CyberPress.Sopron

(http://www.cyberpress.hu/)

Rovat: Lapszemle

2003. november 20., csütörtök 22:17


Lapszemle 2003. november 20.

Magyar Mûvelõdéstörténeti Lexikon
www.dunatv.hu

Tíz éves munka eredményeként megjelent a Magyar Mûvelõdéstörténeti Lexikon elsõ kötete. A 400 szakértõ közremûködésével elkészült kötet a teljességre törekedve tárgyalja a magyar középkor és kora újkor mûvelõdéstörténetét, vagyis az államalapítástól a XVIII. század végéig terjedõ idõszakot. L A szócikkeket követõ bibliográfiák kronológikus sorrendet követnek. A szerzõk által idézett régi szövegek helyesírását modernizálták. A régiség lexikonának is aposztrofált kiadványt tíz kötetesre tervezték. Az újabb kötetek megjelenése 4-6 havonta várható.



Eddig már egymillió ember szokott le Magyarországon a dohányzásról
www.mti.hu
 
Budapest, 2003. november 20. (MTI) - Eddig már egymillió ember szokott le Magyarországon a dohányzásról, nem lehetetlen tehát, hogy a még ma is cigarettázó milliók kövessék a példájukat - hangzott el a dohányzás elleni mozgalom nemzetközi napján, a Novotel Budapest Congress szállóban rendezett sajtótájékoztatón. "Ma a dohányzás következtében többen halnak meg Magyarországon, mint járványos betegségben, influenzában, AIDS-ben vagy balesetben. A dohányzás ugyanolyan veszélyes szenvedély, mint a drog vagy alkoholizmus" - hangsúlyozta az Országos Egészségfejlesztési Intézet fõigazgatója.

 "A dohányzás elleni küzdelem összetett feladat, nem csupán az egészségügyi tárca ügye. A jogi háttér megteremtése, a meglévõ jogszabályok betartása, a cigarettát hirdetõ reklámok betiltása, a megfelelõ színvonalú kommunikáció egyaránt fontos része ennek az egészségnevelési programnak" - mondta dr. Misz Irén Írisz.

    A Ne Gyújts Rá! világnap az Egyesült Államokból indult. A hálaadás napjának közeledtével határozták el amerikai családok, hogy ezen a békés, családi ünnepen kezdeményezik: senki se gyújtson rá november harmadik csütörtökjén. Legalább ezen a napon - amely idén november 20-ára esett - legyen tisztább a levegõ.

    A magyar gyerekeknek már az óvodában meg kell tanulniuk, milyen káros a dohányzás. Ezt a tanítást meg kell, hogy erõsítse az iskolában végzett felvilágosító munka, mert a rászokás tekintetében a pubertás kor a legveszélyesebb. Természetesen a családi minta sem hanyagolható el. A hazai 162 tüdõgondozó közül 100-ban található olyan szakember, aki segít a cigarettától való búcsúzásban, ám a munkájukat nem becsülik meg sem anyagilag, sem erkölcsileg. A leszokásról a 06-40-200-042-es kék számon kapható felvilágosítás.

    Sajnos, a hazai dohányzásellenes és egyéb, felvilágosító reklámkiadványok színvonala nem elég magas. A szórólapok többségét az emberek el sem olvassák, azonnal bedobják a kukába. A nívósabb füzeteket - például az Országos Egészségfejlesztési Központ ilyen témájú kiadványait - inkább elteszik, nagyobb az esélye tehát annak, hogy meg is fogadják az abban olvasható tanácsokat.

    A fõigazgató szerint elvi kérdés, hogy a dohánygyáraktól semmilyen segítséget nem szabad elfogadni: a farkasok ne barátkozzanak a bárányokkal. Tévút, amikor az emberek viccelõdnek a dohányzással: az, aki tréfásan megjegyzi, hogy õ már harminckétszer szokott le a dohányzásról vagy a cigarettákat koporsószögnek nevezi, rossz példát mutat. Az egészségügyi dolgozók felelõssége különösen nagy: súlyosan elítélendõ, ha egy orvos vagy nõvér dohányzik, miképpen az is elkeserítõ, ha a minisztériumban vagy más egészségügyi szervezetben dolgozók teszik ezt.
 

Vallás - szekta – tudomány - "A keresõ embert nem behálózni kell…"
http://www.karpatinfo.org.ua/

Az emberek többsége keresõ: van aki az élet örömeit, van aki az élet értelmét, van aki az Istenhez vezetõ utat keresi. Aki ez utóbbit már megtalálta,
oda kell vezetnie másokat is. Hogyan? – kérdeztük Bar­si Balázs atyát, akivel ezúttal a vallás és tudomány kapcsolatáról, a szekták erõsségérõl és
gyengeségérõl beszélgettünk. (Vele készült interjúnk elsõ részét elõzõ számunkban olvashatták.)

– Kínáljuk fel a hitet, lépjünk ki a templomból, elõadásokat szervezzünk számukra. Nem behálózni kell egy szektába õket, hanem felajánlani: nézzétek, ez a mi
reménységünk, hallgassátok meg.

– Miért sikerül ez jobban a szektáknak?

– A szektás testvéreinkben van valami jó. Az, hogy õk aztán nem szégyellik elmondani azt, hogy miben hisznek. De az Úr is azt mondja, hogy ne járjatok házról
házra. Ez is benne van a Szentírásban. Ne abalygassátok a polgárokat ilyennel. Meg van annak a helye, ahol beszélgethetünk, ahol rákérdezhetnek a
reménységünkre.

Mi a hibájuk, a gyengeségük? Az egyoldalúság. Meg sem hallgatják, amit a másik mond. Nekünk meg kell hallgatni az ellenérveket. És a Szentírást sem szabad
fegyverként használni. Hogy meg sem hallgatom, mit mond a másik, csak idézek… Ez a másiknak a semmibevétele. A keresztény szektáknak is el kell majd egy
ponton számolniuk a mi Urunkkal. Olyat ígérnek, amit Õ sohasem ígért. Az Úr Jézus nem mondta azt, hogy add át az életed nekem, és minden rendben lesz: rendbe
jön a házasságod, anyagi ügyeid rendezõdnek, meggyógyulsz, kézrátéttel stb. Ezt nem mondta. Azt mondta: elvezetlek benneteket az Atyához és föltámadtok az
utolsó napon. Még egyet mondott: olyan békességet adok, ami a világban nincsen. Mi nem ígérhetünk be Jézus nevében olyan dolgokat, amire minket nem
hatalmazott fel. A másik: õk elbizonytalanodott egzisztenciájú embereket keresnek meg, átveszik a gondolkodást helyettük. Ezt az erõszakosságot az egyházban is
megpróbálták. De ez ellen egy katolikus embernek tiltakozni kell. Ott van a lelkiismeretem, elmondom neki, hogy én mit hiszek, kicsoda az Úr Jézus, mit vall a
katolikus egyház. Ezt fölkínálom neked. Te döntöd el, hogy akarod-e ezt az életet.

– A vallás gátolja a tudomány fejlõdését, mondják egyesek…

– Ez egy úgymond bedobott jelszó volt, hogy a vallás a tudomány ellen van. Arra a vádra, hogy a keresztények tudománya, a hit elbutít, tudományellenes, azt
mondanám: a rossz hit, a hamis hit, a babona – az elbutít. Voltak a kereszténységen belül is tudományellenes megnyilatkozások – a Tiszának, vagy a Dunának is van
ellenárama, kicsi, de van, ahogy sodródik a vize –, ezt viszont föl lehet nagyítani. Ha a kereszténység nagy folyamát nézzük, akkor az igazság másról szól. Fel kell
tenni azt a kérdést, amit Jáky Szaniszló, magyar bencés fizikus feltett: miért a kereszténységen belül jelentek meg a modern természettudományok? Nem Indiában,
nem Kínában – ott is van egy nagy kultúra, tanulhatunk tõlük, de a modern természettudomány nem ott jelent meg. És nem Afrikában. Miért? Mert ezek a
kultúrkörök, ezek a vallások panteisták. A világot azonosítják az Istennel, az istenséggel. Nem merik igazából kutatni a világot, legföljebb az álmokat, kis
gyógyászati technikákat, de belenézni az anyag szerkezetébe nem mernek, mert akkor az istenséget kapargatjuk meg és akkor megvág bennünket, tartják. Az a
keresztény dogma a modern fizika elindítója, hogy Isten teremtette a világot. Tehát a világ nem az Isten megkeményedett része. Azt nyugodtan kézbe lehet venni,
persze tisztelettel. A Biblia persze nem fizikát, nem kozmológiát, nem csillagászatot tanít, hanem az Isten és ember viszonyát. És el kell fogadni: minden ami van, tõle
van.

Marton Erzsébet



A világ legkisebb helikoptere repülõ kameraként üzemelhet
www.magyarhirlap.hu
 
     A mindössze 10 gramm tömegû, a világ eddigi lekisebb és legkönnyebb miniatûr helikopterét "repülõ kameraként" használhatják például olyan természeti katasztrófáknál, ahová csak nehezen juthatna el egy nagyobb méretû megfigyelõszerkezet.
    A helikoptert a tintasugaras nyomtatóiról híres japán Seiko Epson cég mutatta be. A Mikro Repülõ Robotot a tokiói robotkiállításon debütálz a nagyközönség elõtt.

Probléma a "szemmel"

    "A kamerával felszerelt robot olyan, veszélyes helyekre is képes berepülni, ahová ember nem teheti be a lábát. Ha egy szóban kellene megfogalmazni, úgy mûködik, mint egy szem" - nyilatkozta Jundzsi Ajióka, a cég stratédiai fejlesztésekért felelõs menedzsere.
    Például képes berepülni egy földrengéssújtotta épületbe, hogy megfigyelje, maradt-e valaki a romok alatt - tette hozzá. A "négylábú" robot 70 mm magas és mindössze 10 gramm súlyú. Távírányítással mûködtethetõ. A cég három évig dolgozott a prototípuson.
    A minirobot apró hiányossága, hogy egyelõre kábelösszeköttetéssel kapja az áramot, de a fejlesztõk reménykednek benne, hogy a következõ típus fedélzeti akkumulátorral is rendelkezni fog.
    A probléma egyelõre az, hogy nem tudnak eléggé könnyû akkut kifejleszteni a néhány grammnyi helikopterhez.  AFP/MHO



Mit tegyünk, ha jön a kísértetsofõr? - Osztrák lecke magyar autósoknak
www.kisalfold.hu

 Döbbent magyar autósok szembesülhettek néhány nappal ezelõtt, mit jelent, ha egy autó szembe halad velük az autópályán.
 
Behajtani tilos: Ha figyelmen kívûl hagyjuk a jelzéseket, életveszélyes helyzetbe sodorhatjuk magunkat és másokat.
A hazánkban még szokatlannak számító eset Nyugaton szinte hetente elõfordul, az osztrák autóklub honlapján pedig tanácsokat is találunk, mi a teendõ ha úgynevezett kísértetsofõrrel találkozunk. Mónus Ágnes Budapestrõl tartott haza gyõrújbaráti otthonába, amikor Bábolna térségében az autópályán szembeforgalommal találkozott.

– A belsõ sávban haladtam, megelõztem egy kocsit, majd visszatértem a külsõ sávba, amikor öt másodperccel késõbb velem szemben feltûnt egy autó – idézi fel valósságá vált rémálmát a szemtanú, s nem titkolja azt sem, kirázta a hideg, s úgy érezte, rövidesen meg fog halni valaki.

A döbbenettõl azt sem tudta, milyen telefonszámot tárcsázzon.
Perjámosi István õrnagy, a megyei rendõr-fõkapitányság útellenõrzõ alosztályának vezetõje kérdésünkre elmondta, bár a megyében korábban is elõfordultak hasonló esetek, adósak a szakemberek a probléma kezelésével.

– A vészhelyzetekre nem lehet felkészülni sem elméletben, sem pedig gyakorlatban, olyan ez, mintha a tizedik emeletrõl kellene kiugrani, arra sem lehet gyakorolni – fogalmazott lapunk kérdésére egy autósiskola vezetõje, aki nevének elhallgatását kérte, mondván, eleget szapulják mostanában a hazai képzés színvonalát, s nem akarja, hogy ez is rajtuk csapódjon le.

„ A tanulóvezetõk a harminc gyakorlati órából kétszer két órát töltenek az autópályán, s ennyi idõ alatt nemhogy a vészhelyzetekre, de még a rutinvezetésre sem nagyon lehet felkészíteni."

Kevés pálya, kevés eset

Perjámosi István õrnagy is megerõsítette az elmondottakat, s közölte, nincs tudomása arról, hogy Magyarországon bármilyen baleset-megelõzési tematikában helyet kapna az autópályán a forgalommal szemben haladók okozta veszély elhárításának vagy csökkentésének kérdése. Okát abban látja, hogy kevés ilyen eset volt hazánkban, mint ahogy kevés az autópálya is. A megyei rendõr-fõkapitányság útellenõrzõ alosztályának vezetõje szerint Nyugaton élõbb a probléma, a nagy számok törvénye alapján több az autópálya s több a forgalommal szemben haladó autós is.

Olyannyira, hogy német nyelvterületen már speciális szót is alkottak, kísértetsofõrnek hívják ezt a fajta autóst. Az osztrák autóklub (ÖAMTC) honlapján pedig javaslatokat is adnak, mit tegyünk, ha jön a kísértetsofõr. Az elsõ tanács: próbáljuk megõrizni a nyugalmat. Ezt követõen csökkentsük a sebességet, alacsony fokozatban a borulás veszélye nélkül tudunk manõverezni, ha szemben jön a nem várt autó. A következõ tipp szerint semmiképpen se kezdjünk elõzésbe, s kapcsoljuk be a vészvillogót. Ötödikként a legfontosabb tanács következik, sürgõsen keressünk egy parkolóhelyet, s ott addig várakozzunk, amíg elmúlik a veszély. Ezt követi az a javaslat, hogy értesítsük a hatóságot az esetrõl, végezetül arra figyelmeztet a honlap, a magunk biztonsága a legfontosabb, s óva int mindenkit attól, hogy a kísértetsofõr üldözésébe kezdjen.
 

Részegség, fáradtság, idõnyerés

– A nyugati esetek hátterében nemcsak a részegség, a fáradtság és a rossz tájékozódási képesség áll, hanem sok esetben idõnyerés – állítja Arató Károly, a gyõri Széchenyi-egyetem adjunktusa arra célozva, a bedugult autópályákon mindig akadnak olyanok, akik agresszívan és tudatosan szemben haladnak a forgalommal, hogy elõbb célt érjenek.

Az egyetemi szakember szerint növekedni fognak a hasonló esetek hazánkban. „Meggyõzõdésem, hogy a magyar autós elsõ gondolata nem az, mit tegyen, hanem az, hogy mit keres itt ez a barom" – jelzi Arató Károly azt, hogy az új problémával való szembesülés nem lesz egyszerû egy olyan országban, ahol a közlekedési morál sok kívánnivalót hagy maga után.
 

Megyei esetek

Gyõr-Moson-Sopron megyében 1996-ban szinte hetente fordult elõ, hogy autósok szemben haladtak a forgalommal az autópályán. Szerencsére baleset nem lett belõle, a jármûvezetõknek azonban gondot okozott az akkor még újnak számító M1-es autópálya megfelelõ irányának kiválasztása – tudtuk meg Perjámosi István õrnagytól, aki elmondta azt is, 1996 és 2003 között két-három ilyen esetre emlékszik, szerencsére a súlyos hibát vétõ sofõrök nem ütköztek senkivel.



Mentesíts az azbeszttõl!
www.dunatv.hu

Szerte az országban különbözõ lakóépületekben több mint 153 ezer négyzetméteren található úgynevezett szórt azbeszt vakolat. Szakemberek szerint az azbesztpor belélegzése rákot okozhat.

Az elmúlt 80 évben körülbelül 3 ezer féle terméknél használtak azbesztet. Leggyakrabban lakóépületek, illetve iskolák, óvodák szigetelésére, tûzvédelmére, valamint tetõfedésre használták. Több évtized elteltével akár egy pöccintésre is több ezer azbesztszál szabadulhat fel. - Azbesztszálak szabadulnak ki, amelyeket az ott lakók a légutakon keresztül beszívnak, és a tüdejükben, és hát a különbözõ nyálkahártyákon megtapadva, beakadva egy folyamatot indítanak el, amelynek a vége nem kiszámítható. Eltávolítása elég költséges, mivel különleges technológiákat kell alkalmazni, amely megvédi a munkát végzõket, valamint a környezetet is. Az SZDSZ kezdeményezi, jövõre hozzanak létre egy úgynevezett azbesztmentesítési alapot, amelybõl pályázati úton szerezhetnek pénzt a lakók a káros anyag eltávolítására. - Három forrásból lehetséges megoldani: részint a lakók, részint a kerületi önkormányzat, és nem utolsósorban az állami forrás igénybevételével. Csak Budapesten 1080 lakás építésénél használtak azbesztet. Azt azonban nem lehet tudni például, hogy az országban hány gyár falaiban lelhetõ fel a káros anyag.



Gazdag fegyvertörténeti magánmúzeum Egerben
2003. november 18. 17:31

MNO
A reformkor óta az ország második leggazdagabb fegyvertárát tartják számon Egerben, a Fazola Henrik utcában. Tóth Sándor gyûjtõ különleges fegyvertörténeti ritkaságokat tudhat magáénak, többségüket azonban nem a harcokban használták, hanem ékszerként: rangjuk, hatalmuk jelzéseként viselték azokat õseink – írja a Heves Megyei Hírlap.

Egyik-másik fegyver külseje a történelmi korról szól ékesen, amelyben készült, az iparmûvészet és a kézmûvesség ötvözetét tanúsítja. Az arany, ezüst és gyöngyház berakások alkotójuk szépérzékét, munkaszeretetét mutatják. Valóságos remekmû némelyik fegyver markolata vagy tokja. Nem véletlen, hogy hajdanán egy fegyver ára az egész falu értékével vetekedett, állítja a gyûjtõ, aki a fegyverek eredetét is kutatja.

A múzeumban, oktató jelleggel a kõkori baltától egészen a szabadságharcig, idõrendben mutatják be a vitrinekben a harci eszközöket. Bronzkori, népvándorlás kori, Árpád-házi tárgyakat éppúgy találunk, mint XVI–XVII. századi szablyát. Tóth Sándor büszke rá, hogy az országban egyedül az õ gyûjteményében található eredeti láncing.

A magyar darabok mellett itáliai, török és perzsa fegyverek is láthatóak a Török-kollekcióban. A gyûjtemény egyik különlegessége a Bécs ostrománál zsákmányolt dob, az azonosító verettel. Az egyik vitrinben megtaláljuk Rákóczi ezredese, gróf Beleznay János szablyáját, továbbá Zichy gróf szablyáját, markolatán Szent István képmásával.

A 46 éves férfi gyermekkora óta gyûjti a fegyvereket. Minden egyes darabnak megvan a története. Vannak, amelyeket padlásokon talált, de van olyan kard is, amelyet az utolsó pillanatban mentett meg attól, hogy régi tulajdonosa disznóvágó késsé darabolja fel. Talán a legbüszkébb arra a 4 és fél ezer éves csákányra, amelyet vödörnehezékként használt elõzõ tulajdonosa egy gémeskútnál.

A gyûjtõ kitanulta a restaurálást, a lakatos- és az asztalosmunkát, s mindazt, ami ahhoz kellett, hogy kincsei eredeti pompájukban tündökölhessenek. Dobó István vértjének hiteles másolatát önmaga készítette el. Tóth Sándor a város hírnevét öregbítõ fegyverkiállításáért megkapta a Pro Cultura Agria Díjat.

Forrás: hevesmegyeihirlap.hu



Egy beigazolódó jóslatról
http://www.hhrf.org/rmsz/

    Gyûrûzik és mélyül az aggodalom sorainkban, a fokozódó megosztottság láttán. Az árkok tovább mélyülnek és az álláspontok nem látszanak közeledni. A viszálykodáson való józan felülemelkedésre és az egységünk helyreállítására csak üres és hamisan csengô kijelentések utalnak, amelyek mögött ott áll a konokság és az akarnokság.
    „Adjatok egy fix pontot a világûrben és kimozdítom helyébôl a földet" – mondta a nagy ókori fizikus ezelôtt vagy két és fél ezer esztendôvel. Adjatok egy biztos fogódzót, egy biztos stratégiát megmaradásunk gyötrô kérdéseinek a megoldására és mellé állok – mondom –, sôt, holtomig dolgozni fogok érte. Egy következményeiben legalább a hetedik lépésig kiszámított biztos tervet, amely megfordíthatná sorsunkat: megállítaná fogyásunkat és életteret biztosítana fiataljainknak itthon, a szülôföldön.
    Mert minden emberfiának alapvetô joga, hogy saját sorsát kockára tegye, hogy létét veszélyezetve kísérletezzen vele. De egy másfél milliós közösség sorsát egy biztos stratégia hiányában senkinek sem áll jogában kockára tenni! Mert ha a kísérlet rosszul sikerül, akkor közösségünk elvész, eltûnik. A romániai németek, zsidók és a történelemben sok-sok eltûnt népcsoport sorsára juthat.
    Forgatom Bodor Pálnak a Magyar Nemzetben 1985–1990 között Diurnus álnéven írott, 365 jegyzetét tartalmazó kötetet. A fiatalabbak kedvéért az elôszóból idézek: „A rendszerváltás elsô nemzedéke Diurnuson nôtt fel… Ha volt jelentôsége a szabad gondolatnak és a szabad szónak a nyolcvanas évek végén, akkor ennek tömeges jelentôségét a Diurnus- újságírás, a Diurnus-rovat adta…"
    Keresem a vaskos kötetben, hogyan reagálta le budapesti számûzetésébôl Bodor Pál a romániai ’89 decemberi eseményeket? Az 1990 január 3- án megjelent jegyzetének a címe: A bajszerzés ellen, Erdélyben. Ebbôl idéznék:
    „Könyörgöm, ne oktassa itt senki a románia magyarságot. Ne Pesten címkézzenek, és ne itt ragasszák ottaniakra. Kiismerik magukat egymás között kiválóan az erdélyi magyarok. Ôk tudják, kit kell kivetniük maguk közül, és ki élvezi bizalmukat." Az írás így fejezôdik be: „Akámilyen sokszínû többpártrendszer lesz is ott, a magyarság föltehetôleg („nagykoalíciós") választási pártot teremt magának, mint a két világháború között is. Szétforgácsolódása végzetes lehet. Ne exportáljuk széthúzásunkat. Ehhez kevés az ottani magyar."
    Ebben a közel tizennégy évvel ezelôtt papírra vetett esdeklô figyelmeztetésben az a döbbenetes, hogy az idô múlásával egyre inkább beigazolódott. Odaát a magyar-magyar szembenállás már-már lelki polgárháborúvá fokozódott, és ezt „sikerült" hozzánk, Erdélybe is „exportálniuk" azoknak, akiknek semmi sem elég drága, amikor a másik feletti uralmukról és a vélt igazukról van szó .
    Ha igaz az a Nyugaton megfogalmazott jellemzés, amely szerint a magyar egy eleve uralkodásra termett és civakodó fajta, akkor ez most ismét beigazolódni látszik, kint és bent, ott és itt, egyaránt.
    Nemeskürthy István, az Ez történt Mohács után és az Elfelejtett évtized címû köteteiben bebizonyította, hogy Mohács után volt még tizenöt, majd még tíz esztendeje a magyarságnak, hogy összefogva kiverje a törököt és megmentse hazáját a másfél százados rabságtól, népét pedig a pusztító megfogyatkozástól. De a civakodás és a gyûlölség és a másik magyaron minden áron való uralkodás sötét indulata erôsebbnek bizonyult. Akkor egy nagy nemzetbôl egy kis néppé váltunk. Most vajon mi következik?

NAGY BENEDEK