CyberPress.Sopron

Átadták a Nobel-díjakat
Világgazdaság -www.mno.hu

Az idei Nobel-díjakat szerdán adták át Stockholmban. Az irodalom, orvostudomány, fizika, kémia és közgazdaságtan kategória kitüntetettjei vehették át XVI. Károly Gusztáv svéd királytól a 10 millió svéd korona (mintegy 290 millió forint) összeggel járó rangos kitüntetést.

Az irodalmi Nobel-díjat a dél-afrikai John Maxwell Coetzee író kapta, mivel regényeit "jól felépített szerkezet, gazdag párbeszédek és briliáns elemzések jellemzik". Leghíresebb regénye, a Barbárokra várva. A fizikai Nobel-díjat Alekszej A. Abrikoszov orosz származású amerikai, Vitalij L. Ginzburg orosz és Anthony J. Leggett brit-amerikai állampolgárságú tudós vehette át, megosztva, a szupravezetés terén végzett elméleti munkásságukért. A fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-díj az amerikai Paul C. Lauterburt és a brit Peter Mansfieldet illette. Õk a legrangosabb tudományos kitüntetést a mágneses rezonancia elvét hasznosító tomográfia fejlesztését célzó munkásságukkal érdemelték ki. A kémiai Nobel-díjat Peter Agre és Roderick MacKinnon amerikai tudósok kapták.

A két amerikai tudós jelentõs munkát végzett a sejtmembrán csatornáinak kutatásában, magyarázatot adva arra, miként jutnak keresztül a sók és a víz a sejtek falán. A közgazdasági Nobel-díj 2003-as kitüntetettjei az amerikai Robert Engle és a brit Clive Granger. Megosztva kapták a díjat a gazdasági idõsorok új statisztikai módszereinek kutatásáért.

Egyre növekszik az ázsiai mûkincsek illegális kereskedelme, a sírrablók már kifinomult, mérnöki módszereket is alkalmaznak.

Megfogta az isten lábát egy japán régiségkereskedõ. Két évig magánál is tartotta, mígnem egyszer felhívta az Unesco-t, hogy most már õk vigyázzanak rá. Az afganisztáni fõváros múzeumából 1993-ban ellopott ókori Zeusz-szobor bal lába jelenleg egy hivatalos vándorkiállítás részeként járja be a távol-keleti szigetországot.

Nem minden lelet sorsa végzõdik ilyen jól. Az amerikai Time hetilap szerint a világot behálózó, gyorsan fejlõdõ illegális régiségkereskedelem mértéke az ENSZ becslései alapján mára a fegyver- és drogkereskedelem volumenét is elérte. A régészek a fosztogatásnak ezt a fajtáját ironikusan a „második legõsibb mesterségként” emlegetik.

Az utóbbi évek egyik fõ áldozata Kína. Csak az elmúlt öt évben legalább 220 ezer (!) sírt raboltak ki az ázsiai országban. Ennek egyik fõ oka az elképesztõ kereslet a régiségek iránt. Kínában 200 aukciósház nyílt az elmúlt évtizedben, s jellemzõ, hogy a nagyobb londoni kereskedõházak nyári aukcióján is Kínából származtak a legértékesebb tárgyak: egy kalligrafikus díszítésû kefe a déli Szong-dinasztia idejébõl 1,2 millió dollárért, egy Qianlong-érából származó váza pedig 280 ezerért talált vevõre. Igaz, ezek nem illegális kereskedelembõl származtak, de jól mutatják a régiségek iránti hatalmas érdeklõdést, és a benne rejlõ üzletet.

– Hihetetlenül nagy piaca van a keleti régiségeknek Európa-szerte. Rengeteg olyan gyûjtõ van, aki azonnal hajlandó üzletet kötni az illegális kereskedõkkel – ad helyzetképet Neil Brodie, a Cambridge University lopott régiségeket felkutató központjának koordinátora.

A régészeti szakemberek becslése szerint a piacokon fellelhetõ régiségek 80-90 százaléka kétes eredetû. Ezeket többnyire helybéli kincsrablók juttatják el a feketepiaci kereskedõknek – állítja a londoni University College archeológiai intézetének szakembere, Kathryn Tubb.

A sírrablók már kifinomult, mérnöki módszereket is alkalmaznak. Olykor 40 méter mélyen nyugvó, akár 1600 négyzetméter alapterületû, esetenként kétezer éves sírkamrákig is eljutnak. Egy harminc méter mély, függõleges járat alján, oldalirányú vágaton érik el a sírkamra tetejét. Olykor 50 kg dinamit felrobbantásával jutnak a veszélyes gázokkal telítõdött termekbe. A vágatba áramot, fényt és friss levegõt is vezetnek. Nagyüzemi módszereikhez megfelelõ biztonsági védõfelszerelést használnak a felgyülemlett gázok ellen.

Maguk a kincsrablók mégis csak igen kis szeletet hasítanak ki maguknak a világméretû iparág bevételeibõl. Gyûjtõk utaznak kincseket rejtõ kínai területekre, ahol a helybélieknek napi 60 dollárt fizetnek a bonyolult munkáért – ez sokuknak az éves jövedelmével ér fel. 2001-ben, a világhírû agyagkatonáiról ismert Xi’anban egy feltört sírból felhozott terrakotta szobroktól darabonként 36 dollárért váltak meg a tolvajok. Hongkongba kerülve a szobrokat egy amerikai vásárolta meg, aki New Yorkban a Sotheby’s aukciósházban egyenként 6-8 ezer dollárért adta el a hat szobrocskát. A kínai kormány panaszt tett az ügyben, és a szobrok végül visszakerültek Xi’anba – ahol persze újra a kincsrablók kezére juthatnak. A hatalmas forgalmat az sem tudta visszafogni, hogy csak a múlt évben a kínai bíróságok négy fosztogatót ítéltek halálra.

Kína mellett Ázsia meghatározó régiségforrása India és Indokína. A mai Kambodzsában találhatóak a IX–XIV. századi Angkor birodalom épületei. Az egyik templom az ország nemzeti zászlaján is szerepel. Angkor Wat kincsei között nagyobb pusztítást végeztek a békeévek sírrablói, mint a hetvenes évek polgárháborúi és a Pol Pot-rezsim. A terület kincsei a turistaáradat megindulását követõen nagy tételben kerültek thaiföldi árusok kezébe.

Jellemzõ, hogy egy eredetinek mondott másfél méteres Visnu-szobrot 17 ezer dollárért árulnak Thaiföldön. Az illegális régiségkereskedõ-hálózatok elleni küzdelemben az egyik legnagyobb fogást az indiai rendõrség mondhatja magáénak. Évekig tartó nyomozás után felgöngyölítették a világ egyik legnagyobb csempészhálózatát. A társaság fejét, az 55 éves Vaman Narayan Ghiát saját házában tartóztatták le, ahol a rendõrség páratlanul nagy gyûjteményre – egyebek közt IX–XI. századi szobrokra –, valamint az ügyfelek hosszú listájára bukkant. Az „díler” elmondásából kiderült: volt olyan vásárló, akinek fényképet küldött a templom „kínálatából”, de megesett, hogy a vevõ maga érkezett a helyszínre, s bökött rá a kiszemelt mûkincsre.

Az indiai hatóságok azt feltételezik, hogy a Sotheby’s és a Christie’s katalógusaiban is szerepelnek olyan mûtárgyak, amelyek Ghia hálózatától származhatnak. Az 1999 õszén ellopott Jain-szobor például egy évvel késõbb a Sotheby’s katalógusában Lót 135-ként jelent meg újra.

A hatóságok igyekezete ellenére a mûkincseknek csak töredékét sikerül fellelni és visszajuttatni a múzeumokba. Az eltûnt mûkincsek listáján jelenleg 140 ezer tétel szerepel. Ennek csupán tizedét teszik ki az antik darabok, s csak töredékük ázsiai.

Nehezíti a helyzetet, hogy az aukciós-házak és a kereskedõk a térség átláthatatlan bürokratikus viszonyaira és viharos történelmére hivatkozva azt állítják, lehetetlen meghatározni visszamenõleg a mûkincsek származását. A kínai hatóságok azonban állítják: a kereskedõkbõl inkább a hajlandóság hiányzik.

– Ázsia nem kimeríthetetlen mûkincsforrás – figyelmeztet He Shuzhong, a kulturális javak védelmével foglalkozó pekingi hivatal vezetõje. – Ha a mûkincsrablás ilyen ütemben folytatódik, hamarosan nem lesz mit védelmeznünk.

A legnagyobb olasz kereskedelmi csatorna a héten tûzte mûsorára A Pál utcai fiúk címû (Molnár Ferenc regénybõl Budapesten forgatott) kétrészes tévéfilmet. A grund és a füvészkert magyar, a történet azonban meglehetõsen elszakad az eredetitõl. A szerzõ jogutódjai is fenntartásaikat fejezték ki.
A Janóból elõlépett Gál János hosszú hajózás után visszatér Budapestre, és a Pál utcai grundon rendezi be összkomfortos faházát, ahol befõttesüvegbõl fõzi a kávét. Álnok felesége, Júlia, innen is el akarja kergetni, és hiába segít Jánosnak az emancipáció úttörõje, Horváth Edit pesti ügyvédnõ (János egykori szerelme, Csele nagymamája), a grundot végül tömbösítik. A rendezõ, Maurizio Zaccaro állítólag magyarul is megtanult, de úgy látszik, a Molnár-regény átérzésében ez sem segített. A Pál utcai fiúk olasz változata szociológiai dokumentumfilmre sikeredett: Nemecsek anyukája összeáll szabó férje gazdag kliensével, aztán bûnhõdésül ruhafestõként keresi a kenyerét. Boka (az olasz változatban Ján) részeges katona apja elkártyázza kitüntetéseit, Jánost elviszik a csendõrök. A budapesti házak omladoznak, és még Gerébbõl is lepusztult külvárosi gyerek lesz. A Pál utcai fiúk nemcsak a vörösingesekkel, de a világ igazságtalanságaival is harcolnak, ám megtanulják, hogy soha nem az erõszak a megoldás - ez a film pacifista üzenete. Ám egy olasz rendezõnek legalább a vörösingeseknél bekattanhatott volna valami, de nem kattant. Az még hagyján, hogy a Pásztorok nem a Múzeum-kertben, hanem a Lánchíd alatti rakparton rendelnek einstandot, Nemecsek fényes nappal (!) besétál a vörösingesek fõhadiszállására, ahol a kinyúlt pulóveres Ács Feri állatprémmel leterített sziklán trónol. De az végképp nem stimmel, hogy Boka a gittegylet tagja lesz! Rácz tanár úr (Mácsai Pál) igazán felemelhette volna a szavát. A Pál utcai fiúk szerencsére Itáliában is sikerkönyv volt. A televíziós változatot ismert színészekkel (János - Mario Adorf, Edit - Virna Lisi, Nemecsekné - Nancy Brilli) játszották, és meg lehetünk tisztelve, hogy decemberi gyerekfilm lettünk a legnagyobb olasz kereskedelmi csatornán. Az az olasz gyerek viszont, aki most akarja majd elolvasni a regényt, csodálkozni fog, hogy Molnár mást írt. A Gyûrûk Ura-rajongók a regénnyel a kezükben nézik a moziváltozatot, és felszisszennek, amikor a tündérkirály Legolas az ostrom kellõs közepén skate-boardra pattan. Mit szóljunk mi?

Sárközy Júlia/Róma

Szavai szerint a körlevél nem csak a papoknak, hívõknek, katolikusoknak szól, hanem a nem hívõk felé is fordul, mivel olyan kérdéséket tárgyal, amelyek a világ parlamentjeiben is vitatémát jelentenek.
Veres András, az MKPK titkára elmondta: a 147 oldalas, két nagy fejezetre osztott dokumentum a magzati fejlõdés, a géntechnika, a klónozás, az õssejt-kutatás és az eutanázia természettudományos és erkölcsteológiai megvilágítását adja. Hangsúlyozta: a bioetika - amely egy viszonylag új keletû, az élet minden területével foglalkozó tudományág - nem azonos az orvosetikával.

A püspök elmondta: a katolikus egyháznak az élet védelme a célja mindenek elõtt, de ugyanakkor hiszik, hogy vannak olyan cselekedetek, amelyek nagy mértékben segíthetik az emberi élet fejlõdését. Az emberi élet azonban nem válhat eszközzé, még a kutatások terén sem - hangsúlyozta. Az egyház mindenféle manupilációs beavatkozást az emberi életbe csak a gyógyítás céljával tart elfogadhatónak, és semmiképpen sem irányulhat az az élet kioltására - magyarázta, kitérve arra, hogy az abortuszt, a mûvi terhesség megszakítást sem tudja elfogadni az egyház.

Veres a bioetikai körlevélben megfogalmazott elvekrõl szólva elmondta: a fogamzásgátlás kapcsán az egyház csakis "családtervezésrõl" tud beszélni, és nem fogamzásgátlásról.
Az élet kultúrájáért címmel - a Szent István Társulat gondozásában - kiadott lelkipásztori megnyilatkozás a harmadik abban a sorozatban, amelyben már megjelent az Igazságosabb és testvériesebb világért (1996) és A boldogabb családokért (1999) címû dokumentum.

Világszerte 65 millió kislány nem részesül megfelelõ iskolázottságban - állapította meg az ENSZ Gyermekalapja az UNICEF. A világszervezet legfrissebb jelentésében arra kéri az illetékeseket, tegyenek sürgõs lépéseket ez ellen.

Az UNICEF javasolja egyebek közt, hogy a lányok oktatása kapjon megkülönböztetett figyelmet a fejlesztési tervek között, minden országban váljék a nemzeti kultúra részévé, csökkentsék a beiskolázás költségeit, illesszék be az oktatáspolitikát a szegénység elleni küzdelem programjaiba, és növeljék az oktatássra fordított összeget. A jelentés azt is hozzáteszi, hogy mindeközben tiszteletben kell tartani a gyermekek jogait, illetve szüleiknek azt a jogát, hogy beleszóljanak azokba a döntésekbe, amelyek közvetlenül érintik õket. Az UNICEF leszögezi: az általános iskolai oktatásnak ingyenesnek, mindenkire kiterjedõnek és kötelezõnek kell lennie.