Metzl Jánosra emlékeztek
Metzl Jánosra emlékeztek
Halálának első évfordulóján Metzl Jánosra emlékeztek
ma a Corvinus Magyar-Osztrák Baráti Kör tagjai.
A soproni evangélikus temetőben Metzl János özvegye,
és a néhai, nyugalmazott főorvos tisztelői rótták le kegyeletteljes tiszteletüket a tavaly
84 esztendős korában elhunyt Metzl János emléke előtt.
Dr. Metzl János 1919 szeptember 25-én született Pozsonyban,
id. Metzl János jómódú gazdálkodó, később tisztviselő és Kovách Henrietta
gyermekeként.
Pozsonyba járt elemi, majd középiskolába. A pozsonyi
Állami Magyar Reálgimnáziumban érettségizett 1938 május 30-án, kitűnő eredménnyel.
1938-ban iratkozott be a pozsonyi Komensky Egyetem
Orvosi Karára, majd 1939 őszén taulmányait Budapesten folytatta a Pázmány
Péter Tudományegyetem Orvosi Karán, ahol 1943-ban abszolvált.
A szigorló év letöltése után 1944. június 24-én
summa cum laude orvos-doktorrá avatták.
1943. szeptember 1-től 1946 júliusáig Budapesten
az Egyetem Törvényszéki Orvostani Intézetének gyakornoka, ezt követően
1949 decemberéig Kapuváron a közkórház sebészetén előbb segédorvos, majd
1947-től alorvos.
1949-ben a pécsi Orvostudományi Egyetem I. sz. Sebészeti
Klinikájára nevezték ki gyakornoknak, itt 1950-ben sebész szakvizsgát tett.
Ugyanebben az évben a törvényszéki orvosi szakvizsgát
is letette. 1960-ban Pécsett áthelyezték a II. sz. Sebészeti Klinikára,
itt ez év szeptember 1-jén adjunktusá lépett elő. Sebészeti gyakorlatát
több hazai továbbképző tanfolyamon és külföldi klinikákon is elmélyítette.
1944-ben két hónapon át Danzigban, 1958-ban három
hónapig Olomoucban, 1960-1961-ben három hónapig Berlinben a Friedrichshain-i
kórházban, 1964-ben egy hónapig Erfurthban dolgozott.
1968. január 15-ével nevezték ki a Soproni Kórház
sebészeti osztályára vezető főorvosnak, ezt a tisztséget 1984. december
31-ig töltötte be, amikor nyugdíjba vonult. Ezt követően a rendelőintézet
sebészetén dolgozott tovább 1966. július 31-ig.
1948-ban vette feleségül László Ildikót.
Számtalan elismerése között kimagaslik a megyei
Petz Aladár-díj (1981) és Sopron város Pro Urbe kitüntetése (1999).
Szélekörű műveltségét és érdeklődését egyesületi
és társulati tagságok is kifejezésre juttatták.
Ezek között kiemelkedett a Corvinus kör élén és
a soproni Városszépítő Egyesület alelnökeként végzett munkája, szerkesztőbizottsági
tagja volt a Soproni Szemlének.
2003. március 10-én Budapesten hunyt el.
A soproni evangélikus temetőben március 21-én nagy
részvét mellett helyezték örök nyugalomra.
|