Rovat: Lapszemle
2004. április 26., hétfő 17:30
|
Lapszemle 2004. április 26.
Csernobil: Hirosima több százzal szorozva
A XX. század legsúlyosabb nukleáris balesetét az erõmû mérnökei idézték
elõ, akik egy igencsak rosszul sikerült kísérlet során azt próbálták modellezni
az ukrajnai Csernobilben, a mûködõ 4-es reaktoron, hogy áramkimaradás esetén
a tartalékrendszer képes-e hûteni a blokkot. A kezelõszemélyzet elveszítette
az irányítást a kísérlet felett, és a reaktor vészesen felmelegedett. A
reaktormag leolvadt, és a hûtõrendszer vize bejutott az aktív zónába. Az
emiatt bekövetkezett robbanás ledobta a reaktor tetejét, szétszórta az
izzó maradványokat és félig romba döntötte az épületet.
Csernobilban elszabadul a pokol A katasztrófa elõzményei közé tartozik, hogy az atomerõmû mérnöke, Anatolij Diatlov rájött: amennyiben hirtelen kiesik a hálózati villamos-energia szolgáltatás, a zóna hûtõközegét keringetõ szivattyúk leállnak. Diatlov engedélyt kapott Fomintól, az atomerõmû fõmérnökétõl, hogy a 1986. tavaszán a 4. számú reaktorban kísérletet végezhessenek, egy esetleges áramkimaradás elhárítását modellezve. 1986. április 25-én, pénteken hajnalban 1.00 órakor megkezdték a 3,2 GW hõteljesítmény csökkentését. Délutánra a teljesítmény 1,6 GW-ra csökkent, ekkor a reaktorról lekapcsolták az egyik turbinát. 14:00 órakor a villamos elosztóközpont értesítette a csernobili Lenin Atomerõmûvet, hogy a közelgõ hétvége ellenére a vártnál nagyobb a fogyasztók energiaigénye. Ezért a teljesítmény további csökkentését megszakították. A fiatal villamosmérnökök elsõsorban a szivattyúk villamos energiaellátására ügyeltek. Nem vették figyelembe a John Archibald Wheeler és Wigner Jenõ által már az 1940-es években Hanfordban felismert veszélyt: az alacsony teljesítményû reaktorüzemeltetés során bekövetkezõ xenon-mérgezés instabillá teszi a reaktort. Így érkezett el a szombati nap, a görögkeleti naptár szerint nagyszombat. Húsvétra a szakértõk is, a döntéshozók is hétvégi házaikba utaztak. (A legtöbb üzemzavar hétvégi hajnalokon szokott bekövetkezni.) A csernobili négyes reaktorban a felszaporodott reaktorméreg miatt a szabályzat szerint megengedettnél jóval nagyobb mértékben kiemelték a legtöbb szabályozórudat. Diatlov mégis kiadta az utasítást a kísérlet megkezdésére. A kivitelezõk
maguk kívánták irányítani a reaktort a fantáziátlan automatika helyett.
A zóna üzemzavari hûtõrendszert - szabálytalanul - már pénteken 14.00 órakor
kiiktatták. 26-án hajnalban pedig Diatlov engedélyével kikapcsolták azt
az automatikát is, amelyik a hatalmas méretû reaktor teljesítmény-sûrûségének
egyenletességét szabályozta.
1:07. Alexej Akinov és Leonid Toptunov, a két operátor a szabályzatra hivatkozva habozott, de Diatlov rájuk parancsolt, hogy a szabályozórudakat még jobban húzzák ki. Így a reaktorteljesítményt 0,2 GW értéken sikerült stabilizálni. (A szabályzat tiltja a reaktor üzemeltetését 0,7 GW hõteljesítmény alatt.) Az alacsony hõteljesítményre gondolva lecsökkentették a hûtõvíz keringetésének sebességét. 1:23:40. A pozitív visszacsatolású reaktor hõteljesítménye 20 másodperc alatt 0,20 GW-ról 0,32 GW-ra ugrik. Ezt látva Akimov operátor megnyomja a vészleállás gombját. 1:23:43. A hõteljesítmény eléri az 1,4 GW értéket. A reaktor helyenként szuperkritikussá válik prompt neutronokra is, ezáltal szabályozhatatlan lesz. A hirtelen túlhevülés miatt fellépõ hõtágulás elgörbíti a szabályozórudak fémcsatornáit, így a süllyedõ szabályozórudak félúton elakadnak. 1:23:45. A hõteljesítmény már 3 GW. A hûtõvíz egyre nagyobb mennyisége forr el. Bekövetkezik, aminek a lehetõségét Tellerék már az ötvenes években megjósolták: pozitív üregtényezõ miatt a láncreakció az egész reaktorban megszalad. 1:23:47. Az egyenlõtlen hõtágulás miatt felnyílnak a fûtõelempálcák. 1:23:49. A fûtõelemek hõdeformálódása eltöri a hûtõközeg csöveit. A hirtelen fejlõdött gõz nyomása gõzrobbanást idéz elõ, föltépve a reaktor fedelét. 1:24:00. A víz 1100 °C felett hidrogéntermelõ kémiai reakcióba lép az uránrudakat burkoló cirkónium-ötvözettel. A gyúlékony H2 és CO a külsõ levegõ oxigénjével érintkezve felrobban. Ez a második, kémiai robbanás lesodorja az épület tetejét is. A grafit a levegõn meggyullad, füstje radioaktivitással szennyezi be az épületet, és annak egyre nagyobb környékét. Valerij Komjencsuk technikus a tetõ beomlása, Vladimir Sasenok villamosmérnök a robbanás következtében támadt tûz miatt azonnal meghalt. A reaktor belsejében a hõmérséklet elérte a 3000 °C-ot. A hasadási termékek az üzemanyagból az égõ grafitba diffundáltak, onnan pedig a levegõbe jutottak: az összes radioaktív nemesgáz, továbbá a mozgékony alkálifém-ionoknak és az illékony jódnak mintegy 20 %-a. A többi nehézkesen diffundáló radioaktív fémeknek 4 %-a jut ki a környezetbe. A grafittûz 10 napon át égett, ezután sikerült bórozott homokkal és ólommal elfojtani. A bór célja a neutronok elnyelése, az ólom pedig megolvadva a levegõt zárja el a reaktortól. Ezalatt 4 EBq (4·1018 Bq) aktivitás szabadult ki a légkörbe, ami 400-szorosa volt a hirosimai atombomba által a levegõbe juttatott radioaktivitásnak, és megközelítette egy nagy hidrogénbomba kísérleti robbantásakor a légkörbe kerülõ aktivitás nagyságát. Milliókat sújtott a szovjet kísérletezõ kedv 1986-ban már Gorbacsov vezette a Szovjetuniót. Rizskov miniszterelnököt még szombaton 18 órakor értesítették a csernobili balesetrõl, õ vasárnap 11 órakor - saját vezetésével - kormánybizottságot hozott létre, amely elindította a szerencsétlenség kivizsgálását és a károk csökkentését. Április 27-én, vasárnap Valerij Legaszov a kivizsgálóbizottság szakmai elnökeként a helyszínre repült. A kontinensen ilyesmire nem készült fel senki, nem lehetett tudni, hogy mit szabad enni és inni. A Szovjetunió vezetése egyenesen megkísérelte elhallgatni a balesetet. A május elsejei ünnepségek elõtt semmit nem jelentettek be, Gorbacsov fõtitkár pedig több hétre eltûnt a nyilvánosság elõl. Hétfõn reggel az 1600 km-re fekvõ svéd FOSMARK atomerõmûhöz munkába érkezõ dolgozók ruháját a sugárzást mérõ kapu belépéskor radioaktivitással szennyezettnek találta. A svédek a szélirány alapján csakhamar rájöttek, hogy a radioaktivitás nem svéd atomerõmûbõl származik, hanem délrõl jön. Õk a közeli, litvániai Ignalina atomerõmûre gyanakodtak és diplomáciai úton felvilágosítást kértek Moszkvától. A TASSZ hírszolgálati iroda hétfõn 9 órakor adta ki az elsõ jelentést. A szenzációt fölkapta a sajtó. Egyesek úgy nyilatkoztak, hogy ha Csernobiltól 1600 km-re a svédek ilyen aktivitást mértek, akkor Ukrajna és Belorusszia területén milliókat érhetett életveszélyes sugárzás. Nem vették figyelembe azt a tényt, hogy a szél Csernobil felõl Svédország felé fújt, ezért észleltek a svédek jelentõs aktivitást, de közben nagyrészt lakatlan mocsárvidék terült el. Csakhogy a könnyû részecskéket a szél Európa-szerte széthordta, a sugárterhelé növekedése még Franciaország lakosságán is kimutatható volt. Európát sokkolta 1986 május elején a baleset híre. A kontinens nagy részét elérték a szennyezõdõtt légtömegek. A reaktor vészleállításra használt grafitrudai heteken keresztül elolthatatlanul égtek. Fennállt a veszélye, hogy a több ezer fokon izzó massza átolvadva az erõmû alapzatán közvetlenül lejut talajvíz szintjéig, és a Pripjaty folyón keresztül megmérgezi Kijev ivóvízhálózatát. A radioaktív felhõk egészen Skandináviáig jutottak, és április végén innen figyelmeztették elõször a világot. Elõvigyázatosságból nem volt szabad gombát és friss zöldséget szedni, friss tejet inni, akinek gyereke volt, jobban tette, ha bezárt szobában tartotta. Sokan elkezdtek jódtablettákat enni, hogy az aktív jód ne rakódhasson le a szervezetükben. Az elszenvedett sugárfertõzés következtében meghalt emberek számáról épp úgy szélsõséges ingadozással eltérõ adatok állnak rendelkezésre, mint a katasztrófa által érintett, s a felezõidõ után azóta megbetegedett áldozatok számáról. Azt hazudták: ideiglenes a kitelepítés Még a reaktor égésének idõszakában evakuálták a reaktor 30 km-es körzetébõl az összes települést, beleértve Pripjaty (45 000), Csernobil (12 000) és 94 kisebb település összesen 40 000 lakosát. Közvetlenül a baleset után az erõmû körül egy 30 kilométeres szigorúan õrzött övezetet jelöltek ki. A 4500 négyzetkilométeres terület átnyúlik Belorussziába is, de a határai nem fedik le a ténylegesen szennyezett régiót. Errõl a területrõl a szovjet kormány néhány napot késve 116 ezer embert evakuált - akkor még azt mondták nekik, hogy átmeneti idõre. Hivatalos ukrán adatok szerint közvetlenül a robbanáskor harmincan vesztek oda, az elszenvedett sugárfertõzés következtében pedig 4300 ember halt meg. A robbanás következtében mintegy 100 ezer tonna fém szóródott szét és párolgott el. Az elmúlt években a zónában lecsapódott szennyezõdés alig egy százalékát távolították el. Ez csak a szovjet ’’atomcsapás’’ elsõ perceinek következménye volt. Az ukrán egészségügyi minisztérium legutóbbi közleménye szerint a 350 ezer úgynevezett likvidátor közül 12 519-en már nem élnek. Azt nem közölték, hogy a statisztika szerint – Csernobil elõtt – 350 ezer ember közül tizenkét év alatt hányan hunytak el természetes halállal. Eddig 937 kiskorú kapott pajzsmirigyrákot. A katasztrófa következményeinek felméréséhez és eltakarításához nyújtott nyugati pénzügyi támogatás a csernobili zónát Ukrajna egyik jómódú vidékévé tette. A sugárzás miatti aggodalom ellenére több ezer munkavállaló költözött a családjával együtt a közelbe. A még mûködõ 3-as blokkban, illetve a zóna más területén például õrként több mint 6 ezer ember dolgozik. Nagyszámú daganatos megbetegedés Magyarországon
Csernobil elõtt még többen írtak a kis dózisú sugárfertõzések káros hatásáról. Dr. Szabó András Radioökológia és környezetvédelem címû, 1985-ben megjelent, dr. Sztanyik Béla által lektorált könyvében az alábbiakat írja: A késõi sugárártalom megnyilvánulhat halálos kimenetelû betegségekben, mint pl. leukémia, rák vagy egyéb rosszindulatú daganat, a beteg élettartamának egyéb okokból történõ megrövidülésében, vagy pedig valamilyen szövetre, szervre korlátozódó elváltozásban, mint pl. idült bõrgyulladás, szemlencsehomály. Jelentkezését tekintve az utódok öröklött károsodása is késõi sugárártalomnak tekinthetõ." A gyermekek körében Magyarországon a csernobili katasztrófát követõ idõszakban jóval nagyobb mértékben terjednek a rosszindulatú daganatos betegségek, különösképpen a leukémia. Dr. Bartyik Katalin, a szegedi gyermekklinika onkológusa szerint feltételezhetõ, hogy bizonyos környezeti hatások és ezzel összefüggõ genetikai károsodások miatt hamarabb úrrá lesz ez a betegség a fiatalokon, mint két évtizeddel ezelõtt. A leukémiás gyerek-megbetegedések száma különösen megszaporodott Békés megyében, a Viharsarokban. Ennek különféle magyarázatai lehetnek, hiszen a román határ közelsége miatt nem lehetünk tisztában vele, miféle vegyi szennyezés érhette a környéket. Azonban az is tudvalevõ, hogy a Romániát ért radioaktív sugárzás közel kétszerese a Magyarországénak. Romániában jódtablettát osztottak ki az emberek között, Magyarországon ez viszont nem történt meg. Mayer Árpád, az Uzsoki Kórház fõorvosa szerint Csernobil óta terjed a pajzsmirigyrák Magyarországon. Ugyancsak elszaporodott, és az elõrejelzések szerint tovább szaporodik a szájüregi és garatrák, a bõr-, a nyál- a hasnyálmirigy-, a vastag- és végbél, valamint a tüdõrák. A legtöbb esetben nehéz kideríteni, hogy az egészségkárosodásnak mi az oka. A különféle környezeti ártalmak összeadódva megsokszorozhatják a betegségek kialakulásának kockázatát. Éppen ezért nagyon fontos lenne mindenfajta szennyezés, a lakosságot érintõ ártalmas hatás csökkentése és a lakosság minél pontosabb tájékoztatása az esetleges veszélyekrõl, a már megtörtént szennyezõdésekrõl. A mai napig nem készültek korrekt felmérések arról, hogy milyen károsodást
szenvedtek azok, akiket a munkájuk a Szovjetunióba szólított, és Ukrajna
területén tartózkodtak a robbanás pillanatában. Lapinformáció szerint 11
magyar kamionsofõr közül ma már csak ketten élnek, a többiek daganatos
megbetegedésekben hunytak el.
Már jövõre is lehet kamatadó www.magyarhirlap.hu A pénzügyminiszter szerint a közterhek alól eddig mentesülõ jövedelmek adóztatásával igazságosabb lesz az adórendszer, és jobban ösztönzi a teljesítményeket. A kamatadót akár már jövõre is bevezethetik, az árfolyamnyereség után azonban 2005-ben még biztosan nem kell adózni – mondta Draskovics Tibor. A pénzügyminiszter szerint a közterhek alól eddig mentesülõ jövedelmek adóztatásával teljesítményösztönzõbb és igazságosabb lesz az adórendszer. A kamatjövedelmek adóztatása az EU tagállamaiban és több szomszédunknál is bevett gyakorlat. Idehaza többen attól tartanak, hogy negatívan hat majd a megtakarítási hajlandóságra. Jövõre abban az esetben jöhet szóba a kamatadó bevezetése, ha 5 százalék alatt lesz az infláció, de az árfolyamnyereség után 2005-ben még biztosan nem kell adót fizetni - ezt pénteken az Egyesült Államokban tartózkodó Draskovics Tibor közölte az RTL Klub Híradójával. A pénzügyminiszter szerint egy teljesítményösztönzõbb és igazságosabb adórendszer kilakításán dolgoznak a szaktárcánál. A cél, hogy egyszerre csökkentsék az adóterhelést, illetve igazságosabbá tegyék az adórendszert, s ennek egyik módja a közterhek alól eddig mentesülõ jövedelmek magadóztatása. Az árfolyam- és a kamatjövedelmek esetében erre a pénzügyminiszter szerint lehetõséget ad az, hogy 2005-ben várhatóan 5 százalék alatt lesz az infláció. A kamatadó bevezetését fokozatosan képzelik el és a tervek szerint három év alatt emelnék 20 százalékra. Draskovics Tibor szerint az árfolyamnyereség megadóztatása tervéhez elõbb meg kell vizsgálni, hogy az milyen hatással lenne a tõkepiacra. A Fidesz szerint ugyanakkor elfogadhatatlan a kamatadó bevezetése, mivel az újabb adóteher ismét az akacsonyabb jövedelmûeket sújtaná. Tállai András képviselõ szerint teljesen ellentmondásos, hogy azok adóját, akik nagy pénzekkel tudnak bánni, s árfolyamnyereségre tudnak szert tenni, eltörölte a Medgyessy-kormány. A szerény megtakarításuk után némi kamatjövedelemhez jutó kispénzûekre pedig adót vet ki - érvelt az ellenzéki politikus a kereskedelmi televízió híradójának. A tervezett jövõ évi adórendszer egészének ismerete nélkül egyelõre nehéz véleményt alkotni - mondta a Magyar Hírlapnak Palócz Éva, a Kopint-Datorg Rt. vezérigazgató-helyettese. A közgazdász szerint a legfontosabb kérdés az, hogy a kamatadón kívül milyen más elemeket tervez bevezetni a pénzügyi kormányzat, s ez egy átgondoltabb, konzisztensebb adórendszer kialakításához vezet-e. "Önmagában a kamatadó nem feltétlenül problematikus, s nem is szokatlan, a nyugati országok jelentõs részében létezik" - hangsúlyozta Palócz, aki szerint ez az adó nem a kispénzûeket sújtaná, hiszen a megtakarítások túlnyomó része Magyarországon a magasabb jövedelmûek szûk körére, a felsõ 4-5 százalékra koncentrálódik. Palócz Éva szerint azonban érdemes megvizsgálni, hogy a kamatadó hogyan hat a megtakarításokra, hiszen az elmúlt évek egyik legsúlyosabb problémája a lakossági megtakarítások szinte teljes eltûnése volt. Az Európai Unió minden tagállamában, de a szomszédos országok többségében
is adóköteles a kamatbevétel. Az EU a kamatjövedelmek egységes adóztatására
törekszik, de egyelõre csak az adó eltitkolásának megakadályozása van napirenden.
Jelentõsen emelkedett a halálozások száma NÉPSZAVA Online A népességcsökkenés üteme az év elsõ két hónapjában majdnem 14 százalékkal haladta meg a tavalyi év azonos idõszakában mért értéket - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal elõzetes adataiból. Csökkent a születések és a házasságkötések száma, ugyanakkor jelentõs volt a halálozások növekedése. A házasságkötések száma 1,7 százalékkal, a születéseké pedig 0,4 százalékkal
maradt el az idei év elsõ két hónapjában az egy évvel korábbitól. A Központi
Statisztikai Hivatal most közzétett elõzetes adatai szerint januárban és
februárban csaknem 3000 házasságot kötöttek, mintegy 15 ezer 200 gyermek
született, ugyanakkor több mint 24 ezer 500 lakos hunyt el. A halálozások
emelkedése jelentõs mértékû, 4,6 százalékos volt és csaknem 1100-zal haladta
meg az elõzõ év hasonló idõszakának számait. Mindezek eredményeként a népességcsökkenés
üteme majdnem 14 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A népesség
száma az idõszak végén a nemzetközi vándorlás becsült értékeit is figyelembe
véve 10 millió 110 ezer volt.
Új nemzeti lobogót kap Irak www.nol.hu Negyven év után új zászlaja lesz Iraknak. Az iraki ideiglenes kormányzótanács hétfõi döntése értelmében az új zászlónak tükröznie kell az ország etnikai összetételét és az iszlám szerepét. A bevezetendõ lobogón fehér alapon két kék és egy sárga csík látható. A kékek a Tigris és az Eufrátesz folyókat jelképezik, a sárga csík pedig az ország északi részén elterülõ kurd térséget. A zászló felsõ részén lévõ fehér mezõ közepén egy félhold jelképezi az iszlámot. (MTI) Leonardo da Vinci autója (14:27) www.mtv.hu Firenzében a hétvégétõl látható Leonardo da Vinci autója, az emberiség elsõ önjáró jármûve, amelyet több mint ötszáz éve konstruált a zseniális mûvész és feltaláló - ám eddig senki nem értette, miként mûködött a félig óramûre, félig gépkocsira emlékeztet A firenzei tudománytörténeti múzeumban elõször mutatják be a reneszánsz nagy alkotója által 1478-ban, alig 26 éves korában konstruált, fából és fémbõl készült jármû rekonstrukcióját. Eddig csak a mester vázlatai léteztek róla, no meg a korabeli beszámolók - az elõbbiek nem terjedtek ki minden részletre, az utóbbiak pedig nem tárták fel, miként mûködött a néhány méteres távolságot önerõbõl megtevõ szerkezet. Leonardo da Vinci autója arra is képes volt, hogy beforduljon. Alkotóját akkoriban legalább annyira tekintették a toszkániai nagyhercegségben mágusnak, mint tudósnak vagy festõnek, s a "carro semovente", a magától mozgó szekér különbözõ ünnepségeken szolgált látványosságul - akkoriban szerették az ilyen meglepetéseket. A favázas, kerekes alkotmányt feltehetõen papírdekoráció díszítette. A szerkezetet többször megpróbálták rekonstruálni, így 1939-ben "Leonardo Fiatja" címen hoztak létre modellt, hogy a fasiszta idõk szellemében az olasz nép alkotó zsenijét hirdessék, majd 1953-ban a tudománytörténeti múzeum számára építették meg. A tudósok azonban mindmáig nem értették meg, mi hajtotta a jármûvet, s Leonardo rajzához képest új alkatrészeket iktattak be, hogy megmozduljon - ugyanis az eredeti rajzokat semmiféle szöveg nem kommentálja. Az új rekonstrukciót egy Carlo Pedretti nevû órás felismerése tette lehetõvé: õ értette meg, hogy nem a rajzon látható megfeszített íj, hanem egy, Leonardo da Vinci által éppen csak érzékeltetett rugó felhúzása adja a mozgató erõt. Ennek alapján Mark Rosheim amerikai robotikai szakértõvell sikerült létrehoznia a háromdimenziós, háromkerekû virtuális modellt, majd megépíteni a ténylegeset. Ezt fel kell húzni, mint egy órát vagy játékautót, és addig megy, amíg le nem jár. Az elsõ autó modellje június 5-ig látható a firenzei Castellani-palotában, ezt követõen más múzeumok is kikölcsönözhetik. Interneten már ma is megtekinthetõ a következõ címen: http://brunelleschi.imss.fi.it/automobile/index.htm |