CyberPress.Sopron

Forintosított születés
www.nol.hu
Szerzõ: Szabó Brigitta, Sándor Tünde

(kép: Népszabadság – Domaniczky Tivadar)
Illetlenségnek tetszhet forintban mérni egy újszülöttet, pedig a gyerekvállalásnak ára van. A kismamákra és a babákra külön üzletágak szakosodtak: a vitamingyártóknak és a ruházati iparnak is jól „tejelnek” e speciális vevõk. Van, aki néhány tízezer, van, aki egymillió forintot is rákölt elsõ gyermeke világrajövetelére.
 Luxusszoba a Schöpf-Merei Kórházban (kép: Népszabadság – Teknõs Miklós)
A gyermekvállalás már régen nemcsak átvitt értelemben az élet egyik legnagyobb vállalkozása. A lélektani oldalát tekintve persze továbbra is igaz, hogy mindent megváltoztat, új idõszámítást indít el a családok életében. Ám az újonnan hozzá kapcsolódó elvárások, nyomások, tévhitek, nagyon komoly pénzügyi követelmények elé állítják a kismamákat és kispapákat. Nem túlzás állítani: egy átlagos terhesség, szülés, és a kisbaba elindítása az életben százezrekbe kerül. Egyre több fiatal házaspár már évekkel a gyerekvállalás elõtt elkezdi gyûjteni a pénzt, hogy elsõszülöttjének mindent – amit a társadalom elvár – képes legyen megadni.

Szerencsés esetben a gyermek fogantatása nem kerül pénzbe, mert természetes úton is sikerül a terhesség. A nõgyógyászati magánrendeléseken azonban a kilenc hónap alatt egy kismama még így is elkölt 40–100 ezer forintot: a rutinvizsgálatokért az orvosok általában 3–10 ezer forintot kérnek el. Az ultrahangért, amenynyiben az ugyancsak a magánrendelõben történik, általában külön fizetni kell. Persze abban az esetben, ha valaki 4D (négydimenziós) felvételt akar magzatáról, amelyen jól látszanak a gyermek vonásai, a mosolya, hogy mit csinál éppen, akkor 5–10 ezer forintot kell fizetnie. A szülést vidéken 15–100 ezer forinttal, a fõvárosban 50–140 ezer forinttal honorálják orvosuknak az anyák, ami mellett többnyire hasonló összeget szánnak a szülésznõknek is. (A hálapénz körül kipattant országos vita eredményeként az aktuális tarifákkal mindenki tisztában van, számításunk hitelesnek tekinthetõ.)
Szaporodnak a kismamabutikok (kép: Népszabadság – Kovács Bence)
A gyermeket vállaló párok a születés pillanatáig máris elköltöttek 50–280 ezer forintot. Ehhez képest már nem is látszik olyan soknak a „gazdagok klinikájaként” emlegetett Telki Magánkórház árfolyama, ahol nincs hálapénz, és a páciensek minden szolgáltatásról tételes számlát kapnak. A szülészeti részleg vezetõ fõorvosával, dr. Varsányi Hajnalkával osztottunk, szoroztunk: a magánkórházat felkeresõ kismamák terhesgondozás címén a kilenc hónap alatt mintegy 300 ezer forintot fizetnek ki a különbözõ vizsgálatokra. A magyar pácienseket minden díjból 20 százalék kedvezmény illeti meg, azaz nekik e szolgáltatás 240 ezer forintba kerül.

Telkiben ugyanazokat a vizsgálatokat, speciális szûréseket végzik el, amelyeket az egészségügyi intézményekre vonatkozó miniszteri rendelet szerint, illetve kérésre bárhol elvállalnak. A különbség elsõsorban a tárgyi feltételekben és a szolgáltatásszerû hozzáállásban mutatkozik meg. A magánkórházban rendkívül jól felszerelt rendelõk, mûtõk, barátságos szülõszobák, valamint négycsillagos szállodai színvonalú kétágyas kórtermek vannak – utóbbiakban a hozzátartozó külön díjazás nélkül, folyamatosan együtt lehet a kismamával. A Telkiben a magyar kismamák szülése 232 ezer forint, az újszülött ellátása 40 ezer, míg a szállodai ellátás ára naponta 39 ezer forint. A négynapos kórházi lét így 430–450 ezer forint. Ha császármetszésre van szükség, akkor az ár a mûtéti költségek miatt 100 ezer forinttal tovább nõ. Aki terhesgondozásra végig a magánkórházba jár, és ott is szül, annak minderre összesen 700–800 ezer forintot kell szánnia. Tavaly a kórházban a szülések száma megközelítette a kétszázat, a kismamák közül többen Erdélybõl, Szlovákiából, Újvidékrõl érkeztek.

Dr. Varsányi Hajnalka (kép: Beliczay László)
A több mint félmilliós, esetenként majdnem egymillió forintos költséget vállaló családok többsége magyar, a külföldi állampolgárságú – zömében itt dolgozó menedzsernõk, illetve menedzserfeleségek – kismamák aránya 40 százaléknyi. A páciensek a felsõ középosztály tagjai, akik ha magánkórházban akarnak szülni, Magyarországon csak Telkiben tehetik meg. A Telkiben születõ babák igazán jó helyre érkeznek, és ezen most nemcsak a magánkórházat, hanem szüleik anyagi helyzetét is érteni kell.

Valószínûleg nem pusztán anyagi oka van annak, hogy egyre kevesebb csecsemõ születik Magyarországon. Míg 1995-ben 112 054 gyermek jött világra, addig 2002-ben már csak 96 084. A statisztikák szerint az elmúlt nyolc évben mindig több fiú látta meg a napvilágot, mint lány. Érdekesség, hogy 1995 óta mindössze három olyan esetrõl lehet tudni, amikor az édesapa 14 évesnél fiatalabb volt, ellenben a hasonlókorú leányok tavalyelõtt 92, nyolc éve pedig 175 babát hoztak a világra. Azt, hogy az idõsödõ férfi nem vénember, mi sem mutatja jobban: egyre többen ötven év felett, õszülõ fejjel vállalnak kispapaságot. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 1995-ben 526, 1999-ben 600, tavalyelõtt pedig már 780 újszülött édesapja volt 50 évnél idõsebb. Ellenben az elmúlt nyolc évben összesen három az ötödik x-et betöltött nõ szült gyereket. Másik oldalról közelítve viszont egyre bátrabbak a hölgyek, hiszen 2002-ben már 30325 olyan gyerek született, akinek az édesanyja hivatalosan egyedülálló volt. A „leányanyák” száma folyamatosan, évente átlagosan ezerrel emelkedett az elmúlt idõszakban, ma már majdnem minden harmadik újszülöttnek hajadon vagy elvált nõ ad életet.

Fenyvesi Katalin (kép: Népszabadság – Szabó Bernadett)
Ma már sokkal tudatosabban vállalnak gyermeket a házaspárok is, mint korábban. Igaz, azt csak kevesen tudják, hogy a felkészüléshez szakértõi segítséget is kaphatnak. Az Országos Egészségfejlesztési Központ prevenciós fõosztálya például ingyenes komplex, személyre szabott programot kínál. A központ munkatársai elõre egyeztetett idõpontban 1,5-2 órában elbeszélgetnek a házaspárokkal, megkérdezik, ki hol dolgozik, kinek milyen betegsége van vagy volt, milyen problémák fordultak elõ a tágabb családjukban. Ezek alapján összeállítanak egy olyan vizsgálatsort, amelyet érdemes, de nem muszáj elvégeztetni avégett, hogy majdnem biztosan egészséges csecsemõ születhessen. Ebben a nõgyógyászattól a fogászaton keresztül a pszichiátriáig minden szakterület részt vehet. Évente több száz házaspár tart igényt a tanácsadásra, és számuk folyamatosan növekszik.

A teherbeesés valószínûsége normális esetben is viszonylag kicsi: egy menstruációs ciklus során termékeny partnerek esetében sem nagyobb 20-25 százaléknál. Tehát száz egészséges pár közül, akik semmiféle fogamzásgátló módszert nem alkalmaznak, az elsõ próbálkozásra 20-25 nõ lesz terhes. Amennyiben meghatározott idõn belül a feleség nem esik teherbe – 35 év alatt egy év, a fölött fél év után –, érdemes orvoshoz fordulni.

Dr. Kõrösi Tamás a „gyermekeivel” (kép: Népszabadság – Teknõs Miklós)
Évszázadokkal ezelõtt ilyenkor nem az orvos közbeiktatása jelentette a megoldást: egy-egy jóképû céhlegény megjelenése hirtelen megszüntethette a meddõséget a faluban. De ha éppen nem volt a láthatáron új férfi, akkor megtette a földesúr, a béreslegény vagy a koma is, akiknek a férj „kölcsönadta” az asszonyt, csak azért, hogy kiderüljön, vajon ki miatt nincs gyerek – legalábbis így tartják a fennmaradt írások. Akinek egyik módszer sem vált be, az „kapott” egy-két csemetét az egyik rokon 10-12 gyereke közül, és azt sajátjaként felnevelte. Nem véletlen tehát, hogy az 1600-as évek második felében hivatalosan mindössze kétszázaléknyi volt a meddõ házasság.

Az elmúlt évszázadok folyamán a gyermektelenség aránya határozottan növekedett, ma Magyarországon a fogamzóképes lakosság 10-15 százaléka meddõ, azaz 150-200 ezer házaspárnak nem lehet gyermeke – tudtuk meg dr. Kõrösi Tamástól, a gyõri Kaáli Intézet orvos igazgatójától. Miközben régebben jóval kevesebb férfi volt fogamzásképtelen, mint nõ, addig mára az arány kiegyenlítõdött. Különösen veszélyeztetettek például a nagy hõhatásnak kitett pékek, az egész nap rázkódó sofõrök vagy az idõnként árammal megcsapott villanyszerelõk. De árt a dohányzás, az alkohol, a stressz és a szûk fehérnemû is.

Mint azt Kõrösi Tamás elmondta, országszerte 11 helyen tudnak segíteni a gyerektelen párokon a különbözõ meddõségi központok: Debrecenben, Szegeden, Pécsett, Tapolcán, Gyõrben és hat budapesti helyszínen. Ahogyan a Kaáli Intézetben, úgy más központokban is azzal kezdõdik a folyamat, hogy a nõnél és a férfinál egyaránt megpróbálják megtalálni a meddõség lehetséges okait. Mint azt Kõrösi doktor mondta, tapasztalatai szerint az esetek 10 százalékában ismeretlen marad a meddõség kiváltója. Akin tudnak, azon viszont segítenek. Ma Magyarországon évente ötezer olyan újszülött jön világra, akinek megfoganásában valamilyen külsõ módszerrel segítettek.

A segítségnek borsos ára van, még úgy is, hogy a magyar társadalombiztosítás – az elsõ és a második baba esetében – öt alkalommal finanszírozza a lombikbébi-beavatkozást. A szükséges gyógyszereket azonban a betegnek kell fizetnie, ami havonta átlagosan 40 ezer forint, de szélsõséges esetben a 180 ezret is elérheti. A hatodik próbálkozásért már a házaspárok fizetnek, beültetésenként 280–300 ezer forintot. Az elsõ lombikbébi-beavatkozásra általában három-négy hónapon belül sor kerül, a Kaáli Intézet tapasztalatai szerint átlagosan 2,4 próbálkozás után – nagyjából egy éven belül – fogan meg a gyermek. Kõrösi szerint a magyar házaspárok szerencsések, hiszen Angliában például 2–5 évet kell várni az államilag finanszírozott beavatkozásra, az Amerikai Egyesült Államokban pedig átlagosan 10–15 ezer dollárba – 2,5–3 millió forintba – kerül a lombikbébiprogram. A gyermektelen házaspároknak azonban semmi pénz nem sok az utódért.

Amellett, hogy jelenleg nemzetközi viszonylatban valóban nagyon jó helyzetben vannak a magyarok, hiszen öt beavatkozást fizet a társadalombiztosítás, nem biztos, hogy ez a jövõben is így lesz. Az idei évre jellemzõ központi költségvetési szigorítások ugyanis a lombikbébiprogramot is érintették. Az amúgy is szûkös pénzügyi keretek közé szorított beavatkozás állami finanszírozása ugyanis 25 százalékkal csökkent az elõzõ évihez képeset.

A gyermekeket váró asszonyok talán nem is sejtik, milyen értékes fogyasztónak számítanak. Kezdjük mindjárt a legelején, vagyis még annak elõtte. A tudatosan készülõ nõk már a tervezett teherbe esést megelõzõ egy-három hónappal potenciális vitaminvásárlók. A magzat számára különösen fontos folsavat, ásványi anyagokat és vitaminokat tartalmazó magzatvédõ készítményekbõl elõre feltöltik szervezetük készleteit. A pesterzsébeti Egészség Patika expediáló szakasszisztense, Fenyvesi Katalin elmondta: a forgalomban lévõ speciális vitaminkomplexumok havi 700–1800 forintos költséget jelentenek. Azt, hogy ki melyik fajtát vásárolja, kevés kivételtõl eltekintve, a nõgyógyászától függ. Az orvos javaslata szentírás a nõk számára, gyógyszerészük tanácsát kevesen kérik ki, az ár általában nem számít. Sõt a legolcsóbb fajta készítményt kevesen keresik, igaz, abban bizonyos alkotóelemekbõl kevesebb van, mint a drágábbakban. A magzatvédõ vitaminokat a többség legalább egy évig szedi, hiszen azokat a szoptatás idejére is javasolják. Lehet szorozni: 12 hónap alatt a legolcsóbb vitaminra 8400 forintot, a legdrágábbra több mint 21 ezret költ a mama.

A terhességrõl megbizonyosodni is pénzbe kerül, a gyorstesztekre a nõk igazán nem sajnálják a pénzt. Nem csoda, ha ma már szinte mindenki tesztet akar gyártani, a külvárosi patikát is naponta keresik fel az ügynökök. A Mentában – akárcsak másutt – azonban nem tartanak többet öt-hatfélénél, pedig a 400 forintos legolcsóbb teszt és az 1500 forintos legdrágább közötti sávban több mint húszfélét árusíthatnának. (A tárgyhoz tartozik, hogy a gyermekáldás ellen védekezõk is megbízható vásárlók, hiszen a fogamzásgátlókra õk negyedévente 1300–6000 forint közötti összeget hagynak a patikákban.)

A mama kelengyéje számtalan ruhadarabból áll. A nem olcsó kismamaharisnyát lehet trükkösen helyettesíteni: fenékrészszel elõre kell hordani a régit. De a speciális, szoptatós melltartónak nincs alternatívája, meg kell venni 3–10 ezer forintért, miként a többségnél elkél egy-két tunika, nadrág vagy bõ szabású blúz. Jó esetben mindene van a már gyermeket szült barátnõnek, nõvérnek, sógorasszonynak. A mamának ajánlanak még többek közt a kórházba hálóinget, köntöst, haskötõt, intimbetétet, eldobható és mosható melltartóbetétet is. A lista hossza kizárólag a pénztárca vastagságától, no meg a józan észtõl függ.

– Egyre kevesebb a kismama és egyre több a kismamaruha-üzlet – sommázza a helyzetet a SOTE I. Számú Szülészeti Klinikájával szemközt, a józsefvárosi Baross utcában 19 éve mûködõ Kismama Butik tulajdonosa, Surányi Tamás. A divatáruboltból szó szerint közkívánatra kismamaüzletté avanzsált butiknak az utóbbi pár évben számos követõje akadt a környéken, az utcában hárman, százméteres körzetben hatan vadásznak ugyanarra a vevõkörre. Az elsõ butikos tapasztalatai szerint a nyolcvanas években több pénzük volt az embereknek, akkor vevõi öt-hat váltás ruhát vásároltak nála. Újabban jellemzõen egy nadrággal, egy felsõvel és egy tunikával húzzák ki a nõk a terhességüket, az üzlet klasszikus kismamaruhából ötödannyit ad el, mint 1985-ben. A Baross utcai boltban minden darab tízezer forint alatt van, még a pocakos menyaszszonyra tervezett esküvõi ruha sem kerül többe annál.

Több divatos plazabeli kismamabolt is vásárol Surányi üzemébõl. A felkapott boltokban aztán a pár ezer forintért adott termékeit 25–30 ezer forintos áron látja viszont. Már elgondolkodott azon, hogy a kismamák helyett a babákra szakosodik, hiszen a mama jó pár hónapig hord egy ruhát, bezzeg a baba pár hét alatt kinövi.

Van, aki már megkapta, van, aki még ezután kapja meg azt a hosszú listát, amit a kis jövevény érkezésének napjára sorra ki kell pipálni. A rémült tekintetet minden bébiboltban dolgozó eladó ismeri: a leendõ anyukák és apukák, de a leendõ nagyszülõk is döbbenten merednek a végeláthatatlanul hosszú beszerezni valókra. Aki mindent az elõírások szerint vásárol meg, az több száz ezer forintot hagy az üzletekben.

Edit és Gábor elsõ gyermekük érkezése elõtt több mint félmillió forintos beruházásba bonyolódott. – Mindenbõl újat vettünk, és jó minõségût, a következõ babának szinte mindent meg tudunk õrizni, legfeljebb még egy ágy kell majd – szögezi le az ifjú apa, aki mindezek ellenére szerencsésnek tartja magukat, hiszen a baba magától jött.

A bébiprojekt részletei:
babaruhák, az elsõ hónapra szükséges pelenkával együtt: 50 ezer forint;
gyerekágy ágynemûvel: 70 ezer forint;
babakocsi hordozóval 100 ezer forint;
légzésfigyelõ: 30 ezer forint;
mellszívó: 10 ezer forint;
ételmelegítõ (cumisüveghez): 10 ezer forint;
sterilizáló szett: 8 ezer forint;
szobai hideg párásító: 30 ezer forint;
fürdetõkád, pelenkázómatrac, állványok: 30 ezer forint;
fülben mérõ digitális hõmérõ: 10 ezer forint;
a gyerekszoba kiegészítõ berendezései: 70 ezer forint;
babakozmetikumok: 10 ezer forint;
szakkönyvek: 10 ezer forint.
Edit a nõgyógyászának alkalmanként 3–5 ezer forintot adott, a szüléskor az orvosnak és a szülésznõnek összesen 150 ezret. Tette mindezt azért, mert tudott adni, de tudja jól, hogy sokaknak nem telik ekkora hálára.

Nem egyedül vállalta, de egyedül szülte meg kislányát Barbara; élettársa ugyanis angolosan kilépett a családi képletbõl. – Nem volt idõm kétségbeesni. Amikor a barátnõim megtudták, hogy babám lesz, egy hét alatt idehordták nekem a fél világot – mosolyodik el. A lányom pelenkáján kívül semmit sem kellett vennem, kiságyat, babakocsit, többzsáknyi ruhát és játékot kaptam az ismeretségi körbõl. Nem szégyellem, hogy a gyerekem használt ruhában nõ fel, különben meg a bébiholmik több gyereket is kiszolgálnak, kár lenne kidobni. Az én példám azt mutatja, hogy a gyerek nem pénzkérdés, aki arra hivatkozik, valójában nem az életszínvonalát, hanem a kényelmét félti. Tudom, hogy lehet így is, meg úgy is csinálni, hogy a gyerek mindenbõl a legjobbat kapja, de attól nem lesz neki rosszabb, ha a játékait más is használta elõtte. Én is mindent örököltem a testvéreimtõl.

Az átlagon aluli és az átlagon felüli jövedelmû szülõk között óriási a szakadék. A tehetõsekre szakosodott, márkás holmikat forgalmazó üzletek és áruházak mellett a szerény pénztárcájúakat vették célba a bébiturkálók. Ezekben az új árának töredékéért kapható a babakocsitól a rugdalózóig szinte minden. A feleslegessé vált gyerekholmik számára újabban pedig sok anyuka az internet révén próbál új gazdát találni. Talán sokan ismerik a babaruhabörzéket is, ahol száz forintokban mérik az apró ruhácskákat. Különösen az 0–5 hónapos csecsemõknek lehet jó minõségû öltözékeket vásárolni, azokat ugyanis nem „hordták agyon” a napról napra növekvõ babák. Akinek volt már gyereke, az tudja, akár egy hét alatt is kicsi lehet a korábban túl méretesnek tûnõ rugdalózó.

A baba számára szükséges új holmik java része ma már a hipermarketekben is beszerezhetõ. A Cora áruházakban rendszeresek az akciós baba-mama hetek. Mint Tóth Katalin, a Cora áruházakat üzemeltetõ Magyar Hipermarket Kft. pr-felelõse tájékoztatott: minden évben megjelentetik a Baba-Mama katalógust. Bébiosztályaik forgalma cégszinten évente átlagosan 15 százalékkal nõ. A kismamák keresik az újdonságokat, például fürdetõülést, az eldobható alsót, valamint a biztonsági kiegészítõket, mint a konnektorvédõt, univerzális zárat, ajtózárat, mûanyag sarokvédõt. Fürdõkádból és bilibõl megveszik az olcsóbbat, de a több éven át használatos termékekbõl már általában a drágábbat választják a szülõk. Tipikus példa erre az ifjúsági ággyá alakítható gyerekágy. Autóülés, babakocsi, bébihordozó vásárlásánál a babák biztonsága érdekében ugyancsak a magasabb árkategóriájú termékeket választja a többség. Az akció idején mintegy 130 terméket átlagosan 20 százalékkal olcsóbban ad a hipermarket, mint általában.

A Corában összegyûjtöttük néhány fontos termék árát:
babakocsi: 5500–30 000 forint;
kiságy: 8000–20 000 forint;
pelenka: 900–5000 forint;
cumisüveg: 300–2500 forint;
autóülés: 4000–13 000 forint;
Amint egy kismama hasa gömbölyödni kezd, valahogy mindenki szükségét érzi, hogy adjon neki egy-két jó tanácsot. Teljesen mindegy, hogy valaki ötven éve szült vagy még soha életében, biztos van a tarsolyában néhány megtartandó tipp. A legtöbb terhes nõ pedig mindenre nyitott, ami a születendõ gyermekével vagy a várandóssággal van kapcsolatban.

A várandósság alatt a legtöbben megvásárolnak legalább két szakkönyvet – mondta Nagy Zoltán könyvkereskedõ. A kiadványok ára átlagosan 1300–5000 forint. Egy-egy üzlet minimum öt, de akár húszfajta, a gyerekvállalással, a terhességgel és a szüléssel kapcsolatos könyvet tarthat. Van kiadvány a koraszülöttekrõl, a császármetszésrõl, az otthon szülésrõl, a születés elõtti kommunikációról, a szoptatásról, az étkezésrõl, a vitaminokról, arról, hogyan maradhatnak fittek az asszonyok a szülés után, létezik a terhes nõk bibliája vagy éppen nagy szótára. A könyvek többségével azonban baj van – mondják a tapasztaltabb hölgyek. Nem magyar szerzõk írták, és nem a magyar viszonyokat tartották szem elõtt. Éppen ezért sokszor túlzott követelményeket állítanak a leendõ anyukák elé, legyen szó öltözködésrõl, étkezésrõl, sportról vagy éppen a különféle vizsgálatokról.

Az interneten több mint húszezer, a szüléssel, a terhességgel kapcsolatos oldalon tudakozódhatnak a kismamák. Elég néhány órát eltölteni az információs szupersztráda elõtt, és meg is szerezhetõ a szükséges tudás. Legyen szó a terhesség menetérõl, a vizsgálatokról, a vitaminokról, az étkezésrõl, a ruházkodásról, a sportról, egyáltalán bármirõl, az információk napra készek és sokszor személyesek. Ebben a kategóriában az „Én történetem” típusú megnyilvánulások mondanak a legtöbbet. Tapasztalatait pedig bárki világgá kürtölheti az internet segítségével.

A világháló tudatja például azt is, hogy létezik terheseknek speciális jóga és aquafitness alkalmanként 300–1700 forintért. Kismamatornát is egyre több helyen hirdetnek, ezeken speciális gyakorlatokkal a szüléshez szükséges izomzatot is erõsítik, illetve a jóga során a szellemi felkészülésre is figyelmet fordítanak. A kismamapiac e szeletét mások is ízlelgetik: egymás után jelennek meg az otthoni tornázáshoz szükséges 1500–3000 forintos videokazetták. A legsikeresebbek azok, amelyeken saját pocakkal tornázik például egy hajdani aerobikbajnok, de fitneszguru várandós feleségének edzésére is vevõk a „kolléganõk”.
Sándor Tünde, Szabó Brigitta

Felemás hatékonyság
    A Kazaa fájlcserélõ cége, a Sharman Networks közleményben tudatja, hogy a támadás honlapjára nézve nem volt bomlasztó hatású. Az eDonkey fájlcserélõ szoftver vezetõ programozója a Washington Post-nak úgy nyilatkozott, a féregvírus csak ideiglenesen bénította meg két fõ internetes elérhetõségét. A több millió felhasználóval büszkélkedõ, mindössze három éve mûködõ eDonkey-nál egyébként nem értik, miért váltak célponttá éppen õk.
    Antivírus-szakértõk egyelõre nem tudják megmondani, hogy a 19. verzió elkészítõje azonos-e a korábbi változatok programozójával. A következõ Netsky-klón támadása április közepén várható. Ez a féreg szintén fájlcserlõket vesz célba az általa megfertõzött gépeken keresztül.
    A szakértõk továbbra is azt tanácsolják, hogy ne nyissunk meg bizonytalan feladóval érkezett e-maileket, és azok csatolmányait, és szükséges a számítógépen futó antivírus-program gyakori frissítése is.  MHO

A híd helyén - a Dunának ezen a legkeskenyebb szakaszán - már az õsidõktõl volt átkelõ. A hidat 1903. október 10-én József fõherceg zuhogó esõben adta át a forgalomnak. 290 m-es nyílásával 1926-ig a világ legnagyobb nyílású lánchídja volt. A sajtó és az irodalom a világ legszebb lánchídjának tartotta. Igen lánchídnak, amely az újjáépítése után vált csak kábelhíddá. Csodáljuk meg, hogy milyen volt és mivé vált az idõk folyamán.