CyberPress.Sopron

(http://www.cyberpress.hu/)

Rovat: Hírek - események

2003. december 13., szombat 22:57


Szívvel, lélekkel, tudással írva - A Soproni Parnasszus könyvbemutatója

 Szívvel, lélekkel, tudással írva
A Soproni Parnasszus könyvbemutatója

Lélekemelő pillanatra került sor a soproni Széchenyi István Városi Könyvtárban Kovács József László “A Soproni Parnasszus” című kötetének bemutatóján.
,,Ha a téma iránti szeretet megvan, de nem tud az illető írni, attól száraz lesz! Ha a szilárd tárgyismeret megvan, de nincs hozzá lélek, attól még tévútra viheti az olvasót! A professzor könyve az egyik legbecsesebb eddig kiadott mű. Mindkét csapdát elkerülte: lendületes, sodró olvasmány fölényes tárgyi tudással, lélekkel megírtan."

Becht Rezső, Herbszt Zoltán, Kerék Imre, Kis János, Kónya Lajos, Nyéki Vörös Mátyás művei szerepeltek a könyvbemutatót megelőző verses-zenés irodalmi összeállításban. Kovács József László tiszteletére Sarkady Sándor költő maga mondta el kedves versüket: A soproni Szent Mihály-templomra címűt, amelyet követően a főiskolai docens, költő, a Soproni Füzetek szerkesztője bemutatta  a könyvet, egyik legfőbb érdemeként kiemelve:
- Nemcsak Sopron irodalmát jeleníti meg, nemcsak a szűkebb tájhazáét, de hozzákapcsolódik a nemzet irodalmi életének verőerére, s ugyanakkor felvillantja az európaiságot is. Nagy műveltségű, tudós soproni ember műve - mondta.
 Eltűnődött, s aztán magával ragadta az irodalom, Sopron iránti szeretete s tanárként, irodalmárként szárnyalt vele a képzeletbeli katedra:
- A reformáció időszakából olyan nevek találhatók Sopronban, mint Gerengel Simon, Szeremlyéni Mihály, Beythe István. Aztán a XVI-XVII. században Nyéki Vörös Mátyás, akinek helye nyomban Balassi után következik. Aztán Lackner Kristóf és kora, az ő Nemes Tudós Társaságával. Száz évet ugorva következnek utána Kis János evangélikus szuperintendens munkái, vagy Petz Lipót (jövőre lesz halálának 210. évfordulója), Kolbenheyer Mór (jövőre születésének 100. éve), vagy Dóczi (Dux) Lajos, aki német anyanyelvű magyar zsidóként 70-80 évre évényesen fordította  Madáchot németre és Goethét magyarra.
És mesélt, mesélt a költőemberekről, arcokról, történetekről, melyek megelevenedtek, s az irodalmár ősök szellemét lehetett érezni Sarkady Sándor körül.
Maga, a könyv szerkezeti íve is gyönyörű: az első századok, a reformáció után tág teret szentel a Nemes Tudós Társaság századának, majd a kétnyelvűségen át a magyar művelődési élet kialakulásáig követi azt, hogy külön fejezetet kapjon a Frankenburg Irodalmi Kör Becht Rezsővel, Berecz Dezsővel, Mészáros Sándorral. Újabb külön fejezet a Soproni Fiatalok Művészeti Kollégiumnak szentelten, Ízes Mihállyal, Cs. Németh Andrással, Vágási Imrével, illetve a második nemzedékkel, akik ezen az estén jelenlétükkel is fokozták az ünnepi hangulatot: Bősze Balázs, Kövesi György, Huszár László, Büki Attila.
A könyv nem felejtkezik el a gazdapolgár irodalmi életéről sem, egyesítve ebben a hienc és a poncichter nyelvjárásokat. A Hírlevelek című fejezetben a szerző részben újraírta Csatkai Endre munkáját a sajtótörténetről és továbbfolytatta egészen a Várhelyig. És még mindig nincs vége a könyvnek. Képzeletbeli irodalmi sétára viszi az olvasókat Kovács József László, s aztán a tárgyi emlékhelyek után múlt és jelen íróportréit rajzolja meg finoman, szépen ívelten. A kötetet egy közel 50 oldalas, válogatott bibliográfia zárja alkotói betűrendben. Készítője Horváth Csaba bibliográfus, könyvtárigazgató.

Végül, de nem utolsósorban szót kért Kovács József László irodalomtörténész:

- Nem véletlenül ajánlottam ezt a dr. Mollay Károly és dr. Hiller István emlékének. Egyikük szellemi irányítóm, mesterem volt, másikkal szellemi közösségben, barátságban éltem. Mert ez a szellemiség nagyon meghatározó. Itt, Sopronban különösen az.
Gondolják végig: először az evangélikus papok, aztán a Lackner Kristóf-i Tudós Társaság, aztán a Soproni Magyar Társaság Kis Jánosékkal. 1947-ben leveszik és elfelejtik Frankenburg Adolf nevét, pedig addig jó volt ez a bölcs, okos, zsidó férfi Deutschkreutzból. Akár Pollák Miksa, ez a derék rabbi, aki nemcsak a soproni zsidóság történetét írta meg, de a Tompa Mihály és a Biblia című művet is. Aztán 1960-ban jött Sarkady Sándor és azóta 25. alkalommal jelent meg a Soproni Füzetek antológia. Párhuzamosan a Soproni Fiatalok Művészeti Kollégiumával.
Végezetül a szerző három kívánságát osztotta meg a hallgatósággal:
Egyrészt Sarkady Sándor tanulmányainak kötetben való kiadását szeretné a közeljövőben megérni; másodszorra azt is szeretné, ha a Soproni Parnasszus könyvnek folytatása lenne, abban az értelemben, hogy a benne említettek szépirodalmi művek egy antológiában együtt legyenek.
- Szeretném még azt is, ha megérhetnék egy teljes Herbszt Zoltán, Ízes Mihály, Becht Rezső kötetet - fűzte mindehhez hozzá Kovács József László, aki ráadásként  sok olyan együttműködő intézményt kívánt a soproni könyvkiadásnak, mint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata és olyan mecénásokat, mint Perkovátz Tamást - hozátéve:
,,Hiszen még sok-sok alapműve hiányzik a városnak, mely többnyelvű, többvallású, ugyanakkor a tolerancia városa." 

Csiszár Ágnes,

Fotó: T. Sz.

Kapcsolódó kép:

Kovács József László szerző és Sarkady Sándor költő