|
Jelelők - Jelnyelvi tolmácsszolgálat
Jelelők
Jelnyelvi tolmácsszolgálat
Az esélyegyenlőségi törvény értelmében az év elejétől
a hallássérülteknek hivatalos ügyeik intézésében alanyi jogon jár a jelnyelvi
tolmácsolás. Az ingyenes szolgáltatást - amelyről még mindig kevés rászoruló
tud, - a felsőoktatásban tanulók is igényelhetik.
A Nyugat-Magyarországi Egyetem Benedek
Elek Pedagógiai Főiskolai Kar siket hallgatói is igénybe veszik a Nyugat-Magyarországi
Regionális Jelnyelvi Tolmács-szolgálat segítségét.
Orbán Evelyn azért fordult a szolgálathoz, mert
nagyon nehezen boldogult iskolájában a hallók között.
„Előfordult, hogy írásbeli vizsgán az első 40 perceben
kidolgozuk a tétel, majd a hátralévő tíz percben a vizsgáztató váratlanul
villámkérdéseket adott, amiből semmit sem értettem, fogalmam sem volt,
hogy miről van szó” – mondja a szociálpedagógus szakos hallgató.
A győri székhelyű regionális jelnyelvi tolmácsszolgálattal
eddig több mint 160 közintézmény írt alá együttműködési szerződést.
A négy főállású tolmács és a 8-10 megbízott munkatárs
négy megyében (Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém, Komárom-Esztergom) - előzetes
időpont egyeztetést követően - 1400 siketnek, illetve nagyothallónak tolmácsol
hivatalos ügyeik intézésében, családi eseményeken, szabadidős programokon.
Akad, aki rendszeresen, míg mások évente néhány alkalommal igénylik munkájukat,
amely akkor a legeredményesebb, ha már „összeszoktak”, mondja Mühl Balázsné
jelnyelvi tolmács, aki naponta ingázik, leggyakrabban Sopronba, Szombathelyre.
Mint mondja, szellemileg is, fizikailag is el lehet fáradni, hiszen a közös
munka mindkét féltől 100 %-os koncentrációt kíván.
Sokszor annyi helyre hívják a munkatársakat, hogy
a nap 24 órája sem volna elég, hogy mindegyiknek eleget tegyenek, - teszi
hozzá Piroska -, ha pedig idővel valamennyi rászoruló megismeri a szolgáltatást,
jóval több jelnyelvi tolmácsra lesz szükség a Nyugat-Magyarországi Régióban.
Tóth Anita Lilla
|