CyberPress.Sopron

Advent: Jézus születésére várva
www.mno.hu

Ádám Kata
Elérkezett Advent első vasárnapja, megkezdődött a Karácsonyra való lelki felkészülés ideje. Meggyújtjuk az adventi koszorún a gyertyát, a gyerekek adventi naptárral számolják a napokat Szentestéig. E négy hetes időszakhoz több népi hiedelem, babona is fűződik.

A latin eredetű szó (adventus) megérkezést jelent. A Jézus születésére való várakozás, a felkészülés, a reménykedés időszaka. András napjához legközelebb eső vasárnap és december 25-e közötti négy hetes szent idő a Karácsonyra való lelki felkészülés ideje. A régi időkben éjfélkor harangszó hírdette advent, valamint az egyházi év kezdetét.

Az Advent eredete az 5-6. századig nyúlik vissza. Az ünnepi hetekben az emberek szigorú böjtöt tartottak. Napfelkelte előtt hajnali miséket látogattak, amelyeket angyali misének, aranyos misének is neveztek. 1611-ben a nagyszombati zsinat ádvent első vasárnapjától vízkeresztig megtiltotta az esküvőket, zajos mulatságokat.

Advent időszakához különféle hiedelmek, babonák társulnak. Az eladósorban levő lány a hajnali misére való első harangozáskor a harang köteléből három darabot tépett, amit aztán a hajfonó pántlikájában hordott, hogy farsangkor sok kisérője legyen. Az Alföldön a hajnali misére való harangozáskor a lányok mézet vagy cukrot ettek, hogy ettől édes legyen a nyelvük, s mielőbb férjet "édesgessenek" magukhoz. Erdélyben a hajnali mise ideje alatt az összes ajtót, ablakot zárva kellett tartani, mivel ilyenkor a boszorkányok állati alakot öltenek, házakba, ólakba próbálnak jutni, s ott rontást okozni. Az Ipoly mentén az a hiedelem járta, hogy az elázott pénz Advent idején tisztul. Salgótarján környékén azt tartották, hogy ilyenkor tüzes emberek jártak, kiknek a szájukból tűz áradt. Az ilyen tüzes emberek ellen a néphit szerint olvasóval (rózsafüzér) lehetett védekezni.

Adventi koszorú: az ősi varázslattól a gyermekothonig

A koszorú - varázskör - eredete az ősi időkbe nyúlik vissza. A koszorút szalmából, fűzfavesszőből vagy zöld fenyőágakból fonták, és vörös meg aranyszín szalagokkal díszítették. A zöld a termés színe volt, a piros az életé, a sárga és az arany a fényé.

A koszorú - vagy a kör - az örökkévalóság jelképe volt, és a varázsérőé is, amely nem törik meg, nem múlik el. Azt tartották, hogy az ilyen szent koszorúkkal minden gonosz szellem elől el lehet zárni a házat. Ez az ősi pogány varázslat idővel feledésbe merült. 1838-ban újította fel Johann Heinrich Wichern protestáns lelkész, az első hamburgi gyermekotthon alapítója. A ház egyik termébe fából hatalmas csillárt készített, és minden istentiszteleten egy újabb gyertyát tűzött a csillárkoszorúba. (Az adventi időszakban naponta tartott istentiszteletet az otthonban élő gyermekeknek.) Ez az ötlet gyorsan követőkre talált más gyermekotthonokban is.

Az 1860-as években némileg módosult Wichern lelkész ötlete: a fakarikát fonott fenyőkoszorúval helyettesítették, és a huszonnégy gyertya helyett csupán négyet tűztek rá - a négy adventi vasárnap jelképeként. Így elég kicsi lett a koszorú ahhoz, hogy a családi házakban és lakásokban is helyet kapjon és hirdethesse a közeledő karácsony örömét. Az első világháború után Németország protestáns vidékein már minden családnál megjelent az adventi koszorú. Néhány évvel ezelőtt találta ki egy jó üzleti érzékű kertész, hogy felújítja e szokást, és ajtókra és ablakokra akasztható kis koszorúkat készít. Hamarosan követőkre talált. Noha mára a legtöbb helyen elfelejtették már, miért kör alakúak a koszorúk, és miért díszítjük vörös és arany szalagokkal, a kedvenc forma és a kedvenc színek máig fennmaradtak.

Adventi koszorút fűzfavesszőből, szalmából, tobozból vagy bármely örökzöldből készíthetünk. Erre kerül a négy gyertya, amelyeket drót (vagy speciális tartó) segítségével erősítjük a koszorúhoz. Díszíthetjük masnival, száraz növényekkel, termésekkel (esetleg gyöngyökkel).

Adventi naptár - egy édesanya találmánya?

Egyes források szerint egy édesanya találta ki a máig oly népszerű adventi naptárt - lényege, hogy Szentestéig december minden napjára jut egy ajándék a Karácsonyra váró gyermekeknek. Az ajándék - rendszerint csokoládé - egy-egy (az adott napot jelölő) ajtó mögött bújik meg.

Úgy tartják, az első naptár egy kartonlapból készült, melyre egy édesanya huszonnégy bonbont ragasztott, hogy türelmetlen kisfia egy-egy édességet lecsippentve maga számolhassa a napokat Szentestéig. A kisfiú felnőttként gyártani és árusítani kezdte édesanyja találmányát, melynek nagy sikere lett, és gyárak sora foglalkozott adventi naptárak készítésével. Gerhard Lang, az adventi naptárak atyja 1974-ben hunyt el Münchenben.

Forrás: kincsestar.radio.hu, paloc.index.hu, sopron.hu, legjobblap.hu, dozsa-kkmsa.sulinet.hu

Budapest, 2003. november 28. (MTI) - Minden várakozást alulmúló leütési árat ért el a vizsolyi biblia egy, szinte hiánytalanul fennmaradt példánya pénteken a Központi Antikvárium árverésén: a könyvritkaságot 12 millió forintért viheti el új tulajdonosa - tájékoztatta Márffy György, az antikvárium vezetője az MTI-t. A Károli Gáspár református lelkész által fordított biblia értékét 25-30 millió forintra becsülték - jegyezte meg. A nyomdatörténeti ritkaság kikiáltási ára 10 millió forint volt.
    A vizsolyi bibliának aukciókon eddig csak erősen hiányos példányai szerepeltek, két éve Londonban egy viszonylag ép darab kelt el, 26 millió forintnak megfelelő összegért - derült ki az antikvárium tájékoztatásából.
    Az 1590-ben nyomtatott bibliából öt hónap alatt 800 példány készült Vizsolyon. Az első, teljesen magyar nyelvű szentírásból a levéltárosok és történészek ismeretei szerint ma húsz nyomtatott példány van, kézzel írott változata nem maradt fenn. A Vizsolyon Mantskovit Bálint nyomdájában készült bibliák eszmei értéke felbecsülhetetlen.
    Kitértek arra is, hogy a Központi Antikvárium pénteki árverésén a 117 különlegesnek mondható tétel között szerepelt egy ezüstveretekkel díszesen kötött XVII. századi váradi biblia is, amelynek nyomtatását Kolozsvárott fejezték be. Az 1660-ban kiadott váradi bibliához legenda is fűződik: Várad védői a törököktől a vár feladásáért azt kérték, hogy magukkal vihessék a biblia már kinyomtatott példányait és a hozzá vásárolt papírt.

A kalapács alá került váradi biblia a Szemere család tulajdonában volt, s a család készíttette a bibliára a drágakövekkel kirakott, filigrán ötvösművészeti fedelet is. A váradi biblia 11 millió forintért talált új tulajdonosra.

Ez utóbbit mostanáig 119 ország ratifikálta, de ez még nem elegendő a hatálybalépéshez. A 119 ország ugyanis csak a kibocsátott üvegházhatású gázok 46 százalékáért felelős, az elfogadott szabályok szerint viszont a hatálybalépéshez a kibocsátás legalább 55 százalékát képviselő országok ratifikációja szükséges. Ezt még nem sikerült elérni, mert a kibocsátás 35 százalékáért felelős Egyesült Államok elzárkózott a ratifikációtól, ahogy a 17 százalékos kibocsátást elkövető Oroszország sem erősítette meg hivatalosan korábbi szóbeli szándékát.

Christie Todd Whitman szerint aki júniusi nyugdíjba vonulását megelőzően két és fél évig állt az USA Környezetvédelmi Hivatalának az élén valóban igaz, hogy Bush elnök nem nyújtotta be a szenátusnak a kiotói jegyzőkönyvet ratifikálásra, azonban ennek csupán az a felismerés az oka, hogy a szenátus úgysem ratifikálná azt. Ez azonban Whitman szerint egyáltalán nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok nem venné komolyan felelősségét a kérdésben, vagy elutasítaná a részvételt az üvegházhatást kifejtő gázok kibocsátásának korlátozására irányuló világméretű erőfeszítésekben.

Tavaly George W. Bush kötelezettséget vállalt az üvegházhatást okozó gázok egységnyi GDP-re eső kibocsátott mennyiségének egy évtized alatti 18 százalékos csökkentésére. Az amerikai kormány a kongresszussal együttműködve olyan piaci alapú ösztönzési rendszer kidolgozásán fáradozik, amelynek célja a megújuló energiaforrások növekvő mértékű felhasználása, a szállítmányozás fejlesztése, nagyobb erőfeszítések kifejtése a szén légkörből való kivonására, valamint az üzleti szféra és az ipar ez irányú önkéntes lépéseinek támogatása. A cél az USA üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának évi 500 millió tonna szénnek megfelelő mennyiséggel való csökkentése. Ez azzal egyenértékű, mintha 70 millió autót vonnának ki a forgalomból. Mindezt az USA új szabályok megalkotása nélkül kívánja elérni. A környezetvédelmi hivatal egyik programjához például önkéntes alapon olyan cégek csatlakozhatnak, melyek vállalják, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásáról leltárt készítenek, évente jelentést küldenek a környezetvédelmi hivatalnak, és szigorú, 5-10 éves tervet dolgoznak ki a csökkentésre. Kevesebb mint két év alatt negyven nagyvállalat regisztráltatta magát a programban, és kötelezettségvállalásaik alapján az elkövetkező 5-10 évben legalább 57 millió tonnával csökkentik szén-dioxid-kibocsátásukat.

Az USA az idén 4,5 milliárd dollárt költ a klímaváltozással kapcsolatos kiadásokra. Ez több, mint az Európa és Japán által erre a célra együttesen felhasznált összeg. Ez Whitman szerint segít a klímaváltozásra vonatkozó ismeretek kiegészítésében, és jut belőle olyan technológiák kifejlesztésére is, melyek a gazdaság teljesítőképességének veszélyeztetése nélkül eredményezik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkenését.

Dr. Faragó Tibor, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főcsoportvezetője szerint az USA jelenlegi vezetése valóban elismeri e globális környezeti kockázatot, és ennek csökkentésére kétségtelenül vannak programjai, azonban a relatív (GDP-re vetítve) energiahatékonyság-növelési megközelítés az abszolút értékben szükséges kibocsátás-csökkentési kötelezettség helyett született (amit például a kiotói jegyzőkönyv az USA számára is előír). Márpedig a légkörben rendkívüli ütemben növekszik például a szén-dioxid mennyisége, és a nemzetközi megállapodás értelmében ezt a folyamatot kellene végre megállítani. Ezzel szemben az USA kibocsátásai is gyorsan nőnek.

Magyarország az EU-hoz és a többi társuló országhoz hasonlóan elfogadta a kiotói jegyzőkönyvet. Az Európai Unió ennek érdekében átfogó programot fogadott el, nálunk pedig ezt a célt szolgálja majd a 2. nemzeti környezetvédelmi program, valamint a megújuló energiahordozók nagyobb arányú hasznosítására vonatkozó, most készülő program.

Szász Endre alkotásaiból állandó kiállítás nyílt Várdán
/ Fotó /
Várda, 2003. november 29. (MTI) - Szász Endre Munkácsy-díjas grafikus- és festőművész alkotásaiból nyílt állandó kiállítás a Somogy megyei Várdán; a nemrég elhunyt világhírű művész munkásságából keresztmetszetet adó tárlatot Lamperth Mónika belügyminiszter nyitotta meg szombaton.

"Hiába a végzet, hiába a megváltoztathatatlan, mégis azt gondolom, hogy Szász Endre nagyon is itt van közöttünk. Magunk előtt látjuk az arcát, a mozdulatait, a kifogyhatatlan életkedvét, életszeretetét" - mondta Lamperth Mónika.

Megítélése szerint nagyon méltó helyen, abban a faluban nyílik meg Szász Endre alkotásaiból az első állandó kiállítás, ahol megtalálta azt a környezetet, ahol igazán alkotni tudott.

"Értelmetlen dolognak tartom, hogy a művész hozzá nem férhető, meg nem érthető alkotásokra törekedjen a modernség, az újszerűség ürügyén. A műalkotások lényege az állandóság, a természet olyan alaptörvényei a témái minden képnek, amelyek már akkor is voltak, amikor az ember még nem volt és lesznek akkor is, amikor már rég nem lesz az ember" - idézte a belügyminiszter Szász Endre gondolatait művészi hitvallásáról.

Szász Endre hitt a művész egyéniségben, a művészet erejében, s ez a hit, ez az energia a képei által megtöltött minden teret, ahol ezek az alkotások megjelentek - fűzte hozzá Lamperth Mónika.

"Szász Endre mindannyiunk számára felbecsülhetetlen értéket halmozott fel az életművében" - hangoztatta a belügyminiszter.

Szászné Hajdú Katalin az MTI érdeklődésére elmondta: szerencsés egymásra találás volt ez, ő maga és az önkormányzat is szerette volna, hogy legyen egy állandó kiállítás Várdán Szász Endre alkotásaiból.

"Úgy válogattam, hogy minden korszakából legyen egy-két darab, és nem csak minden korszakából, hanem stílusonként, műfajonként is próbáltuk bemutatni" - mondta a kiállításon bemutatott alkotásokról a művész özvegye.

Elmondta, másutt is terveznek kiállítást rendezni Szász Endre műveiből, legközelebb Kaposváron a megyenap rendezvényeinek egyik eseménye lesz a múzeumban megnyíló tárlat. Emellett szeretnék később bővíteni e most megnyílt kiállítás anyagát, s egy művészeti albumot is megjelentetni.

Ezzel a különleges kiállítással Várda lakói Szász Endre emlékének adóznak - mondta Varga András, a település polgármestere. Hozzátette: az, hogy a mintegy félezer lakosú község pezsgő művészeti, kulturális életet élt az elmúlt években, az nagyrészt köszönhető volt az életének utolsó éveit Várdán töltő művésznek.

Szász Endre alkotásai a felújított polgármesteri hivatal épületében, egy külön teremben kaptak helyet. A tárlaton 32 festmény, rézkarcok, valamint porcelánok, faliszőnyegek, tányérok láthatók.

Annak ellenére, hogy Olaszország a soros elnöke az Európai Uniónak, a lakosság többsége kiábrándulni látszik mind Európából, mind pedig a közös valutából - mutat rá egy vasárnap publikált felmérés.
A Demos nevű közvélemény-kutató cég adatait a La Repubblica című olasz lap közölte. Eszerint az olaszok alig több, mint fele (53%)viseltet több-kevesebb bizalommal az EU iránt. Egy évvel ezelőtt arányuk még 60 százalék volt.
A cég 1500 embert kérdezett meg november közepén, akkor, mikor az olasz soros EU-elnökség, és az uniós alkotmány vitája is a végéhez közeledik. A mérések szerint a közös valuta iránti bizalom is csökken abban az Olaszországban, ahol a vásárlók elsősorban az eurónak tudják be az átlagosnál magasabb inflációt.
A közös valuta bevezetésekor 23 százalék mondta azt, hogy az előnyös lesz Itália számára. Arányuk mára 7 százalékra apadt. Ugyanakkor azok száma, akik szerint az euró bevezetése indokolatlan komplikációkat eredményezett, megháromszorozódott. Korábban 16, ma már 46 százalék nyilatkozik így. Reuters