Rovat: Lapszemle
2003. december 11., csütörtök 14:59
Lapszemle 2003. december 11.
Átadták a Nobel-díjakat
Az idei Nobel-díjakat szerdán adták át Stockholmban. Az irodalom, orvostudomány, fizika, kémia és közgazdaságtan kategória kitüntetettjei vehették át XVI. Károly Gusztáv svéd királytól a 10 millió svéd korona (mintegy 290 millió forint) összeggel járó rangos kitüntetést. Az irodalmi Nobel-díjat a dél-afrikai John Maxwell Coetzee író kapta, mivel regényeit "jól felépített szerkezet, gazdag párbeszédek és briliáns elemzések jellemzik". Leghíresebb regénye, a Barbárokra várva. A fizikai Nobel-díjat Alekszej A. Abrikoszov orosz származású amerikai, Vitalij L. Ginzburg orosz és Anthony J. Leggett brit-amerikai állampolgárságú tudós vehette át, megosztva, a szupravezetés terén végzett elméleti munkásságukért. A fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-díj az amerikai Paul C. Lauterburt és a brit Peter Mansfieldet illette. Õk a legrangosabb tudományos kitüntetést a mágneses rezonancia elvét hasznosító tomográfia fejlesztését célzó munkásságukkal érdemelték ki. A kémiai Nobel-díjat Peter Agre és Roderick MacKinnon amerikai tudósok kapták. A két amerikai tudós jelentõs munkát végzett a sejtmembrán csatornáinak
kutatásában, magyarázatot adva arra, miként jutnak keresztül a sók és a
víz a sejtek falán. A közgazdasági Nobel-díj 2003-as kitüntetettjei az
amerikai Robert Engle és a brit Clive Granger. Megosztva kapták a díjat
a gazdasági idõsorok új statisztikai módszereinek kutatásáért.
Megfogták, s elvitték az isten lábát ww.nol.hu • Szerzõ: Nyilas Gergely Egyre növekszik az ázsiai mûkincsek illegális kereskedelme, a sírrablók már kifinomult, mérnöki módszereket is alkalmaznak. Megfogta az isten lábát egy japán régiségkereskedõ. Két évig magánál is tartotta, mígnem egyszer felhívta az Unesco-t, hogy most már õk vigyázzanak rá. Az afganisztáni fõváros múzeumából 1993-ban ellopott ókori Zeusz-szobor bal lába jelenleg egy hivatalos vándorkiállítás részeként járja be a távol-keleti szigetországot. Nem minden lelet sorsa végzõdik ilyen jól. Az amerikai Time hetilap szerint a világot behálózó, gyorsan fejlõdõ illegális régiségkereskedelem mértéke az ENSZ becslései alapján mára a fegyver- és drogkereskedelem volumenét is elérte. A régészek a fosztogatásnak ezt a fajtáját ironikusan a „második legõsibb mesterségként” emlegetik. Az utóbbi évek egyik fõ áldozata Kína. Csak az elmúlt öt évben legalább 220 ezer (!) sírt raboltak ki az ázsiai országban. Ennek egyik fõ oka az elképesztõ kereslet a régiségek iránt. Kínában 200 aukciósház nyílt az elmúlt évtizedben, s jellemzõ, hogy a nagyobb londoni kereskedõházak nyári aukcióján is Kínából származtak a legértékesebb tárgyak: egy kalligrafikus díszítésû kefe a déli Szong-dinasztia idejébõl 1,2 millió dollárért, egy Qianlong-érából származó váza pedig 280 ezerért talált vevõre. Igaz, ezek nem illegális kereskedelembõl származtak, de jól mutatják a régiségek iránti hatalmas érdeklõdést, és a benne rejlõ üzletet. – Hihetetlenül nagy piaca van a keleti régiségeknek Európa-szerte. Rengeteg olyan gyûjtõ van, aki azonnal hajlandó üzletet kötni az illegális kereskedõkkel – ad helyzetképet Neil Brodie, a Cambridge University lopott régiségeket felkutató központjának koordinátora. A régészeti szakemberek becslése szerint a piacokon fellelhetõ régiségek 80-90 százaléka kétes eredetû. Ezeket többnyire helybéli kincsrablók juttatják el a feketepiaci kereskedõknek – állítja a londoni University College archeológiai intézetének szakembere, Kathryn Tubb. A sírrablók már kifinomult, mérnöki módszereket is alkalmaznak. Olykor 40 méter mélyen nyugvó, akár 1600 négyzetméter alapterületû, esetenként kétezer éves sírkamrákig is eljutnak. Egy harminc méter mély, függõleges járat alján, oldalirányú vágaton érik el a sírkamra tetejét. Olykor 50 kg dinamit felrobbantásával jutnak a veszélyes gázokkal telítõdött termekbe. A vágatba áramot, fényt és friss levegõt is vezetnek. Nagyüzemi módszereikhez megfelelõ biztonsági védõfelszerelést használnak a felgyülemlett gázok ellen. Maguk a kincsrablók mégis csak igen kis szeletet hasítanak ki maguknak a világméretû iparág bevételeibõl. Gyûjtõk utaznak kincseket rejtõ kínai területekre, ahol a helybélieknek napi 60 dollárt fizetnek a bonyolult munkáért – ez sokuknak az éves jövedelmével ér fel. 2001-ben, a világhírû agyagkatonáiról ismert Xi’anban egy feltört sírból felhozott terrakotta szobroktól darabonként 36 dollárért váltak meg a tolvajok. Hongkongba kerülve a szobrokat egy amerikai vásárolta meg, aki New Yorkban a Sotheby’s aukciósházban egyenként 6-8 ezer dollárért adta el a hat szobrocskát. A kínai kormány panaszt tett az ügyben, és a szobrok végül visszakerültek Xi’anba – ahol persze újra a kincsrablók kezére juthatnak. A hatalmas forgalmat az sem tudta visszafogni, hogy csak a múlt évben a kínai bíróságok négy fosztogatót ítéltek halálra. Kína mellett Ázsia meghatározó régiségforrása India és Indokína. A mai Kambodzsában találhatóak a IX–XIV. századi Angkor birodalom épületei. Az egyik templom az ország nemzeti zászlaján is szerepel. Angkor Wat kincsei között nagyobb pusztítást végeztek a békeévek sírrablói, mint a hetvenes évek polgárháborúi és a Pol Pot-rezsim. A terület kincsei a turistaáradat megindulását követõen nagy tételben kerültek thaiföldi árusok kezébe. Jellemzõ, hogy egy eredetinek mondott másfél méteres Visnu-szobrot 17 ezer dollárért árulnak Thaiföldön. Az illegális régiségkereskedõ-hálózatok elleni küzdelemben az egyik legnagyobb fogást az indiai rendõrség mondhatja magáénak. Évekig tartó nyomozás után felgöngyölítették a világ egyik legnagyobb csempészhálózatát. A társaság fejét, az 55 éves Vaman Narayan Ghiát saját házában tartóztatták le, ahol a rendõrség páratlanul nagy gyûjteményre – egyebek közt IX–XI. századi szobrokra –, valamint az ügyfelek hosszú listájára bukkant. Az „díler” elmondásából kiderült: volt olyan vásárló, akinek fényképet küldött a templom „kínálatából”, de megesett, hogy a vevõ maga érkezett a helyszínre, s bökött rá a kiszemelt mûkincsre. Az indiai hatóságok azt feltételezik, hogy a Sotheby’s és a Christie’s katalógusaiban is szerepelnek olyan mûtárgyak, amelyek Ghia hálózatától származhatnak. Az 1999 õszén ellopott Jain-szobor például egy évvel késõbb a Sotheby’s katalógusában Lót 135-ként jelent meg újra. A hatóságok igyekezete ellenére a mûkincseknek csak töredékét sikerül fellelni és visszajuttatni a múzeumokba. Az eltûnt mûkincsek listáján jelenleg 140 ezer tétel szerepel. Ennek csupán tizedét teszik ki az antik darabok, s csak töredékük ázsiai. Nehezíti a helyzetet, hogy az aukciós-házak és a kereskedõk a térség átláthatatlan bürokratikus viszonyaira és viharos történelmére hivatkozva azt állítják, lehetetlen meghatározni visszamenõleg a mûkincsek származását. A kínai hatóságok azonban állítják: a kereskedõkbõl inkább a hajlandóság hiányzik. – Ázsia nem kimeríthetetlen mûkincsforrás – figyelmeztet He Shuzhong,
a kulturális javak védelmével foglalkozó pekingi hivatal vezetõje. – Ha
a mûkincsrablás ilyen ütemben folytatódik, hamarosan nem lesz mit védelmeznünk.
A Pál utcai fiúk - olasz módra A legnagyobb olasz kereskedelmi csatorna a héten tûzte mûsorára A Pál
utcai fiúk címû (Molnár Ferenc regénybõl Budapesten forgatott) kétrészes
tévéfilmet. A grund és a füvészkert magyar, a történet azonban meglehetõsen
elszakad az eredetitõl. A szerzõ jogutódjai is fenntartásaikat fejezték
ki.
Sárközy Júlia/Róma
Katolikus bioetikai körlevél – csak a gyógyítás céljából MTI Az élet kultúrájáért címmel bioetikai körlevelet bocsátott ki a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, a könyvalakban megjelent körlevél az élet legjelentõsebb bioetikai kérdéseivel foglalkozik a fogantatástól egészen a halálig. A körlevél elkészítése két évig tartott, a püspöki konferenciát neves szaktudósok segítették a munkában, a tudományos alapú állásfoglalásban - mondta Erdõ Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. A dokumentum megszületésében közremûködött Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Hámori József akadémikus, Kopp Mária, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója, Freund Tamás biológus, agykutató és Falus András, a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet vezetõje, valamint Harsányi Ottó teológus. Erdõ Péter ismertetése szerint a dokumentum elkészítéséhez tanulmányozták a katolikus egyház valamennyi, e témában kiadott központi, vagy egy-egy püspöki kar által jegyzett dokumentumát is. A bioetikai körlevelet az MKPK egyhangúlag fogadta el - mondta a bíboros, hozzátéve, azért érzi szükségét az ilyen jellegû dokumentumok kiadásának, mert azok tanító jellegûek. Szavai szerint a körlevél nem csak a papoknak, hívõknek, katolikusoknak
szól, hanem a nem hívõk felé is fordul, mivel olyan kérdéséket tárgyal,
amelyek a világ parlamentjeiben is vitatémát jelentenek.
A püspök elmondta: a katolikus egyháznak az élet védelme a célja mindenek elõtt, de ugyanakkor hiszik, hogy vannak olyan cselekedetek, amelyek nagy mértékben segíthetik az emberi élet fejlõdését. Az emberi élet azonban nem válhat eszközzé, még a kutatások terén sem - hangsúlyozta. Az egyház mindenféle manupilációs beavatkozást az emberi életbe csak a gyógyítás céljával tart elfogadhatónak, és semmiképpen sem irányulhat az az élet kioltására - magyarázta, kitérve arra, hogy az abortuszt, a mûvi terhesség megszakítást sem tudja elfogadni az egyház. Veres a bioetikai körlevélben megfogalmazott elvekrõl szólva elmondta:
a fogamzásgátlás kapcsán az egyház csakis "családtervezésrõl" tud beszélni,
és nem fogamzásgátlásról.
UNICEF tiltakozás www.dunatv.hu Világszerte 65 millió kislány nem részesül megfelelõ iskolázottságban - állapította meg az ENSZ Gyermekalapja az UNICEF. A világszervezet legfrissebb jelentésében arra kéri az illetékeseket, tegyenek sürgõs lépéseket ez ellen. Az UNICEF javasolja egyebek közt, hogy a lányok oktatása kapjon megkülönböztetett figyelmet a fejlesztési tervek között, minden országban váljék a nemzeti kultúra részévé, csökkentsék a beiskolázás költségeit, illesszék be az oktatáspolitikát a szegénység elleni küzdelem programjaiba, és növeljék az oktatássra fordított összeget. A jelentés azt is hozzáteszi, hogy mindeközben tiszteletben kell tartani a gyermekek jogait, illetve szüleiknek azt a jogát, hogy beleszóljanak azokba a döntésekbe, amelyek közvetlenül érintik õket. Az UNICEF leszögezi: az általános iskolai oktatásnak ingyenesnek, mindenkire kiterjedõnek és kötelezõnek kell lennie. |