|
Mithras harca a bikával Szentély a Fertõ partján
A Fertõrákosról Fertõmeggyes felé tartó gyalogos és kerékpáros kirándulók érdekes épületet fedezhetnek fel közvetlenül a határátkelõ mellett. Egy római kori szentély maradványait rejti ez az épület, a Soproni Múzeum egyik kiállítóhelyét.  Mi is volt hát az a különös dolog, ami ennyi munkát, törõdést érdemelt? A dombormûvek és az oltárok feliratai világosan elmondták: a Római Birodalomban mindenütt tisztelt perzsa Napisten, Mithras szentélyének maradványai. Az úgynevezett kultuszkép Mithras mitikus történetének legfontosabb epizódját mutatja be, harcát önmaga ellentétével, a sötétséget, gonoszságot, tudatlanságot jelképezõ bikával. Ez a harc hosszú, folyamatos küzdelem záró megütközése, ami Mithras gyõzelmével végzõdik. A Jó legyõzi a Gonoszt, a Fény a Sötétséget. A haldokló bika vére megtermékenyíti a földet, cseppjeibõl élet sarjad. A gyõzelem azonban nem végleges, a küzdelem minden évben újra megismétlõdik, a bika feltámad, majd ismét legyõzetik. Láthatjuk, hogy nagyszabású, az élet misztériumához vezetõ vallás emlékeivel állunk szemben. Nem véletlen, hogy a római kor embere vonzódott hozzá. A római istenvilág nem adott választ kérdéseire, ezért útkeresésében a keleti, ázsiai, egyiptomi misztériumvallásokhoz, illetve a kereszténységhez fordult. A Mithras-kultusz az egyre inkább elterjedõ kereszténység komoly vetélytársa volt, sorsa az üldöztetés, majd a teljes feledés lett. Ezt a kis templomot egy 15-20 fõbõl álló közösség látogathatta annak idején, nyilván a környéken élõk közül. A régészeti kutatásokból tudjuk, hogy a vidék lakott volt a római korban, a szentély közelében egy út is vezetett. Az oltárokat carnuntumi - ma Deutsch-Altenburg - katonák állították, akik nyilván a környéken kaptak leszerelésük után földbirtokot. A feliratok szövegébõl a szentély korát is megtudjuk, a III. század elején mûködött. Megszûnése után temetkezõhelynek használták, de ennek már nincs köze az egykori vallási élethez. A régészeti emlék hitelesítõ ásatását a Soproni Múzeum szakemberei végezték el 1990-91-ben. A helyreállítás az Országos Mûemlékvédõ Hivatal munkáját dicséri. A kiállított kõemlék-másolatok eredetije - a sziklába faragott reliefet kivéve - a Fabricius ház kõtárában tekinthetõ meg. A szentély a nyári hónapokban látogatható. |