|
Lapszemle 2003. november 30.
Advent: Jézus születésére várva
Ádám Kata
Az Advent eredete az 5-6. századig nyúlik vissza. Az ünnepi hetekben az emberek szigorú böjtöt tartottak. Napfelkelte előtt hajnali miséket látogattak, amelyeket angyali misének, aranyos misének is neveztek. 1611-ben a nagyszombati zsinat ádvent első vasárnapjától vízkeresztig megtiltotta az esküvőket, zajos mulatságokat. Advent időszakához különféle hiedelmek, babonák társulnak. Az eladósorban levő lány a hajnali misére való első harangozáskor a harang köteléből három darabot tépett, amit aztán a hajfonó pántlikájában hordott, hogy farsangkor sok kisérője legyen. Az Alföldön a hajnali misére való harangozáskor a lányok mézet vagy cukrot ettek, hogy ettől édes legyen a nyelvük, s mielőbb férjet "édesgessenek" magukhoz. Erdélyben a hajnali mise ideje alatt az összes ajtót, ablakot zárva kellett tartani, mivel ilyenkor a boszorkányok állati alakot öltenek, házakba, ólakba próbálnak jutni, s ott rontást okozni. Az Ipoly mentén az a hiedelem járta, hogy az elázott pénz Advent idején tisztul. Salgótarján környékén azt tartották, hogy ilyenkor tüzes emberek jártak, kiknek a szájukból tűz áradt. Az ilyen tüzes emberek ellen a néphit szerint olvasóval (rózsafüzér) lehetett védekezni. Adventi koszorú: az ősi varázslattól a gyermekothonig
Az 1860-as években némileg módosult Wichern lelkész ötlete: a fakarikát fonott fenyőkoszorúval helyettesítették, és a huszonnégy gyertya helyett csupán négyet tűztek rá - a négy adventi vasárnap jelképeként. Így elég kicsi lett a koszorú ahhoz, hogy a családi házakban és lakásokban is helyet kapjon és hirdethesse a közeledő karácsony örömét. Az első világháború után Németország protestáns vidékein már minden családnál megjelent az adventi koszorú. Néhány évvel ezelőtt találta ki egy jó üzleti érzékű kertész, hogy felújítja e szokást, és ajtókra és ablakokra akasztható kis koszorúkat készít. Hamarosan követőkre talált. Noha mára a legtöbb helyen elfelejtették már, miért kör alakúak a koszorúk, és miért díszítjük vörös és arany szalagokkal, a kedvenc forma és a kedvenc színek máig fennmaradtak. Adventi koszorút fűzfavesszőből, szalmából, tobozból vagy bármely örökzöldből készíthetünk. Erre kerül a négy gyertya, amelyeket drót (vagy speciális tartó) segítségével erősítjük a koszorúhoz. Díszíthetjük masnival, száraz növényekkel, termésekkel (esetleg gyöngyökkel). Adventi naptár - egy édesanya találmánya?
Úgy tartják, az első naptár egy kartonlapból készült, melyre egy édesanya huszonnégy bonbont ragasztott, hogy türelmetlen kisfia egy-egy édességet lecsippentve maga számolhassa a napokat Szentestéig. A kisfiú felnőttként gyártani és árusítani kezdte édesanyja találmányát, melynek nagy sikere lett, és gyárak sora foglalkozott adventi naptárak készítésével. Gerhard Lang, az adventi naptárak atyja 1974-ben hunyt el Münchenben. Forrás: kincsestar.radio.hu, paloc.index.hu, sopron.hu, legjobblap.hu,
dozsa-kkmsa.sulinet.hu
12 millió forintért kelt el a vizsolyi biblia egyik példánya
Budapest, 2003. november 28. (MTI) - Minden várakozást alulmúló leütési
árat ért el a vizsolyi biblia egy, szinte hiánytalanul fennmaradt példánya
pénteken a Központi Antikvárium árverésén: a könyvritkaságot 12 millió
forintért viheti el új tulajdonosa - tájékoztatta Márffy György, az antikvárium
vezetője az MTI-t. A Károli Gáspár református lelkész által fordított biblia
értékét 25-30 millió forintra becsülték - jegyezte meg. A nyomdatörténeti
ritkaság kikiáltási ára 10 millió forint volt.
A kalapács alá került váradi biblia a Szemere család
tulajdonában volt, s a család készíttette a bibliára a drágakövekkel kirakott,
filigrán ötvösművészeti fedelet is. A váradi biblia 11 millió forintért
talált új tulajdonosra.
Kiotót Amerika másképp értelmezi Nehéz megállítani a légköri szén-dioxid növekedését – Csak az USA 35 százalékért felelős www.nol.hu • Szerző: Oravecz Elvira 
A kerülő utak nem eredményesek (kép: EUROPRESS/SPL -) Hétfőn kezdődik az ENSZ milánói klímakonferenciája, melyen magyar politikus elnököl majd Persányi Miklós, a környezetvédelmi tárca vezetője személyében. Az ENSZ 1992-ben elfogadott klímaegyezménye, melyhez mostanáig 186 ország csatlakozott, s amely 1994-ben lépett hatályba, korlátozza a globális üvegházhatást okozó gázok – főként a szén-dioxid – kibocsátását. Nem lépett viszont még hatályba az egyezményhez később csatolt, 1997-ben Kiotóban aláírt, a szinten tartáson túl csökkentést is célzó jegyzőkönyv. Ez utóbbit mostanáig 119 ország ratifikálta, de ez még nem elegendő a hatálybalépéshez. A 119 ország ugyanis csak a kibocsátott üvegházhatású gázok 46 százalékáért felelős, az elfogadott szabályok szerint viszont a hatálybalépéshez a kibocsátás legalább 55 százalékát képviselő országok ratifikációja szükséges. Ezt még nem sikerült elérni, mert a kibocsátás 35 százalékáért felelős Egyesült Államok elzárkózott a ratifikációtól, ahogy a 17 százalékos kibocsátást „elkövető” Oroszország sem erősítette meg hivatalosan korábbi szóbeli szándékát. Christie Todd Whitman szerint – aki júniusi nyugdíjba vonulását megelőzően két és fél évig állt az USA Környezetvédelmi Hivatalának az élén – valóban igaz, hogy Bush elnök nem nyújtotta be a szenátusnak a kiotói jegyzőkönyvet ratifikálásra, azonban ennek csupán az a felismerés az oka, hogy a szenátus úgysem ratifikálná azt. Ez azonban Whitman szerint egyáltalán nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok nem venné komolyan felelősségét a kérdésben, vagy elutasítaná a részvételt az üvegházhatást kifejtő gázok kibocsátásának korlátozására irányuló világméretű erőfeszítésekben. Tavaly George W. Bush kötelezettséget vállalt az üvegházhatást okozó gázok egységnyi GDP-re eső kibocsátott mennyiségének egy évtized alatti 18 százalékos csökkentésére. Az amerikai kormány a kongresszussal együttműködve olyan piaci alapú ösztönzési rendszer kidolgozásán fáradozik, amelynek célja a megújuló energiaforrások növekvő mértékű felhasználása, a szállítmányozás fejlesztése, nagyobb erőfeszítések kifejtése a szén légkörből való kivonására, valamint az üzleti szféra és az ipar ez irányú önkéntes lépéseinek támogatása. A cél az USA üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának évi 500 millió tonna szénnek megfelelő mennyiséggel való csökkentése. Ez azzal egyenértékű, mintha 70 millió autót vonnának ki a forgalomból. Mindezt az USA új szabályok megalkotása nélkül kívánja elérni. A környezetvédelmi hivatal egyik programjához például – önkéntes alapon – olyan cégek csatlakozhatnak, melyek vállalják, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásáról leltárt készítenek, évente jelentést küldenek a környezetvédelmi hivatalnak, és szigorú, 5-10 éves tervet dolgoznak ki a csökkentésre. Kevesebb mint két év alatt negyven nagyvállalat regisztráltatta magát a programban, és kötelezettségvállalásaik alapján az elkövetkező 5-10 évben legalább 57 millió tonnával csökkentik szén-dioxid-kibocsátásukat. Az USA az idén 4,5 milliárd dollárt költ a klímaváltozással kapcsolatos kiadásokra. Ez több, mint az Európa és Japán által erre a célra együttesen felhasznált összeg. Ez Whitman szerint segít a klímaváltozásra vonatkozó ismeretek kiegészítésében, és jut belőle olyan technológiák kifejlesztésére is, melyek a gazdaság teljesítőképességének veszélyeztetése nélkül eredményezik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkenését. Dr. Faragó Tibor, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főcsoportvezetője szerint az USA jelenlegi vezetése valóban elismeri e globális környezeti kockázatot, és ennek csökkentésére kétségtelenül vannak programjai, azonban a relatív (GDP-re vetítve) energiahatékonyság-növelési megközelítés az abszolút értékben szükséges kibocsátás-csökkentési kötelezettség helyett született (amit például a kiotói jegyzőkönyv az USA számára is előír). Márpedig a légkörben rendkívüli ütemben növekszik például a szén-dioxid mennyisége, és a nemzetközi megállapodás értelmében ezt a folyamatot kellene végre megállítani. Ezzel szemben az USA kibocsátásai is gyorsan nőnek. Magyarország az EU-hoz és a többi társuló országhoz hasonlóan elfogadta
a kiotói jegyzőkönyvet. Az Európai Unió ennek érdekében átfogó programot
fogadott el, nálunk pedig ezt a célt szolgálja majd a 2. nemzeti környezetvédelmi
program, valamint a megújuló energiahordozók nagyobb arányú hasznosítására
vonatkozó, most készülő program.
Szász Endre alkotásaiból állandó kiállítás nyílt Várdán
"Hiába a végzet, hiába a megváltoztathatatlan, mégis azt gondolom, hogy Szász Endre nagyon is itt van közöttünk. Magunk előtt látjuk az arcát, a mozdulatait, a kifogyhatatlan életkedvét, életszeretetét" - mondta Lamperth Mónika. Megítélése szerint nagyon méltó helyen, abban a faluban nyílik meg Szász Endre alkotásaiból az első állandó kiállítás, ahol megtalálta azt a környezetet, ahol igazán alkotni tudott. "Értelmetlen dolognak tartom, hogy a művész hozzá nem férhető, meg nem érthető alkotásokra törekedjen a modernség, az újszerűség ürügyén. A műalkotások lényege az állandóság, a természet olyan alaptörvényei a témái minden képnek, amelyek már akkor is voltak, amikor az ember még nem volt és lesznek akkor is, amikor már rég nem lesz az ember" - idézte a belügyminiszter Szász Endre gondolatait művészi hitvallásáról. Szász Endre hitt a művész egyéniségben, a művészet erejében, s ez a hit, ez az energia a képei által megtöltött minden teret, ahol ezek az alkotások megjelentek - fűzte hozzá Lamperth Mónika. "Szász Endre mindannyiunk számára felbecsülhetetlen értéket halmozott fel az életművében" - hangoztatta a belügyminiszter. Szászné Hajdú Katalin az MTI érdeklődésére elmondta: szerencsés egymásra találás volt ez, ő maga és az önkormányzat is szerette volna, hogy legyen egy állandó kiállítás Várdán Szász Endre alkotásaiból. "Úgy válogattam, hogy minden korszakából legyen egy-két darab, és nem csak minden korszakából, hanem stílusonként, műfajonként is próbáltuk bemutatni" - mondta a kiállításon bemutatott alkotásokról a művész özvegye. Elmondta, másutt is terveznek kiállítást rendezni Szász Endre műveiből, legközelebb Kaposváron a megyenap rendezvényeinek egyik eseménye lesz a múzeumban megnyíló tárlat. Emellett szeretnék később bővíteni e most megnyílt kiállítás anyagát, s egy művészeti albumot is megjelentetni. Ezzel a különleges kiállítással Várda lakói Szász Endre emlékének adóznak - mondta Varga András, a település polgármestere. Hozzátette: az, hogy a mintegy félezer lakosú község pezsgő művészeti, kulturális életet élt az elmúlt években, az nagyrészt köszönhető volt az életének utolsó éveit Várdán töltő művésznek. Szász Endre alkotásai a felújított polgármesteri
hivatal épületében, egy külön teremben kaptak helyet. A tárlaton 32 festmény,
rézkarcok, valamint porcelánok, faliszőnyegek, tányérok láthatók.
Kiábrándulnak az olaszok Európából és az euróból? www.magyarhirlap.hu Annak ellenére, hogy Olaszország a soros elnöke az Európai Uniónak,
a lakosság többsége kiábrándulni látszik mind Európából, mind pedig a közös
valutából - mutat rá egy vasárnap publikált felmérés.
|
