|
Lapszemle 2004.február 12.
Pénteken kezdődik a Balassi-emlékév
Az emlékév szervezésére Balassi Bálint Emlékbizottság alakult, amelynek
tagja - egy korábbi közlés szerint - a kulturális, az oktatási, a honvédelmi
és a külügyminiszter, valamint az informatikai és hírközlési miniszter.
A bizottságban az MTV és a Duna TV, továbbá az irodalom és történettudomány
több képviselője, múzeumi szakértő, zeneszerző és színházigazgató is helyet
kapott.
Az Alekszandra-sztori
A tudományos értékű, igényes, ugyanakkor rendkívül olvasmányos mű, az Alekszandra az 1783-ban született hercegkisasszonynak, II. (Nagy) Katalin unokájának története, de egyben korkép is. Alekszandra Pavlovna Romanova az uralkodóházak szokásainak megfelelően, birodalmi érdekek mentén kötött házasságot 1799-ben József nádorral, a bécsi udvar budai helytartójával. A friggyel a Habsburgok és a Romanovok egymás kezét keresték a mind komolyabb fenyegetést jelentő napóleoni Franciaországgal szemben. Ám a diplomáciai és dinasztikus szempontok szerint létrejött családi kötelék – a kortársak legnagyobb ámulatára – „önjáróvá” vált: a katolikus Habsburg fiatalember és a pravoszláv bakfis cárkisaszszony között igazi megértés és szerelem bontakozott ki. Az érzés szinte szárnyakat adott az ifjú párnak, az akkori társadalmi élet középpontjába kerültek, s népszerűségük olyan magasra hágott, hogy akár egy önállósodott Magyarország uralkodójának és királynőjének is hajlandók lettek volna őket a magyarok elfogadni. Ez a fejlemény már nem illett a bécsi udvar elképzelései közé, s midőn a fiatalasszony első gyermeke születését követően 1801-ben elhunyt, felröppent és makacsul tartotta magát az a vélemény, hogy a tragédia mögött a Burg állt. (Volovik, az író arról is beszámol, hogy Alekszandra Pavlovna bebalzsamozott földi maradványainak legutóbbi – József nádor budai kriptájába történt – átszállításakor tudományos alapossággal vizsgálták meg a holttestet, s kizárták a mérgezés lehetőségét.) A cárevna rövid magyarországi élete során különösen megkedvelte a Buda feletti kis falu, Üröm kies környékét, ezt tiszteletben tartva megözvegyült férje ott építtetett neki temetkezési helyül kápolnát, ami a pravoszlávok egyik búcsújáró- és kegyhelyévé vált. Az orosz kormányfő legutóbbi budapesti látogatása idején felesége, Irina Kaszjanova is felkereste az emlékhelyet, s utóbb az íróval találkozva szorgalmazta, hogy a nagyhercegnő történetéről mielőbb könyv szülessen. Szó van arról, hogy az idén szeptemberben Alekszandra holttestét ismét eredeti helyén, az ürömi kápolnában helyezzék valóban végső nyugalomra. A palatinus-házaspár történetével párhuzamosan a szerző nagyszabású tablót fest a XVIII. század végéről és a XIX. század elejéről. Rendkívül figyelemreméltó összegzést ad például I. Pál cár tevékenységéről. Alekszandra apját szűkebb és tágabb környezete – az orosz ortodox egyház nem is burkolt egyetértésével – egyfajta csodabogárnak állította be (a ragadványneve is az volt: Duracsok, azaz bolondocska), ám ezt a képet Volovik történelmi tényekkel cáfolja, de legalábbis árnyalja. A műből az is kiderül, milyen hatást gyakorolt a magyarországi ortodoxia fejlődésére a cári sarj itteni ténykedése és halála, hogyan alakult József nádor további sorsa, miként változott az orosz és az osztrák uralkodóház közötti viszony, hogyan került a Szuvorov vezette orosz hadtest az Alpok hóborította hágóira, és így tovább. A több mint háromszáz oldalas könyvet a tartalmi gazdagság mellett az
illusztrációk – egykori portrék, páratlan dokumentumok – pazar bősége is
jellemzi, olvasói legfeljebb azt sajnálhatják, hogy a képek fekete-fehérek.
A Szentpéterváron másfél ezer példányban nyomott kötet egyelőre csak Oroszországban
kapható, jóllehet a budapesti Interpresszfakt kiadó által gondozott mű
megérdemelné a magyarra fordítást és a hazai hozzáférhetőséget is.
A Jézus-film megvágására kényszerül Mel Gibson? www.mno.hu Udvardy Zoltán Két héttel a hamvazószerdára időzített bemutató előtt antiszemitizmussal vádolják és műve megvágására próbálják rávenni Mel Gibsont, aki Jézus életének utolsó óráiról készített filmalkotást. A filmbeli Kajafás kijelentését élénken támadták zsidó vallási vezetők. /Mel Gibson (jobbra) a Krisztust alakító Jim Caviezellel Fotó: AP/ Mel Gibson színész-rendező hallgat arról, hogy megvágja-e, vagy érintetlenül hagyja ’’The Passion of the Christ’’, című, Jézus életének utolsó óráit bemutató filmjének azokat a jeleneteit, amelyek már most, a bemutató előtt két héttel ’’Jézus halála miatti vérvádnak’’ bélyegeztek zsidó vallási vezetők – közli a Reuters Los Angelesből. A The New York Times Gibson magát megnevezni nem kívánó, közeli munkatársára hivatkozva arról számolt be, hogy a rendező kivágja filmjéből a vitatott jeleneteket, mielőtt sor kerül a hamvazószerda napjára, február 25-re időzített bemutatókra az észak-amerikai filmszínházakban. Ezzel szemben a hollywoodi sztár szóvivője, aki rendezőként, társszerzőként
is részt vesz a film elkészítésében, melyet 25 millió dollárjával támogat,
határozottan elzárkózott az elől, hogy kommentálja ezeket a híreket. Alan
Nierob a brit hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette: számára lehetetlen,
hogy egy folyamatban levő munkáról nyilatkozzon, s egyébként sincs tudomása
arról, hogy a filmet idejekorán megvágnák.
A brit hírügynökség hozzáfűzi: zsidó vezetők figyelmeztettek, hogy a
Máté evangéliumában szereplő részletek rendszeresen fontos részét képezték
a középkori passiójátékoknak, és az antiszemitizmus évszázadainak ’’gyújtószikráját’’
adták. A katolikus egyház 1965-ben, a II. Vatikáni Zsinaton felülvizsgálta
az evangéliumok ’’antiszemita olvasatát’’ – fogalmaz a Reuters –, kiemelve,
hogy Krisztus szenvedése isteni küldetésének része volt, s felmentették
a zsidókat a felelősség alól.
Bemutatója előtt alig két héttel erőszakossága és harciassága miatt alaposan megbírálták az olasz lapok Mel Gibson ausztrál színész-rendező "The Passion of the Christ" című, Jézus Krisztus életének utolsó 12 óráját elbeszélő filmjét, amely már forgatása alatt rengeteg vitát váltott ki – írja az mtv.hu. /Mel Gibson a kaliforniai Pasadenában, egy díjátadáson. Lehúznák Fotó:
REUTERS/
A Corriere della Sera emlékeztet arra, hogy az evangélium egyes kulcsfontosságú
pontjait kiemelő film komoly vitákat és kétségeket váltott ki az antiszemitizmus
tekintetében. Ugyanakkor a Vatikán védelmébe vette a filmet még annak forgatása
idején.
Gyalogszerrel Strasbourgba Zarándoklat az erdélyi magyarságért http://www.kronika.dntcj.ro/ Gyergyószentmiklós
Idén is lesz drámapályázat a Nemzetiben www.radio.hu A Nemzeti Színház idén is meghirdette drámapályázatát. A pályaműveket szeptember 15-ig kell eljuttatni a színház címére. A kiírás szerint ezúttal is minden olyan magyar nyelvű színdarab részt vehet a versengésben, amely még nem jelent meg nyomtatásban, nem mutatták be színpadon, nem nyert díjat, illetve a mű előadási vagy közlési jogával más intézmény nem rendelkezik. A jeligés, bármilyen műfajú, témájú és terjedelmű műveket - Drámapályázat
mottóval - szeptember 15-ig lehet feladni a Nemzeti Színház címére. A bírálóbizottság
december 15-én hozza meg a döntést, az első díjjal 2 millió a másodikkal
1, a két harmadik díjjal fél-fél millió forint jár.
Tiltakozó sztiptíz egy bank bejáratánál www.magyarhirlap.hu Brazília második legnagyobb városában, Sao Paulóban egy férfi minden ruhájától megszabadult, annyira ideges lett a fémdetektor állandó megszólalásától. Egyenként vette le ruhadarabjait, ám ahányszor csak megkísérelt átmenni a kapun, mindig megszólalt a riasztó. Akkor is, amikor végül még bokszeralsóját is levette. A férfit letartóztatták a rendőrök, akik közszeméremsértés miatt indítanak ellene eljárást. Mindenesetre együttérzésükről tanúskodik, hogy ajánlották a gyanúsítottnak: perelje be a bankot. A pénzintézet szerint a riasztó jól működött, s csak az volt a gond, hogy az ügyfél mindig túl erősen lökte meg az ajtót. (MHO/Ananova.com ) |
