rendõrség is részt vett a MÁV bliccelõk kiszûrésére indított akciójában?
Nem igaz! A Készenléti Rendõrség munkatársai napi rendszerességgel látnak el vonatkísérési, pályaudvar-ellenõrzési és egyéb közterületi feladatokat. Így volt ez ma is. A MÁV és a rendõrség egymás tevékenységérõl tudva végezte munkáját.
2., Valós-e MÁV üzletágvezetõjének az az állítása, miszerint: "elõfordult, hogy a jeggyel nem rendelkezõ utas nem akart fizetni. Ekkor a kollégáimnak rendõri segítséget kellett igénybe venni a bliccelõ utas személyazonosságának megállapításához"
Igaz! Amennyiben az állampolgár nem adja át a helyszínen az ellenõrnek a személyazonosságát igazoló okmányt - ezzel is biztosítva a személyiségi jogait, az adatvédelmi törvénynek megfelelõen, és a rendõrségi törvénynek meghatározott módon -, a rendõrök igazoltatják az állampolgárt. Így adatai rögzítésre kerülnek. Adatkérés, illetve további eljárások lefolytatásához szükséges adatokat hivatalból történõ megkeresések esetén, hivatalos úton - az állampolgárt errõl értesítve - elküldi az adatokat kérõ szervnek. Ez az eljárás minden rendõri szerv esetén.
3., Kiadta-e a rendõrség a megállapított személyazonossági adatokat a MÁV dolgozóinak és ha igen, akkor az jogszerûen történt-e?
Nem adták még ki az adatokat. Hivatalos felkérés esetén, a jogi normák és az adatvédelmi törvényt betartva azonban elküldik.

Kérdésünkre Németh Ágnes azt állította, hogy az utazóközönség megértéssel és fegyelmezetten fogadta az ellenõrzést. Hozzátette: néhány esetben a jeggyel nem rendelkezõk a helyszínen, az ellenõröknél fizettek. "Egy-két esetben azonban elõfordult, hogy a jeggyel nem rendelkezõ utas nem akart fizetni. Ekkor a kollégáimnak rendõri segítséget kellett igénybe venni a bliccelõ utas személyazonosságának megállapításához" - mondta a MÁV illetékese. Arra a kérdésre, miszerint hogyan fordulhat elõ bliccelés a vonatokon, hiszen mindegyiken van jegyvizsgáló, nem kaptunk választ. Az illetékes csak annyit tudott mondani, hogy az elõvárosi forgalomban vannak olyan megállók, ahol nem lehet jegyet venni. Arra a felvetésünkre, hogy õk viszont nem tekinthetõk bliccelõknek csak ennyi válasz érkezett Németh Ágnestõl: "ez igaz, de akkor is vannak olyanok, akik egyáltalán nem is akarnak jegyet venni!" Ebben maradtunk. Az illetékes a következõ kérdésünkre kijelentette: egyelõre semmiféle felmérés nincs arról, hogy mennyien utaznak jegyváltás nélkül. A MÁV honlapján ezzel kapcsolatos felhívása ennek ellenére így kezdõdik: "a MÁV vonatain nagymértékben megnövekedett a jegy nélkül utazók, bliccelõk száma." Németh Ágnes szerint ezt a megállapítást a szolgáltatás-felügyelõk megfigyeléseire alapozták.

Az érkezõkre várókat elõre kiszûrték

A MÁV illetékesének fölvetettük, hogy hogyan tudják kiszûrni azokat, akik nem utasok voltak, hanem mindössze valakit vártak a peronon? Németh Ágnes elmondta: amikor hajnalban megkezdték ellenõrzõ akciójukat, "akkor még üresek voltak a peronok, utána pedig már csak látogató jeggyel lehetett az érintett állomások peronjaira bejutni az ellenõrzõ pontokon keresztül."