CyberPress.Sopron

(http://www.cyberpress.hu/)

Rovat: Hírek - események

2004. március 04., csütörtök 23:04


Felvidéki népviselet 268 ,,vendégen'


Felvidéki népviselet 268 ,,vendégen"

Tizenegy tájegység, három megye kettőszázhatvannyolc népviselete látható egy helyen és egy időben a Benedek Elek Pedagógiai Főiskolai Kar kiállítótermében.
A dokumentumértékében és látványában egyaránt pazar gyűjtemény a felvidéki magyarság népviseletét mutatja be, vidékenként, korosztályonként.
Az anyag Szabóné Kerekes Eszternek a Szlovákiai Magyar Óvodapedgógusok képviselőjének munkája eredményeképpen született meg.
Jelképes, hogy 1996. márcus 15-én állították ki először az a babákat Komáromban. Azóta Szlovákia, Magyarország, Németország területén több mint száz helyen mutatták be a gyűjteményt.
A tájak népművészete, és annak részeként a népviselet ,,nem magától lett." A helyi természeti adottságok, folyamatosan változó gazdasági, történelmi feltételek alakították. A környező néprajzi tájakkal való kapcsolatok lenyomatot hagytak mindabban, amit egy-egy vidék, telpülés népművészetének nevezünk, a sajátos népművészeti dialektusokban pedig benne tükröződik a lélek.
A népi alkotásoknak alapvetően meghatározó célszerűsége, egyszerűsége, és természetessége, a helyi jelleget hangsúlyozó egyedisége és (ön)tudatot meghatározó és fomáló ereje az, ami a jelenből nagyon hiányzik, és amit – ha már nem is temészetes formájában és közegében – legalább gyűjteményekben még fellelhet az aki ezt keresi.
A felvidéki magyar népviselet elemeinek egyenkénti számbavételét segíti a tárlat. Úgymond ,,véletlenül" került Sopronba, úgy, hogy valahol nem ,,fogadták" (?).
Valahol, így a nagy globalizált egyengondolatokkal, és egyen-elidegenedéssel küszködők megfosztották magukat egy páratlan élménytől.
Autentkus forrásanyagra alapozva, az egymástól teljesen különböző alkotóelemeket, részleteket nagy egésszé az az erő teszi, amely a népművészet több évezredes múltjából bontakozik ki. A többnyire harmincas-negyvenes évekből származó munkák két legrégebbi ,,adatközlje" 1917-ben, illetve 1919-bn született, majdnem kilencven éve.
A népművészet erejével közvetített üzenet fejtegetésével egyidőben falvak, vidékek – több évtizeden át konokul elhallga(tta)tott – nevét ízelgetheti a látogató. Az öltözetdarabok, a díszítőelemek formái, mintái és elnevezésük, a családtagok megszólítása és elnevezése arra a ,,nagy kompozícióra" utalnak, amely széttöredezettségében, fogyásnak indultan is egy maradt. Egy bácskai magyar mondta nekem: ,,Nem szeretem azt, ha a magyar elé folyton és elválaszthatatlanul a határontúli jelzőt illesztik. Felejtsék ezt már el, mert ilyen magyar nem létezik!" És a legutóbb egy erdélyi majdnem szó szerint ugyanezt mondta; a népviseletbe öltöztetett felvidéki babák arcán, egyenes tartásán ugyan az idő megállni látszik, de szótlan-mosolygósan ugyanezt mondanák; mi mást mondhatnának?.
A kiállítás megtekinthető 2004. március 1-jétől-13-ig, munkanapokon délelőtt 10-12-ig, és délután 15-16 óráig a Benedek Elek Pedagógiai Főiskolai Kar
Tanácstermében (fszt. 6).

Csallóköz

Nyékvárkony
Mórocz Szilvia (1969)
Mátyusföld

Felsőszeli
Kutak Ana (1954)
Mátyus és Zobor Vidék közti terület

Felsőkirályi
Kokes Mária (1959)
Sok Mária (1963)

Zoborvidék - Gímes

Molnár irén (1943)
Borbély Irén (1943)


Zoborvidék - Zsére
Manuch Erzsébet (1937)
Szórád Borbála (1932)

Zoborvidék - Pográny
Bezányi Szilvia
Pócsik Ilona
Hajdú László

Zoborvidék - Nyitrageszte
Brath Lászlóné szül. Brath Margit (1933)
Gál Jánosné ( szül.Brath Erzsébet (1953)

Zoborvidék - Alsóbodok
Vígyi Boldizsárné, szül. Gyepes Veron (1943)
és az alsóbodoki asszonykórus tagjai

Zoborvidék Nyitragerencsér
Balkó Benedekné szül. czakó Erzsébet (1930)
Finta Rudolfné (szül. Balkó Rozália)

    Zoborvidék - Csehi

    Németh Veronika (1927)
    Kluka Margit (1943)



Zoborvidék- Barslédec
Hajdú Rozália (1920)
Varga Rozália (1921)

    A Zsitva és a Garam völgye közti terület
    Kalász
    Kauszek Rozália (1934)
    Bakó Veronika (1972)

A Zsitva és a Garam völgye közti terület
Felsőaha

Bulaszkó Erzsébet (1917)
Jókai Mária (1937)


A Zsitva és a Garam völgye közti terület
Nagycétény
Csabi Ilona (1931)
Varga Mária (1939)
Kovácsik Rozália (1921)
Kurcsa Mária Éva (1948)

A Zsitva és a Garam völgye közti terület
Szőgyén
Kanyik Béla (1930)
A Szőgyényi Magyar Tannyelvű Középfokú
Szakmunkásképző Magániskola Nőiruha készítő szaka
A népviseletet ismertette
Kunyica Imréné Jávorka Margit (1928)

A Zsitva és a Garam völgye közti terület
Garamszentgyörgy
Duba Ernőné
Oroszi Gizella (1947)

A Zsitva és a Garam völgye közti terület
Mohi
Szoby Ella (1936)

A Zsitva és a Garam völgye közti terület
Udvard
Rozsnyó Erzsébet (1958)

A Zsitva és a Garam völgye közti terület
Nagykér
Száraz Istvánné (1934)
Gróf Györgyné (1945)

A Zsitva és a Garam völgye közti terület
Martos
Kovács Mária (1919)
Hegedűs Andrea(1972)

A Zsitva és a Garam völgye közti terület
Nána
Nagy Józsefné (1941)
Németh Béláné (1931)
Nyéki Lászlóné (1936)

A Zsitva és a Garam völgye közti terület
Naszvad
Haris Mária (1932)
Tóth valéria szül. Bucsek (1932)
Gál Anna 1969

A Zsitva és a Garam völgye közti terület
Izsa
Izsák Erzsébet 1924

A Zsitva és a Garam völgye közti terület
Hetény
Szokol Valéria (1938)
Luca Sra (1951)

A Zsitva és a Garam völgye közti terület
Muzsla
Pathó Etel (1935)


Alsó Garam mente
Kéménd
Tóth Ilona (1934)
Tangli katalin (1919)
Vörös Mária (1946)

Az Ipoly völgye
Ipolyszalka
Molnár Mária (1921)
Vakler Júlia (1951)
Batár Ilona (1931)

Az Ipoly völgye
Felsőszemeréd
Praszna Jánosné Bartus Ilona (1954)
Praszna Erika (1977)

Az Ipoly völgye
Ipolybalog
Lőrincz Aranka (1950)
Lőrincz Lúcia (1979)

Egeg, Szalatnya
Sinka Józsefné (1944)
Szarka Jánosné (1947)

Ipolyvarbó
Kois Szilvia (1968)


Csákányháza, Medvesalja és Barkók
Egyházasbást
Ádám Irma (1927)

Rinc, Rapp, Kalonda, Vilke
Hahn Éva (1939)

Csermosnya és Szád völgye
Barka
Tamás Mária (1933)


Bódva völgye
Tornaújfalu
Köteles Erzsébet (1929)
Lukac margit (1922)
Köteles Margit (1957)
Weiszer Eszter (1942)

Magyarbőd
és Györke
Cséplő Zsuzsanna (1926)


Felső Bodrogköz, Tokajhegyalja és az Ungi Tiszahát
Bodrogszerdahely
Bodnár Lászlóné (1961)

Fotó: Vecsey András