CyberPress.Sopron

(http://www.cyberpress.hu/)

Rovat: Sportcentrum

2000. február 06., vasárnap 00:00


Februári Horgász Hírek

Abszolut rekorder afrikai harcsa

Havonta kívánok ezen a helyen beszámolni a horgászatra érzékenyek részére a Magyar Horgászban közölt érdekesebb eseményekről. Ezen túlmenően, ha valamelyik kedves horgász társnak lenne mondanivalója nyugodtan keressen meg emailen és szívesen megjelentetjük írását vagy fényképét illetve mindkettőt. Segítsetek kedves horgásztársak változatosabbá tenni ezt a rovatot!

FEBRUÁRI HORGÁSZ HÍREK




KÉREM FOLYAMATOSAN FIGYELNI EZT AZ OLDALT, MERT A CIKKEK EGYMÁS UTÁN KERÜLNEK RÁ, AHOGY IDOM ENGEDI.

REKORDLISTA


PONTY


Rózsa Tibor alsózsolcai horgász a tiszatarjáni tavon fogta szeptember 5-én az utolsó 10 év második legnagyobb nyurgapontyát. A tó közepe táján gumicsónakból horgászott két szem vaníliás kukoricával csalizott horgával, amikor a kapás érte. Akasztás után a hal jó fél óráig húzta a csónakot. Partközelbe érve a horgász vízbe ugrott és a partról további 10 percig fárasztotta a halat. Ezután a hal felfeküdt a vízre és a horgász kézzel tolta a partra. A gyönyörű hal 24,50kg (105/82 cm) volt. Gratulálunk!.



HARCSA


Ördög József szakályi horgász a Tamási Kossuth Horgászegyesület Gonozdi I-es taván 1999-ben 12 rekordlistás harcsát zsákmányolt! Augusztus 3-án du. fél hatkor 15gr-os fejű, 10 cm-es dupla farkú, sárga twiszterrel dobált csónakjából és az új helyen az első dobásra elemi erejű rávágás után elszabadult a pokol. Az első vágózásnál a hal lefordult és 15m-re kifutott. Visszahúzta és teljes erőből sikeresen megvágózta. A fárasztás 0,25-ös fonott zsinórral történt, a hal 68,40kg (216/90 cm) volt. Ez volt a legnagyobb, a többi 45 kg, 44 kg, 38,80 kg, 35,20 kg, 30 kg, 35 kg, 30 kg, 26,40 kg, 29 kg, 2db 25 kg.



SÜLLŐ


Kiss István abdai horgász szeptember 24-én du. 3 órakor az élő Duna ácsi szakaszán az ún. "körkőn" 0,25-ös fenekező zsinórján csontkukac csalival fogott 12,20 kg (98/68 cm) fogast. Ez az eset is jellemző, hogy kapitális süllőket nem kimondottan műcsalival vagy hallal, halszelettel fognak, hanem csontival, kukaccal, kukoricával és egyéb nem süllőnek való csalival. Hatalmas szerencse kell ehhez! Most a horgász nem is a botját figyelte, hanem a szákját foltozgatta, amikor erős botrángatásra lett figyelmes. A kirohanásokat megfékezte és a szákolásnál barátja a vízbe gázolva merítette ki a halat.



CSUKA


Dancsók János perkátai horgász a Duna adonyi holtágán fogott október 17-én du.3.40-kor 13,27 kg-os (104/63 cm) csukát. 0,35-ös drótelőkés zsinóron kínálta fel a 12 cm-es kárászt. Akasztás után vagy 30 m-t kirohant a csuka, de szigorú fárasztással 10 perc alatt szákba kényszerült a gyönyörű hal. Ezután a felesége fogott egy 8,40 kg-os csukát. A napi halfogás sikeres volt a családnál - azért a férj győzelmét hozta a házi verseny.



MÁRNA


Havasi Lajos dunaszekcsői horgász október 12-én reggel 8 órakor a szeremlei 2. Kő alatti alámosásnál fogta 5,20 kg-os (79/40 cm) márnáját. A süllőző horgász halfarkot tűzött horgára és a sodrás szélébe dobta. Nemsokára hatalmas rántással jelentkezett az érdeklődő hal, a horgász az utolsó pillanatban tudta elkapni a botját. Harcsára gyanakodott, de a 0,30-as zsinórral 10 perc után élete első márnáját szákolta meg. A halban fél kiló ikra volt. Ez az eset is azt bizonyítja, hogy a horgászatban milyen nagy jelentősége van a szerencsének. Majdnem akkora, mint a tudásnak.



BALIN


Kopácsi Lajosné palotási horgász a helyi víztározón szeptember 29-én du. 5 óra tájékán 5,50 kg-os (68/44 cm) balint fogott. A 0,25-ös zsinóron 11 cm-es vörösszárnyú keszeget dobott a parttól kb. 35 m-re. A kapásjelző gyorsan emelkedett és 20 m zsinór lefutása után vágott be. Szák hiányában teljesen ki kellett fárasztani a halat, ami 25 perc alatt sikerült és kézzel emelte a partra a halat az ügyes horgásznő.



KECSEGE


Bertalan Gyula kiskunfélegyházi horgász az élő Tisza csányteleki szakaszán szeptember 20-án reggel 7 órakor 3,00 kg-os kecsegét fogott. A 0,25-ös zsinóron levő horogra giliszta csalit tűzött. A csónak 8 m-es vízen állt, amikor a kapás megjött. A fárasztás alatt a kecsege többször kiugrott a vízből - szép látvány lehetett.



AFRIKAI HARCSA


Borics László jászteleki horgász szeptember 8-án du. 2.20-kor a jászteleki Eldorádó horgásztavon abszolút rekord afrikai harcsát fogott, 12,00 kg-os súlyban. A 0,30-as zsinóron giliszta csokrot kínált elsősorban pontyra várva. A kapásjelző hírtelen a botra ragadt és bevágás után 20 percig nem is sejtette, hogy mi van a horog végén. Mikor meglátta a fehéres halat, azt kiabálta viccesen, hogy a Loch Ness-i szörny van a horgán. A tógazda segített megszákolni az albínó jellegű halat. Ez eddig a hazánkban fogott legnagyobb afrikai harcsa. Ez is véletlenül akadt horogra!



MENNYHAL


Kiss Ferenc győri horgász november 13-án 11 órakor a Rábán a Rábatext HE térségében abszolút rekord mennyhalat fogott 2,78 kg (73/27 cm) méretben. A horgász maga készítette csőbottal horgászott és egy küsz hasa aljából vágott halszelettel csalizott. Nyílvánvaló, hogy nem mennyhalra, tehát ez a fogás is a véletlen kategóriába tartozik.



DÉVÉR


Burányi Antal győri horgász szeptember 11-én du. 1 órakor a Duna nagybajcsi szakaszán fogta az 1999-es év legnagyobb dévérét: 4,01 kg (54/50 cm) méretben. A horgász 0,18-as főzsinóron 0,12-es előkét használt a rezgőspicces botján és a csali trágyagiliszta volt. A bevágás után a fárasztás 20 percig tartott. A halban 1kg ikra volt.





Balázs Piri és Botár Gábor ezúttal a Dráva folyó Baranya megyei szakaszáról számol be képben és szövegben. A kissé ellaposodó síkságon a Dráva erejéből nem sokat veszítve alakítja a tájat. Az egykori főág és a számtalan holtág önálló életet élve maradt ránk. Ahogy a folyó partját, úgy a sok-sok lefűződést is áthatolhatatlan erdők óvják, féltékenyen őrizve áthatolhatatlanságukat.

A Dráva menti horgász vizek két fő típusra oszthatók: az igazi ősvíz jelleget őrzőkre és az emberi kéz által alakított, ún. kultúr horgászvizekre. A következő képen látható Versági tó 1,2 km hosszan északnyugat felé ívelő 600 m széles holtág, amit megközelíteni sem könnyű feladat. A tavat csak stégről lehet meghorgászni. Rengeteg a vízinövény és átlagos mélysége csak 1,2 m. Fő hala a ponty, csuka, keszegfélék. Kelet felé 12 km-re van a Majláth-pusztai tó. Ez is 1,2 km hosszú és szélessége átlag 80 m. A vízmélység átlag 2 m és a vízminőség is jónak mondható. A korábban főleg csukás vízből a telepítésekkel jó süllős víz lett. Harcsa is van benne, de fogásuk rapszódikus. A tórekord ponty több mint 18 kg-os volt és a 4-8 kg-os süllők gyakoriak.

A Kovácshidai tavak alkotják a térség másik jelentős tórendszerét. Három tó a tőzeg kitermeléskor jött létre, ezek a Szödönyi tó (7,2 ha), a Kertaljai tó (9,8 ha) és az Új tó (11,4 ha). 1977 óta intenzíven telepítik a tavakat, főként ponttyal és amurral. Előnevelt csuka és süllő is kerül bele, emellett sok a harcsa és a balin. A Mattyi tó is egykori holtág medrében található és 11 ha-os, az 1 km hosszú tó 110 m széles, átlagos mélysége 1,2 m. Intenzív horgászvíz, emiatt évente háromszor is telepítenek bele. Természetes szaporulatból csuka, harcsa, süllő, bodorka, lapos keszeg és kárász teszi teljessé a palettát. Partról, stégről és csónakból is lehet horgászni a vízinövénnyel gazdagon borított tavon.



Az enyhén kifli alakú Hotedra déli csücske már majdnem a Dráváig ér. Ez a tó 4 ha-os, 1 km hosszú, átlag 40 m széles, közepesen iszapos holtág. A Gordisa patak táplálja és ezt a tavat is intenzíven telepítik. Halállománya hasonló a Mattyi tóhoz, de több benne a csuka és kevesebb a ponty.

A Dráva mentén a természetet kedvelő még olyan ritkaságokkal is találkozhat, mint a holló, réti sas, vidra, vadmacska. A környék (Siklós, Villány, Harkány, Szigetvár) történelmi és turisztikai értékei is jelentősek. Kevesen tudnak viszont arról a világon egyedülálló madárszobor-parkról, amelyet Kácsor László hozott létre a hazánkban már kipusztult madár fajok emlékére. A szép táj és sok egyéb látnivaló miatt érdemes felkeresni ezt a páratlan vidéket.



TÁVOLI VIZEKEN


TORKOLATI MENYHALAK


Azt tartják, hogy a menyhal éjjel aktív. Ez nem egészen igaz, helyesebb azt mondani, hogy sötétben aktív. Hogy mi a különbség? Egy egyszerű példával élve: zavaros vizű tóban 35-50 m mélyen világos napsütésben is teljesen sötét van és a menyhalak aktívak. Különösen kedvező helyek a kavicsos fenekű folyótorkolatok. Ha ott kavics kotrás történt, meg kell keresni a visszamaradt lyukakat, amelyekben összegyűlik a folyók által a tóba hordott élelem. A legjobb csali a giliszta.

A menyhal húsa ízletes, mája ínyenc falat. Húshorogra akasztva célszerű na mellúszók mögött körbevágott bőrt a farok felé lehúzni.



ENGADINI KALAND


A téli sportokat is kedvelő olvasók között biztosan akadnak olyanok, akik emlékeznek az ilyen című, nálunk is vetített remek filmre, amelynek főszereplője egy síbajnok volt. Nos, a horgászokra is emlékezetes kalandok várnak a svájci Engadin környékbeli tavakon, amelyekben a tavi pisztrángon kívül elsősorban szajblingok örvendeztetik meg a horgászokat, mint a képen látható, nyáron is csodálatos környezetben.



AZ "EZÜST NYÍL" NYOMÁBAN


Akár a Rajnán Bázelnél vagy bárhol Európában, ha lehetősége nyílik, használja ki a balinnal való találkozás élvezetét. Az erős folyásban, ahol a víz hömpölyögve habzik, ott eszik a balin. Főképp a kanyarok külső ívén és az igazi, messzire benyúló sarkantyúk ívében tartózkodik, de csónakból olykor a folyó közepén is fogható, például a Rajnán. A műcsalik széles skálája biztat sikerrel, a karcsú villantókkal messzire dobhatunk, de kitűnőek a műlegyek is. Utóbbiak vizigolyóval kombinálhatók. Kiválóan használható a vízfelszin közelében úszó világos wobbler is.



Tvordy György