|
Utak...
Észak-déli tengely 9-es számmal?
Utak...
Igen sokat emlegetik-emlegetjük e napokban az utakat a március elejére csúszott télvég miatt - hóakadály, hófúvás, keresztbeállt és felborult kamionok -, de az M5-össel kapcsolatban is, hogy miből is volt rá pénz, amikor nem úgy zajlott le az egész, ahogy eredetileg tervbe volt véve, tehát, hogy a Postabank privatizációjából származó pénzből fedezik... Most egy régiónkat érintő út-hír, út-felvetés kapcsán idézem a Savaria Fórum március 6-i számának 5. oldalán megjelent cikket. Jegyzi: Óvári. A lap impresszumából a teljes név is kiderül: Óvári Gábor.
Észak-déli tengely: a harmadik évezred Borostyánkő útja
Nyugat-Dunántúlnak nincsen "fővárosa" - olvasható a Regionális Fejlesztési Ügynökség elemzésében, melynek a közelmúltban napirendre került kérdés - a régióközpont ügye - kapcsán néztünk utána. Bár Győr erős, gazdasági szerepe kiemelkedő a régióban, mégis egy regionális városhálózat kialakításának van csak értelme, szögezi le az írás. A régió egészének fejlődését, s így a régióközponti feladatok elosztását viszont a megfelelő közlekedési hálózat kialakításához kötik a szakemberek.
A régiót átszelő fő közlekedési útvonalat, jelentőségénél fogva, a harmadik évezred Borostyánkő útjának nevezik; az egész Európa számára fontos észak-déli összeköttetés hiányára már évekkel ezelőtt felhívták az érintettek figyelmét. Az M9-es néven emlegetett közlekedési folyosót a régiók közötti jobb kapcsolat céljából, valamint a nemzetközi tranzitforgalom gazdaságélénkítő hatása miatt szükségszerű megépíteni.
Mint az ismert: az elmúlt években nemzetközi igények alapján elsősorban a kelet-nyugati tájolású tengelyen fejlesztették a közlekedési hálózatot. Így valósulhatott meg többek között a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal, s emiatt tervezték a szlovén vasút folytatását. A regionális tanács szerint éppen ezért a jövőben az észak-déli vasútvonal- és közúthálózat fejlesztésére kell helyezni a hangsúlyt. Ezt elősegíti majd az uniós csatlakozás is, amely felélénkíti a történelmileg kialakult régiós és gazdasági együttműködést - szól a tanulmány. Ahhoz, hogy ez az elképzelés megvalósuljon, a szakaszt be kell sorolni a nemzetközi ún. TINA hálózatba, a Pozsony-Csorna-Szombathely-Vasvár-Nagykanizsa útvonalat pedig fel kell vetetni az európai közlekedési folyosók közé.
Az építéshez természetesen pénz szükséges, amelyet a szakaszos építés esetén könnyebben elő lehet teremteni. Az elemzésből kiderül: az útvonal észak-déli irányban az említett városokon keresztül haladva csatlakozna be az V. európai folyosóba, amely Zágráb irányában folytatódik.
 ___
A képek forrása: www.math.princeton.edu/~gharcos/ és www.kroatien-net.de
Sebők Lili
|