CyberPress.Sopron

(http://www.cyberpress.hu/)

Rovat: Hírek - események

2003. november 21., péntek 15:51

Erdei vizek hidrológiai jellemzőinek napi ritmusa

    A földi élet, a világegyetemhez hasonlóan állandó változásban, mozgásban van. ezek hatásainak némelyikét érzékszerveinkkel magunk is érzékeljük, némelyikét pedig nem. A mindennapi, törvényszerűen történő változásokat különböző periodicitású ritmusosság is jellemzi, amelyek szintén érzékelhetők, vagy műszerekkel mutathatók ki.
Az előadók Kalicz Péter, dr. Kucsara Mihály, Kiss Katalin, Dr. Gribovszki Zoltán 

    A Magyar Hidrológiai Társaság Soproni területi Szervezete legutóbbi, novemberi ülésén az Erdei vizek hidrológiai jellemzőinek napi ritmusa című előadásra kerül sor a soproni MTESZ Székház I. emeleti előadótermében.  A témához kapcsolódó előadásokat dr. Gribovszki Zoltán, Kalicz Péter, Kiss Katalin és dr. Kucsara Mihály tartotta.

    Hagyománya van a hidrológiai társaságon belül a soproni erdő vizeivel foglalkozó előadásoknak, a soproni egyetem Erdőmérnöki Kara pedig megkülönböztetett figyelemmel fordul a soproni erők felé. Az oktatásnak a kutatómunka szerves része, az oktatás támogatása, valamint az adott tudományág fejlődéséhez való hozzájárulás céljából is - hangzott el Kucsara Mihály bevezetőjében.
    Az erdei vizek hidrológiai jellemzőinek kutatását a hallgatók a Hidegvízvölgyi 600 hektáron területen végezték az önszerveződő tevékenységet folytató kutatók, amely tevékenységnek azonban, egy egyre komplexebbé váló koncepciója is van.
    Kucsara Mihály a terület vízforgalmi rendszerét mutatta be. A Farkas-árok és a Vadkan-árok területén a vízgyűjtők párba állított vizsgalata során a hasonlóságok és a különbözőségek (erdővel való borítottság, geometriai viszonyok, kutak-nyiladékok aránya, fafajok és- korosztályok)  figyelemmel kísérése is segítette a következtetések levonását. A kutatómunka 1992-ben vízhozammérésekkel kezdődött, majd 1996-ra az úszós vízhozammérők alkalmazása, és azt követően 2000-ben a nyomásérzékelő vízhozammérők ,,időszaka" jelzi, hogy a tevékenység több szempontból is fokozatos előrelépést mutat.
    Amint az a többi, témát kutató előadó előadásából is kiderült, az összetett mérések alapján egyértelműen bizonyítást nyert, hogy a lefolyás napi ritmust mutat, amelynek vannak érzékelhető, és vannak kizárólag műszerek segítségével kimutatható, törvényszerű megbyilvánulásai.

    Hogy milyenek, arról szólt a továbbiakban Kalicz Péter, majd Gribovszki Zoltán és Kiss Katalin előadása.
    Kalicz Péter a hidrometeorológiai paraméterek változásainak (csapadék, hőmérsélet, páratartalom, szél, lombkorona-sugárzás, intercepció) a vizek napi ritmusára gyakorolt hatásairól szólt. Kiemlelte a mérések automatizálásának fontosságát, amelyet a jelenségek gyors lefolyása tett szükségessé, és amellyel kapcsolatban 262800 adat/év került feldolgozásra. A különböző elemzési módszerek révén világossá vált, hogy a vizsgált vízgyújtő-rendszer esetében különböző jelenségek milyen jellemző hatással vanak, a topográfiai, a vegtációs (többek között a tarvágás okozta változások) hatásait is belértve. A patakok alapvízhozamában egy éves és egy napi ritmus tapasztalható, négy jól elkülöníthető szakaszban.
 

Vízhozamok tavasztól őszig
Vadkan-árok
Farkas-árok

    A talaj-növény-legegő rendszer változásai, illetve ennek a patakok vízhozamváltozásaira való hatása is egyértelműen kimutathatóvá és értékelhetővé vált a kutatás révén, amelynek módszeréről és elért eredményeiről Gribovszki Zoltán tartott előadást, amely többek között statisztikai igazolását is bemutatta annak, hogy a tavaszi, illetve a nyári ritmust más-más jelenség váltja ki.
 

Az alapvízhozam napi ritmusa tavasztól-őszig
2001. március 29- április 3.
2001. május 12-17.
2001. július 26-31.
2001. október 10-15.

    Kiss Katalin a vízminőségi paraméterek napi változásairól tartott előadása szervesen egészítette ki a témával kapcsolatosan az előtte szólok által vázolt képet. A három teljes napon át végzett mérésekből (vízszint változásai, páratartalom, alapszinthozamok, hőmérséklet, legegtetett hordalék napi mennyisége) kiderült, hogy a vízhozammal miként áll kapcsolatban minden paraméter, ugyanakkor a Magyarországon, de Európában egyaránt a kevésbé kutatott téma kapcsán tett megállapítások az ökoszisztéma megismerésének fontos eszközei, amelyeknek eredményei ráirányítják a szakemberek – erdészek, környezetvédők, vízgazdálkodással foglalkozók – figyelmét arra is, hogy a vizsgálatokat, amelyeket az abban  résztvevők szándéka, szakmaszeretete és érdeklődése visz előre, tovább kell folytatni.

T.É.

(Az előadás néhány diáját a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Tanszéke bocsátotta a cyberpress rendelkezésére, amit olvasóink nevében ezúton is köszönünk.)