CyberPress.Sopron

(http://www.cyberpress.hu/)

Rovat: Hírek - események

2004. január 22., csütörtök 17:22

Magyar Kultúra Napja - megemlékezés a Himnusz költőjének szobránál

Magyar Kultúra Napja - megemlékezés a Himnusz költőjének szobránál
"Szeresd a hazát!"

Sopronban a Deák téri Kölcsey-szobornál ünnepi megemlékezéssel és koszorúzással emlékeztek meg a Magyar Kultúra Napjáról.
Diákok, tanárok, és Kölcsey emlékezete előtt tisztelgő soproniakhoz Walter Dezső polgármester intézett köszöntőt.
,,Szeresd a hazát!" - idézte Sopron polgármestere a Himnusz költőjét.

Nincs ennél fontosabb és nagyobb üzenet a Himnusz születésnapján - fogalmazott a polgármester, aki utalt arra, hogy a Magyar Kultúra Napja az ország EU-csatlakozása előtti utolsó ünnep. Ezért a csatlakozás utáni időkben még inkább hangsúlyt kap Kölcseynek unokaöccséhez intézett figyelmeztetése: "Szeresd a hazát!"

- Szeressük városunkat, szeressük hazánkat, és szolgáljuk Európát! - mondta Sopron polgármestere, a Kölcsey-szobornál összegyűlteknek.
Az ünnepi megemlékezés további részében Darabos Eszter, az Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola 12.A osztály tanulója szólt a Magyar Kultúra Napjáról.

A Magyar Kultúra Napja

Mind inkább gyorsuló ritmusú életűnk rohanó tempójában egyre jelentősebbek azok az ünnepek, amelyek megállásra, elgondolkodásra késztetnek bennünket, bevilágítják, beragyogják hétköznapjaink szürke egyhangúságát. Különös jelentőséggel bírnak az olyan eseményekre emlékeztető napok, amelyek irányt szabnak egy nép, egy nemzet számára. Amelyek szembesítenek önmagunkkal, feltárják nemzeti múltunkat, mélyítik önismeretünket, és utat, irányt mutatnak a jövő felé. Ilyen ünnepünk a magyar kultúra napja, amelyre minden évjanuár 22-én emlékezünk. S hogy miért? Mert ezen a napon “született meg" egy szatmárcsekei nemesi birtokon nemzetünk himnusza 1823-ban, tehát immár 181 esztendeje.

A Himnusz az irodalmi műnemek közül a líra egyik műfaja, régi, görög eredetű, de a középkorban is kedvelt, ünnepélyes hangú, leginkább istenhez szóló költemény. Ha önmagában nézzük, nem különösebben ünneplésre méltó, hiszen akkor valamennyi irodalmi műfajnak szentelhetnénk egy napot. Ez a Himnusz, amelyet Kölcsey Ferenc, a magyar reformkor író politikusa alkotott, azonban a miénk, magyaroké.
Ha ünnepélyes alkalmakkor felcsendül az Erkel Ferenc által(1844)megzenésített formában, (legyen az sportesemény, nemzeti ünnep, vagy a szilveszteri pohárcsendülés), valami meghatott érzés vesz rajtunk erőt, megállunk (nemcsak szólásból), hanem önkéntelen belső indíttatástól. Igen, ez a mi nemzeti létünk, sorstörténetünk szimbóluma.
Sokak véleménye szerint talán egyetlen nemzetnek sincs ennyire szomorú fájdalmas hangú himnusza. Ennyire pesszimisták lennénk? Talán igen. Hiszen mint a mű - a szerző által külön kiemelt- alcíme megjelöli “A magyar nép zivataros századaiból". Mert népünk történelme valóban “zivataros", évszázadokon átívelő küzdelem és szenvedéstörténet, amelyet gyakran nemcsak külső erők, hanem magunk okoztunk önmagunknak. A XVI.-XVII. Század jellegzetes műfaja a jeremiád. Vallásos jellegű siralmas ének a bibliai Jeremiás próféta modorában. Kölcsey Ferenc történelem -szemlélete is hasonló.
Darabos Eszter, az Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola diákja méltatja a Magyar Kultúra Napját

Mert miről szól a Himnusz? Nemzeti bűnökről és jogos büntetésről, bűnhődésről. A magyarságot, őseinket Isten gondoskodó szeretete vezette erre a szép, bőségesen termő, gazdag tájra, életteret, élet lehetőséget biztosított számunkra.

Vezette a fegyvert emelő kart, ha ellenség támadt ránk, segített a talpra állásban, az újrakezdésben, ha a tatár- vagy törökdúlta országban a magyarság földönfutóvá vált, s “nem lelé honját a hazában". Ám a kegyosztó Isten haragját jogosan éreztette az önmagával békében élni nem tudó magyarsággal. A versben felsorolt pusztulás - víziók közül a legmegrázóbb az “önsorsrontás" és annak következménye, a nemzetpusztulás : “Hányszor támadt tenfiad szép hazám kebledre / S lettél magzatod miatt magzatod hamvedre". Isten kiengesztelhető, megbocsátó, a bűnöst megszánó, áldást adó. De hát feltétlenül így kell élnünk? Önmagunkat tépve marcangolva Zrínyi szavaival élve: "bűnökben fertezvén?"

A rendezvényen közreműködtek az Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola

A Magyar Kultúra Napját ünnepeljük. A kultúra - mint fogalom - jelenti az emberi társadalmak által létrehozott anyagi és szellemi javak összességét, ezen belül a műveltséget, az igaz, valós értékek megbecsülését, emberhez méltó magatartásformát, civilizált életet. A kultúra nem rombol, hanem alkot, építi, gyarapítja az anyagi és szellemi javakat, ismereteket. Önismeretre serkent, megbékélésre int (egymással és önmagunkkal), útmutatást ad, hogy el tudjunk igazodni -és élni- az ember alkotta szépségek erdejében. Nagy alkotóink: politikusok, írók, költők segítenek és segítettek ebben. Köztük Kölcsey Ferenc, egyike legtisztább jellemű politikusainknak. Híres művét (unokaöccséhez, Kölcsey Kálmánhoz írta). Intelmeiben olyan gondolatokat fogalmaz meg, melyek ma is érvényesek:

“Szeresd a hazát!" Szeretni az emberiséget, ez minden szívnek föltétele. Az emberiség egészének mindegyik tagja “rokonunk", szeretetünkre és szolgálatainkra egyformán számot tart. De bizonyos helyhez kell kapcsolódnunk...Tekints szívedbe, s ott leled a természettől vett tudományt...mely egy hazához lánccol ! Aktív, tettekben megnyilvánuló hazaszeretet, igaz emberség, a kultúra megbecsülése és gyarapítása a cél.

“Az erény áldozattal jár...feláldozásával pillanatnyi kényünknek, önhasznunknak,...gyűlölségünk elnémításával, megbékéléssel, a munkás, tevékeny életvitel gyakorlásával". Erre int Kölcsey és nemzetünk számos nagy alakja. A magyar kultúra napját akkor ünnepeljük méltóan, ha megfogadjuk tanácsaikat, és aszerint igyekszünk élni, tenni, cselekedni.

Példájukért övezze nevüket a hála a tisztelet és az utókor, jelen korunk köszönete is.

Hazaszeretet: egyike az ember tiszteletre legméltóbb érzelmeinek, de sok kívántatik míg annak tiszta birtokába juthatunk. Minden áldozat kicsiny azokhoz képest, miket a hazának kívánni joga van. Mert tudd meg, e szóban: haza, foglaltatik az emberi szeretet és óhajtás tárgyainak egész összessége….
Oltár, atyáid által Istennel építve, ház, hol az élet első örömeit ízleléd, föld, amelynek gyümölcse táplált; föld, megszentelt föld, amely majd befogad."

Sopron városa, továbbá kulturális intézmények képviselői elhelyezték a Magyar Kultúra napja előtt tisztelgő koszorúikat Kölcsey Ferenc szobrának talapzatánál.

T.É.