Rovat: Lapszemle
2004. május 10., hétfő 15:00
Lapszemle 2004. május 10.
Magyar érettségi tételek: Petõfi, Kosztolányi, Mikszáth
1. A költészet feladatának értelmezése Petõfi Sándor mûveiben.
(MTV)
Csatlakozási ünnepség Kismartonban ww.dunatv.hu Alois Mock egykori alkancellár és Andreas Khol, az Osztrák Parlament mai elnöke is jelen volt tegnap este a Magyar Nagykövetség hivatalos csatlakozási ünnepségén a Kismartoni Esterházy kastélyban tartott koncerten. A magyar külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy a csatlakozási tárgyalások
sikerében és a magyar törekvések megvalósításában Ausztriának fontos szerepe
volt - Például az EU készülõ alkotmányával kapcsolatosan Ausztria állt
elsõként mellénk abban a törekvésünkben, hogy az alkotmány tartalmazza
a kisebbségek jogainak védelmét is, ezután következtek más országok. Az
elmúlt években Ausztria keleti része számított a közösség egyik legelmaradottabb
térségének, így ide kiemelt uniós támogatás jutott. - 2007-tõl Burgenland
már nem lesz C1-es támogatási terület, mivel az elmúlt évek gazdasági fejlõdése
miatt kikerült ebbõl a zónából. Burgenlandban azonban nem tartanak attól,
hogy a 10 ország csatlakozása miatt megakad a fejlõdés.
Draskovics: 2010 az euró bevezetésének reális céldátuma radio.hu 2010-et tartja reális céldátumnak az euró magyarországi bevezetésére a pénzügyminiszter. Draskovics Tibor az Országos Érdekegyeztetõ Tanácsban a munkaadók és a szakszervezetek képviselõivel folytatott egyeztetés után ugyanakkor úgy vélte, hogy a pénzügyminisztérium által kidolgozott makrogazdasági pálya szerint a kritériumok teljesítéséhez már 2007-ben közel jár majd az ország, így a kormány akár a 2009-es euró-bevezetés mellett is dönthet. A bérek uniós felzárkózatásával kapcsolatban Draskovics Tibor azt mondta, hogy a reálkeresetek a jövõ évtõl fokozatosan, évi mintegy 2-3 százalékkal növekedhetnek. A szaktárcavezetõ egyébként a múlt héten nyilatkozott úgy, hogy a kormány
csütörtökön jelenti be az euró bevezetésének tervezett idõpontját.
Jobban megéri külföldön adózni Spanyol nyaralók szinte „ingyen” Napi Gazdaság - MNO Spanyolország két legfelkapottabb tengerpartján, a Costa Blancán és a Costa del Solon tengerparthoz közeli, úszómedencés, kétszobás, két fürdõszobás, lakóparki apartmanokat már 180–200 ezer eurótól is megvásárolhatóak. Az 1996-ban módosított devizatörvény, majd a 2001. június 15-étõl hatályos devizaliberalizáció lehetségessé tette a magyarok állampolgároknak is a külföldi ingatlanbefektetéseket. Mára már csak pénz és elhatározás kérdése az, hogy valaki saját spanyol, horvát vagy floridai ingatlant vásároljon, ami a nyaraláson túl jó befektetés is lehet. Vasenszky István, a külföldi ingatlanértékesítéssel foglalkozó Sentosa Kft. ügyvezetõje elmondta, hogy az ingatlanárak hasonlóak, mint a magyarországi kiemelt övezetû, nívósabb lakóingatlanoké. Spanyolország két legfelkapottabb tengerpartján, a Costa Blancán és a Costa del Solon tengerparthoz közeli, úszómedencés, kétszobás, két fürdõszobás, lakóparki apartmanokat már 180–200 ezer eurótól is megvásárolhatóak. A kanári-szigeteki Tenerife déli részén népszerû Playa de Las Americas, illetve a Los Cristianos tengerpartjain úszómedencés lakóparkban már 80 ezer eurótól lehet venni apartmanokat. Szintén kedveltek a vevõk körében a Fuerteventura-szigeten épült, két hálószobás és két fürdõszobás, lakóparki apartmanok, amelyekhez bútor nélkül már 100 ezer, bútorozottan pedig 106 ezer euróért hozzá lehet jutni. Spanyolországban a vásárlás kedvezõ feltételei az uniós csatlakozással még jobbá váltak: eddig a magyar ügyfelek a lakás vételárának megfinanszírozására legfeljebb 60 százalék hitelt kaphattak, maximum 15 éves futamidõre, mostantól azonban EU-polgárként jelenleg 3–3,5 százalékos éves kamattal, 20–25 éves futamidõre a vételár akár 80 százalékáig is igényelhetnek kölcsönt valamelyik kinti pénzintézettõl. A spanyol ingatlant vásároló magyaroknak új lakásnál 7 százalékos áfát, használt lakás esetén pedig 7 százalékos illetéket kell leróniuk – tette hozzá az ügyvezetõ. Ezen kívül a kinti közjegyzõ, a földhivatali regisztráció, valamint az egyéb adminisztráció költségével kell kalkulálni, melyek összesen a vételár mintegy 1,5–2,5 százalékát teszik ki. A továbbiakban a megvásárolt ingatlant csak az éves ingatlanadó terheli, melynek mértéke például egy 100 négyzetméteres lakásnál – attól függõen, hogy melyik önkormányzat területén található – 180–360 euró, a közös költség pedig a vevõ tulajdoni részarányától függ. A társaság az elmúlt évtõl bekapcsolódott a horvátországi ingatlanértékesítésbe is. Az érdeklõdõk Zadar tengerpartján, Krk szigetén, Trogír, Crkvenica és Sibenik környékén épült tengerparti lakóparki apartmanok közül válogathatnak, a házak ára 60–80 ezer euró közt mozog. Bár az uniós csatlakozás nem érinti a floridai területet, az ott kínált ingatlanok iránt változatlan a magyarok érdeklõdése. Ennek okát Kemecsei Lívia, a tampai székhelyû Florida Investment európai képviseletének marketingigazgatója abban látja, hogy a befektetési céllal vásárolt ingatlanokba invesztált tõke a bérbeadásból, valamint az ingatlan éves értéknövekedésébõl származó bevételekkel együtt 3–5 év alatt akár három-négyszeresen is megtérülhet. Ugyanakkor az sem elhanyagolható szempont, hogy a fenntartási költségek nem megmaradó jövedelem után lehetõség van a kinti adózásra, ami jóval kedvezõbb a hazainál. Ez a magyarázata annak, hogy a vásárlók 90 százaléka befektetési céllal invesztál pénzt floridai ingatlanba. Az ügyfelek körében az aránylag kisebb tõkét, 5–15 millió forintot igénylõ
és nagy biztonságot adó befektetések a leginkább keresettek. Ezzel az összeggel
az egyik lehetõség a családi ház vásárlása hosszú távú bérbeadással, futamidõ
végi eladással. Ez a fajta befektetés azért biztonságos, mert elõször a
bérlõt – aki egyben a leendõ vásárló is lesz – keresi meg a cég és csak
ezután vásárolja meg a házat a magyar befektetõ. Ilyenformán a befektetett
tõke három év alatt 80-85 százalékos adózatlan nyereséget tud termelni
– állítja az ingatlanszakember.
Német gimnazista barkácsolta a Sassert Népszabadság • Szerzõ: Inotai Edit Egy 18 éves alsó-szászországi gimnazista bénította meg a múlt héten
a világ számítógépeit. A német rendõrség a CIA, az FBI és a Microsoft bevonásával
Waffenssee faluban találta meg a Sasser vírus atyját. A Sven J.-ként emlegetett
fiú az érettségire készül, és informatikus szeretne lenni.
A vírus rohamosan terjedt, és súlyos gondokat okozott a tengerentúlon is, zavarokat okozott az amerikai Goldmann és Sachs befektetési bankban, a Delta légitársaságnál, több hongkongi minisztériumban és kórházban, valamint megbénítva a teljes tajvani postahálózatot. A Microsoft végül 250 ezer dolláros jutalmat ajánlott a nyomravezetõnek, és meg nem erõsített hírek szerint ez végül megtette a hatását. Valaki egyszerûen feljelentette Sven J.-t, aki nem is tagadta, hogy õ áll a Sasser mögött. Ezt állítólag egy alapos házkutatás is megerõsítette. A CIA-nál némiképp csalódottan vették tudomásul, hogy a komputerkalóz ezúttal nem Oroszországból származik, hanem egy békés német település lakója. Sven J. öt évig terjedõ szabadságvesztést is kaphat, ha bebizonyosodik a komputerszabotázs bûncselekménye, de az sincs kizárva, hogy a számítógépes világcégek rekordsebességgel próbálják majd megkaparintani a tehetséges ifjút. Brad Smith, a Microsoft alelnöke egy hétvégi sajtóértekezletén közölte,
az általuk felajánlott 250 ezer dolláros pénzjutalmat csak azután kapja
meg az érintett három-négy magánszemély, ha jogerõs bírósági ítélet született
a 18 éves német fiatalember ellen. Az összeg abból az ötmillió dolláros
pénzalapból származik, amelyet a Microsoft a számítógépes vírusírók elleni
harc támogatására hozott létre. (MTI)
Bírák elõtt a kisebb parlament ügye www.magyarhirlap.hu Az Alkotmánybíróság soron kívül megvizsgálja, kiírható-e népszavazás a kisebb parlamentrõl – értesült lapunk. Egy magánszemély megtámadta az Országos Választási Bizottság (OVB) április 6-ai határozatát, amely szerint kiírható a népszavazás a kisebb parlamentrõl. A kifogás a napokban érkezett meg az Alkotmánybíróságra (AB). Az OVB egy hónappal ezelõtt úgy döntött: jogszerû Murányi József kezdeményezése, hogy kisebb létszámmal mûködjék az Országgyûlés. Aláírásgyûjtõ ívét hitelesíteni lehet. Murányi a kormányfõ korábbi hasonló ötletét karolta fel. A kifogást soron kívül megtárgyalják a bírák, a döntés idõpontja azonban információnk szerint bizonytalan. A kisebb parlamentrõl csak akkor írhatják majd ki a referendumot, ha
azt az AB is jónak látja. Nem kifogásolta azonban senki, hogy az OVB, ugyancsak
április 6-án, elutasította Murányi József másik kezdeményezését. Nem találta
kiírhatónak a népszavazást arról, hogy a nép közvetlenül válassza meg a
köztársasági elnököt. Ez a döntés véglegessé vált. Az államfõ továbbra
is az Országgyûléstõl kapja mandátumát.
"Illatos" szavazóhelyiségek www.mtv.hu A Fülöp-szigeteken elkezdõdött elnök- és parlamenti választásokon akut helyhiány miatt toaletteket is szavazóhelyiséggé nyilvánítottak. A fõváros, Manila egyik szegénynegyedének általános iskolájában például az ott folyó építkezési munkálatokra való tekintettel a szavazókat a "félreesõ helyre" irányítják - közölte egy tanítónõ a médiával. Ráadásul a toalettek elég nagyok ahhoz, hogy egyidejûleg akár nyolc-tíz szavazó is elférjen bennük. A tanítónõ szükségesnek tartotta ezzel kapcsolatban megjegyezni: "Aggodalomra nincs ok, gondoskodtunk róla, hogy odabenn tisztaság legyen". |