|
Vetélkedő Lengyelország ünnepén
Vetélkedő Lengyelország ünnepén
A vetélkedő
A Soproni Magyar-Lengyel Baráti Kör működési programjának
egyik fő célkitűzése Lengyelország történelmének, kultúrájának népszerűsítése.
Ezt a célt szolgálja a Május 3-i Alkotmány ünnepe alkalmából rendezett
játékos diákvetélkedő is, amely egyre nagyobb népszerűségnek örvend, az
idei már a harmadik.
Az alapötlet az egyik körtagunktól - Oláh László
tanár úrtól származik. A szervezésben részt vesz a Földrajz-Történelem
Tanári Munkaközösség is.
A vetélkedő a 8. osztály tananyaga mellett általános
műveltségi ismeretekre épül.
A diákok - különböző iskolákat képviselve - kétfős
csapatokban mérték össze a tudásukat.
A versenyt, az előző évekhez hasonlóan, Oláh László
vezette.
Az idei vetélkedőben öt csapat – 11 tanuló vett
részt.
A legjobbnak a Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium
diákjaiból álló csapat bizonyult, amely összesen 101 pontot ért el, a többlettudásért
kapott pontokkal együtt túllépte a 100 pontos határt. A csapat tagjai voltak:
Forrás Bence, Mátyássy Balázs és Vámosi Péter.
A második helyezést nyert Szent Orsolya Római Katolkus
Általános Iskola csapata (93,5 pont), a harmadik a Lackner Kristóf Általános
Iskola csapata (82 pont), a negyedik a Fenyő Téri Általános Iskola csapata
(80,5 pont), az ötödik a Szt. István Rom. Kat. Általános Iskola diákjaiból
álló csapat lett, amely 75 pontot ért el.
A játékos vetélkedőben résztvevő diákok értékes könyv-
és tárgyjutalmakban részesültek, amelyeket az idei versenyt is támogató
Polgármesteri Hivatal bocsátotta a Soproni Magyar-Lengyel Baráti Kör rendelkezésére.
A vetélkedő a diákok rendezvénye, amelyet évről-évre
szeretnénk folytatni, és egyúttal egy jó alkalom, hogy bővítsük ismereteinket
Lengyelország történelméről.
Néhány gondolat a lengyel és európai parlamentarizmusról
a Május 3-i Alkotmány ünnepén.
A lengyel parlamentarizmus az európaihoz hasonlóan
fejlődött. A nagyurak, nemesek és polgárok pozíciójának megerősödésekor
felmerült az igény a nagyobb jogok és előnyök megszerzéséért és ezzel egyidejűleg
a király egyeduralmának csökkentésére.
A XV. században megnőtt az egyes területek önkormányzatának
jelentősége. A fontosabb kérdések az adott terület nemeseiből álló közgyűléseken
kerültek megvitatásra.
Ugyanezen évszázad végére esik a kétházas lengyel
parlament (Szejm) megalakulása is. A területi közgyűlések képviseletei
képviselőházba tömörültek, míg az egyházi és világi vezetőkből álló királyi
tanácsból lett a későbbi felsőház, a szenátus. A Szejm kétévente, vagy
szükség esetén került összehívásra és üléseinek székhelye Varsó volt.
A Jagelló-dinasztia kihalása után Lengyelországban
a királyokat közel két évszázadokon keresztül szabadválasztásokon választották
meg a nemesek. Ebben az időben Európa-szerte már mindenütt az abszolút
monarchia rendszere uralkodott. Ezekhez képes a lengyel rendszer lényegesen
demokratikusabb volt és pozitív hatással volt a társadalmi és politikai
kapcsolatokra. Ez a korszak a viszonylagos szabadság és tolerancia időszaka
volt, mely egészen a XVII. és XVIII. századbeli, egész Európát megrengető
háborúkig eltartott.
A lengyel parlamentarizmus számára lényegesen fényesebb
időszaknak lehet elkönyvelni az utolsó lengyel király, Stanisław August
Poniatowski uralkodásának idejét. Ez a világi uralkodó, a Felvilágosulás
lelkes támogatója megpróbálta a Lengyel Köztársaságot fellendíteni, annak
gazdaságát, politikai és katonai jelentőségét mélyreható reformokkal megerősíteni.
Nagy szerepet játszott ebben az un. Négyéves Szejm (1788-1792), melynek
legkiemelkedőbb döntése a Május 3-i Alkotmány elfogadása volt (1791), mely
az Egyesült Államok 1787-es alkotmánya után a világ második alkotmánya
volt, mely szabályozta az ország lakossága jogait és kötelességeit, valamint
az államhatalom szervezetét.
Kiss Danuta
|