A Soproni hőszolgáltatás privatizációjának egy újabb, rossz lépése
A Soproni hőszolgáltatás privatizációjának egy újabb, rossz lépése
címmel tartott sajtótájékoztatót 2003. november 19-én Havas András
a Fidesz önkormányzati képviselője és Rádonyi László a tulajdonosi bizottság
Fidesz által delegált tagja.
A díjrendelet megalkotását egy korábbi sajtótájékoztatón a Fidesz
határozottan kifogásolta, hiszen október végére ígérte a városvezetés.
A Fidesz úgy gondolja, hogy a tiltakozásnak köszönhetően is megváltoztatták
a november 12-ei rendkívüli közgyűlésen a privatizációs határidőket és
december 15-éig kitolták a privatizációs pályázatok benyújtási és bontási
határidejét, hogy a november 27-ei közgyűlés meg tudja alkotni, szükség
esetén felülvizsgálni, módosítani azt a díjrendeletet amelyet a korábbi
nyilatkozatban a városvezetés az egyik fogyasztóvédelmi intézményeként
határozott meg, mondta Havas András bevezetőjében.
A díjrendelet tervezetet a tulajdonosi és a pénzügyi bizottság is megtárgyalta,
Rádonyi László a tulajdonosi bizottság, Havas András a pénzügyi ülésén
vett részt, ahol a sajtótájékoztatón elhangzó kifogásaikat már elmondták.
Havas András kijelentette, hogy a Polgári Összefogás frakciója ellenzi
a közszolgáltatások privatizációját, az ezzel kapcsolatos kifogásokról
átadtak egy öt pontban összefoglalt listát.
A sajtótájékoztató első részében Rádonyi László tájékoztatott a hőszolgáltatás
díjának a megállapításáról, a Sotáv Kft működéséről és nyereségéről,
A szakember elmondta, hogy a távhőszolgáltatás szabályozásáról
az 1998. évi XVIII, számú törvény rendelkezik, amely szerint az árnak ösztönöznie
kell a biztonságos és legkisebb költségű távhőszolgáltatásra, a kapacitások
hatékony igénybe vételére.
A Sotáv távhő szolgáltatási díja két összetevőből áll, az alapdíj ami
a hőnek a fogyasztóhoz való juttatását jelenti, illetve a hődíj,
ami az elfogyasztott hő, illetve melegvíz után fizetendő.
A Sotáv nyereséget az alapdíjban számolt, a hődíjban nem. Az árbevétel
és nyereség kapcsolata az elmúlt években a következőképpen alakult:
2001-ben a cég árbevétele 797 millió forint, adózás előtti eredménye
35,5 millió forint, amely mintegy 10 millió forint pénzügyi műveletet tartalmazott,
ez a Sotáv-nál meglévő korábbi, el nem vont halmozódott nyereségek utáni
kamatot jelenti. Ez része az eredményének, amit a legutóbbi időben a Közgyűlés
elvont a költségvetés hiányait csökkentendő. 2001-ben az adózott eredmény
és a nettó árbevétel aránya 4,46 százalékos volt. 2002-ben ez a mutató
6,34 százalékra emelkedett, ekkor 2 százaléknyi nyereségtartalmat kalkuláltak
az alapdíjban. A 2003-as üzleti tervben 1 százalék a nyereségtartalma a
cég működésének.
Ennek fényében kell értékelni azt az előterjesztést ami ármegállapítás
címén a Közgyűlés elé kerül és maximálisan 8 százalék eredményt tartalmaz,
a fenti adatok alapján a Sotáv működésében nem a maximális nyereségre való
törekedés volt a cél, mindig mérsékelt, példamutató fogyasztóbarát magatartás
jellemezte – jelentette ki Rádonyi László
A tájékoztató második felében Havas András elmondta azokat a kifogásokat,
amelyek miatt alapvetően elhibázottnak és rossznak tartja a frakció azt
a díjrendeletet, amit egy hónap késéssel nyújt be a Közgyűlés elé a városvezetés.
A képviselő elmondta, hogy kritikai észrevétel alapja a benyújtott rendelettervezetnek
az a része, amely szerint távhőszolgáltató ár és díj megállapítási
javaslatának tartalmaznia kell a távhőszolgáltatáson elérni kívánt árbevétel
arányos nyereség százalékos mértékét, illetve, ha a tervezett árbevétel
arányos nyereség mértéke a 8 százalékot nem haladja meg, az Önkormányzat
az ár, illetve a díj megállapításánál a hatékony működés biztosításához
szükséges nyereség mértékét minden további vizsgálódás nélkül elfogadja.
Havas András tájékozatott arról, hogy a hőszolgáltatásnál, mint bármely
más közszolgáltatásnál az ármegállapítás költségalapú.
A képviselő szerint 8 százalék árbevétel költségbázison,
azt jelenti, hogy az elismert költségek mellett plusz 8 százalék garantált
nyereséget biztosít a szolgáltatónak. A pénzügyi műveletek nélküli árbevétel-nyereség
arány 2001-ben 3,21 százalék, 2002-ben 5, 25 százalék az idei terv 0,58
százalék, ezzel szemben a kifogás szerint az előterjesztés 8 százalék,
költségarányosan nézve 8,7 százalék nem vitatható nyereséget garantál.
A tervezet szerint a 8,7 százalék feletti nyereséget a
szolgáltatótól elvonják. Ez jónak tűnő intézkedés de azt jelenti, hogy
a privatizált céget a nyereség fokozása érdekében, ami egy privatizált
cégnek természetes érdeke, nem, a hatékonyság javítására ösztönzi, mert
az így elérhető többletnyereséget elvonják tőle, hanem arra, hogy a költségeket
minél magasabbra emelje, és ezeket ismertesse el. Alapvetően rendszerében
hibás rendelet tervezet kerül beterjesztésre, amelyik nem hatékonyság javításra,
költségcsökkentésre, hanem az elismertethető költségek növelésére ösztönöz.
Ennek következménye, hogy a rendelet tervezet elfogadása nem a lakossági
érdekeket képviseli, hanem a privatizált cég nyereségességének érdekét
- mondta a Fidesz képviselője.
A további kifogás szerint az ármegállapítás kizárólag a lakossági díjakról
szól, mert a január óta érvényben lévő jogszabály alapján az önkormányzatnak
csak és kizárólag a lakossági fogyasztókra vonatkozóan van árhatósági jogköre,
a nem lakossági, nagy fogyasztói kör jelentős része a soproni önkormányzati
fenntartású intézmények, mint a kórház, iskolák egy részére, vonatkozóan
nincs.
Ha az önkormányzat csak ennyire képes a lakossági ár megállapítási jogkörben,
akkor milyen mértékű áremelkedés várható az intézményeknél – tette fel
a kérdést a politikus. Ugyanakkor a munkahelyek szempontjából is fontos
nagyfogyasztók esetében is kérdéses milyen hődíjakkal kell számolniuk.
A képviselő véleménye szerint a gázmotoros beruházás tervezésekor
évi 120 millió forintos többletnyereség megvalósulását számították. Ez
azt tenné szükségessé, hogy az induló árat a közgyűlés megváltoztassa és
új induló árat határozzon meg, ami csökkentést jelentene.
A díjrendelet tervezet a régi árakat tartja meg, a beruházás február
végére fejeződik be, de utalás sincs az előterjesztésben, hogy egy ilyen
lehetőség rendelkezésre áll.
Kérdésre Havas András elmondta, hogy a díjrendeletre azért van szükség,
hogy a privatizációs pályázati anyagot átvevő pályázók december 15-ig számolhassak,
hogy milyen díj megállapítási algoritmust alkalmazhatnak és ennek függvényében
fogják megtenni privatizációs ajánlatukat.
A Fidesz frakció nem érti, hogy miért az ellenkezője jelenik meg a díjrendeletben,
mint amire ígéretet tett a kormányzó koalíció és bízik benne, hogy a városvezetés
visszavonja ezt az előterjesztését, és abbahagyja a közszolgáltatás privatizációjának
szándékát.
tsz
|