CyberPress.Sopron

(http://www.cyberpress.hu/)

Rovat: Közélet

2003. november 20., csütörtök 01:32


A Soproni hőszolgáltatás privatizációjának egy újabb, rossz lépése

 
A Soproni hőszolgáltatás privatizációjának egy újabb, rossz lépése címmel tartott sajtótájékoztatót 2003. november 19-én Havas András  a Fidesz önkormányzati képviselője és Rádonyi László a tulajdonosi bizottság Fidesz által delegált tagja.

A díjrendelet megalkotását egy korábbi sajtótájékoztatón a Fidesz  határozottan kifogásolta, hiszen október végére ígérte a városvezetés. A Fidesz úgy gondolja, hogy a tiltakozásnak köszönhetően is megváltoztatták a november 12-ei rendkívüli közgyűlésen a privatizációs határidőket és december 15-éig kitolták a privatizációs pályázatok benyújtási és bontási határidejét, hogy a november 27-ei közgyűlés meg tudja alkotni, szükség esetén felülvizsgálni, módosítani azt a díjrendeletet amelyet a korábbi nyilatkozatban a városvezetés az egyik fogyasztóvédelmi intézményeként határozott meg, mondta Havas András bevezetőjében.

A díjrendelet tervezetet a tulajdonosi és a pénzügyi bizottság is megtárgyalta, Rádonyi László a tulajdonosi bizottság, Havas András a pénzügyi ülésén vett részt, ahol a sajtótájékoztatón elhangzó kifogásaikat már elmondták.

Havas András kijelentette, hogy a Polgári Összefogás frakciója ellenzi  a közszolgáltatások privatizációját, az ezzel kapcsolatos kifogásokról átadtak egy öt pontban összefoglalt listát.

A sajtótájékoztató első részében Rádonyi László tájékoztatott a hőszolgáltatás díjának a megállapításáról, a Sotáv Kft működéséről és nyereségéről,
A szakember  elmondta, hogy a távhőszolgáltatás szabályozásáról az 1998. évi XVIII, számú törvény rendelkezik, amely szerint az árnak ösztönöznie kell a biztonságos és legkisebb költségű távhőszolgáltatásra, a kapacitások hatékony igénybe vételére.
A Sotáv távhő szolgáltatási díja két összetevőből áll, az alapdíj ami a hőnek a fogyasztóhoz való juttatását jelenti, illetve  a hődíj, ami az elfogyasztott hő, illetve melegvíz után fizetendő.
A Sotáv nyereséget az alapdíjban számolt, a hődíjban nem. Az árbevétel és nyereség kapcsolata az elmúlt években a következőképpen alakult:
2001-ben a cég árbevétele 797 millió forint, adózás előtti eredménye 35,5 millió forint, amely mintegy 10 millió forint pénzügyi műveletet tartalmazott, ez a Sotáv-nál meglévő korábbi, el nem vont halmozódott nyereségek utáni kamatot jelenti. Ez része az eredményének, amit a legutóbbi időben a Közgyűlés elvont a költségvetés hiányait csökkentendő. 2001-ben az adózott eredmény és a nettó árbevétel aránya 4,46 százalékos volt. 2002-ben ez a mutató 6,34 százalékra emelkedett, ekkor 2 százaléknyi nyereségtartalmat kalkuláltak az alapdíjban. A 2003-as üzleti tervben 1 százalék a nyereségtartalma a cég működésének.
Ennek fényében kell értékelni azt az előterjesztést ami ármegállapítás címén a Közgyűlés elé kerül és maximálisan 8 százalék eredményt tartalmaz, a fenti adatok alapján a Sotáv működésében nem a maximális nyereségre való törekedés volt a cél, mindig mérsékelt, példamutató fogyasztóbarát magatartás jellemezte – jelentette ki Rádonyi László

A tájékoztató második felében Havas András elmondta azokat a kifogásokat, amelyek miatt alapvetően elhibázottnak és rossznak tartja a frakció azt a díjrendeletet, amit egy hónap késéssel nyújt be a Közgyűlés elé a városvezetés.

A képviselő elmondta, hogy kritikai észrevétel alapja a benyújtott rendelettervezetnek az a része, amely  szerint  távhőszolgáltató ár és díj megállapítási javaslatának tartalmaznia kell a távhőszolgáltatáson elérni kívánt árbevétel arányos nyereség százalékos mértékét, illetve, ha a tervezett árbevétel arányos nyereség mértéke a 8 százalékot nem haladja meg, az Önkormányzat az ár, illetve a díj megállapításánál a hatékony működés biztosításához szükséges nyereség mértékét minden további vizsgálódás nélkül elfogadja.
Havas András tájékozatott arról, hogy a hőszolgáltatásnál, mint bármely más közszolgáltatásnál az ármegállapítás költségalapú.
A  képviselő szerint 8 százalék árbevétel  költségbázison, azt jelenti, hogy az elismert költségek mellett plusz 8 százalék garantált nyereséget biztosít a szolgáltatónak. A pénzügyi műveletek nélküli árbevétel-nyereség arány 2001-ben 3,21 százalék, 2002-ben 5, 25 százalék az idei terv 0,58 százalék, ezzel szemben a kifogás szerint az előterjesztés 8 százalék, költségarányosan nézve 8,7 százalék nem vitatható nyereséget garantál.
A tervezet szerint a 8,7 százalék  feletti nyereséget  a szolgáltatótól elvonják. Ez jónak tűnő intézkedés de azt jelenti, hogy a privatizált céget a nyereség fokozása érdekében, ami egy privatizált cégnek természetes érdeke, nem, a hatékonyság javítására ösztönzi, mert az így elérhető többletnyereséget elvonják tőle, hanem arra, hogy a költségeket minél magasabbra emelje, és ezeket ismertesse el. Alapvetően rendszerében hibás rendelet tervezet kerül beterjesztésre, amelyik nem hatékonyság javításra, költségcsökkentésre, hanem az elismertethető költségek növelésére ösztönöz. Ennek következménye, hogy a rendelet tervezet elfogadása nem a lakossági érdekeket képviseli, hanem a privatizált cég nyereségességének érdekét - mondta a Fidesz képviselője.
A további kifogás szerint az ármegállapítás kizárólag a lakossági díjakról szól, mert a január óta érvényben lévő jogszabály alapján az önkormányzatnak csak és kizárólag a lakossági fogyasztókra vonatkozóan van árhatósági jogköre, a nem lakossági, nagy fogyasztói kör jelentős része a soproni önkormányzati fenntartású intézmények, mint a kórház, iskolák egy részére, vonatkozóan nincs.

Ha az önkormányzat csak ennyire képes a lakossági ár megállapítási jogkörben, akkor milyen mértékű áremelkedés várható az intézményeknél – tette fel a kérdést a politikus. Ugyanakkor a munkahelyek szempontjából is fontos nagyfogyasztók esetében is kérdéses milyen hődíjakkal kell számolniuk.

A képviselő véleménye szerint  a gázmotoros beruházás tervezésekor évi 120 millió forintos többletnyereség megvalósulását számították. Ez azt tenné szükségessé, hogy az induló árat a közgyűlés megváltoztassa és új induló árat határozzon meg, ami csökkentést jelentene.
A díjrendelet tervezet a régi árakat tartja meg, a beruházás február végére fejeződik be, de utalás sincs az előterjesztésben, hogy egy ilyen lehetőség rendelkezésre áll.

Kérdésre Havas András elmondta, hogy a díjrendeletre azért van szükség, hogy a privatizációs pályázati anyagot átvevő pályázók december 15-ig számolhassak, hogy milyen díj megállapítási algoritmust alkalmazhatnak és ennek függvényében fogják megtenni privatizációs ajánlatukat.

A Fidesz frakció nem érti, hogy miért az ellenkezője jelenik meg a díjrendeletben, mint amire ígéretet tett a kormányzó koalíció és bízik benne, hogy a városvezetés visszavonja ezt az előterjesztését, és abbahagyja a közszolgáltatás privatizációjának szándékát.

tsz