CyberPress.Sopron

Debrecenben marad a Munkácsy-trilógia
www.mti.hu
 
Budapest, 2004. január 22. (MTI) - Már bizonyos, hogy 2009-ig együtt marad Debrecenben Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája, miután a Golgota című festményt további öt évre tartós letétbe helyezte új tulajdonosa; az erről szóló megállapodást csütörtökön írták alá a Déri Múzeum Munkácsy-termében. Hiller István kulturális miniszter az alkalomra írt levelében kifejti: a Munkácsy-trilógia művészi értékén túl mára már szimbólum. Azt jelképezi, ha egy közösség - legyen az város, vagy akár egész nemzet - egy jó ügyért összefog, akkor annak eredménye lesz.

    Az egyezményt Pákh Imre, a festmény magyar származású amerikai tulajdonosa, Juhászné Lévai Katalin, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke és Vargáné Szathmáry Ibolya, a múzeum igazgatója látta el kézjegyével.

    A miniszter utalt arra, hogy a Munkácsy-trilógia esetében 84 évet kellett várnia arra, hogy a közös cél, az összefogás, a jó szándék és némi szerencse együtt legyen: először ugyanis 1911-ben merült fel az ötlet, hogy a három képet együtt kellene bemutatni itthon, míg az első letéti szerződést 1995-ben sikerült megkötni.

    Hiller István szerint "a három festmény jelképes hajóját sokan húzták egy irányba". "Köszönet illeti az egykori selyemkereskedőt, aki 108 évvel ezelőtt Debrecennek adományozta az Ecce Homot, köszönet illeti a Golgota új tulajdonosát Pákh Imrét, aki azon kevesek egyike, akiket boldoggá tesz, hogy kincsét és a velejáró örömet megoszthatja másokkal. És persze köszönet jár a kanadai Hamilton Galériának, ahol megértették, hogy a Krisztus Pilátus előtt című kép, amit a világban már 2 millióan megcsodáltak, azért mégis itt van otthon" - fogalmazott Hiller István.

    Juhászné Lévai Katalin a megállapodás alkalmából hangsúlyozta: az EU-csatlakozás közelsége jó alkalom arra, hogy felmérjük kulturális kincseinket. "Hajdú-Bihar megye hozományában kiemelt jelentőségű a Munkácsy-trilógia" - mondta, majd hozzátette: a hajdú-bihari önkormányzat évek óta dolgozik azért, hogy a három festmény együtt lehessen. Örömének adott hangot, hogy egy évvel ezelőtt sikerült megállapodni a kanadai Hamilton Galériával a Krisztus Pilátus előtt tartós letétjéről, s most az NKÖM segítségével a Golgota sorsa is rendeződött: Pákh Imre tulajdonos jóvoltából hosszú éveken át együtt látható Debrecenben a három festmény.

    Pákh Imre arról beszélt, hogy két éve járt először Debrecenben és akkor látta a három műalkotást. Elmondása szerint már akkor döntött, hogy lépéseket tesz a képek együtt maradása érdekében.

    A képtulajdonos reményét fejezte ki, hogy 2009-ig a tartós letét lejártáig végső megoldást találnak az alkotás Debrecenben maradására. Az MTI érdeklődésére kijelentette: hajlandó arról is tárgyalni, hogy a Golgota magyar nemzeti tulajdonba kerüljön.

    Kósa Lajos Debrecen polgármestere az ünnepségen arról beszélt: az ünnep nem ad okot arra, hogy elhomályosuljon, kinek jár köszönet mindezért. A fideszes politikus szerint a kép Debrecenbe kerüléséhez "nem volt köze sem az előző, sem a mostani kormánynak, sem Debrecen városának, sem Hajdú-Bihar megyének, sem a Déri Múzeumnak". Kósa Lajos szerint egyedül Pákh Imrét illeti köszönet, aki magyar emberként és Munkácsy-gyűjtőként megvásárolta a festményt és azt Debrecenben helyezte el.

    A Nemzeti Galéria főigazgatója bejelentette: megállapodtak Pákh Imrével arról, hogy két év múlva Munkácsy-kiállítást rendeznek a Nemzeti Galériában, amelynek alapja Pákh Imre Munkácsy-gyűjteménye lesz, köztük több olyan alkotás, amely soha nem volt még Magyarországon.

    Pákh Imre az aláírási ceremóniát követően a sajtó érdeklődésére elmondta: korábban politikai támadások érték, amiért Torgyán Józseffel és az akkori Független Kisgazdapárttal működött együtt. Kifejtette: mivel a magyar politikai életben most nincs jelen az FKGP, ő sem politizál, de - mint fogalmazott a Magyarországon gyakran megforduló, Amerikában élő férfi - ez nem végleges döntés.

    Vargáné Szathmáry Ibolya, a Déri Múzeum igazgatója az MTI érdeklődésére elmondta: a Krisztus Pilátus előtt című alkotás letéti szerződése 2006-ban jár le, de a kanadai Hamilton Galéria már jelezte: nincs szándékában visszavinni a képet és a letéti időszak meghosszabbítását tervezik.
 

Kétszáz kiemelkedő tudós kapott levelező tagsági jelölést, közülük azonban csak minden ötödik tarthat majd székfoglaló előadást a Magyar Tudományos Akadémián. A lemaradók a három év múlva sorra kerülő következő választásban bízhatnak.
 
Az Akadémia alapszabálya szerint ugyanis 200, hetvenévesnél fiatalabb levelező, illetve rendes tagja lehet a Magyar Tudományos Akadémiának (utóbbiakat a levelező tagok közül választják). Jelenleg 318 tagot tudhat a soraiban a testület, közülük 160-an fiatalabbak hetven évesnél.

Jelölt az lehet, aki a tudományok doktora fokozat birtokosa, illetve az MTA doktora címet elnyerte. A jelöltség elnyeréséhez két aktív akadémikus támogatása szükséges, egy akadémikus legfeljebb három szakembert javasolhat, ami persze élénk lobbizást sejtet a háttérben. A földtudományok osztályán mindössze tizenegy jelölt volt, a biológusok huszonöt tudóst tartottak alkalmasnak a megtisztelő címre. Az orvosi osztály huszonnégy kutatót, a műszaki huszonhárom tudóst állított.

A javaslatok beérkezése után az Akadémia tizenegy osztálya szavazással eldönti, hogy a jelöltek közül kiket tart alkalmasnak a levelező tagságra – a voksolásokat ezekben a napokban tartják. Azoknak a neve kerül az elnökség elé, akik az osztálytagok szavazatainak legalább felét megszerezték. A szavazási sorrenden az elnökség nem változtathat, az osztályok véleménye ebből a szempontból szent és sérthetetlen.

Az idei jelöltek között szerepel például Kabdebó Lóránt, R. Várkonyi Ágnes, Csirik János, Biacs Péter, Raskó István, Bársony István, Inzelt György, Hadlaczky Gyula, Chikán Attila, Klinghammer István és Lovas Rezső. Egyeseket már harmadszor jelölnek, másoknak az idei választás az utolsó esélyük, mert a következő tagválasztáskor már betöltik a hetven évet.

Az akadémikusok körében kevés a társadalomtudós. A korábbi elnök, Glatz Ferenc erőteljesen lobbizott azért, hogy ez a terület a természettudományok rovására több tagot választhasson. Az aránymódosítás az idén is folytatódik, de még nem lehet tudni, hogy a tizenegy osztály között felosztott 33 hely – minden osztály három-három biztos befutót nevezhetett meg – mellett fennmaradt hét helyből hányat kapnak a társadalomtudósok.

A szavazások február 10-ig befejeződnek. Már látszik, hogy a fővárosi és a vidéki akadémikusok aránya nem változik: jövőben is több akadémikus él Budapesten, mint vidéken. Az MTA tagjainak tiszteletdíja tiszteletre méltó: a rendes tagok havonta bruttó 429300, a levelező tagok 333900 forintot kapnak a fizetésükön vagy nyugdíjukon felül.

Egyre nehezebb helyzetben vannak a nagyváradi színészek. A nyáron a város vezetése eladta a színház egyik színpadát egy helyi vállalkozónak, most pedig azt tervezi, hogy a színház által használt stúdiótermet is áruba bocsátja, hogy helyén szálloda épülhessen. A színészek japán sztrájkkal tiltakoznak az eljárás ellen.

A román és a magyar társulat tagjai az előadásokon fehér karszalagot viselnek, így tiltakoznak az épületeladás ellen. - Az épületben található a számunkra nagyon fontos stúdióterem, ez az elsődleges, hiszen a román társulattal közösen működünk a színházban, ezt azt jelenti, hogy van egy színpadunk és van egy stúdiónk, tehát amikor a román társulat a színpadon játszik vagy próbál, akkor nekünk csak a stúdió marad, úgy nagyszínpadi, mint stúdióelőadások próbáira vagy előadásra és fordítva. A száz évvel ezelőtt épült ingatlan lebontását a város lakossága és az önkormányzat RMDSZ frakciója is ellenzi, hiszen ezzel a Bémer tér építészeti összhangját megbontanák.

A kaposvári húsüzemben kifogásolt hiányosság azélelmiszer-higiéniát érinti, ezzel szemben az amerikai nagykövet állategészségügyi és nyomonkövethetőségi problémákat említett - nyilatkozta híradónknak Mile Sándor. Az Állatorvos Kamara elnöke hozzátette: nem elég, ha egészséges az exportra menő hús, garantálni kell, hogy az élelmiszerrel szemben semmiféle aggály nemmerülhet fel. - Ez azt jelenti, hogy az állatot végig kell kísérni egészen az állattartó telepig és meg kell tudni mondani azt, hogy mit evett, nincs-e benne maradék anyag, nincs-e benne az ember egészségére káros anyag, és ezt mind dokumentálni kell. Az elnök szerint nemcsak az Egyesült Államok, hanem az Európai Unió is megkívánja a teljes élelmiszerláncot felölelő ellenőrzést és felügyeletet. A magyar rendszert összeférhetetlenségi okok miatt nem fogadják el. - Az a kifogásuk, hogy egy telepen a hatósági állatorvos látja el az üzemet, ő szolgáltat, tehát a gyógyszerezést is ő végzi, és a gyógyszermintát is ő végzi. Tehát ezt nem fogadják el. Vagy ugyanúgy, ahol a hatóság szolgáltatást is végez, ugyancsak ő végzi, az ő állatorvosa végzi az ellenőrzést is, ez is összeférhetetlen. Mile Sándor szerint gyors intézkedésre lenne szükség, hiszen január 26-án érkeznek Magyarországra az Európai Unió szakemberei is hasonló vizsgálatok elvégzésére. Az amerikai döntés már így is megnehezíti a magyar hús piacra jutását, hiszen számos ország, így például Japán is az amerikai minőségi ellenőrzési rendszerhez igazodik. Így ha Amerikának nem jó a magyar hús, akkor nekik sem kell majd. Ha az Európai Unió szakemberei is azt állapítják meg, hogy a magyar hús nem felel meg az uniós előírásoknak, az egész magyar húsipar összeomolhat.

A magyar infokommunikációs és információ-technológiai ipar (ICT) értéke 2003-ban összesen mintegy 7 milliárd euró volt, ami 10 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit - közölte Kóka János, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnöke.

Az IVSZ elnöke az amerikai kutatócég, az IDC felméréseire alapozva elmondta, hogy várakozásaik szerint az idén a magyarországi ICT-piac mintegy 12 százalékkal bővül. Kóka János úgy vélte, hogy 2004-ben a magyarországi ICT-piac kilábal a recesszióból. Kóka János kifejtette: jóllehet 2003 második felében részben a Sulinet Expressz program révén erőteljesen nőtt a számítástechnikai eszközök forgalma, s az internet-használók és -előfizetők száma is 3-4 százalékkal bővült, Magyarország még sem közelített érdemben az európai uniós átlaghoz.

Az elnök aláhúzta: míg Magyarországon a lakosság körében 25 százalékos az internet elterjedtsége, addig az Európai Unióban ez az arány 50 százalék. Kóka János elmondta azt is, hogy 2003-ban lelassultak a kormányzat, a közigazgatás és egyes versenyágazatok informatikai beruházásai, ami szintén növelte az ország lemaradását. Az elnök az IDC kutatásaira alapozva elmondta, hogy 2003-ban a számítástechnikai eszközök piaca 14-18 százalékkal, a szoftverek eladása 12-14 százalékkal, a távközlési szektor értékesítése 6-8 százalékkal, az internet-piac pedig 20-25 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Hozzátette: ezek a növekedések az egyes piacokon bekövetkezett egységár-csökkenésekkel kiigazítva, összességében mintegy 10 százalékos bevételnövekedést hoztak a magyarországi ICT-piac vállalkozásainak.

Kóka János az elmúlt év piaci folyamatait elemezve elmondta, hogy az általános gazdasági recesszió következtében nem csak az állam, hanem a nagyvállalatok is elhalasztották azokat az informatikai beruházásokat, amelyek a magyar ICT-cégeknek évente több százmillió dolláros megrendelést és jelentős fejlődési esélyt jelentenek. Az elnök egy kutatásra hivatkozva elmondta, hogy a fejlett európai, illetve a kelet-európai országok között Magyarország az utolsó előtti helyen szerepel az elektronikus kormányzat használatát tekintve. Kóka János úgy vélte: ahhoz, hogy a magyarországi ICT-szektor gyorsabban fejlődjön, illetve javuljon a gazdaság versenyképessége, elengedhetetlen a politika, a gazdaság, az állam és a civil társadalom együttműködése.

A volt orosz elnök, Borisz Jelcin - utólag - elismerte, hogy hivatali ideje alatt ötször kapott szívrohamot. A BBC szerint nem volt véletlen tehát, hogy Jelcin korábban időről-időre, egészen rendszertelen időpontokban, egyszerűen eltűnt a nyilvánosság elől.
A nyilvánosság kerülése egyébként igen kritikus pillanatokban volt feltűnő. Így például 1996-ban, nem sokkal újraválasztása előtt, amikor az ellenzéki kommunista párt feltűnően megerősödött, Jelcin hosszú időre, és megmagyarázhatatlanul eltűnt.

Az orosz illetékesek, az elnöki adminisztráció vezetői akkortájt arra hivatkoztak, hogy Jelcin influenzás, illetve egyes iratokon dolgozik.

Ugyanakkor most, utólag Jelcin elismerte a RIA Novosztyi hírügynökségnek, hogy elnöksége idején ötször kapott szívrohamot. 1997-ben például kifejezetten megritkultak nyilvános programjai, és egészségügyi állapota kritikus lett. Ebben az évben úgynevezett by-pass szívműtéten is átesett az orosz elnök, de ezt már nem lehetett a nyilvánosság elől eltitkolni abban az időben sem.

Jelcin most úgy nyilatkozott, hogy amióta 2000-ben visszavonult a politikai élettől, nagyot javult az egészségi állapota, és mára aktívnak érzi magát újra, "mind mentálisan, mind pedig fizikálisan".