CyberPress.Sopron

Kendermag-tüntetés vasrácsok mögött
A drogszigor enyhítését kérik a törvényhozástól
NOL • 2004. május 9. 18:24

A Kendermag Egyesület Engedd szabadon az embert címû demonstrációja jelentõs rendõri felügyelet és felhevült ellentüntetõk gyûrûjében zajlott le a budapesti Kossuth téren. A rendõrség nagy erõkkel vonult ki a Kossuth térre, ahol a Kendermag Egyesület a drogszigor enyhítéséért rendezett zenés demonstrációt. A karhatalom a helyszínt kettõs kordonnal vette körül, és minden belépõt igyekeztek ellenõrizni.

Bár a Kendermag pusztán az ésszerû drogszabályozás mellett kampányolt a rendezvényen, az ellentüntetõk kemény indulatokkal igyekezték megzavarni a programot. A Kossuth téren a demonstráció több tucat ellenzõje gyûlt össze. „Népirtók, távozzatok”, „Szívjatok ti, de sokat”, valamint „Halálosztók, el innen” feliratú táblákat emeltek a magasba. Többen bejutottak a kordonon belülre, a rendõrség néhány ilyen embert kivezetett, nagy füttykoncert közepette.

Felsõ László, a Kendermag Egyesület vezetõje bejelentette, hogy petíciót juttat el Szili Katalinhoz, az Országgyûlés elnökéhez, melyben parlamenti vizsgálóbizottság felállítását szorgalmazta a kábítószer-fogyasztásra vonatkozó jogi szabályozás megvizsgálására.

Felsõ László és Soma, az ismert elõadómûvész ismertetése szerint a drogszigor Magyarországon megbukott, Budapesten minden harmadik tizennyolc éves fiatal már kipróbált valamilyen tiltott szert, és ez a kudarc a húszas évek amerikai alkoholtilalmára hasonlít.

A Szili Katalinnak címzett petícióban ezért a drogfogyasztás büntetésének eltörlését, másrészt a drogok közti differenciálás igényét fogalmazták meg a Kendermag Egyesület tagjai. Különbséget kell tenni a természet adta növény és a kemikáliák között – fogalmazott Soma.

A demonstrációt a Milliók menete a kenderért elnevezésû eseményhez kapcsolódóan rendezik meg, amelyet a világ több mint kétszáz országában 1996 óta minden évben május elején tartanak a kender legalizációjáért. Az egyesület szóvivõje, Juhász Péter korábban közölte, rövid, „csendes” demonstrációt kívánnak tartani.

A Lelkiismeret '88 Csoport szombaton bejelentette, hogy a demonstráció megzavarására készül. Szimpatizánsaikat arra hívták fel, hogy sípokkal, tojásokkal felszerelve vegyüljenek el a tömegben, és hallhatóan fejezzék ki nemtetszésüket. A Szabad Magyarországért Mozgalom szintén azt közölte az MTI-vel, hogy „nem tartja kizártnak” az ellenzõk részvételét a Kossuth téri „narkós” rendezvényen.

A Kendermag Egyesület a marihuánafogyasztás legalizálásáért egyszer már tartott demonstrációt tavaly májusban, amellyel azonos idõben a Szabad Magyarországért Mozgalom és a Friss Levegõt Polgári Kör szervezett ellendemonstrációt. A rendezvény alatt rendbontások történtek, amelyek miatt rendõrségi intézkedésre is szükség volt.

(MTI, NOL)

A Központi Hírszerzõ Hivatal (CIA) vizsgálja azt a húszperces hangfelvételt, amely a militáns iszlamisták által használt internetes honlapon hallható: valószínû, hogy maga Oszama bin Laden állt elõ az ajánlattal.
Új taktika ez a BBC által idézett szakértõk szerint. Bin Laden és az al-Keida terrorszervezet eddig csak azt üzente, hogy "öld az amerikaiakat és a nyugatiakat", most azonban neveket is említ, ráadásul jutalommal kecsegteti azokat, akik bizonyos személyeket megölnek.
Oszama bin Laden Bremeren kívül megnevezte Kofi Annan ENSZ-fõtitkárt, valamint Lahdar Brahimi iraki ENSZ-megbízottat. Aki "csak" egy átlag amerikait vagy britet öl meg, egy kiló aranyat kap; ennek fele jár egy japán vagy egy olasz, illetve az ENSZ biztonsági tanácsi "szolgáinak" likvidálásáért. Az ENSZ New York-i és genfi központjainak biztonsági intézkedéseit mindenesetre megszigorították.
A New York-i tõzsdén tíz kiló arany tegnap 124875 dollárt ért. "Biztonsági okok miatt a jutalmat akkor adjuk át, amikor a feltételek erre alkalmasak – ha Allah is úgy akarja" – mondta Oszama bin Laden. Felszólította az iraki muszlimokat, hogy kezdjenek szent háborút – dzsihádot – a június 30-a után hivatalba lépõ új iraki kormány, "a keresztes vitézek, hitetlen kormányaik és híveik ellen".
Agyonlõtték tegnap Lengyelország egyik legismertebb televíziós újságíróját. Waldemar Milewicz Bagdadtól húsz kilométernyire délre autózott lengyel-algériai kollégájával és operatõrével, Jerzy Ernsttel, amikor heves géppuskatûz zúdult rájuk. Milewicz és Bouamrane meghalt, az operatõr megsérült a kezén. Lengyelország 2400 katonát küldött Irakba, kettõt megöltek. Milewicz halála erõsíti a kormányra nehezedõ, a katonák hazahívását követelõ nyomást.
Nadzsaf síita szent város mellett, Kúfa mecsetjében vett részt a pénteki imán Muktada asz-Szadr több száz fegyveresével. A harcias síita pap az amerikai harckocsikkal körülzárt térségben az iraki foglyok kínzását kérte számon Amerikán, és ismét végsõ harcra szólította fel híveit.
Brahimi a hírek szerint sikerrel tárgyal a június 30-a után hivatalba lépõ új iraki kormány megalakításáról, de a politikai helyzetet rendezõ új BT-határozat sorsa bizonytalan. A BT tagjai konzultációkat kezdtek, de Jurij Fedotov orosz külügyminiszter-helyettes közölte: Moszkva csak konszenzusos határozatot hajlandó elfogadni.  MH-összeállítás

A lap szerint az Európai Unió keresztény jellegét kiemelõ záradék befoglalását az uniós alkotmányba elsõsorban Írország, Olaszország és Lengyelország támogatja. Brit diplomaták elismerik, hogy "kényes kérdésrõl" van szó, mégis annyira semleges megszövegezési javaslaton dolgoznak, amely egy brit kormányforrás szerint már nem fog jelenteni semmit - írta a The Observer.

A lap külügyminisztériumi forrásai szerint a brit kormány azt a francia szándékot is ellenezni fogja, hogy az alkotmányba záradékként kerüljön be: az a tagország, amelyik nem ratifikálja az alkotmányt, lépjen ki az EU-ból.

A brit kormány ebbõl a szempontból kényes helyzetbe manõverezte magát, amikor néhány hete, az addigi ellenzõ álláspont teljes fordulatával, a konzervatív ellenzék és a jobboldali sajtó rendkívüli nyomásának engedve bejelentette, hogy népszavazásra bocsátja az új alkotmány tervezetét, ha azt a tagállamoknak sikerül végleges formájába önteniük.

Minden közvélemény-kutatás szerint a brit választók igen jelentõs - egyes felmérések alapján 80 százalék feletti - többséggel elvetik az uniós alkotmányt. Kormányzati tisztviselõk szerint viszont a lakosság "meggyõzhetõ", ha sikerül megismertetni vele a dokumentum valós tartalma és a sajtóbeli rémhírek közötti különbségeket.

A felvilágosító kampányt Blair a népszavazásról szóló áprilisi alsóházi bejelentés pillanatában elkezdte, kijelentve: a híresztelésekkel ellentétben az alkotmány nem fogja az Európai Uniót átkeresztelni Európai Egyesült Államokká, a királynõtõl nem fogja elvenni államfõi tisztségét a majdani új, állandó uniós elnök, és az új alkotmány nem rendelkezik arról sem, hogy a brit autósoknak ezentúl az út jobboldalán kell vezetniük.

(MTI)

Balázs Ildikó
Wass Albertet és édesapját, Wass Endrét egy 1940. szeptember 23-án történt esemény miatt ítélték halálra 1946-ban, kizárólag tanúvallomások alapján. Wass Albert és felesége egybehangzón állítja, hogy az író az adott napokon nem tartózkodott otthon.

Wass Albertet 1946-ban in absentia halálra ítélte a román népbíróság. A vád ellene: felbujtás négy személy meggyilkolására.
Wass Albert a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom oszlopos tagja, a Baumgarten-díj (1940. január), a Magyar Irodalompártoló Társaság díjának nyertese (1944. január), a kolozsvári református egyházkerület fõgondnoka (1934–1944), a kolozsvári egyetem díszdoktora – csak találomra szemelvényezve tisztségei között. Irodalmi tevékenysége mellett már igen fiatalon kötelezettséget vállalt közösségszervezõ munkájával. Irodalmi hagyatéka Jókaiéval vetekszik nagyságban, népszerûségben. Ezt igazolja hamarosan megjelenõ bibliográfiája is. Népszerûségét a magyarországi könyvtárelosztó megrendelései és a kiadók által – adott esetben üzleti titokként kezelt – eladási arányszámok, valamint a könyvesboltok eladási kvótái bizonyítják. Szintén népszerûségét jelzik a kiadást állandóan nyomon követõ könyvkatalógusok és a slágerkönyvek mutatói, amelyeket a napi- és hetilapok idõnként közreadnak.

Zajló Wass-kutatás

A két világháború között több száz könyvismertetõ jelent meg róla. Most újra megindult irodalmi kutatása, eddig egy megvédett doktori disszertációban Harkóné Szücs Enikõ írt pályaképet róla. Több szakdolgozat született, például Latrán Ibolya debreceni hallgató diplomadolgozata a Farkasverem és Csaba címû regények elemzésével. Tanulmányt írt róla Pomogáts Béla és Bertha Zoltán neves irodalomtörténész. A marosvásárhelyi Nagy Pál az író életmûvét rendezi megjelenés alá. Több könyvtáros – Beyer László, Bakó Endre – kutatja írásait a korabeli lapokban. Adamikné Jászó Anna Wass Albert nyelvét, stílusát elemezte. Turcsány Péter író könyvnapra készül megjelentetni Wass Albertrõl szóló könyvét, amely számos információval és meglepetéssel szolgál.
Népszerûségét jelzik az állandó irodalmi megemlékezések, ez év elején a világ 18 városában megrendezett Wass-felolvasó maratoni is. Akárcsak a szoborállítóknak, a felolvasás szervezõinek most ugyancsak az ügyészségre kell járniuk Erdélyben. Miért?

Antonescu sétány Marosvásárhelyen

A kelet-európai rendszerváltást követõen Antonescu tábornoknak, akit háborús bûnösként halálra ítéltek és ki is végeztek Romániában, szobrot akartak állítani Marosvásárhelyen, azon az Erzsébet királynõrõl elnevezett sétányon, amely a szocialista érában a Május 1. sétány nevet viselte. A talapzat most is üresen áll. Wass Albert irodalmi és közösségszervezõ emléke elõtt tisztelegve iskolát neveztek el róla a székelyföldi Bögözön, továbbá Erdélyben négy szobrot állítottak. Debrecen-Pallagon, volt iskolája falán emléktábla és plakett õrzi emlékét, egy polgári kezdeményezés során pedig utcát szeretnének róla Debrecenben elnevezni. Debrecenben, Budapesten és Szegeden polgári körök vették fel a nevét. A miami magyar egyházi közösségben, ahol Wass Albert többször megfordult, elnevezték róla a könyvtárat. Ma már ezek az események békésen végbemehetnek, de az erdélyi iskola nevét törölni kellett, illetve a négy erdélyi szobrot le kellett venni a talapzatáról. Revánsként, amiért Antonescu emlékét nem ápolhatják megfelelõen, törvényt hozott a román szenátus, és megtiltotta a háborús bûnösök kultuszát. Ennek értelmében jelenleg Antonescuval egy kategóriába tartozik Wass Albert. Míg Romániában a Wass-szobor állítók és a Wass-felolvasás szervezõi a fenti törvény értelmében törvénysértõnek minõsülnek, a marosvásárhelyi sétány a mai napig hivatalosan Antonescu tábornok nevét viseli. Több más helységben is közteret vagy utcát neveztek el róla. Iustitia sokarcú.

Mit írhatott Wass Albert a kolozsvári Ellenzékben?

Wass Albert emberi-irodalmi megítélését vitathatatlanul pozitívan befolyásolná, ha emberileg is tisztázódna bûnösségének vádja. A Wass család, az író öt fia perújrafelvételt kezdeményezett. A perújrafelvétel pedig elakadt, mégpedig az antiszemitizmus vádja miatt. Egy téves információ miatt, amely szerint az Ellenzék címû kolozsvári lapban 1943-ban Wass Albert antiszemita cikkeket írt volna. Ennek könnyû utánajárni, hiszen a magyar nyelvterület jelentõs könyvtáraiban, Budapesten, Kolozsváron vagy Szegeden az akkori háborús viszonyok ellenére, az akadozó posta mellett is hozzáférhetõ ma az Ellenzék 1943-as évfolyama.
Wass Albert – Huba nevû hivatásos katona fia miatt – többször átvilágításon esett át Amerikában. A fia karrierje tovább ívelhetett, hiszen apja ellen nem találtak semmiféle terhelõt. 1979-ben az író Önéletrajzot írt (ennek magyarra fordított szövege megjelent Szakács Péter István A vádlott neve: Wass Albert! Dokumentumok és Önéletrajz a Wass Albert-dossziéból címû gyûjteményében, majd a Polisz címû lap mellékleteként). Ebben szól az Ellenzék címû lapbeli mûködésérõl is: „Amikor 1943 márciusában az Ellenzék fõszerkesztõjét behívták a hadseregbe, ideiglenesen engem bíztak meg a helyettesítésével. Július elsején azonban, amikor két német a Gestapótól behatolt a szerkesztõségbe, felmutatva a parancsot, hogy a német hadsereg megbízásából felügyelniük kell a lapot, egyszerûen kisétáltam az irodámból és felmentem a hegyekbe.”
De mit tud Wass Albertnek az Ellenzékhez fûzõdõ munkásságáról az irodalom- és sajtótudomány? A Romániai Magyar Irodalmi Lexikon elsõ kötetében a következõket olvashatjuk: „Ellenzék – politikai, közgazdasági és társadalmi napilap; Kolozsvárt jelent meg 1880 és 1944 között”. Fõszerkesztõje 1941–1944 között Zathureczky Gyula, majd Szász Béla (1944) volt. Tehát a vizsgált idõszakban, 1943 március–júniusában Zathurecky Gyula fõszerkesztõt válthatta fel Wass Albert a szerkesztésben.
„Az Ellenzéknek jelentõs szerepe volt az irodalmi élet alakításában és szervezésében; Tamási Áron szerkesztésében 1939. okt. 15-én indul a Vasárnapi Szó címû melléklet.” Írói gárdáját olyan ismert nevek gazdagítják, mint Kosztolányi, Kodolányi, Móricz, Karinthy, Márai, Wass Albert, Kós Károly, Molter Károly, Kemény János és mások. „Az Ellenzék esti bulvárkiadásaként megjelenõ Esti lapok nyílt konfliktusba került a német megszállással uralomra jutott Sztójay-kormánnyal, s hatóságilag is betiltották. Nagy Józsefet, az Ellenzék haditudósítóját a Gestapo elhurcolta és meggyilkolta” – olvashatjuk még a lexikonban. A könyvtári kutatás alapján az Ellenzékben Wass Alberttõl mintegy 24 szépirodalmi mû jelent meg: 1929-ben: Alkonyati rózsák, Õszi hangulat, Virágok, 1929-ben: Õsz van, Õszi levél…; 1931-ben: A Jánosbogárka lepke akar lenni, A kínai virág, A rongyos ember, A Volga-parti lány, Csóka, Erna, 58 fillér, Halállovag, Tenger az élet; 1935-ben: Anina, Aranysíneken, Mese az emberrõl; 1938-ban: Mezõségi levél; 1939-ben: A tiszteletes úr, A tiszteletes; 1940-ben Elvira bárónõ; 1941-ben: Karácsonyi levél. 1943 júliusában megjelenik a Magyarok Oroszföldön, augusztusban pedig Vállalkozásom címû novellája.
A vizsgált idõszakban (1943. március–június) – úgy tûnik – Wass Albertnek egyetlen sora sem látott nyomdafestéket. A fenti két novellában már az Oroszföldön gyûjtött katonai élményeirõl számol be, egyfajta irodalmi vénájú haditudósítóként, aki egyben katona is.
Tehát az Ellenzékben írt antiszemita cikk vádja a fentiekkel megdõlni látszik. Ezenkívül sajtójogi és etikai szabály: ha a lap hasábjain valaki véleményt formál, azért vagy a fõszerkesztõ, vagy a szerzõ visel felelõsséget. Wass Albertnek ugyanis helyettes szerkesztõként az impresszumban nem jelent meg a neve, a lap tartalmáért csak Zathurecky Gyula fõszerkesztõ felelt.

Majd ha itt az unió!

Wass Albertet és édesapját, Wass Endrét egy 1940. szeptember 23-án történt esemény miatt ítélték halálra 1946-ban, kizárólag tanúvallomások alapján. Wass Albert és felesége – akit a tárgyaláson nem hallgattak meg – a dokumentumokban egybehangzón állítja, hogy az író az adott napokon nem tartózkodott otthon, sem a kivégzettek letartóztatása, sem a kivégzése helyszínén nem volt jelen, és semmilyen része nem volt a gyilkosságokban. Várdy Béla amerikai történész, aki a Wass család kérésére koordinálja a Wass-rehabilitációt, pillanatnyilag sokkal súlyosabbnak tartja a Wass Albert elleni antiszemitizmus vádját, mint azokat az eseményeket, amelyekért 1946-ban a román népbíróság halálra ítélte. Ezeket komolytalannak minõsíti, és reményének ad kifejezést, hogy Románia uniós csatlakozása elõtt felül fogják bírálni. Ha megvizsgáljuk Wass Albert irodalmi termését: mély empátiával, nagy emberismerettel embereket ábrázol. Jelent ugyan meg Amerikában az ötvenes években Kimazsolázom Wass Albertet címmel egy cikk az Elvész a nyom regényben „fröcsögõ antiszemitizmusáról”, valamint halálát követõen egy nekrológ az Élet és Irodalomban egy glosszistától, aki ítéletet mond fölötte úgy, hogy bevallása szerint nem olvassa a mûveit. Az – elsõsorban Maros megye egyik román napilapjában összpontosuló – ellene folytatott sajtóhadjárat pedig túlmegy az etikai határokon.

Qui prodest?

Matatias Carp, aki Holokauszt Romániában 1940–1944 címû dokumentumkönyvében bemutatja a romániai zsidó genocídiumot, elõszavában leszögezi, hogy „Nem gondolok semmiféle bosszúra”, ám „egy pillanatra fel fogom lebbenteni a szemfedõt, amely a több mint 400 000 halottat takarja, s félrevonom a leplet is a rablásról, amely értékben meghaladta az egymilliárd dollárt”. Ezt a könyvet annak idején nemcsak betiltották Romániában, hanem Európa könyvtáraiból is eltüntették az érdekeltek. Régi reflex: saját árnyékvilágunk kivetítése másokra. A lélektan projekciónak nevezi ezt. Állítólag ezen akadt el egy író rehabilitációja.
Qui prodest?
Mert kinek használ az, ha – Wass Alberttel szólva – „néppé taposnak egy nemzetet” azáltal, hogy szellemi nagyjait sárba tiporják? Wass Albertnek nemcsak az élete volt küzdelmes. Utóélete ugyanolyan hányatatott, mint Adyé, akivel szemben – ma már ki emlékszik rá – egykor szintén felmerült az antiszemitizmus vádja.

A szentmise után a bazilika kriptájában emléktáblát avattak az 1892 és 1953 között élt Meszlényi Zoltán segédpüspök Mindszenty József volt munkatársa tiszteletére. "Meszlényi Zoltánt azért vitték el, mert vállalta azt, hogy az egyházmegyét káptalani helynökként vezeti azokban az években, amikor a bíboros fogságban volt" - mondta el Erdõ Péter. Meszlényi Zoltán a börtönben vesztette életét tanúbizonyságul hitérõl, hûségérõl egyháza iránt.

A szentmisén és az emléktábla-avatáson jelen volt a hazai és a helyi közélet, valamint a diplomáciai kar több ismert tagja. Mindszenty József 1892. március 29-én született a Vas megyei Csehimindszenten, és 1975. május 6-án hunyt el Bécsben. Hamvait 1991-ben helyezték örök nyugalomra az esztergomi bazilikában. Emlékére azóta minden év májusának elsõ szombatján tartanak zarándoklatot és szentmisét.

- "Nem tudja, nagysád, merre van a kastély?" - kérdezték a munkásruhás tatarozók a windsori parkban kutyáit sétáltató, idõs hölgytõl. "Csak menjenek tovább egyenesen" - hangzott a (királyian) udvarias válasz.

A rozoga kisbusz utasai, akiket felújítási munkálatokkal bíztak meg a brit királyi család legnagyobb vidéki rezidenciáján, teljesen eltévedtek a windsori kastélypark útvesztõjében, és az elsõ útjukba kerülõ "járókelõtõl" próbáltak eligazítást kérni.

Mire a lélekszakadva a helyszínre rohanó rendõrök odaértek, az építõmunkások már maguk is rájöttek, hogy éppen II. Erzsébet királynõbe és kedvenc kotorékebeibe ütköztek.

Arra még volt idejük, hogy a váratlan és páratlan lehetõséget kihasználva, megpróbáljanak autogramot kérni a felséges útbaigazítótól - a királynõ ezt már udvariasan elhárította -, de aztán a Scotland Yard terrorellenes ügyosztályának különleges ügynökei vették át a párbeszéd irányítását.

Az esetrõl az udvar egyik munkatársa a News of the World vasárnapi brit bulvárlapnak azt mondta, hogy a királynõ kutyasétáltatás közben "eltávolodott" a személyes õrzésére kirendelt rendõrtiszttõl, de "egyetlen pillanatra sem volt veszélyben".

Az ártalmatlan építõmunkásokat rövid kihallgatás után útjukra bocsátották, de az eset nem öregbítette az udvari biztonsági szolgálat amúgy is alaposan megtépázott tekintélyét. Épp a minap jelentették be, hogy teljesen átszervezik a királyi család védelmét, miután - jóllehet Nagy-Britanniában hónapok óta a második legmagasabb fokú terrorriadó van érvényben - az utóbbi idõben többször is sikerült komoly réseket ütni az uralkodóház köré vont biztonsági falon.

Nemrég a Daily Mirror írta meg fotókkal alátámasztott, rendkívüli port felkavaró riportjában, hogy munkatársának minden elõzetes érdemi biztonsági ellenõrzés nélkül sikerült a Buckingham-palotában fullajtári álláshoz jutnia, és e minõségében akadálytalan bejárása volt az uralkodói pár lakosztályába is.

Ennél is nagyobb botrányt okozott, amikor tavaly egy amatõr színész minden ellenõrzés nélkül bejutott a windsori kastélyba, ahol éppen nagyszabású, jelmezbállal egybekötött buli zajlott a teljes királyi család és 300 meghívott elõkelõség jelenlétében, Vilmos hercegnek, Károly trónörökös és a néhai Diana hercegnõ elsõszülött fiának 21. születésnapja alkalmából.

Az illetõ eljutott egészen a színpadon éppen konferáló Vilmosig, akinek kezébõl kikapta a mikrofont, közölte, hogy õ Oszama bin Laden, csókot lehelt az ifjú trónörökös orcájára, majd beállt a büfépult elõtti sorba. A biztonságiaknak csak ekkor kezdett derengeni, hogy esetleg mégsem valamelyik meghívott vendég tréfájáról van szó...

Az eset után fejek hullottak a biztonsági szolgálatnál, a brit sajtó pedig napokig azon szörnyülködött, hogy a behatoló akár fel is robbanthatta volna az egész királyi családot.