CyberPress.Sopron

Minden hatodik doboz cigaretta a feketepiacról származik
www.mno.hu - Napi Gazdaság
A cigaretták feketepiaca kiterjedt méreteket öltött. A Pénzügyminisztérium a 2004-es költségvetésben a cigaretta jövedéki adójából származó bevétel 15 milliárd forintos növekedésével számol, ám ha a feketepiac erősödik és a legális piac a „remélt” 10 százalékos csökkenés helyett 20 százalékkal zsugorodik, az állam nem nyer, inkább veszít az ügyleten – írja a Napi Gazdaság.

Számításaink szerint a cigaretták feketepiacának becsült aránya az elmúlt évben 15–17 százalék között mozgott, ami hozzávetőleg 3 milliárd szálnak felel meg – tudta meg a Napi Gazdaság Sipos Jenőtől , a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) szóvivőjétől. A szervezet most először tárja a nyilvánosság elé adatait, eloszlatva ezzel az elmúlt években az illegális dohánypiacról kialakult tévhiteket, ugyanakkor nagyjából alátámasztva a dohánygyártók feltételezéseit. A cigaretták feketepiaca tehát a hivatal szerint is kiterjedt méreteket öltött.

Sipos Jenő adatai szerint az eltelt két hónapban 381 esetben foglalt le a VPOP fekete cigarettát, ami az idén eddig lefoglalt termékek 58 százalékát tette ki. Ugyanakkor a szervezet elemzése alapján várható, hogy a csempészet erősödik, és nem kizárt, hogy a feketepiac bővül – így számolnak a pénzügyőrök.

A VPOP adatai szerint januárban az előző év azonos időszakához mérten 25, februárban pedig 54 százalékkal kevesebb cigarettazárjegy fogyott; emögött az is meghúzódik, hogy a gyártók decemberben az olcsóbb jegyből hatalmas mennyiséget vettek, aminek egy része januárban és februárban került forgalomba. Ám tény, hogy tavaly is ugyanilyen megoldással operáltak a gyártók, így nehéz elképzelni, hogy két hónap alatt ilyen tetemesen csökkent volna a dohányzók száma.
A feketepiac új csatornáit feltérképezve azonban érthető a „zárjegybessz”. A kínai piac mellett ma már a legálisan működő vegyesboltokba, trafikokba is beszivárgott a csempészett cigaretta.

Az Egészségügyi Minisztérium adatai szerint a dohányzás komoly társadalmi probléma. A magyar lakosság a világ harmadik legnagyobb cigarettaélvezője. A 14 év felettiek 37 százaléka dohányzik, és az egy főre jutó fogyasztás eléri a 2400 szálat, vagyis a 120 dobozt évente. Nemzetközi felmérések szerint a dohánytermékek árának emelése összefüggésbe hozható a fogyasztók számának csökkenésével. Vizsgálatok szerint az uniós országokban 10 százalékos áremeléssel 3, míg egy kelet-európai országban 7 százalékkal csökken a dohányzók száma. Ennek azonban némileg ellentmond a VPOP adata, ami szerint 2002-ben az fogta vissza a feketepiacot, hogy a boltokban a drága termékeket olcsóbb, úgynevezett szivarkákkal ki lehetett váltani. Ez a csatorna 2003-ban azonban már nem működött és a feketepiac a legális kereskedelem 15-17 százalékára duzzadt.

A Pénzügyminisztérium a 2004-es költségvetésben a cigaretta jövedéki adójából származó bevétel 15 milliárd forintos növekedésével számol. Ám ha a feketepiac erősödik és a legális piac a „remélt” 10 százalékos csökkenés helyett 20 százalékkal zsugorodik, az állam nem nyer, inkább veszít az ügyleten.
Nyitott kérdés az is, hogy az adó növelése és az ebből fakadó gyors áremelkedés önmagában eredményezi-e a dohányzás visszaszorítását. A cigarettareklámok szigorítása, illetve a folyamatosan magas, infláció feletti áremelés nem igazolja a WHO adatait, legalábbis itthon. Az eltelt 14 év alatt 27 milliárd szálról 18,5 milliárd szálra csökkent a fogyasztás, összesen tehát 8,5 milliárd szállal zsugorodott a legális piac. Alapul véve a VPOP 3 milliárd szálra becsült feketepiaci adatait, elmondható, hogy 5,5 milliárd szállal kevesebb cigarettát szívtunk 2003-ban, mint 1989-ben. Ez azt jelenti, hogy az eltelt időszakban a piac jóval kevesebb mint harmadával csökkent, míg a termék fogyasztói ára eközben hozzávetőleg ezer százalékkal nőtt.

Érdekes tény, hogy Patai András, a Magyar Dohánygyártók Országos Szövetsége főtitkárának adatai szerint a legmarkánsabb csökkenés 1990 és 1996 között történt. A legális piacot tekintve az utóbbi évek legnagyobb fogyasztás-visszaesése pedig 2003-ban volt, ekkor körülbelül 7 százalékkal olvadt a piac, valamivel több mint 20 milliárd szálról 18,5 milliárd szálra.

Szembeötlő, hogy a dohánygyártók hivatalosnak mondható adataival nem cseng össze az Egészségügyi Minisztérium számsora. A szaktárca 2400 szál cigarettával számol fejenként, ez 24 milliárd szálas piacnak felelne meg, míg a dohánygyártók fejenként 1850 szálas piacot emlegetnek (2003-ban 18,5 milliárd szál fogyott). Tehát öt és fél milliárd szál valahol hibádzik.

Szerző: Varsányi Gyula
Változatlanul szigorú titoktartás övezi, miért nem kezdik el sugározni vasárnaptól a Koltay Gábor rendezésében készült Velünk élő Trianon című filmsorozatot a Magyar Televízió programjában. Az MTV-hez közel álló forrásokból lapunk úgy értesült, hogy a sorozat jelenlegi formájában „szakmailag vállalhatatlan”. Hamarosan tárgyalnak a rendezővel a produkció átdolgozásáról. Forrásaink szerint szó sincs arról, hogy végleg levették volna a napirendről a Trianon-sorozatot, mert az MTV-t szerződés kötelezi annak sugárzására.
 
A korábban történelmi tárgyú játékfilmeket: az István, a királyt, a Julianust, a Honfoglalást, a Sacra Coronát készítő Koltay Gábor 2002 elején az Országos Rádió- és Televízió Testület (ORTT) pályázatán 15 millió forintot nyert a Velünk élő Trianon megvalósítására. A pályázatot támogató bírálóbizottságban Medveczky Attila, Váradi István, Solti Szabolcs, Kósa-Somogyi György, Kelemen Endre, Seres Tamás és Mészáros László foglalt helyet. A szerződés szerint 2003. június 30-ig kellett volna elkészülnie a munkával, amelyet a sugárzást vállaló MTV-nek az év végéig műsorra kellett volna tűznie – az akkor tévéelnöki jogokat gyakorló Ragáts Imre vállalása szerint.

Koltay azonban nem készült el időre, és az MTV kérésére az ORTT 2004. június 30-ra módosította a bemutatási határidőt. Forrásaink szerint a rendező február végéig csak megtekintési (VHS-) kazettákon juttatta el a tévébe a sorozatot, adáskazettát nem produkált. Ezek alapján csak az volt megállapítható, hogy az anyagban úgynevezett vágási hibák vannak, ebben a formában technikailag nem alkalmas sugárzásra. Ugyanakkor, mint arra a tévéközlemény is utalt, tartalmi okokból sem megfelelő a sorozat.

Koltay lapunknak nem nyilatkozott, de a Magyar Nemzetben elmondta: „…ez az én Trianon-vízióm, gondolataim, kérdéseim gyűjteménye, eléggé személyes hangvételű alkotás”. Az interjúban kifejtette, a sorozat arról szól, hogy a mindenkori magyar társadalom és annak szellemi élete hogyan viszonyult a kérdéshez a két háború között, a szocializmus évtizedeiben és a rendszerváltozás után.

– Ebben a nagyon érzékeny történelmi kérdésben csak olyan feldolgozást tehetünk közzé, amely nagy ívű szintézisét, konszenzusát képviseli a mérvadó, elsősorban történészi véleményeknek – vélekedik az egyik általunk megkérdezett szakember. Többen is rámutattak, ez azért is fontos, mert egy tizennégyszer ötvenperces sorozatot követően a téma legalább öt évig nem dolgozható fel újra. Információink szerint a Koltay által megszólaltatottak között van Glatz Ferenc, Romsics Ignác, Pozsgay Imre, Nemeskürty István, Döbrentei Kornél, Csurka István. Nem szólal meg ugyanakkor néhány, a témával ugyancsak kiemelten foglalkozó, élvonalbeli történész, mint például Ormos Mária.

A sugárzás elhalasztásáról szóló döntés azután született meg az MTV-ben, hogy a műsorban szereplő egyik történész szakértő visszavonta szereplését, és egy másik szakértő is tiltakozott a műsor közzététele ellen. A rendező a tévéközlemény megjelenése után tett nyilatkozatában megjegyezte: nem hajlandó „szőnyeg alá söpörni becsületes, tisztességes vélekedéseket csak azért, mert azok nem illenek bizonyos történészi körök eszmerendszerébe”. Hozzátette: egyszer már átdolgozta a művet azért, hogy „kiegyenlített” legyen a film. Információink szerint utólag készült felvétel Fejtő Ferenccel, amely egy tervezett tizenötödik részben kerülne nyilvánosság elé.

Glatz Ferenc történész elmondta lapunknak, hogy vele a rendező előzetes felvételt készített, és ígérte, erre még visszatérnek, ám azóta nem hallott hírt a filmről. Romsics Ignác nem kívánt nyilatkozni. Az MTV illetékes vezetői, szerkesztői kategorikusan megtagadtak bármilyen felvilágosítást. Az ORTT Műsorszolgáltatási Alapjánál érdeklődtünk, a finanszírozó ellenőrizte-e a produkciót. Csányi Kinga igazgató tájékoztatása szerint a pályázó beszámolót nyújtott be a pénz felhasználásáról, és azt az ORTT jóváhagyta.

Az arcátültetés az „átlagos” szervátültetésekkel kapcsolatos gondoknál is súlyosabb problémákat vet föl. Az igen bonyolult műveletet követően a más emberről átültetett bőr sokkal hevesebb immunreakciókat válthat ki a fogadó egyén (recipiens) szervezetében, mint bármilyen egyéb beültetett szerv. Nyilvánvaló, hogy a megfelelő immunkompatens donor kiválasztásának szükségessége mellett az immunrendszer működését gátló szerekből is sokkal nagyobb dózisokat kellene használni. Ezek az anyagok azonban nagyon súlyos mellékhatásokkal járhatnak, amelyek magas vérnyomást, cukorbetegséget okozhatnak, fertőzések kialakulásához is vezethetnek. Brit orvosok szerint pedig egyelőre még csak nem is elég megbízhatóak a várható eredmények. Úgy vélik, hogy az arctranszplantátumok akár fele is kilökődhet. Ezekben az esetekben pedig a páciens rosszabb helyzetbe kerül, mint amilyenben a beavatkozás előtt volt.

Dr. Ivanics György főorvos, az első magyar esztétikai plasztikai sebészeti tankönyv szerkesztője a teljes arcátültetést a sci-fi világába tartozónak tartja, a gyakorlatban inkább a roncsolt arcrészek pótlását végzik. A teljes arctranszplantáció és a részleges arcpótlás esetében sem csak a felszíni bőrt kell áthelyezni, hanem az alatta található kötőszövet- és izomrészeket is, nem beszélve az ezeket ellátó erekről és idegekről. Teljes arccserénél elméletileg legalább 100 ideg- és érképlet precíz illesztését kellene megvalósítani. Ez bár elméletileg elképzelhető, a gyakorlatban technikailag nagyon nehezen kivitelezhető. Az erős kilökődési reakció elkerülhető, már régóta elsődlegesen a beteg saját bőrét és (arcrész pótlása esetén) egyéb említett szöveteit használják a károsodott terület (például orr, ajak, orca, vagy bármely más arcrész) korrekciójánál.

Az, hogy a pszichológusok számára is csak utópiának tűnő drasztikus beavatkozások milyen hatással lennének a betegekre, körülbelül olyan valószínűséggel jósolható meg, mint az, hogy a marsi körülmények milyen pszichés hatással lennének ránk.

A vita tárgyát 49 Trabant képezi. Ennyi autója van ugyanis Graham Goodhallnak, a megrögzött Trabigyűjtőnek. A férfi kertje, ahol az autókat tartja, egy nemzeti park közelében található. A természetvédőknek a rengeteg autó szemet szúrt, és megállapították: a gyűjtő nem megfelelően használja a tulajdonában lévő földterületet, ezért követelik, hogy legalább 40 darab Trabanttól szabaduljon meg. A gyűjtő úgy véli: a Trabantok a világörökség részét képezik, és ha kell a strassbourgi Emberi Jogi Bírósághoz fordul, hogy annyi Trabantot tarthasson a földterületén, amennyit csak akar.