CyberPress.Sopron

(http://www.cyberpress.hu/)

Rovat: Nyugati Kapu

2000. február 01., kedd 00:00


Az ég madarainak az ember az istenük

Rezső bácsi repdeső barátai

Az ég madarainak az ember az istenük
Rezső bácsi repdeső barátai

Rezső bácsi olyan, mint egy jóságos madármama. Naponta háromszor eteti hatalmas madárcsaládját. Mivel a zord télnek évenként több ritka madárfaj is áldozatul esik, nagyon fontos a róluk való gondoskodás.

- Gyerekként is érdekeltek az ég madarai. Édesapám tanította, hogy melyik madarat miről ismerhetem meg. Amikor megtanultam olvasni, le nem tettem a kis tollasokról szóló olvasmányokat, ismertetőket. Idejében megtanultam, a hideg az első számú ellenségük - mesélte a soproni Horváth Rezső, akinek a házát leginkább a hangos madárfüttyről lehet felismerni.

- A madarakat mindenki szereti, meglessük életük egy-egy kedves mozzanatát, a fiókák első szárnypróbálgatásától a fészekrakás örömteli munkájáig. Az ő énekük jelzi, hogy vége a zord télnek, ősszel pedig, ha a vándormadarak csapatait figyeljük az égbolton, tudjuk, hamarosan ismét itt a tél. Kellemes időtöltés megfigyelni őket, ám arra már kevesebben gondolnak, hogy az apró állatkák segítségre szorulnak. Mivel a hótakaró alatt nem, vagy csak elvétve találnak eleséget, nekünk embereknek kell tenni értük. A nagy hidegben számukra is fontos a meleg étel, ezért a zsírban pirított, apróra vágott kenyeret, a napraforgómagot "tálalás" előtt kissé előmelegítem - ismertette illatos receptjét Rezső bácsi, miközben “madárnyelven” hívta a feketerigókat, a cinkéket, a stigliceket. Még az örökké csivitelő, csoportosan vendégeskedő verebeknek is jut a finomságból.

- Azok is segíthetnek a téli madáretetésben, akik nem laknak kertes házban. Az erkélyre, vagy egy fára felakasztott szalonna, a kiszórt pirított kenyér, az olajos magvak kiváló eledelül szolgálnak. Jó tanácsként elmondom, kenyeret pirítás nélkül ne tegyünk ki, mert a kis csőrösök ettől felfúvódnak és elpusztulnak. Igénylik a vizet is, de apróra vágott almával is beérik. Amennyiben rendszeresen etetjük őket, hamarosan barátainkká válnak, s apró csőrükkel még az ablakunkon is bekopognak. Számomra nincs kedvesebb meglepetés, mint amikor fáimon költik ki kicsinyeiket, s a hangomat felismerve felelgetnek. Nyáron sem hűtlen az én nagy madárcsaládom. A hosszú téli gondokodért cserében elpusztítják a fák kártékony rovarjait.

Török Magda