|
“Amit tudni szeretnél az Európai Unióról…”
“Amit tudni szeretnél az Európai Unióról…” címmel a Fiatal Értelmiségiek Köre Közhasznú Egyesület szervezésében Tájékoztató Napot tartottak Győrött. Ösztöndíj - és támogatásszerzési lehetőségekről -tanulás, továbbtanulás, nyelvtanulás Az eseményen megjelentek egyrészt tájékoztatást kaptak az általuk is
elérhető ösztöndíj - és támogatásszerzési lehetőségekről -tanulás, továbbtanulás,
nyelvtanulás témában - Az EU tagállamaiban és a tagjelölt államokban
az oktatási rendszerek mind különbözőek, mert az oktatás, mint a nemzeti
kultúra része, az államok szuverén politikai területe. A gazdaság
által megkövetelt folyamatos továbbképzést célozza azonban az Európai Unió
“élethosszig
tartó tanulás” (Life long learning) elnevezésű programja, mely
egységesíteni, összefogni szeretné a nemzeti szintű oktatáspolitikákat.
Ennek keretében közösségi programokkal támogatja, hogy az Unió fiataljai
versenyképes tudásra tegyenek szert. A számos alapprogramból (pl. ERASMUS,
COMENIUS, LINGUA) álló, az EU oktatáspolitikáját meghatározó SOCRATES-program
ösztönzi a diákok külföldi tanulását, a diákok és a tanárok utazását, a
nyelvek oktatását, az információ- és tapasztalatcserét. A LEONARDO-program
feladata a szakképzési együttműködés fejlesztése, mindenekelőtt az EU versenyképességének
növelése, az információs társadalom kiépítése érdekében. A YOUTH (magyarul:
Ifjúság) program az oktatáson kívüli ifjúságpolitikát fogja át: keretében
csereprogramokat szerveznek a különböző országokban élő, 15-25 év közötti
fiatalok számára.
A magyar oktatási rendszerről, kiemelten a kétszintű érettségről További tájékoztató hangzott el a csatlakozás hatására változó magyar oktatási rendszerről, kiemelten a kétszintű érettségről – Felsőoktatásban bekövetkezett változások (pl.: szakcsoportok bevezetése) miatt szükségessé vált az érettségi vizsga korszerűsítése. A 2005-ben először alkalmazandó új rendszer két jellegzetessége, hogy egységes, tehát minden középiskolában azonos követelményrendszer szerint mérettetnek meg a diákok, mégis differenciált, hisz ki-ki maga választhatja meg, hogy miből szeretne emelt szintű érettségi vizsgát tenni. 2005. évtől új elemként jelenik meg az érettségi vizsgán a diákok anonimitása, mely azt jelenti, hogy minden vizsgázó csoportot ellátnak egy római számmal, s minden tanulót egy véletlenszerűen kijelölt arab számmal, így szinte teljes mértékben kiküszöbölhető a javító tanár részrehajlása A középszintű és emelt szintű vizsgák követelményeit főként az érettségi vizsga vizsgaszabályzatról szóló 100/1997.(VI. 13.) Kormányrendeletvalamint Érettségi vizsga részletes követelményéről szóló 40/2002.(V. 24.) OM. rendelet tartalmazza. A kétféle vizsga különbségei az eltérő követelményrendszeren kívül a lefolytatás menetében, lefolytatók körében és a vizsgarészekben nyilvánul meg. Míg a középszintű vizsgát az iskola tanárai felügyelik, javítják, értékelik, addig az emelt szintű vizsga iskola körein kívül folyik le, hogy a legteljesebb objektivitást megőrizzék. A középszintű vizsga állhat szóbeli és írásbeli, szóbeli vagy írásbeli részből, ezzel szemben az emelt színtű vizsga mindig szóbeli és írásbeli részből is áll. Az Európai Unió munkavállalási lehetőségeiről Harmadsorban a résztvevők információkhoz jutottak az Európai Unió munkavállalási lehetőségeiről. - Az egyén számára a szabad mozgás és munkavállalás talán az egyik legközvetlenebbül érzékelhető előnye az Európai Uniós tagságnak. Uniós állampolgárként néhány éven belül akár mind a 24 tagállamban vállalhatunk munkát, telepedhetünk le. A diákok már a belépést követően jelentkezhetnek az Európai Unió más országaiban egyetemre. Természetesen, ha 3 hónapnál hosszabb időre kívánnak maradni az adott államban, akkor tartózkodási engedélyért kell folyamodniuk. Ezt diákok részére automatikusan kiállítják akkor, ha felvételt nyernek, illetve beiratkoznak egy oktatási intézménybe, és rendelkeznek betegbiztosítással, valamint a létfenntartásukhoz szükséges anyagi eszközökkel. Fontos azonban tudnunk, hogy a magyar munkavállalók számára ez kezdetben még csak részlegesen fog érvényesülni Egyfelől már ma is ismertek olyan tagországok, (pl.: Nagy-Britannia, Írország, Dánia, Spanyolország) ahol a belépés pillanatától kezdve ránk is a mai Európai Uniós szabályok vagy nagymértékben megkönnyített munkavállalási feltételek lesznek érvényesek. Más országok viszont élni fognak a csatlakozási tárgyaláson elfogadott azon lehetőséggel, miszerint maximum hét évig korlátozhatják például a magyarok munkavállalását. Napjainkban is létezik olyan adatbázis, amely valamennyi tagország szintjén számon tartja a munkaerőpiac változásait, tájékoztat a különböző országokban kínálkozó álláslehetőségekről vagy netán a telítődésről. H. É.
Kapcsolódó oldalak, cikkek: http://europa.eu.int/comm/employment_social/elm/eures/index.htm
|
