|
Erdélyi Fejedelmek arcképcsarnoka (1541-1690)
Erdélyi Fejedelmek arcképcsarnoka
(1541-1690)
Erdélyi történész és soproni festőművész Kolozsváron kiadott közös munkája
A kolozsvári székhelyű Művelődés Kiadó gondozásában
jelent meg az Erdélyi Fejedelmek arcképcsarnoka (1541-1690) című könyv,
amelynek egyik érdekessége, hogy illusztrációi az erdélyi származású, Sopronban
élő Szabó Béla festőművésznek, erdélyi fejedelmeket ábrázoló festményei.
Ezek eredetijét legelőször éppen Sopronban, a soproni közönségnek mutatták
be 2002. februárjában a Fövényverem utcai Erdélyi Házban rendezett kiállításon.
Akkor, a kiállításon – többek között – Csetri Elek, kolozsvári
történész-professzor tartott előadást az erdélyi fejedelmekről, és az eseménynek
a kolozsvári Művelődés periodikában való hírül adását követően, hamarosan
megszületett a könyv kiadásának ötlete is.
Korabeli metszetek, festmények alapján és a történelmi
adatok, tények ismeretében a fejedelmek jelleme, egyénisége szerint készült olajportrékhoz Csetri Elek írta a bevezetőt és fejedelmenként a
fontosabb életrajzi eseményeket.
A kötetből háromszáz számozott, kötött példány a
Soproni Erdélyi kör számára készült, amelyeket a szerzők kézjegyükkel láttak
el.
A könyv megjelenését a Soproni Erdélyi Kör, a Művelődési-
és Egyházügyi Minisztérium (Románia) és a Nemzeti Kulturális Alapprogram
támogatta.
|
A szerzőpáros a soproni kiállításon 2002-ben:
Csetri Elek és Szabó Béla
|
A könyv előljáró beszédében Csetri Elek így fogalmaz:
,,...mikor valaki transzilvanizmusról beszél: első gondolata az
önálló erdélyi fejedelemség. Minekünk magyaroknak pedig az is, hogy Mohács
után Erdély a magyar művelődés valóságos tűzhelye, mentsvára volt. mindezen
túlmenőleg azonban véleményünk az: Erdély mindazoké a népeké, amelyek földjét
lakják, s itteni sorsukat vállalták, és a jövőben is vállalják. Kós Károly,
aki a Transzilvanizmus alapkövét lerakta, így fogalmaz:
Erdély sorsa akkor volt a legboldogabb, kultúrája akkor virágzott
ki leggazdagbban és legteljesebben, amikor népei egy akarással vállalták
a külön erdélyi sorsot és építették azt külön erdélyi eszükkel."
Abban azonban nincs egyöntetú vélemény, hogy mikor is volt az ,,akkor"?
(Csetri Elek-Szabó Béla: Erdélyi Fejedelmek arcképcsarnoka (1541-1690),
Művelődés, Kolozsvár 2003. Készült a zilahi Colorprint nyomdában.)
Kapcsolódó cikk:
Erdélyi fejedelmek
arcképcsarnoka az Erdélyi Házban- 2002.
|