|
Lapszemle 2003. december 19.
Megjelent az Újszövetség cigány fordítása, készül a teljes Biblia
Jogvitában a Képes Krónika Népszabadság • Szerző: V. Gy. 
/Az egyesület maga adta ki a kódexet (kép: MTI – Ujvári Sándor) / A Képes Krónika a nemzet tulajdona, nem az Országos Széchényi Könyvtáré, megjelentetésével nem követünk el jogsértést – közölte munkatársunkkal a Nemzeti Kincseinkért Egyesület (NKE) elnöke, Dékány Lászlóné, akit kecskeméti lakásán, telefonon értünk el. Az elnök kizárólag személyesen lett volna hajlandó a napokban vitatottá vált kódexkiadás részleteiről is tájékoztatni. Annyit elárult, hogy minden szempontból az OSZK-tól a kiadás ügyében kapott válaszlevél szerint jártak el. A megjelentetés előtt a szerzői jogvédő Artisjussal is konzultáltak. Az egyesületi elnök tudomása szerint egyébként mind a kódexmásolatot előállító nyomdát, mind a képek aranyozóját megfenyegették a közelmúltban. Hétfői számunkban beszámoltunk az MTI híre nyomán arról, hogy az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, Monok István eljárást indított az egyesület ellen a Képes Krónika „kalózkiadása” miatt. A főigazgató lapunk érdeklődésére elmondta, szabálysértési feljelentésről van szó, bár a konkurens kiadvány miatt kártérítési pert is fontolgat. Megerősítette, az OSZK valóban levelezett az egyesülettel a közös kiadásról, de ahhoz végül nem járult hozzá. Az ok: a műtárgy védelme érdekében a könyvtár nem engedélyezte, hogy az egyesület új fényképfelvételeket készíttessen; és nem tudtak megállapodni abban sem, ki írja a Krónika kísérőkönyveként megjelenő kötet tanulmányait. Az OSZK a téma legjobban ismert tudományos szakértőit akarta fölkérni, és azóta föl is kérte, hiszen saját hasonmáskiadását – melyhez ősszel maga készített felvételeket – a debreceni Alföldi Nyomdával közösen jövőre tervezi megjelentetni. A könyvtár ezzel a kötettel vesz majd részt a frankfurti könyvvásáron. 999 példányt igen drága kiállításban, részben nemzetközi terjesztésre, ennél nagyobb mennyiséget pedig hazai piacra, a most megrendelhető egyesületi másolathoz hasonló, 15 ezer forint körüli áron hoz forgalomba. Készül CD-ROM-változat is, és a kódex összes képe és szövege hozzáférhető lesz a világhálón. – A kulturális javakhoz való hozzáférés demokratikus elvei szerint cselekszünk – tette hozzá a főigazgató. A Képes Krónika az állami, kincstári vagyon része. Az államháztartási törvény alapján a tulajdonosi jogokat a vagyonkezelő OSZK gyakorolja, és a főigazgató szerint csak a könyvtár adhat eseti engedélyt, hogy a mű hasonmáskiadásában külső partner közreműködhessen. Ez 1964-ben és 1986-ban már megtörtént. – Az NKE vélhetően az utóbbi kiadásról készített másolatot, tehát a „másolat másolatát” teszi közzé – jegyezte meg. Ezt erkölcsileg is aggályosnak tartja, mert egy ilyen nagy értékű kincs esetében fontos a minőség, a fakszimile-változatot csak az eredeti alapján szabad elkészíteni. Lapunknak az Artisjusnál megerősítették: a Képes Krónika kiadása ügyében valóban tanácsot kért tőlük az NKE. Álláspontjuk szerint a szerzői jogi védelem kiterjedhet a korábbi hasonmás kiadványokra is, ezt azonban nem vizsgálták. Ha nem áll fenn szerzői jogi védelem, bárki lemásolhatja a művet. Kincstári vagyontárgy másolását a vagyonkezelő csak akkor tagadhatja meg, ha erre jogszabály felhatalmazza – mondták. Lapunk megtudta, a kulturális tárcától pénzbeli támogatást kért az NKE
a kódexkiadáshoz. Vass Lajos politikai államtitkár tájékoztatása szerint
a minisztérium meg is ítélt egy összeget, de viszszavonta, mert az egyesület
nem készült el időre a munkával.
Kána, a régész Kánaán Szenzációs lelet Budapest határában Népszabadság • Szerző: Csordás Lajos Magyarország eddigi legnagyobb, egybefüggő középkori falumaradványát tárták fel régészek Budapest határában, a régi Balatoni út mentén. A föld alatt rejtőző Kána településnek eddig csak a nevét ismerték. A közelében valaha állt bencés kolostor maradványait ugyan 1981 és 1989 között már kiásták, de magát a falut csak most őszszel találták meg. A három hónapos leletmentés során szokatlan épségben vált láthatóvá a településszerkezet. Eddig hetven veremház helye rajzolódott ki, kemencékkel, tároló- és hulladékgödrökkel. Előkerült a falucska templomának alapja is. Valószínűleg az 1100-as évektől az 1300-as évekig volt lakott a település,
amely II. Géza bizalmas emberének, Apa bánnak a birtoka lehetett. Eszközeikből
úgy tűnik, nem lehettek szegények az itteniek. A leletekből mindennapi
életük, sőt némely babonás szokásuk is kirajzolódik. A sok földbe vájt
kemence közül kettőt teljes épségben találtak meg a Budapesti Történeti
Múzeum munkatársai.
Az esztendő legjobbjai: Kovács Katalin, Annus Adrián és a vízilabda-válogatott www.mno.hu A sportújságírók 46. alkalommal választották meg az év legjobb sportolóit és edzőit. Még ki sem hirdették a végeredményt a Sportcsillagok Gálaestjén a Budapest Kongresszusi Központban, az érdekeltek máris vitatták a várható sorrendet. Különösen a férfiaknál, mert az idén egyetlen magyar sportoló sem nyert olimpiai sportágban egyéni világbajnoki aranyérmet, így három ezüstérmes, az atléta Fazekas Róbert, Annus Adrián és az úszó Cseh László pályázott az elsőségre. A trióból végül Annus Adrián lett a győztes… – Jólesett, hogy én lehettem az első – mondta boldogan Annus Adrián. – A sorrendből köztem és klubtársam, Fazekas Robi között nincs probléma, mert az atlétika mérhető sportág, s az idén nekem kicsit jobb évem volt. Mindketten ezüstérmet nyertünk a párizsi vb-n, nekem viszont sikerült a világdöntőn győzni, és országos csúcsot is dobtam. Robi ezt elismeri, s továbbra is barátságban dolgozunk együtt. Vida József tanítványa nagyon hosszú és fárasztó idényt zárt, a szeptemberi szombathelyi Világkupa-döntőn a lába begörcsölt, ezért az utolsó két sorozatot kihagyta. – Két hónap pihenőt kaptam, s végre a családommal lehettem. A jövő szempontjából nagyon fontos, hogy fizikailag pihenten, lelkileg pedig feltöltődve kezdhettem el az athéni felkészülést. Persze nem az olimpia gondolatával kelek és fekszem, mert mindig a legközelebbi feladatra összpontosítok. Most például az alapokra, mert ha az stabil lesz, akkor lehet tervezgetni. Az év legjobb sportolónője választásán viszont vitathatatlan volt Kovács Katalin elsősége, mert megnyerte az összetett Világkupát, a vb-n pedig négy aranyérmet szerzett, így teljesen megérdemelten védte meg tavalyi elsőségét. – Csodálatos évem volt – magyarázta mosolyogva a csinos győztes –, mert minden célomat elértem. Persze a sikert nem adták ingyen, társaimmal együtt nagyon keményen megdolgoztunk az eredményekért, de megérte. Megállás nincs, már elkezdtük a felkészülést az athéni olimpiára, ahol szeretnénk folytatni ezt a sikeres sorozatot. Harmadszor lett első az edzői kategóriában Fábiánné Rozsnyói Katalin, tanítványához hasonlóan szintén vitathatatlanul, mert a női válogatott a világbajnokságon páratlan bravúrt ért el, a kilenc versenyszámból nyolcat megnyert. – Egy ilyen sikeres év után nekem sem lehet egy rossz szavam sem – magyarázta a mindig kritikus Fábiánné Rozsnyói Katalin. – A sydneyi olimpia után a hazai női szakágban elkezdődött egy pozitív folyamat, amelynek a csúcspontja, ha ezt külső erők nem akadályozzák meg, a jövő évi olimpia lehet. Az elmúlt hetekben tanítványaim nagyon keményen edzettek, éppen ezért karácsonyi ajándékként december 24-én nem lesz edzés. Igaz, december 28-án majd bepótoljuk. Így legalább én is nyugodtan megsüthetem a bejglit. És ne feledkezzünk meg a férfi pólósokról sem, akik a sportág második vb-aranyát nyerték Barcelonában. Ennek köszönhetően az év csapata és Kemény Dénes révén az év szövetségi kapitánya titulust is hazavihették. Megérdemelten szólt a taps a Sportcsillagok Gálaestjén az idei év legjobbjainak, akik már a jövő évi sikerért dolgoznak. Mert megállás nincs, csak egy estére, amikor megérdemelten lehet ünnepelni. 2003 legjobbjai
Az év fogyatékos sportolói
Csapat: 1. a Magyar Szervátültetettek Szövetségének röplabdacsapata, 2. a Magyar Speciális Olimpia Szövetség kosárlabdacsapata, 3. a Magyar Mozgáskorlátozottak Sportszövetségének női kerekes székes vívócsapata. Salánki Miklós
Az elnyomott nemzeteket a vallásuk emelte föl
Szent István tíz püspökséget alapított, az erdélyit 1009-ben. A török hódoltság idején kilenc székesegyház elpusztult, csak a gyulafehérvári maradt meg - idézi föl a történelmet Jakubinyi György. Gyulafehérvár érsekét a hetekben Bethlen Gábor-díjjal jutalmazta az egykori erdélyi fejedelem nevét viselő budapesti alapítvány. Fotó: Lenyó László Jakubinyi György: Erdélyország sohasem volt hódoltság Hogyan ünneplik a karácsonyt a soknemzetiségű és többvallású Erdélyben? Karácsony a legökumenikusabb ünnep. Minden keresztény - függetlenül felekezeti hovatartozásától - együtt ünnepel. Még az unitáriusok is, habár ők az Egy az Isten ige szerint nem fogadják el a Szentháromságot, Jézus Krisztus istenségét, de azért Erdélyben kereszténynek tekintik magukat, és mi őket. A nemzetiségi összetétel sem zavarja meg a karácsony egyetemes ünneplését. A román görögkeleti és görög katolikus, a magyar római katolikus és protestáns, a német római katolikus és protestáns karácsony egybeesik. Ezen a napon Erdélyországban minden keresztény külön-külön saját egyházában, ugyanakkor együtt ünnepel. Merem állítani, hogy ez az ünnep azért maradt meg elevennek Erdélyben, mert népünk - és a velünk lakó keresztény testvérnépek - számára a karácsony keresztény hitünk gyökerét jelenti. A negyvenöt évig tartó ateista rendszer nem tudta kiirtani polgáraiból a keresztény tudatot. A karácsony évről évre a remény felcsillanását jelentette. Lesz még karácsonya, újjászületése a szabadságnak, az igazi hitbeli keresztény testvériségnek. Ez a remény átragyogott a karácsonyon, és üzenetét örökkévalóvá tette. Ezért a karácsonynak ma is van mondanivalója, létünket irányítja, célt, értelmet ad földi pályafutásunknak. Határon innen és túl megmutatkoznak a magyarság megosztottságának jelei. A karácsony vajon közelebb hozza egymáshoz a szembenállókat? Gyermekkoromban már hallottam, hogy a megosztottság magyar átok. Sajnos röpke földi életemben ezt megtapasztalhattam. Erdélyi kicsi, tiszta magyar faluban - négyszáz lélek! - három magyar templom is van: római katolikus, református, unitárius. Teológiai tanulmányaim idején sokszor elgondolkodtam a "magyar sors" felett. Más elnyomott nemzetet egyházuk tartott meg nemzeti azonosságában. Most csak katolikus példára hivatkozom: az írek hatszáz éves elnyomatás alatt elvesztették anyanyelvüket, de katolikus hitüket nem, és végül is, bár angol nyelven, írek maradtak, és kiharcolták a függetlenséget. Lengyelország hármas felosztása után a lengyeleket katolikus hitük tartotta meg az egységben és vezette el Lengyelország újjászületéséhez. Nem fogadom el, hogy manapság vallásháború dúl Észak-Írországban vagy a Balkánon - nacionalista háborúk ezek, csak éppen a szemben álló felek más és más egyházhoz tartoznak. Érdekes a "jugoszláv" példa. A hithagyó szerbeket és horvátokat, akik muzulmánná lettek, kitagadták. Tito marsall kénytelen volt a muzulmánokat hetedik nemzetnek elismerni. Ma Bosznia és Hercegovina államban a muzulmánok a bosnyákok, a katolikusok a horvátok és az ortodoxok a szerbek. A tragikus jelen láttára is vallom, hogy a karácsony összehoz minket. Lehetetlen helyzet, hogy a betlehemi jászol előtt elvonuló keresztények ne nyújtsanak békejobbot egymásnak. S ha nem, tartsunk lelkiismeret-vizsgálatot, mennyiben vagyunk keresztények. A hetekben a Bethlen Gábor Alapítvány díját vehette át Budapesten a nemzeti összetartozás szolgálatáért. Mekkora létjogosultsága van ennek a törekvésnek manapság, amikor sokan a nemzetek elhalását hirdetik? A nemzetek elhalását nem vallom. Egyszerűen nem hiszem. Mi, erdélyiek, büszkén valljuk, hogy közép-európaiak vagyunk - csak az "ókirályság" miatt Kelet-Európához csatoltak minket is. Jogtalanul, igazságtalanul. A közép-európai püspöki konferenciák közös értekezletére nem hívtak meg bennünket, pedig ezeréves történelmünk - Erdélyben tíz katolikus egyházmegye van - Közép-Európához csatol minket. A közvélemény azonban kegyetlen. Hiszem, hogy a nemzetek a globalizálás és az egyesített Európa létrejötte után is fennmaradnak. Ez Isten adta természetesség. Csak a nemzetek egymáshoz fűződő viszonya fog kisimulni, "összhangosodni". Legalábbis remélem. A polgári kormány 2000-ben támogatást adott a gyulafehérvári székesegyház fölújításához. Jól halad-e a munka, s milyen segítség kellene ahhoz, hogy az egyházi közösségi élet is mind teljesebben megújuljon? A gyulafehérvári székesegyház egyedülálló a magyar történelemben. Szent István királyunk tíz püspökséget alapított, az erdélyit 1009-ben. A török hódoltság idején kilenc székesegyház elpusztult, csak az erdélyi, a gyulafehérvári maradt meg lényegében véve eredeti, XI. századi alakjában, természetesen gótikus, reneszánsz, barokk, neoklasszicista és más toldásokkal. Erdélyország sohasem volt hódoltság, hanem önkormányzatú, a töröknek adót fizető fejedelemség maradt. Ezért a gyulafehérvári székesegyház - mint a tíz Szent István-i székesegyház egyetlen, lényegében eredeti "ereklyéje" - már Ferenc József alatt a budapesti műemlékvédő hivatal állami restaurálását élvezte Möller István építész irányításával 1918-ig. Ifj. Entz Géza államtitkár idején 1990-ben ezt a szerződést újítottuk fel, és azóta a magyar állam támogatását élvezzük székesegyházunk helyreállításában, főleg a 2009-ben esedékes millennium megünneplésére. A magyar állam segítsége független a kormányoktól. Hálásak vagyunk érte. A székesegyház védőszentje, Mihály arkangyal a lángpallos képét is fölidézi. Mit üzen ez a jelkép ma? Szent Mihály főangyal a székesegyház és az egyházmegye védőszentje. Jellemző, hogy a gyulafehérvári székesegyháznak nincs főoltárképe. Az egyik mellékoltáron van azonban egy XVIII. századi barokk Szent Mihály-oltárkép - beillene főoltárképnek is -, a főangyal pajzsán a héber Mi-chá-él nevének latin fordítása áll: Quis ut Deus?, azaz Ki mint Isten? Vagyis: ki olyan, mint az Isten? XIII. Leó pápa a XIX. század végén gyönyörű Szent Mihály-imádságot rendelt el a csendes misék végére, ebben Szent Mihály oltalmát kértük a sátán és csatlósaik - beleértve a szabadkőműveseket - hatalma ellen. Szent Mihály küzdelme ma is időszerű. A kommunista időben megnevezhető ellenséggel állt szemben a hivő ember. Ma a volt harcos ateizmus helyett a gyakorlati materializmus áll szemben, de személyazonosság nélkül. A küzdelem mindig időszerű marad, akármilyen rendszerben. Isten és a világ, a hívő ember és a romboló materializmus ellentétéről van szó. Az erdélyi magyar katolikusság száma apadt, a katolikus egyház a javak visszaszolgáltatásában a többi felekezethez képes hátrányt szenved. Mutatkoznak-e jó jelek is? A demokráciában két népszámlálást tartottak, 1992-ben és 2002-ben, melyben a vallási hovatartozás is vallomás tárgya lett. Az eltelt tíz esztendő alatt Románia lakossága 22 millióról 21 millióra apadt a nyomor, a kivándorlás és az európai első helyű magzatgyilkosság alapján; a csökkenésből 800 ezer román és 200 ezer magyar. A gyulafehérvári római katolikus érsekség, a volt erdélyi püspökség, azaz nagyjából a történelmi erdélyi fejedelemség területe az 1992-ben mért 490 ezer hívőből 440 ezerre csökkent. Tehát ötvenezer a veszteség. Sajnos a valóság még rettenetesebb: a Magyarországon dolgozó sok vendégmunkást rokonaik itthon bediktálták, mert lakhelyük hazai, de gyakorlatilag a többség soha többé nem tér vissza. Az egyházi javak visszaszolgáltatása pedig színjáték. Romániának nemzetközi nyomás alatt - mivel be akar lépni az Európai Unióba - teljesítenie kell az 1994-ben vállalt kötelezettségét: a kommunisták által 1948-tól elvett egyházi vagyon visszaszolgáltatását. Voltunk Iliescu és Constantinescu elnöknél, Strasbourgban is jártunk meghallgatáson az Európa Tanácsnál, a négy erdélyi történelmi magyar egyház nyolc püspöke - négy római katolikus, két református, egy unitárius, egy evangélikus -, de a válasz közismert: valamit visszakapunk, mert ez a feltétele Románia európai csatlakozásának. Mindent nem kaphatunk vissza, mert az erdélyi történelmi városok főterei mind magyar és szász egyházi tulajdonban voltak. Trianontól viszont románok birtokolják. A történelmet nem lehet megfordítani és a románokat a városközpontokból visszairányítani a jobbágyfalvakba. Ezek Emil Constantinescu volt köztársasági elnök szavai, amikor a tizenöt, hivatalosan elismert kultusz vezetőit fogadta Bukarestben. Tudós könyvek szerzőjeként, s a kolozsvári Bolyai Egyetem díszdoktoraként reménykeltőnek látja-e az erdélyi magyar tudomány s a Sapientia Egyetem jelenét, jövendőjét? A sok jelzőt nem tudom elfogadni, mert a kitüntetések, díjak nem engem illetnek - érdemem nincs -, hanem a tisztséget, amelyet méltatlanul betöltök: Erdély püspöke vagyok, Márton Áron harmadik utóda. Helyzetem őszinte, valós, szerény értékelése segít ahhoz, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai állami egyetem és az Orbán Viktor miniszterelnök fáradozásával létrehozott, a magyar állam által fenntartott Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem viszonyát helyesen ítéljem meg. Mindkettőre szükségünk van, de a Sapientia csak átmeneti megoldás lehet: a román állam az 1960-ban bezárt magyar állami egyetemet köteles visszaállítani, mert magyar nemzetiségű román állampolgárok adójából tartják fenn az állami egyetemeket. Igazságtalanság tehát magyar nemzetiségű román állampolgárságú adózók pénzén román egyetemet fenntartani, míg a saját anyanyelvükön folyó oktatást a magyar állam vállalja magára. Egyházmegyéjét Szent István alapította, évtizedekig püspöke volt Márton Áron. Mennyire adnak erőt mai küzdelmeihez e történelmi nagyságok? Márton Áron emléke kitörölhetetlen Erdély történetéből. Személye összekötötte az erdélyi magyarságot, felekezeti hovatartozástól függetlenül. Görög katolikus és görögkeleti hívek is a keresztény szabadságharc nagyjának tekintették. Érthető, hogy ő - aki kényszerlakhelyén is egyedüli szentelő püspök volt az országban - ma is meghatározó szerepet tölt be életpéldájával, beszédeivel, elveivel, kijelentéseivel, amelyeket hű tanítványok őriztek, és most a világ elé tárnak. Jobb jellemzést ma sem adhatunk róla, mint amit Illyés Gyula mondott: "Emberkatedrális". Molnár Pál
Éjféli mise Gyimesfelsőlokról Szenteste a Duna Televízió Gyimesfelsőlokról közvetíti az éjféli misét. A műsor szerkesztője: Barlay Tamás, operatőre: Horváth Adrienn, rendezője: Horváth Tamás. Az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium Gyimesfelsőlokon
működik bő egy évtizede. Az iskola óriási űrt tölt be, ugyanis a sajátos
településszerkezetű Gyimes völgyben, ahol a gazdag népművészeti hagyományokkal
rendelkező gyimesi csángók élnek, nem volt semmilyen középiskola. A gyerekeknek
vagy a 40-50 kilométerre lévő városba kellett bejárniuk, vagy – és ez volt
az általánosabb – nem tanultak tovább, még ha tehetségesek voltak, akkor
sem. Ennek a helyzetnek a tarthatatlanságára döbbent rá Berszán Lajos katolikus
pap, esperes, aki elhatározta, hogy megpróbál változtatni rajta. Sok adakozó
jó barát és jótevő áldozatából, valamint hosszú évek szervezőmunkája eredményeként
felépült a Szent Erzsébet Gimnázium, amely védőszentjéhez hasonlóan a szegény
gyerekeken segít.
Nagyon eredményes az iskola kórusa, hisz elevenen élő zenei hagyományra
alapozzák az ének-zene tanítását, amely valamennyi ünnepi alkalmon közreműködik
az énektanár, Antal Tibor vezényletével.
|