CyberPress.Sopron

    Az Európai Unióhoz történõ csatlakozásra való felkészülés folyamatának egyik alapvetõ feladata a hazai jogrendszernek a közösségi joghoz történõ közelítése, a jogharmonizáció. A jogharmonizáció elsõsorban a központi joganyag Európai Uniós jogszabályoknak való megfeleltetését jelenti, de ezzel összefüggésben feladatok jelentkeznek a helyi önkormányzati jogalkotás számára is.
    Magyarország jogharmonizációs tevékenysége a jogharmonizációs programról és a program végrehajtásával összefüggõ feladatokról szóló 2072/2003. (IV.9.) Kormány határozat alapján történik.

    A helyi önkormányzatok szervezetére és mûködésére vonatkozó közvetlen európai közösségi jogi rendelkezések nincsenek. Viszont az önkormányzatok több vonatkozásban is érintettek az uniós elvárások helyi végrehajtása illetve végrehajtatása során. A feladat- és hatáskörökbõl adódóan a közösségi jogszabályok közvetve, illetve közvetlenül befolyásolják és meghatározzák a helyi önkormányzatok tevékenységét azáltal, hogy az önkormányzati szabályozási hatáskörbe tartozó területeken jogharmonizációs kötelezettségeket keletkeztethetnek, vagy önkormányzati hatáskörbe tartozó feladatok ellátására vonatkozó kötelezõ érvényû elõírásokat tartalmazhatnak.
    Feladatként jelentkezik a helyi önkormányzati rendeletek közösségi jogi szempontból történõ áttekintése.
    Az önkormányzatoknak jogalkotói minõségükben el kell különíteni az Európai Unióhoz való csatlakozást megelõzõ felkészülést, illetve a taggá válást követõen jelentkezõ követelményeket.
    A csatlakozást megelõzõen a helyi önkormányzatoknak a közösségi irányelv végrehajtására alkotott belsõ nemzeti jogszabályokhoz kell igazítaniuk rendeleteiket.
    Az önkormányzati rendeletek szintjén a másodlagos jogalkotás terén merülhet fel a közösségi joggal összhangban álló jogalkotás igénye.
    A másodlagos jogalkotásra törvényi felhatalmazás alapján akkor kerül sor, ha a törvényben foglaltak realizálása a helyi szabályok segítségével hatékonyabban végezhetõ el.
    Azokat a helyi rendelkezéseket, amelyek a jelenleg már harmonizált központi belsõ jogszabályokkal nincsenek összhangban, az átvilágítást követõen hatályon kívül kell helyezni, vagy módosítani kell.
    Azokat az önkormányzati rendeleteket viszont, amelyek a belsõ joggal összhangban vannak, de a közösségi joggal nem, és még a hazai jog változtatása is várható, csak akkor célszerû módosítani, ha a központi jogszabályok zöme már harmonizált.

    A megyei közgyûlés 2003 decemberi ülésén döntött arról, hogy a Megyei Önkormányzati Hivatalon belül jogharmonizációs munkacsoportot hoz létre. A jogharmonizációs tevékenység irányítója a megyei fõjegyzõ. Döntött a testület arról is, hogy hatályos rendeleteit a jogharmonizációs program alapján át kell világítani, és a központi jogszabályok harmonizálását követõen szükség szerint a rendeleteket módosításra a közgyûlés elé terjeszti. Minderre a testület a 2004. április.30-i  határidõt jelölte meg.

     Az április 23-i közgyûlés napirendi pontjai között szerepel „az egyes közgyûlési rendeletek hatályon kívül helyezése illetve módosítása, továbbá a megyei közgyûlés és szervei, valamint intézményei közbeszerzéseirõl szóló szabályzat megalkotásáról rendelkezõ határozat elfogadása”c. elõterjesztés is, mely többek között az alábbiakat tartalmazza:
„A munkacsoport az elmúlt idõszakban elemezte a közösségi jog hatását a helyi rendeletalkotásra abból a szempontból, hogy az önkormányzatok mennyiben felelnek meg a közösségi jog által támasztott követelményeknek. Valamennyi hatályos rendeletet felülvizsgálat tárgyává tette annak érdekében, hogy megfelel-e a közösségi jogalkotás szabályainak és alapelveinek. Ezt követõen meghatározta azt a szûkebb jogszabályi kört, amely elsõdlegesen érintett lehet a jogharmonizációs munka szempontjából. Ebbe a csoportba tartoznak azok a rendeletek, amelyek a közbeszerzésekrõl, a lakás- és helyiségbérletekrõl, egyes közüzemi szolgáltatások igénybevételérõl címek és díjak adományozásáról, a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekvédelmi ellátásokról és térítési díjakról, valamint a közmûvelõdési szakmai szolgáltatások ellátásáról és igénybevételérõl rendelkeznek; tehát széles állampolgári kör számára határoznak meg normatív rendelkezéseket, illetve a közpénzek felhasználásával függenek össze. A felülvizsgálat során már konkrétan meg tudta kezdeni azt a munkát, amely a jogharmonizációs tevékenység szempontjából ténylegesen érintett jogszabályok deregulációs feladatát képezi. Ennek keretében egyes közgyûlési rendeletek hatályon kívül helyezésére, illetve módosítására kerül sor (A megyei közgyûlés és szervei, valamint intézményei közbeszerzéseirõl szóló 12/1997. (X.3.) rendelet; a kitüntetõ cím és kitüntetõ díjak alapításáról és adományozásáról szóló 7/1999. (V.7.) rendelet; Gyõr-Moson-Sopron Megye Szolgálatáért Díj alapításáról és adományozásáról szóló 2/2002. (III.1.) rendelet; A beruházások, felújítások rendjérõl szóló 11/1997. (X.3.) rendelet)”

P. Z.