CyberPress.Sopron

A keresztények illetékessége
Népszabadság Szerzõ: Révész Sándor

Hétfõi számunkban öt ismert keresztény értelmiségi ?lelki antraxakció piaci kísérletének? minõsítette A passió címû filmet, és arra intette keresztény testvéreit, hogy imádsággal és böjttel erõsítsék meg lelküket a kísértés elviselésére, ha megtekintésére vállalkoznak. Ennek az álláspontnak a megítélésére illetéktelen vagyok: a filmet sem láttam még, és keresztény sem vagyok. Ellenben olyan véleményeket hallottam barátaimtól errõl a felhívásról, amelyek függetlenek a filmtõl is, a körülötte folyó vitától is, és amelyekhez azoknak is viszonyulniuk kell, akiket sem a film, sem a vita nem érdekel: 1. Az aláírók cenzorként lépnek fel, a mûvészi szabadság ellenségei; 2. a mérsékelt, mértékadó keresztény körökhöz képest szélsõséges, szektariánus álláspontot képviselnek; 3. túllépik illetékességi körüket: lelkészek, teológusok nem illetékesek mûalkotások megítélésére.

1.Az aláírók nemhogy a film betiltását, de még a keresztények általi bojkottját sem szorgalmazzák, világi intézményeket meg sem szólítanak, az államtól ebben az ügyben nem akarnak semmit. Ebbõl a szempontból ez a felhívás nem párja, hanem ellentéte azoknak, amelyeket az elmúlt években Hermann Nitsch kiállításával vagy Scorsese filmjével kapcsolatban különbözõ keresztény körök közreadtak. Nagyon tanulságos ez a félreolvasás. Annyira megszokott, hogy keresztény körök a hatalom erejét igénylik az ellen, amit kártékonynak tartanak, hogy hajlamosak vagyunk ezt az igényt automatikusan beleolvasni abba a szövegbe is, amelyben ? egyáltalán nem véletlenül ? egyáltalán nincs benne. Politikai és világi szempontból nem az az érdekes, hogy melyik keresztény irányzat mit és mennyire tart kártékonynak, hanem éppen az, ami a rutinos félreolvasásban elsikkad, követelnek-e hatósági erõt az ellen, amit kártékonynak vélnek, vagy sem. És ha nem, azt a laikus állam barátainak igen nagyra kell értékelniük. Nagy dolog az, ha valaki elfogadja még annak a szabadságát is, amit olyannyira kártékonynak tart a számára legfontosabb szempontból, az üdvösségébõl, s nem azonosítja a világi hatalmat mindazzal a rosszal, amit nem tilt be.

2.Aki keresztény, az nem földi (történeti, intézményi, szociológiai, stilisztikai stb.) szempontok szerint, hanem csak az üdvösségrõl kialakult (alakuló) meggyõzõdése szerint foglalhat állást keresztények vallási vitáiban. Aki pedig nem keresztény, az sehogy. Persze megkülönböztethetjük ezeket az álláspontokat aszerint, hogy földi szempontok szerint melyik a kedvezõbb számunkra, de nem állíthatjuk, hogy az az ?igazabb?. És ha elismerjük a vallásszabadságot, akkor elismerjük azt is, hogy hívõ ember számára a földi szempontok alárendeltek. Társadalmi szempontból például katasztrofálisnak tartanám, ha a világ kereszténységén belül uralkodóvá válna a születésszabályozással kapcsolatos legszigorúbb katolikus felfogás, de milyen alapon állíthatnám, hogy nem ez a helyes keresztény álláspont?

3.Bárki bármirõl kifejtheti, hogy keresztény szempontból kártékony. Ha keresztény, akkor illetékes. Egyházak és lelkészek esetében ennél több is igaz. Nekik lelkiismereti és hivatásbeli kötelességük lehet állást foglalni bármiben, a mûvészet és a politika ügyeiben is, hiszen univerzálisnak tételezett értékeket képviselnek, s a Teremtõ szolgálatában állnak, akinek ? létezése esetén ? magától értetõdõen a teremtett világ minden eleméhez köze van. A világi állam nem témaköröktõl, hanem hatalmi jogosítványoktól választja el az egyházat. Az egyház minden társadalmi és állami ügybe beleszólhat, de az államot és polgárait semmire nem kötelezheti, nem igényelheti, hogy a véleményét hatósági erõvel érvényesítsék (l. 1. pont.).

Erõteljes fenntartásokat fogalmaztak meg francia katolikus egyházi körök Mel Gibson nagysikerû alkotása, A passió címû film kapcsán ? idézte a La Vroix címû francia katolikus lap az AFP tudósítását, megjegyezve: a rendezõ vetélytársai térítési eszközként is emlegették a filmet. A hírügynökség jelentése megemlíti, hogy az egyházon belül is megoszlott a film fogadtatása, így egyes körök lelkesen támogatják az alkotást.

Nem vitatva Gibson jó szándékát, amely lelkes támogatást élvez az Egyesült Államok protestáns egyházai részérõl épp úgy, mint Franciaországban a konzervatív katolikus körökben, egyes püspökök felhívták a figyelmet a film esetleges visszás hatásaira.

Hatan közülük, a katolikus püspöki kar információs és kommunikációs állandó bizottsága (COPIC) tagjai (köztük Gap és Lyon érseke) közleményt adtak ki, amelyben aggodalmukat fejezik ki, hogy a filmet jellemzõ rendkívüli mértékû erõszak nem oldja fel, nem közvetíti kellõképpen a film szándékolt üzenetét: Jézus személyének és üzenetének közvetítését.

Jean-Michel di Falco, Georges Pontier, Thierry Brac de la Perriere, Jean-Charles Descubes, Jacques Perrier és Jean-Yves Riocreux nyilatkozatukban aláhúzzák: nem vitatják a rendezõ jó szándékát és azt, hogy az alkotás képes vonzást gyakorolni azokra a férfiakra és nõkre, akik Jézust keresik. Mégis, teszik hozzá, úgy tûnik, mintha a film Jézus-alakja jóval inkább saját jelenkori gyötrõdéseinket ábrázolná: szorongásunkat a rossztól, az erõszak varázsát, a bûnbakkeresést.

Az egyházi vezetõk úgy látják, a film alkalmas arra, hogy antiszemita véleményeket örökítsen meg, hiszen a farizeusok bemutatásánál a zsidó papok tébolyodott gyûlölete kap szerepet, annak bemutatása nélkül, hogy milyen ellentétek állították õket szembe Jézussal.

Mindemellett a La Croix Jean-Marie Lustiger bíborost is idézi, aki szerint Franciaországban a zsidó-keresztény párbeszéd igen aktív, s e párbeszéd nem kerül veszélybe a film által. A franciaországi zsidó intézmények képviseletében Richard Prasquier ugyanakkor rámutatott: szerinte a muzulmán világban, Franciaországban és különösen a Közel-Keleten is jelen levõ antiszemitizmust erõsítheti a filmben megjelenõ üzenet a zsidó összeesküvésrõl.

Meg kell mondanom, a Jézus megfeszítése elõtti tizenkét órát horrorisztikusan ábrázoló monstre film semmiféle jó érzést nem tudott kiváltani belõlem. Bár igyekszik az evangéliumokba leírtakhoz igazodni, és magamat hívõ keresztény asszonynak gondolom. Inkább elborzasztott. Mindenekelõtt azt érzem megtévesztõnek, hogy a film alkotói szemérmesen túllépnek azokon az ótestamentumi próféciákon, amelyek a kétezer éve bekövetkezett eseményeket jó elõre megjövendölték, s amelyeknek ? a szûztõl születéstõl a kereszthalálig ? mind-mind be kellett következniük. Jézus Krisztusban nemcsak az a fontos, hogy értünk, valahányunk bûnei váltságául vette föl keresztjét, s tûrte néma bárányként a kereszt mérhetetlen nyomorúságát, de az talán még inkább, hogy harmadnapra aztán föltámadt, ma is él, s az Atya jobbján, minden pillanatban értünk fohászkodik. A passió ? a názáreti szenvedés történetének naturalisztikus lenyomata ? még olyan mûvészi hitelességre sem törekszik, mint Karinthy Frigyes Krisztus és Barabbása, amelybõl akár bûnbánatra is juthat az ember, amikor indulatainak esendõségére és befolyásolhatóságára ráismer. Az evangéliumok sokkal többet és fontosabbat üzennek az emberiségnek, mint "csak" a kereszthalált. Azt, hogy van menekvés a számunkra, és hogy a Mennyei Atya nemhiába adta oda értünk, Emberfiaként egyszülöttjét.

Mel Gibson filmje letapad a középkori ? gyakran véres pogromokat kiváltó ? passiójeleneteknél, s ezeket fogalmazza meg a modern filmtechnika legagyafúrtabb eszközeivel. Félreértés ne essék: A passiót nem tartom antiszemita alkotásnak, csak ugyanúgy alkalmas a zsidóellenes indulatok kiváltására, mint középkori elõdei, annak idején. Érdemes lenne egy közvélemény-kutatást tartani azok között a fiatalok között, akik megnézik, s feltenni nekik tesztkérdésként, ki a felelõs Jézus haláláért? 1) A zsidó nép, 2) A korabeli farizeus papság, 3) A római hatalom, 4) Mi valamennyien.

Végül van még egy ellenvetésem. Gibson kifejezetten "rájátszik" a szadista ösztönökre és hajlamokra. A világra- szóló kasszasiker szempontjából azonban ez is érthetõ.

Jogi problémáik peren kívüli megoldásához a rászorulók mától kérhetik a jogi segítségnyújtó szolgálat közremûködését. A köznyelvben a nép ügyvédjének nevezett intézmény a megyeszékhelyeken mûködteti irodáit.

Az ingyenes jogi segítség igénybevételéhez elõször a szolgálat megyei irodáját kell fölkeresni, amely többnyire a pártfogó felügyelettel közösen mûködik. A hivatal megvizsgálja a kérelmezõ anyagi helyzetét és az annak alapján kiállított igazolással lehet választani a jegyzékben szereplõ ügyvédek közül. Ha valakinek a családjában az egy fõre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a 23.200 forintot, annak az állam teljes egészében átvállalja az ügyvédi költséget, ha viszont ennél az összegnél több, de nem haladja meg a minimálbér nagyságát, vagyis az 53 ezer forintot, az állam megelõlegezi a kiadásokat, amelyeket azután egy év alatt kell visszafizetni. A nép ügyvédei a legkülönbözõbb jogi esetekben nyújthatnak segítséget. - Akár gyámügyekben, gyermekelhelyezési ügyekben, birtokügyekben, ha valaki bûncselekmény sértettje és feljelentést szeretne tenni, de nem tudja, hol kell, hogy kell, mit kell csinálni, lakhatási ügyekben, foglalkoztatási ügyekben - tehát ami a mindennapi életünket érinti. A jogi segítségnyújtó szolgálat munkatársai hétfõn és szerdán tartanak ügyfélfogadást. További információval õk, illetve az önkormányzatok szolgálnak, de érdemes fölkeresni az Igazságügyi Minisztérium internetes honlapját is.

Az induló ár 5.5 millió dollár. A leütési ár tekintetében senki sem mer elõrejelzésekbe bocsátkozni. A festményt eredetét egy idõben megkérdõjelezték a szakértõk.
/A Sotheby's bemutatja képet - forrás: Reuters /

1904-ben egyértelmûen a delfti mesternek tulajdonították a mûvet, ám késõbb a hatvanas években csak a festékanyag kémiai elemzése, a vászon megvizsgálása és röntgen-átvilágítás után fogadta el a mûvészet-történész szakma, hogy a kép valóban Johannes Vermeer kezétõl való.

A festõnek, akirõl az utókor keveset tud, és csak a XIX.században nyerte el helyét a "legnagyobbak" között, összesen 36 képet tulajdonítanak.

A katolikus püspöki kar információs és kommunikációs állandó bizottsága (COPIC) az alkalomhoz idõzítve példátlan módon nyilvános állásfoglalásban emelte fel szavát a film bemutatása ellen, eltanácsolva híveit Mel Gibson Passiójának megtekintésétõl. A COPIC közleményét a La Croix címû katolikus lap publikálta szerdai számában.

A hat tagú testület véleménye szerint az amerikai színész-rendezõ alkotásából Krisztus arca helyett a mai kor zaklatottsága, a gonosztól való rettegés, az erõszak bûvölete, a bûnbakkeresés szándéka tükrözõdik. A közlemény rámutat: a rendezõ Jézus élete utolsó óráit filmlátvánnyá formáló alkotását a történelmi rekonstrukció igényével hozta létre, de eközben elválasztja a szenvedéstörténetet Krisztus életétõl és prédikációitól, a feltámadásról szóló bibliai elbeszéléstõl, s ezzel megcsonkítja az evangéliumi üzenetet. A szenvedéstörténet és a krisztusi prédikációk szétválasztása oda vezet, hogy a film semmit nem mutat meg Jézus, a farizeusok, az írástudók és a fõpapok közötti hitvita folyamatából, a történet a szereplõket Jézus letartóztatásának pillanatában, a harag tébolyában ábrázolja. Ez a szituáció, függetlenül attól, hogy a film szándéka szerint antiszemita-e vagy sem, felhasználható antiszemita nézetek felerõsítéséhez - írják elemzésükben a nyilatkozat szerzõi.

A katolikus püspökök testülete rámutat: a film az erõszakot közvetítõ jelenetekben sokkoló élvezettel, kíméletlen eszközökkel részletezi a Jézus által elszenvedett kínzásokat és a kereszthalált. A kegyetlenség elborítja a nézõt, végeredményben elhomályosítja a szenvedéstörténet értelmét, egészében pedig a krisztusi személyiség és üzenet lényegét, aminek tartalma a szeretetnek az önfeláldozásig vitt tökéletessége. Franciaországban 12 éven aluli nézõk számára tiltják Mel Gibson filmjének megtekintését az erõszak durva képi megjelenítése miatt. A közlemény szerzõi szerint önmagában paradoxon az, hogy egy Jézusról szóló filmet éppen a gyermekeknek nem lehet megmutatni. MTI

A rómaiak nem szóltak bele a zsidók vallási ügyeibe. Tudni kell, hogy a zsidóknál a mózesi törvény nem csupán erkölcsi, hanem a zsidó népnek egy bizonyos értelemben jogi törvénye is volt. Tehát az erkölcsnek olyan nyilvánossága, amely révén majdnem minden bûn valamilyen módon megragadható volt általa. A zsidók megtehették azt, hogy kihallgathattak, börtönbe csukathattak valakit, ha vád volt ellene, de halálos ítéletet nem hozhattak. Ezért volt óriási problémájuk, hogy miképpen tudják elérni Názáreti Jézus mint hamis messiás - mert õk ezt tételezték fel róla - halálra ítélését - nyilatkozta a Demokratának Bolberitz Pál atya, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára.

Kovács István ökölvívásban minden létezõ címet elnyert, de nem ebbéli minõségében faggattuk a szombati Sztárbox elnevezésû showmûsorról. Az egykori klasszis sportoló - aki jelenleg az RTL Klub Reggeli címû adását vezeti - volt a kereskedelmi tévécsatorna új produkciójának ötletgazdája és szakmai vezetõje. Nem véletlen, hogy körömszakadtáig védi "édesgyermekét" a vélt vagy valós támadásoktól.

- Tudja már, mennyien látták a szombati Sztárboxot? - kérdeztük Kovács Istvántól.
- Bár kereskedelmi tévés vagyok, korosztályokat és százalékokat ne várjon tõlem. Úgy értesültem, hogy két és fél millió körüli volt a nézettség. Ez sikernek számít.
- Arra emlékszik, hogy mennyien látták az ön legrangosabb ökölvívó címmérkõzéseit?
- Akadt, amelyiket több mint három millióan.
- A követõk - Erdei Zsolt, Kótai Mihály vagy Nagy János - elértek hasonló adatot?
- Igen, ha jól tudom, Erdei Gonzalez elleni világbajnoki mérkõzése számított a csúcsnak, de Nagy Jancsi Chacón elleni meccsét is sokan nézték, igaz, inkább Chacón miatt.

- Mindezeket azért kérdeztem, mert a kereskedelmi televíziózásban, mint tudjuk, a nézettség számít az abszolút mértéknek, a mûsorok mondanivalója, értéke kevésbé. Így akár az is elõfordulhat, hogy a Sztárbox-féle show kiszorítja a minõségi ökölvívást a képernyõrõl, ha tartósan nagyobb nézettséget produkál. Valósnak látja ezt a veszélyt?

- Egyáltalán nem. Annak idején a SZÚR-ok is telt házzal mentek a Népstadionban, de emiatt még nem hanyagolták a futballbajnokikat az emberek. Szóval szerintem a kettõnek nincs egymáshoz köze, mint ahogy a Sztárboxnak sem a minõségi ökölvíváshoz. Sportszempontból különösen nem, hiszen senki sem állítja, hogy az a pár hónap felkészülés, amit a Sztárbox fellépõi elvégeztek, kiváltja Erdeiék 18-20 évét. Éppen az a szép az egészben, hogy olyan emberek, akiknek az egyéniségétõl igencsak távol áll a bunyó, a verekedés, megismerik és megszeretik ezt a csodaszép sportágat.

- Csak pozitív visszajelzéseket kaptam a bunyó felõl. Csötönyi Sándor szövetségi elnök külön gratulált, a résztvevõ nemzetközi bírók, vagy a felkészítést végzõ nagyszerû edzõk - Füzesy Zoli, Bacskai Imi, Szikora Pista és a többiek - mind élvezték a dolgot. Egyetértettünk, hogy egy ilyen show csak hasznára van az ökölvívásnak: elfogadtatja, népszerûsíti.

- Ám ez a sport mégiscsak olyan, hogy elég komikus, néha visszatetszõ, ha valaki nagy nyilvánosság elõtt alacsony szinten ûzi.
- Érthetetlennek tartom az ellenérzést. Feltalálták már a távkapcsolót, be kell nyomni a gombot és kész.

- Mond valamit... Egyébként honnan jött a bokszshow ötlete?
- A német RTL-en láttam ilyet vagy két éve Promibox néven. Azonnal megtetszett, de akkor még nem voltak vevõk rá itthon. Egy éve aztán újból felmerült az ötlet, s ekkor már nekivághattunk a munkának. Hat hónap alatt hoztuk össze a produkciót, de biztos vagyok benne, hogy a kezdeti gyermekbetegségeken túljutva jóval hamarabb, mondjuk három hónap alatt újat lehetne szervezni.

- Szervezik már?
- Egyelõre, hogy úgy mondjam, ülünk a sikeren, de szerintem két-három folytatás bõven beleférne. Az elsõ alkalom után már több ismert személyiség - például Stohl Buci vagy Baby Gaby - jelezte, hogy szívesen megméretné magát a ringben.

Brit kutatók két új gyógyszeres zselét fejlesztettek ki, amelyek segítségével a nõk hatékonyabban védekezhetnének az AIDS betegséget okozó HIV vírussal szemben – feltéve, hogy a klinikai tesztek igazolják a remélt eredményeket.

A vírusellenes szert tartalmazó gélek laboratóriumi próbája már sikert hozott. Az angol orvosok most azt tervezik, hogy a készítményeket három éven át embereken is tesztelik majd. A klinikai próbák Dél-Afrikában, Zambiában, Tanzániában, Ugandában és Kamerunban zajlanának, ahol összesen 12 ezer nõt vonnának be a kísérletbe. A zselé a hüvely számára nyújt védelmet a vírusok ellen. A kutatók azt remélik, hogy hatóanyaga képes a HIV vírus elpusztítására mielõtt az a nyálkahártyán keresztül bejutna a test többi részébe. Ha a klinikai próbák igazolják a zselé hatékonyságát, a készítmény még ebben az évtizedben piacra kerülhet. Egy szakértõ becslése szerint az új gyógyszer évente közel egymillió életet menthetne meg, pusztán azzal, hogy akadályozná a fertõzés továbbterjedését.