CyberPress.Sopron

Életbe lépett a spamtörvény
www.magyarhirlap.hu

Ezentúl a spamküldők csak a felhasználók engedélyével bombázhatják postafiókukat. A törvényszegőkre milliós büntetés és akár öt év börtön jár. Kritikusok szerint a törvény legalizálja a kéretlen reklámokat.

Bush elnök aláírta a spamellenes törvényt. Ezentúl minden kéretlen levélnek tartalmaznia kell "a nem kérek több ilyen üzenetet". Ezentúl egyértelműen jelezni kell, hogy az emailben szexuális tartalom rejlik és többé nem lehet subject nélküli üzenetet küldeni.

A büntetés a törvényszegőknek több millió dollárra rúghat, és akár 5 év börtön is járhat érte. A törvény kritikusai szerint az új szabályozás legalizálja a spameket, ráadásul a számos szolgáltató az Egyesült Államok területén kívül van, így aztán hatástalan marad a szigorítás.

December 13-án a kolozsvári magyar színházban ünnepélyes keretek között megalakult az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Az alakuló ülés a Szózat eléneklésével kezdődött, melyet követően Boér Ferenc színművész tolmácsolta Kós Károlynak az önkormányzásról mint folyamatos építkezésről az utókorra hagyott gondolatait.
A közel négyszáz küldött elfogadta a napirendet és az eljárási rendet, majd Mátis-Halmágyi Jenő házigazdaként köszöntötte az egybegyűlteket, megelégedésének adva hangot, hogy az 1992-es Kolozsvári Nyilatkozat által jelentett kezdetek óta jelentősen közelebb jutottunk az autonómiaprogram gyakorlati megvalósulásához. Szilágyi Zsolt, a Kezdeményező Testület soros elnöke részletes beszámolót tartott. Kijelentette, a KT teljesítette mindhárom feladatát: biztosította az EMNT megalakulásához szükséges szervezeti keretet, párbeszédet kezdeményezett az autonómiáról a román társadalommal, valamint tájékoztatta a belföldi, magyarországi és külföldi politikai erőket a romániai magyar nemzeti közösség azon akaratáról, hogy autonóm közösségként kíván csatlakozni az Európai Unióhoz. Szilágyi beszélt a KT műhelymunkájáról is, melynek eredményeként tavaszra készen állnak majd a román parlament elé terjesztendő tervezetek. A küldöttek számba vétele után feloszlatta a KT-t, és megalakultnak nyilvánította az EMNT-t. Tiszteletbeli elnöknek közfelkiáltással Tőkés László nagyváradi református püspököt választották, aki ezt követően szólásra emelkedett.
Megemlékezett Antall József néhai miniszterelnökről halálának tizedik évfordulóján, beszélt a határokon átívelő nemzetegyesítési politika létrejöttéről. Helyzetelemzésében a tiszteletbeli elnök Kolozsvárt Erdély pusztulása keresztmetszetének nevezte, mely pusztulás tovább tart, párhuzamosan a tizennégy éve a szemünk láttára végbemenő "bársonyos visszarendezkedéssel". Szomorúságát fejezte ki, hogy a temesvári események évfordulójának közeledtével erre a megállapításra kényszerül, és Sabin Ghermannal együtt mondta: "torkig vagyok a régi Romániával", az EU számára gyártott csúsztatásokkal, az öntömjénezést szolgáló, nem valós képet mutató közvélemény-kutatásokkal, a "modellértékű kisebbségpolitika" hazugságával. Ismét keményen bírálta az RMDSZ csúcsvezetőségét, párhuzamba állítva Markóék szövetségét a háború utáni Népi Szövetséggel, amely Petru Groza és Vasile Luca jelenlétében Erdély Romániához történő csatolása mellett állt ki. Emlékeztetett, hogy ez az az RMDSZ, melynek a VII. Kongresszusán megtapsolták az autonómia ellen beszélő Adrian Nastasét. Végezetül felhívta a figyelmet arra, hogy "a belső önrendelkezés kivívása a határmódosítás egyetlen alternatívája, Trianon egyetlen lehetséges korrekciója". Az ezért folyó harcot két vesztes világháború és két hasonlóan vesztes béke után nem veszíthetjük el.
Ezután Szilágyi Zsolt felkérte a püspököt, legyen a tanács elnöke a kezdeti szakasz idején. Tőkés az erdélyi katolikusok nagy püspökének, Márton Áronnak a példájára hivatkozva igent mondott. Vállalását a jelenlévők felállva, percekig tartó vastapssal fogadták.
Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke ismertette a Házszabályzatot és kiselőadást tartott a székelység, illetve a székek történelméről. Ezt követően az EMNT jóváhagyta az Állandó Bizottság összetételét, melynek tagjai a nyolc alelnök (Szász Jenő, Sántha Imre, Borsos Géza, Fodor Imre, Boros Zoltán, Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt, Pécsi Ferenc), a nyolc jegyző (Árus Zsolt, Izsák Balázs, György Attila, Tulit Attila, Borbély Zsolt Attila, Mátis-Halmágyi Jenő, Szabó László, Hantz Péter), illetve az SZNT és az EMNT elnökei.
A régiók megbízottainak felszólalása, valamint a dokumentumtervezetek elfogadása, az autonómiaigény ünnepélyes kinyilvánítása után a meghívott vendégek szólaltak fel, elsőként Kövér László tolmácsolta a Fidesz üzenetét és a párt támogatásáról biztosította az újonnan megalakult tanácsot. Bedő Árpád, az MDF alelnöke felolvasta Dávid Ibolya levelét, aki szerint határozottan el kell utasítani az etnikai tisztogatás burkolt formáit is. Hasonlóképpen üdvözölte a nemzeti tanács megalakulását a Bocskai Szövetség képviselője, Király Zoltán, az Amerikai Magyar Emberjogi Alapítvány nevében Moldován Árpád Zsolt, végezetül pedig az egykori RMDSZ-főtitkár, Szőcs Géza közíró. Az alakuló gyűlés ünnepélyes fogadalomtétellel zárult, az ezt követő sajtóértekezleten a román nemzetiségű újságírók választ kaphattak az őket nyugtalanító kérdésekre.

*
A Diszkriminációellenes Országos Tanács hosszadalmas és körültekintő vizsgálódás után sem talált semmi kivetnivalót abban, hogy az EMNT és az SZNT egyes szervezőit az elmúlt hónapokban több helyszínen is feltartóztatta, igazoltatta és zaklatta a román karhatalom. A DOT-hoz benyújtott panaszokat megalapozatlannak minősítette a testület, amelynek egyik tagja Asztalos Csaba Ferenc, Markó Béla RMDSZ-elnöknek a tanácsosa. Ugyanakkor a Gyergyószentmiklóson vegzált magyar polgári aktivista ügyében benyújtott panaszt válaszra sem méltatta ez a hangzatos nevű román állami intézmény.

Bukarest támadja Tőkéséket
Ioan Rus belügyminiszter: Nem lesz enkláve Erdélyben
www.nol.hu • Szerző: Tibori Szabó Zoltán

A román kormánypárt éles hangú nyilatkozatban ítélte el az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megalakulását. A Szociáldemokrata Párt (SZDP) úgy látja, hogy az EMNT létrejötte, s a szombati kolozsvári alakuló ülésen elhangzott Tőkés-, illetve Kövér-beszéd „a magyar irredentizmus rendkívül agresszív és veszélyes megnyilvánulásai”.

Az SZDP szerint a kolozsvári megbeszélésen „nyílt, világos és virulens biztatások hangzottak el a területi elszakadásra és annak megvalósításához szükséges fegyveres megoldásokra”. Az EMNT tervei közvetlen támadások „Románia stabilitása és területi épsége ellen”, s az ilyen eszközök nem a tolerancia és a párbeszéd ügyét szolgálják – szögezte le a román kormánypárt.

A dokumentum hangsúlyozta: az SZDP „a magyar irredenták provokációiról” tájékoztatni kívánja az európai fórumokat, amiatt pedig, hogy Kövér László alelnök aktív jelenlétével a Fidesz „beleavatkozik a romániai politikai életbe”, a magyar Országgyűlésnél tiltakozik. A párt felszólította az illetékes román állami szerveket, hogy a hasonló akciók meghiúsítására és megelőzésére hozzanak hathatós intézkedéseket.

Ioan Rus belügyminiszter, a kormánypárt Kolozs megyei szervezetének elnöke úgy véli, pártjának programja tiszteletben tartja az erdélyi magyarság önazonosságát és sajátosságát. – Semmiképpen sem fogadjuk el a Hargita–Kovászna térség enklávévá változtatását, s nem fogjuk magára hagyni az ott élő román lakosságot – közölte.

A Rus által vezetett szervezet külön dokumentumban „ítélte el a leghatározottabban” az etnikai alapon elképzelt „enklávék” létrehozását, „a magyar szélsőségesek, nosztalgiázók és kalandorok akcióit, élükön Tőkés László püspökkel”. Adrian Nastase kormányfő a székelyföldi autonómiakövetelésekkel kapcsolatban már szeptember végén, Strasbourgban, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén közölte, hogy Románia ellenzi a kollektív etnikai autonómiát.

Az EMNT vezetői úgy vélik, szombaton Kolozsváron kizárólag alkotmányos gyülekezési és véleménynyilvánítási jogukkal éltek. Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök közölte: a kidolgozott törvénytervezeteket a román parlamentnek kívánják benyújtani, tehát a törvényességet tiszteletben tartják. Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette: bár az RMDSZ nem ért egyet az EMNT politikai eszközeivel, de a szólásszabadság biztosítja azt a lehetőséget, hogy bárki elmondja, Romániában milyen intézményeket, milyen közigazgatást tartana kívánatosnak.

Megpróbáltunk alkotmányos eszközöket használva küzdeni. Azok azonban, akik valódi fegyverekkel harcoltak, hamarabb érték el céljukat. A tanács egyfajta kezdet lehet; úgy tűnik, hogy ebből az egész helyzetből nincs kivezető út, de (a tanácsnak) erőt kell adnia nekünk – mondta a Rompres hírügynökség szerint Kövér László az EMNT alakuló ülésén.

A Fidesz a leghatározottabban visszautasítja a román kormányzó pártnak az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alakuló ülésével és Tőkés László református püspökkel kapcsolatban tett, „a ceausescui időszakot idéző nyilatkozatát” – olvasható a Fidesz közleményében. Németh Zsolt, a párt külügyi kabinetjének vezetője úgy fogalmazott: az erdélyi magyarság a nemzeti tanács megalakulásával nyilvánította ki (szerinte jogosan) az autonómia iránti igényét. Emlékeztetett arra, hogy a Fidesz kezdettől fogva támogatja a határon túli magyarság autonómia iránti békés és demokratikus törekvéseit. Egyben emlékezteti a román kormánypártot arra, hogy Románia EU-csatlakozásának feltétele a jogállamiság alapvető normáinak betartása. Az ellenzéki párt a román hatóságokat arra szólította fel, hogy azonnal hagyjanak fel az erdélyi magyarok erőszakos zaklatásával, a magyar kormányt pedig arra, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel mindent tegyen meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács tagjait érő atrocitások megelőzéséért és megszüntetéséért.

Vatikáni hírek szerint a gyengélkedő II. János Pál pápa már megtekintette Mel Gibson The Passion of the Christ című filmjének nyers változatát. Hogy őszentségének mennyire tetszettek a látottak, nem tudni, de a film olasz forgalmazója szerint a sikerhez fontos, hogy a Jézus utolsó 12 óráját bemutató film pozitív kritikákat kapjon a legfőbb egyházi méltóságoktól.

"Az, hogy, a Passiont kedvezően fogadják a vezető vatikáni tisztviselők, nemcsak az olaszországi, hanem minden más katolikus országbeli siker szempontjából is kulcsfontosságú" - mondta a filmet Olaszországban forgalmazó Eagle Pictures beszerzési vezetője, Maria Grazia Vauro. Valóban: a Variety szerint az USA-n kívül egyelőre Itália az egyetlen ország, ahová Gibson cége, az Icon eladta a The Passion of the Christot, bár a Népszabadság a múlt héten azt írta, hogy a Budapest Film jóvoltából nálunk is látható lesz a film, amelynek az egyházi méltóságoktól érkező dicséretekre azért is szüksége van, mert mind zsidó, mind keresztény vallástudósok antiszemitizmussal vádolták Gibson rendezését.

Szeptemberben Dario Castrillon Hoyos vatikáni kardinális, II. János Pál egyik lehetséges utódja már védelmébe vette és "a művészet és a hit diadalának" nevezte a Passiont, a Vatikán társadalmi kapcsolatokért felelős hivatalának vezetője, John Foley amerikai érsek szintén dicsérően nyilatkozott a filmről, és tagadta, hogy az antiszemita üzenetet közvetítene.

Az Icon feje, Nick Hill nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy a pápa már látta volna a The Passion of the Christot - a Variety szerint II. János Pál mindenesetre vagy saját lakosztályában videón, vagy magánvetítőjében filmen tekintette meg az indulatokat kavaró művet.

Két héttel ezelőtt a Vatikán szerette volna levetíteni a The Passion of the Christot a "Krisztus filmen: mozis kánon" című konferencián, ám akkor az Icontól azt a választ kapták, hogy a film "még nincs kész". Két nappal később Stephen McEveety producer egy, a Vatikánhoz közel eső római művészmoziban mégis levetítette a Passiont, amely Augustine Di Noia magas rangú vatikáni tisztviselő szerint valóban befejezetlen még: durvák a vágások, félkész a zene, ám szerinte a filmnek olyan belső ereje van mind vallási, mind művész szempontból, hogy garantált a sikere.

A Kortárs költők imái alcímmel közreadott, több mint kétszáz oldalas kiadvány szövegeit túlnyomórészt költők írták, de a kötet több "civil" szerző, például egy kilencéves kislány imáját is tartalmazza - mondta a könyvbemutatón a kötetet gondozó Magyarországért, Édes Hazánkért Kiadó igazgatója.
Sárvári Varga Márta felhívta a figyelmet arra, hogy több Kossuth-, illetve József Attila-díjas költő küldött kérésére imát Magyarországról és határon túlról, s ezen írások többsége most jelenik meg nyomtatásban először.

A szerzők között szerepel például Jókai Anna, Gyurkovics Tibor, Döbrentei Kornél és Csoóri Sándor.

Az igazgató közlése szerint az imák egyebek mellett a békevágyról, az oltalomkeresésről, a vallási áhítatról, a mítoszteremtésről, a reményről, a nemzethalál-érzésről, Mohácsról és Trianonról, az áldozathozatalról, az élni akarásról, valamint a társra találásról szólnak.

"Szembenézés ez a kötet: vád-könyv, imakönyv" - idézett az igazgató Rideg István szerkesztői előszavából.

A kiadó vezetője a kötet érdekességeként említette, hogy kérésükre valamennyi szerző képet juttatott el hozzájuk kedvenc templomáról, ezek rajzolata az imakönyvben vízjelként látható a lapokon. A kötetben ily módon feltűnik például a budapesti Szent István-bazilika, a szegedi dóm és a debreceni Nagytemplom.

Sárvári Varga Márta elmondta, hogy a könyv ötszáz számozott példánya már keddtől kapható, további ezerötszáz kötet pedig a jövő év januárjában kerül a könyvesboltokba.

A könyvbemutatón három szerző egy ezüstből készült érmet vehetett át a kiadótól. Írásáért a könyvműhely elismerésében részesült Sarusi Mihály József Attila-díjas író, újságíró, az MTI munkatársa, valamint Körmendi Lajos és Győrfi Lilla Anna.

Az igazgató közlése szerint a nemzettudat kérdését előtérbe helyező kiadó négy éve alakult, a mostani a kilencedik kötetük.

"A népzenét a Kádár-rendszer első időszakában, a 60-as évek közepéig narodnyikságnak, a nacionalizmus veszedelmes fészkének tekintették" - mondta az MTI-nek Heltai Nándor, a kötet szerzője.

A 2500 példányban megjelent könyv a Kecskeméti Lapok Kft. gondozásában látott napvilágot. Szerzője irodalomtörténész, hírlapíró, népművelő, aki az első országos népzenei találkozót a 60-as évek közepén rendezte meg Kecskeméten. Az eddigi 19 találkozón többek között olyan neves kortárs írók vettek részt, mint Veres Péter, Csoóri Sándor, Váci Mihály, Páskándi Géza és Féjja Géza - ismertette Heltai Nándor. Rámutatott: a könyv egyebek között egy olyan korábbi, a népművelési minisztérium részéről a pártközpont számára készült bizalmas jelentést is ismertet, amely szerint "meg kell mondani Kodálynak, hogy ő személye ugyan védettséget élvez, de ez nem terjed ki a híveire".

A bemutató ünnepség keretében zajlott, amelyen többek között közreműködött a Kossuth- és a Prima Primissima díjjal kitüntetett Sebestyén Márta énekművész, valamint a leghíresebb magyar dudás, Pál István a Népművészet Mestere is.