Rovat: Lapszemle
2004. április 20., kedd 12:19
Lapszemle 2004. április 20.
Kanyargós víz
Ebből se lesz semmi! Racionálisnak tűnik, de mert a racionalitás volt
a legutolsó szempont az ügyben, biztosak lehetünk benne, hogy ez az ötlet,
amely egyébként már korábban felvetődött, ismét elvérzik a támadások kereszttüzében.
Az újraéledő bősi kérdésről, illetve egyik fontos szegletéről, a Szigetközről
van szó.
Néhány nappal ezelőtt tanulságos szakmai utat szervezett a szlovák Zöld Párt és a magyar Zöld Demokrata nevű szervezet. Budapesten a Rákóczi hajóra ültette a magyar és a szlovák környezetvédelmi minisztert, a két ország környezetvédői közül többet, de ott volt a hajón az Európai Parlament egyik fő zöldje is. A hajón kisebb csoda történt: magyar és szlovák szakértők szerint lényegében hasonló megoldást javasoltak a szigetközi problémákra. Fenékgátakkal, átvágásokkal újra kellene kanyargósítani a folyó hazai szakaszát. Létezik tehát olyan javaslat, amely érdemben javítaná a térség természeti állapotát, amit a két ország szakemberei némi kozmetikázás árán el is fogadhatnának, de persze ebből sem lesz semmi – például azért, mert a jelenleginél több vizet kellene a magyar oldalra csorgatni. Illetve azért sem, mert tucatnyi embernek korábban nem tetszett, s most sem tetszik ez az elképzelés. Emiatt mondta Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter, hogy a magyar belpolitika jelenlegi állapotában szinte lehetetlen olyan megoldást találni, amely mindenkinek tetszene. Ezért azt kell képviselni, amelyikkel a többség egyetért. A folyó újrakanyargósítása éppenséggel ilyen lehet. E megoldással már intenzíven foglalkozott az Orbán-kormány dunai kormánybiztossága is – az ötlet akkor tucatnyi embertől kapott elutasító kritikát. A többévnyi szünet után a múlt héten Pozsonyban újraindított bősi egyeztetéseken az is kiderült, hogy a jelenlegi kabinet lényegében ugyanazt képviseli, mint elődje. Sőt! Arra a – szinte érthetetlen – lépésre is elszánta magát, hogy a fideszes kormánybiztosság két meghatározó tagját szakemberként alkalmazza. Azért ne higgyük, hogy e kérdésben egységes lett a magyar vélemény. Egyesek ma is azt hajtják, hogy az európai uniós csatlakozással majd minden megoldódik, mert Brüsszelben fontos, hangsúlyos a környezetvédelem. Május után a szlovákok az eddiginél sokkal több vizet adnak majd, ha nem akarnak a brüsszeli szőnyeg szélén pironkodni. Ideje kijózanodni: botorság abban bízni, hogy az unió majd rendet tesz a vízarányokon marakodó két ország között. Elveikre hivatkozhatunk, közvetítőiket felkérhetjük, de időtálló megoldást csak Pozsony és Budapest dolgozhat ki. Strasbourg vagy Hága nem ad mankót, csak szamárvezetőt. Budapest több vizet akar, de olyan érvekkel még nem állt elő, amelyek láttán a szlovákok az eddiginél több vizet adnának a régi mederbe. Nem állítható vissza az eredeti állapot, de a jelenlegi sem tarható fenn – mondták a hajón. Ha a szlovákok egy kicsit elmozdulnának a hidrológiai, gazdasági érveik mellől, egy kissé zöldebbek lennének, a magyarok pedig belátnák, hogy a ritka növény- és állatfajok védelme mellett a gazdasági szempontok is fontosak, könnyebb volna a megoldás. Ésszerű vízkormányzással a Duna elterelését megelőző időszakhoz közelítő természeti állapotok hozhatók létre – mondták a szakértők. Ehhez a jelenleg átadottnál több víz kell. Ez az egy dolog, amiben itthon
mindenki egyetért: a több víz.
Muszáj felújítani az elöregedett paneleket MNO - Napi Gazdaság Bár sok szakember csupán harminc évre becsülte a lakótelepi panelépületek élettartamát, úgy tűnik, ez az időtartam kissé hosszabb, mindazonáltal elodázhatatlan a panelépületek átfogó rekonstrukciója. Sokan attól tartanak, hogy a panelépületek előbb-utóbb összedőlnek. Ehhez tudni kell, hogy a paneles lakóépületek élettartamát alapvetően a teherhordó szerkezetek tűrőképessége határozza meg. A paneles lakótelepek rehabilitálása és revitalizálása lényegesen olcsóbb, mint a szanálásos lebontás és új lakónegyedek felépítése, s már minimális költségekkel is jelentős eredményeket lehet elérni a lakókörnyezet javításában. A várostervezők szerint a nagy lakótelepek könnyebben alakíthatók át, ha kisebb egységekre osztják fel ezeket, s az egyes részeket önálló negyedként kezelve külön rehabilitálják - saját centrumot építenek, sétálóutcát alakítanak ki, az egyes szektorokat eltérő színűre festik. A lakótelep-rehabilitáció egyik meghatározó tényezője a lakások piaci értékének növelése. Az egyik leggyakoribb értéknövelő felújítás a lakások alapterületének bővítése, erre alapvetően két lehetőség kínálkozik, s mindkettő kivitelezhető a paneles épületek esetében. Az egyik a lakásbővítés, ami történhet az egymás mellett elhelyezkedő lakások egyik szobájának átcsatolásával a másik lakáshoz. A másik lehetőség a lakások területének növelése öszevonással és funkcionális átalakítással. A paneltelepek felújítását 1995-ben hirdették meg, ehhez rendkívül kedvező
német hitelt is igénybe lehetett venni. Ez a felújítási program jelenleg
is fut, s az 1996-ban felvett német hitelből mintegy 4 milliárd forintot
fordítanak paneles technikával készült épületek felújítására.A Széchenyi
terv keretében az önkormányzatok 2002 közepéig 605,1 millió forintot fordítottak
korszerűsítésre. A jelenlegi kormányzat nemzeti lakásprogramja és az Otthon
Európában című program elfogadásra vár.
Élősködők az EU új tagállamai? www.magyarhirlap.hu Alig tizenkét nappal hazánk és még kilenc közép- és kelet-európai ország uniós csatlakozása előtt egyre több olyan goromba kijelentés hangzik el vezető nyugati politikusok szájából, melyek haszonlesőkként állítják be az új tagállamokat, és egyértelműen jelzik: a régiek féltik piacaikat az újaktól. Tegnap a német kancellár és a svéd miniszterelnök is arról panaszkodott, hogy míg az újonnan csatlakozók alacsony adókat alkalmazva csábítják el vállalataikat, közben az ő adófizetőik pénzéből kívánják modernizálni gazdaságukat. Gerhard Schröder szerint az új államok "egyrészről agyoncsapják állami bevételeiket az alacsony adókkal, másrészről EU-támogatásokkal építik újra infrastruktúrájukat". Schröder nemzetietlennek nevezte azokat a német cégeket, melyek az új tagállamokba kívánják telepíteni termelésüket. Ebben egyetért vele legnagyobb kihívója, a konzervatív Edmund Stoiber is. A svéd kormányfő tegnap azt mondta: "Hiába hiszik (az új államok), hogy Svédországban, Finnországban és Dániában magas adókat fogunk kivetni, és a pénzt Kelet-Európába küldjük, ahol a tehetősebbek nem fizetnek adót, mert ez tarthatatlan." Göran Persson negatív példaként Lengyelországot és Észtországot említette. A svéd és német nyilatkozatok alátámasztani látszanak, hogy a legnagyobb befizető tagállamok körmük szakadtáig ragaszkodni fognak követelésükhöz, hogy az uniós költségvetést 2007 és 2014 között az uniós nemzeti összjövedelem (GNI) 1 százalékán fagyasszák be. Az új tagállamok tiltakoznak, az Európai Bizottság pedig költségvetés-tervezetében a GNI 1,14 százalékában határozta meg a kiadásokat. Bár a követelést a britek is aláírták, Tony Blair kitart amellett, hogy a bővítés hasznos lesz a régi tagállamok számára is. Nagy-Britanniában már most százezer állás függ az EU-hoz csatlakozó országok piacától, és a nyolc legnagyobb csatlakozó országba irányuló brit export értéke az elmúlt tíz évben a kétszeresére nőtt – jelentette ki a brit kormányfő az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) közgyűlésén. Blair szerint a csatlakozó országokban az elmúlt másfél évtizedben végrehajtott gazdasági modernizáció ösztönző példa lehet az unió egészének. Rockenbauer Nóra Hatvan visszakérné kastélyát www.nepszava.hu Hatvan városa immáron hivatalos formában is lépéseket tesz, hogy a város főterén álló majd kétszázötven éves barokk kastélyát visszakapja a tulajdonos Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól. A polgármester Érsek Zsolt, lapunknak jó egy éve adott nyilatkozatában még ódzkodott volna egy ilyen horderejű lépés megtételétől, a város vezetői most azonban úgy látják, hogy uniós tagságunkkal olyan pályázati lehetőségek nyílnak, mellyel vállalhatóak lennének a felújítás tetemes költségei. A megnövekedett önbizalmat az is fokozza, hogy a város nemrégiben pályázatot nyert, a Phare program keretében 1.129.351 euró-t kapott az "integrált helyi fejlesztési akciók ösztönzésére" - áll honlapjukon. A közel 300 millió forintot a város a Grassalkovich kastély és a hatvani Fő tér felújítására szeretné fordítani. Jövő év novemberéig rendbe hoznák a kastély műemléki kerítését (ma már korántsem veszélytelen vállalkozás sétát tenni mellette), helyre állítanák a hintó feljárót, a kastély megmaradt parkját és a szökőkutat, melyet hajdanán olyan vendégek csodálhattak, mint a Hatvany családnál vendégeskedő Ady Endre, Bródy Sándor vagy Thomas Mann. A város vezetői szeretnék, ha Hatvan főtere barátságos, kávézókkal, parkosított részekkel díszített kisvárosi hangulatot sugározna, melyben kellemesen időzhetnének a polgárok és a vendégek. A beruházás jövő év novemberéig valósulna meg, és közbeszerzési eljárással keresnének rá majd kivitelezőket. Sajnos a most elnyert összeg nem elegendő a kastély teljes rendebehozatalához,
hisz a barokk épület egyik legtöbbet szenvedett műemlékeink közé tartozik.
Parkját feldarabolták, épületébe kórház és rendelőintézet költözött, belső
architekturáját tönkre tették a legkülönfélébb falazások és leválasztások,
egyik felújított szárnya ráaádsul nemrégiben leégett. A méltatlan hasznosítást
látványosan jelezte, amikor a kétszázötven éves fafödémbe erősített műtőlámpa
egyszer leszakadt. A kastély felújítása nehezen megbecsülhető, milliárdokra
rúgó összeg, a város vezetői mégis úgy vélik, hogy a hatvani kastély mégis
a hatvaniaknál lenne legjobb kezekben.
Támadás az iraki magyar katonák ellen www.dunatv.hu Tegnap késő este aknavető támadás érte az iraki Hillahban található tábort, ahol a magyar szállítózászlóalj katonái is állomásoznak. Személyi sérülés nem történt, és az anyagi kár sem jelentős .A magyar kontingens a támadás ellenére változatlanul folytatja feladatai végrehajtását - nyilatkozta híradónknak a zászlóalj tájékoztatási tisztje, aki ezúton is szeretné megnyugtatni a hozzátartozókat A hillahi tábor területére helyi idő szerint 10 óra előtt 10 perccel
lőttek ki három aknagránátot. - Számba vette a parancsnok az állományt,
megállapítást nyert, hogy senki nem hiányzik, senki nem sérült, és azonnal
elrendelték a repeszálló mellények, sisaok felvételét, természetesen ilyenkor
minden katona ember magához veszi a fegyverét is, és óvóhelyre vonulva
az állomány vár... Én szeretném minden otthon lévő magyar állampolgárnak,
minden hozzátartozónak azt elmondani, hogy nagyon szépen köszönjük a figyelmet,
a törődést, a féltést. Igyekszünk úgy ellátni a feladatainkat, hogy a legmesszebbmenőkig
törődjünk a saját biztonságunkkal, és törődjünk egymás biztonságával.
MSZP a vörös csillagról www.dunatv.hu Benyújtotta indítványát a Parlamentnek az a három szocialista képviselő, akik a büntető törvénykönyv módosításával szeretnék elérni a vörös csillag, valamint a sarló és kalapács tiltásának megszüntetését. Mint Herczog Edit indoklásában fogalmazott, idézem:" E két jelkép napjainkban is a munkásmozgalmak nemzetközileg elismert szimbólumainak minősül". Az MSZP-s képviselők felhívják a figyelmet arra, hogy a vörös csillag, illetve a sarló és kalapács az Európai Unió egyetlen államában sem tiltott jelkép, ellentétben a horogkereszttel.
Többezer ember ellen terveztek bombatámadást? Öngyilkos robbantás az Old Trafford stadionban? www.mno.hu Kovács Zita Lapértesülés szerint a tegnap elfogott tíz terroristagyanús személy a szombati angol labdarúgó bajnoki rangadón, 67 ezer néző között hajtott volna végre öngyilkos robbantást. A The Sun című lap szerint feltehetően a szombati, Manchester United-FC Liverpool labdarúgó bajnoki rangadón öngyilkos merényletre készült tíz terroristagyanús személy. Mint megírtuk, a gyanúsítottakat hétfőn vette őrizetbe a brit rendőrség Manchesterben, akik információk szerint a közel-keleti terroristacsoportokkal összefüggésben hajtottak végre razziákat. Lapértesülés szerint az elfogottak jegyeket rendeltek a mérkőzésre, és az Old Trafford stadionban 67 ezer néző között hajtották volna végre az öngyilkos robbantást. A sikeres támadás valószínűleg több ezer halálos áldozattal járt volna. A házigazda klub cáfolta az erre vonatkozó értesüléseket. Phil Townsend, a Manchester United szóvivője elmondta, a hatóság nem tud arról, hogy az Old Trafford a lehetséges célpontok között szerepelt. A Manchesterben elfogott személyekkel szemben terrorista cselekmények
elkövetésére való megbízás, készülődés és uszítás címén járnak el – tájékoztatott
a rendőrség. (AFP)
A világ első háromdimenziós temploma www.kereszteny.hu Berta Sándor Hamarosan megnyitja kapuit a világ első virtuális temploma. A kezdeményezés mögött a Ship of Fools nevű online keresztény közösség áll, amely május 11-ére hirdette meg a látogatást a három dimenziós templomban. Simone Jenkins, a felekezet képviselője elmondta: sok keresztény weboldal ad lehetőséget és engedélyezi a meditációt és az imádkozást, ám ők az elsők, ahol egy "komplett templom" is megtekinthető és online is látható. A hívők bármit megtehetnek benne virtuálisan, amit amúgy egy háromdimenziós közösségben megtehetnének. Bárki kiválaszthat magának egy (arc)képet és egy karaktert, leülhet a padok egyikébe, bemutatkozhat másoknak, beszélgethet velük vagy együtt is imádkozhat - nyilatkozta Jenkins. Egy "élő személy" követi nyomon a háromdimenziós térben zajló eseményeket, ő ellenőriz mindent, ő felügyeli a rendet, ám ezen kívül ő köszönti az egybegyűlt híveket is, ő "vezényli" a zsoltárok éneklését és az imádkozást is, tehát gyakorlatilag ez az illető egy virtuális pap. Természetesen nem hiányozhatnak a közösség és a templom javát szolgáló adományok sem. Ezeket azonban nem a perselybe kell bedobniuk a hívőknek, még csak nem is csekken kell befizetniük, hanem a napjainkban elterjedt sms-es rendszer útján jutathatják el a templom számára. Az új virtuális egyház annyira megtetszett Rowan Williams-nek, a canterbury
érseknek, hogy máris felszólította az alá tartozó egyházkerületeket, "ők
is kövessék az istentiszteletek új formáját". Az oxfordi egyházkerület
máris felvett egy "web-papot", aki a www.i-church.org webcím alatt gondozza
virtuális nyáját. Ugyanakkor az "i-church" több jellemzőjében még nem állapodtak
meg az egyház képviselői és a hívők, de mindkét fél mindenképpen egy "multimédiás
kiépítettségű" virtuális templomot akar.
Megállt az idő www.magyarhirlap.hu Tar Sándor Szent kötelesség című cikkében (MH, ápr. 1.) a hadseregről, konkrétabban az önkéntes haderőre való áttérésről ír. "Valaha benne voltam nyakig" – írja a régi harcos, és nem titkolt nosztalgiával emlékezik az "átkos" előző rendszer katonai erőfeszítéseire, amikor még "állandóan erősítettük hadainkat". Bár a szerző a honvédelem iránt elkötelezettnek vallja magát, mégsem vádolhatnánk azzal, hogy valamennyire is képben van. Írásából úgy tetszik, nem a modern biztonságpolitikai szakirodalom, hanem az előző ciklus nevezetes hadügyi illetékes politikusának, Lányi Zsoltnak a másodlagos frissességű "nemzetfilozófiai" eszméi állnak lelkéhez közel. (Aki szerint "ezer évig" még nem lesz aktuális a hadkötelezettség eltörlése.) A szerzőt meglepetésként, szinte sokként érte, amikor a napokban szeme elé került újságcikkből megtudta: a fiatal sorkötelesek nem akarnak bevonulni, inkább kifizetik a büntetést, és várják 2005-öt, amikor majd elmúlik a sorozás veszedelme. Nyilván nem hallott még a sorozási alkalmatlansági arányokról sem, amelyek az elmúlt tizenöt évben magasra szárnyaltak. Budapest valószínűleg bekerülhetne a Guinness Rekordok könyvébe a papíron alkalmatlanok nagy számával. A szerző eltekint a hadügy nemzetközi vonatkozásaitól, az új kihívásoktól, meg attól, hogy a fejlett országokban a sorkatonaság felszámolásának folyamata az utóbbi tíz évben felgyorsult, és e téren már a keleti országokban sem lehetünk elsők. Aki valamelyest is lépést tart a korral, tudja, hogy a sorozáson alapuló tömeghadsereg ideje lejárt. A fejlett haditechnikát nem lehet sorozott amatőrökre bízni. A NATO-tagság is megköveteli, hogy biztonságpolitikánkat, hadseregünket egészen más alapokra helyezzük. Nemcsak polgárbarát és választási megfontolások vezették a mai kormánykoalíciót, amikor eldöntötte az önkéntes hadseregre való áttérést, hanem kemény katonapolitikai, gazdasági realitások, nem utolsósorban a volt főtitkár által többször is hangoztatott NATO-elvárások. A cikk azonban nemcsak katonai, hanem alkotmányjogi kérdésekben is ódon hangulatú. A haza védelme régen volt "szent" kötelesség, érdekes módon éppen akkoriban, amikor az egyéb szentségekre rossz idők jártak. A szent szót már a kádári időkben törölték az alkotmányból. Az 1996-ban kidolgozott, bár végül néhány szavazat híján el nem fogadott új alkotmánykoncepció pedig már csak minősített esetre – értsd háború vagy más végveszély esetére – írta volna elő a hadkötelezettséget. A cikk érveiből egyet kiragadok: a szerző aggódik azért, hogy a fizetett katona, ha lőnek, majd leteszi a fegyvert vagy átáll. Ugyanezt az érvet el lehetne mondani rendőrök, tűzoltók, fináncok, adónyomozók, titkosszolgálatok esetében is, bár ott senkinek sem támadna az az őrült ötlete, hogy e munkaköröket sorozott amatőrökkel töltsék be! A katonaság is egy szakma, mint bármi más. És nem kell azt gondolnunk, hogy minden szakember gazember, aki pénzt fogad el munkájáért. A szerző abban is téved, hogy még nem nyert Magyarország háborút. Dehogynem! Igaz, régen volt, utoljára Mátyás király idejében. A zsoldos fekete sereggel. a szerző a Hadkötelezettséget Ellenzők Ligájának ügyvezetője
|