Rovat: Lapszemle
2004. február 04., szerda 15:57
Lapszemle 2004. február 4.
280 üres háziorvosi körzet
Az elmúlt három évben csaknem megháromszorozódott azoknak a praxisoknak a száma, amelyekben nincsen háziorvos. A 280 betöltötlen háziorvosi körzet legfőbb oka a szakma elöregedése, illetve az utánpótlás hiánya. Az esztergomi Vasary Kolos Kórházban tartott sajtótájékoztatón az orvosi
kamara elnöke elmondta, hogy 14 évvel növekedett a gyakorló háziorvosok
átlagéletkora az elmúlt tíz évben. Ez azt jelenti, hogy több mint 25 százalékuk
túl van a nyugdíjkorhatáron. - Fokozódni fog a személyzethiány és az orvoshiány,
ez nem kizárólag az esetleges külföldi munkavállalásnak lesz köszönhető,
hanem annak, hogy a szakma rendkívüli módon elöregszik. Az egészségügyi
minisztérium úgynevezett praxisalap létrehozásával segítené a pályakezdő
orvosok körzetbe kerülését, és átmeneti intézkedésként lehetővé tenné,
hogy szakvizsga nélkül is néhány szakmával, például oxiológusként vagy
belgyógyászként lehetőség legyen a háziorvosi feladatok ellátására. Az
orvosi kamara elnöke szerint lehet tárgyalni a javaslatról, azonban nem
szabad elfeledkezni arról, hogy az előző években a mindenkori döntéshozók
komoly szakvizsgakövetelményeket dolgoztak ki azért, hogy a háziorvosi
szakma megbecsültségét és képzettségét kellő szintre emeljék.
Újabb két elem a periódusos rendszerben ww.origo.hu Sikerült két újabb szupernehéz elemet létrehozni - állítja egy amerikai és orosz szakemberekből álló kutatócsoport. Hogyan jön létre egy új elem? Az elemek a természetben és a laboratóriumokban egyaránt atommag reakciók, átalakulások során jönnek létre. A magreakciók a természetben sokféle kozmológiai környezetben mehetnek végbe, például az univerzum létrejöttekor, a csillagközi anyagban a kozmikus sugarak hatására és a csillagok belsejében is. A magfizikusok a csillagok belsejében végbemenő reakciókat próbálják meg reprodukálni laboratóriumi körülmények között, például úgy, hogy atommagokat gyorsítanak fel, és ütköztetnek egymással. A 113-as és 115-ös számú elem néhány atomját az oroszországi Dubna nukleáris kutatóintézetének és a kaliforniai Lawrence Livermore nemzeti laboratórium munkatársainak a másodperc töredékére sikerült mesterséges körülmények között előállítani részecskegyorsítóban. Amennyiben a hír bizonyítást nyer, a két új elem pillanatnyilag a Mengyelejev-féle periódusos táblázat végén foglalna helyet. A szupernehéz elemek természetes úton szupernóvarobbanásban jönnek létre. 1940-ig a legnehezebb ismert elem az urán (U, rendszáma 92) volt, 1940-ben U-t neutronokkal bombázva sikerült neptúniumot (Np, rendszáma 93) előállítani. A folyamatban először urán-izotóp keletkezik, ami neptúniummá és egy béta-részecskévé bomlik. Ezzel a módszerrel azóta számos transzurán elemet, azaz az uránnál nagyobb rendszámú elemet sikerült szintetizálni egészen a 112-es rendszámúig. Az új elemeket más módszerrel állították elő: kalcium (rendszáma 20) és amerícium (rendszáma 95) atommagok összeolvadásával jött létre a 115-ös, ennek bomlásával pedig a 113-as elem. A név a tét Mint arról korábban hírt adtunk, a transzurán elemek előállítása és tanulmányozása igen nehéz feladat, mivel rendszerint csak alig néhány darab új atommagot sikerül létrehozni, és azok is túl gyorsan bomlanak. Az egyre nehezebb új elemek előállításában régóta versengenek egymással a laboratóriumok. A kutatólaboratóriumok közti versengésnek nagy a tétje, hiszen rendszerint a felfedezők javasolnak nevet az újabb elemeknek, nem mindegy tehát, milyen elnevezésekkel bővül az elemek periódusos rendszere. A nevekről végül egy nemzetközi tudományos testület dönt, de csak azután, hogy az új elem létrehozását független kísérlettel megerősítették. Legutóbb 1999 őszén az amerikai Berkeley laboratórium fizikusai jelentették be szenzációs hírüket: a periódusos rendszer 116. és 118. elemének előállítását, azonban 2001-ben - miután az előáállítást nem sikerült megismételni - kénytelenek voltak visszavonni bejelentésüket. A ma biztosan ismert legnehezebb elemek tehát még mindig az 1996-ban a németországi Darmstadtban előállított 112. és az oroszországi Dubnában 1999-ben létrehozott 114. elem. A 113-as és 115-ös elem kutatásáról szóló beszámoló az American Physical
Society Physical Review C című folyóiratában jelenik meg.
A Másnap nyert filmszemlén
Herskó János zsűrielnök úgy látja, feljövőben van a magyar film, sok
fiatal tehetség jelent meg az elmúlt két évben, és ennek révén a hazai
mozgókép sokszínűvé is vált. Ugyanakkor felületességet is érez a művekben,
amelyek az alapos műhelymunka hiányáról árulkodnak. – Megemlítette: régebben
a hazai stúdiókban folyt olyan műhelymunka, amely ma is példa lehetne.
Még egy hétig nyitva a Mednyánszky-emléktárlat www.mno.hu Már több mint százezren látták a Magyar Nemzeti Galéria Mednyánszky-kiállítását, amelyet eredetileg a hétvégén zártak volna be. A nagy érdeklődésre való tekintettel február 15-ig meghosszabbítja a galéria a tárlatot, amelyen mintegy ötszáz Mednyánszky-mű, festmény és grafika tekinthető meg. Mednyánszky László a századforduló magyar festészetének legtermékenyebb és legtalányosabb alakja. Felvidéki arisztokrata családból származott, de javait elosztogatta, s maga az anyagiakkal mit sem törődött. 3-4000 olajfestményre és több ezer grafikára becsült életművének nagy része külföldön vagy idehaza lappang, vagy magángyűjteményben van. Ennek egyik oka, hogy művei csak addig érdekelték, amíg el nem készültek, s boldog volt, ha modelljei valamelyikén segíthetett velük. Modelljei főként egyszerű parasztlegények, cigányok, kocsisok, katonák, koldusok és a külvárosok „kétes egzisztenciái" voltak; úgynevezett csavargóképeiben azonban Ribera, Millet és Daumier örököseként új műfajt alkotott, monumentális alakos képek sorozatát, melyeken nyoma sincs a korban oly divatos szegényember-festészet hamis részvétének, szentimentalizmusának. Tájképei első ránézésre naturalista, realista tájaknak tűnnek, holott valójában rejtett önportrék, általános érvényre emelt, metafizikai igényű „szimbolista hangulatképek". Portéi és tájai mellett fennmaradtak különös, műfaji értelemben a korban társtalan, a zsáner műfaját „felülíró" képei is. Ezeken a művein az erőszak és a szenvedés ábrázolhatóságával kísérletezett, az elemi erőket, energiákat és szenvedélyeket hol egy ismeretlen képregény kiragadott kockáihoz hasonló akciójelenetekbe, hol passzív, szenvedő vagy melankolikus figurák emblémáiba sűrítette. Száz és száz ceruzarajz maradt ránk foglyokról, megkínzottakról, sebesültekről és elesettekről – s e különös, a legtágabb értelemben vett háborús tematikát Mednyánszky nem a háborúban, hanem a 'fin de siécle' monarchiabeli ragyogó pompájában kezdte. Mednyánszky festői tehetsége korán jelentkezett. 1870-ben a zürichi Technische Hochschule, 1872-től a müncheni festészeti akadémia növendéke volt. 1873–75 között a párizsi École des Beaux Arts-ban I. Pils-nél tanult. Ekkortájt festett tájképein a barbizoniak, főleg Corot hatása érezhető. 1877-ben kiállították egyik képét a párizsi Salonban, majd ősszel Szolnokra látogatott, ahol Pettenkofen hatására képeinek tónusa levegősebbé és világosabbá vált. 1878-ban itáliai tanulmányúton járt. A 80-as évek első harmadában Bécsben volt műterme, közben Magyarországra is el-ellátogatott. Anyja halála után, 1883-ban Nagyőrre (Szepes vármegye) vonult vissza. 1884-ben Budapesten bérelt műtermet, és ettől kezdve rendszeresen részt vett a Műcsarnok tárlatain. 1889-től 1892-ig ismét Franciaországban tartózkodott, s az ott megismert impresszionizmus hatására műveinek szürkén borongós alaptónusát lassan levegős, közvetlen festésmód váltotta fel. 1892 őszén Máramarosban készített tájvázlatokat Feszty Árpád körképéhez. 1896 nyarától 1897 őszéig ismét Párizsban tartózkodott, 1900-ban Galíciában, 1901-ben az Adria vidékén, majd négy évig Bécsben dolgozott. Ez idő tájt készült képeit ismét sötét színárnyalatok, sűrű fényárnyék-hangulatok jellemzik, amelyek csak 1909 körül oldódnak újra világosabb tónusúvá. 1905-től 1911-ig Budapesten élt, ezután visszatért Bécsbe. A háború kitörése idején ismét Budapesten tartózkodott, s harctéri rajzolóként bejárta Galíciát, Szerbiát és D-Tirolt. Megrázó harctéri emlékeit számos festmény és vázlat őrzi (Szerbiában), mélységes humanista tartalommal gazdagítva művészetét. Élete utolsó nyarát 1918-ban Nagykőrösön töltötte, októbertől ismét Bécsben tartózkodott haláláig. A kritikai realizmus legjobb magyar képviselői közé tartozott. Számos kitüntetést kapott. Az életmű közgyűjteményekben őrzött része két részre szakadt: a „korai Mednyánszky" Szlovákiában, az „érett Mednyánszky" Magyarországon található. A kiállítás koncepciója kettős célt hordoz: első ízben bemutatni a korai, Magyarországon eddig nem ismert műveket és főművekkel reprezentálni az egész életművet. A kiállítás anyaga magában foglalja a hazai és a szlovákiai vidéki közgyűjtemények legjobb darabjait. A Magyar Nemzeti Galéria földszintjén főképpen Mednyánszky olajfestményei lesznek láthatók, míg a harmadik emeleten egy válogatott grafikai kiállítás várja az érdeklődőket. www.museum.hu, www.kfki.hu
Üstökös okozta a 'nukleáris telet' 1500 éve? www.magyarhirlap.hu Ezerötszáz évvel ezelőtt egy üstökös ütközött a Földbe, és ez okozhatta
azt a 'nukleáris telet' bolygónkon, melynek nyomán rossz termés, általános
éhínség, és hűvös nyarak következtek - állítják a Cardiff University csillagászai.
A cardiffi tudósok szeirnt a kérdéses üstökös a felső légkörben robbant fel. Derek Ward-Thompson, a projekt irányítója elmondta: az egyik legizgalmasabb aspektusa munkájuknak, hogy újraosztályozták az üstökös méretét, s eszerint a becsapódásnak globális hatása lehetett. A tudós szerint megállapítható, hogy akár egy fél kilométeres üstökös is globális következményeket tud előidézni. A feltételezés szerint a hatalmas robbanás eredményeként pernye és hamu boríthatta be a bolygót, mely bizonyos mértékben útját állta a napfénynek, és ez vezethetett a rendkívül hideg időjáráshoz. Mint tudott, az első nagy európai pestisjárvány épp csak a kérdéses
időszak után következett be. A kutatók szerint ennek oka az lehetett, hogy
az éhínség igen legyöngített az öreg kontinens akkori lakóit, és ez kedvezett
a pestis járványszerű elterjedésének.
Retteg az RMDSZ? http://www.hhrf.org/erdelyinaplo/ Csak azok a romániai kisebbségi szervezetek vehetnek részt a helyhatósági
választásokon, amelyek tagsága eléri a huszonötezer főt, vagy az adott
kisebbséghez tartozóknak legalább a 15 százalékát tudják soraikban – ezt
tartalmazza az a törvényjavaslat, amelyet a román választási törvények
módosításával foglalkozó parlamenti bizottság fogadott el, formailag ugyan
egyes kisebbségi szervezetek indítványára, de az ötlettől nem idegen a
Romániai Magyar Demokrata Szövetség sem.
Nem családtag a Neander-völgyi www.korridor.hu A Neander-völgyi ember nem közvetlen rokona, alfaja a Homo sapiensnek, hanem egy attól lényegesen eltérő, külön álló faj - állítják amerikai tudósok. A kutatók állításuk alátámasztására neandervölgyi és modern emberektől, valamint különböző főemlősöktől származó koponyatöredékekből készítettek háromdimenziós képeket. Katerina Harvati, a New York-i egyetem antropológusa szerint a felvételeken a Homo sapiens és a Neander-völgyi emberek közötti különbségek legalább akkorák, mint a modern ember és a gorillák, vagy a csimpánzok közötti eltérések. Harvati és kollégái ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a Neander-völgyieknek nincs közük a modern ember, különösen az európai populáció kialakulásához. A jelenleg elfogadott tudományos nézet szerint ugyanakkor a Neander-völgyiek egy sajátos fejlődési mellékágat képviselnek az emberi evolúcióban. Több tudós is úgy véli, hogy az Európában 300 ezer évvel ezelőtt megjelent Neander-völgyi ember, amely a Homo sapiens elterjedése (Kr. e. 40 ezer év körül) után rövid idő múlva örökre eltűnt a történelemből, kereszteződés, illetve beolvadás útján átörökítette génállományát a modern emberbe. |