CyberPress.Sopron

EP-választás: hét párt indul?
Népszabadság

Eddig 16 párt jelezte, hogy részt venne az EP-választáson, közülük azonban valószínûleg csak hét állíthat majd listát. Az Országos Választási Irodától kapott tájékoztatás szerint az MSZP és a Munkáspárt ajánlószelvényeit már ellenõrizték, és az Országos Választási Bizottság (OVB) hivatalosan nyilvántartásba is vette e két párt listáját. Jelenleg a Fidesz, a MIÉP és az SZDSZ által benyújtott kopogtatócédulák ellenõrzése folyik, míg az MDF és a Szûrös Mátyás vezette Szociáldemokrata Párt mára jelezte, hogy átadja az OVB-nek a részvételhez szükséges számú ajánlószelvényt.
 
A legtöbb kopogtatócédulát, mintegy hatvanezret a Fidesz nyújtotta be, a Munkáspárt 43 ezer, az MSZP negyvenezer, az SZDSZ 32 ezer, míg a MIÉP harmincezer körüli ajánlószelvényt gyûjtött. A listaállításhoz egyébként mindössze húszezer érvényes ajánlás szükséges, s a kopogtatócédulákat legkésõbb péntek 16 óráig kell leadni. Úgy tudjuk, egyes pártok még gyûjtik a kopogtatócédulákat, de ennek legfeljebb a kampányban lehet szerepe.

Péntekig kérhetik a külképviseleti névjegyzékekbe vételüket azok, akik az EP-választás napján külföldön tartózkodnak, és valamelyik magyar nagykövetségen akarnak voksolni. A becslések szerint ezzel a lehetõséggel körülbelül kétezren élnek majd, s a legtöbben várhatóan Brüsszelben, Párizsban és Londonban járulnak az urnákhoz. Csaknem kétezer, Magyarországon élõ uniós polgár viszont nálunk akar szavazni; közöttük a legtöbben a németek, szlovákok, osztrákok és angolok vannak. Szintén péntekig jelezhetik a pártok, hogy a 2002-es választáson részt vevõ szavazatszámláló bizottsági tagok közül kit jelölnek a külképviseleti szavazatszámláló bizottságokba. Pártonként és követségenként egy jelöltet lehet megnevezni, eddig azonban csak két szervezet adott le listát.

A Magyar Református Egyház és a homoszexuálisok érdekvédelmi szervezetei háborújának újabb csatája kezdõdhet azután, hogy a múlt héten az egyház vezetõ szerve, a zsinat állásfoglalást adott ki a homoszexualitással kapcsolatban. Ebben a lényeget illetõen megerõsíti a Károli Gáspár Református Egyetem (KGRE) hittudományi karának idén január elején közzétett, a homoszexualitást Isten rendje elleni véteknek tekintõ álláspontját (HVG, 2004. január 24.), márpedig a Háttér Társaság a Melegekért Egyesület éppen emiatt perelte be a kart. A bírósági eljárásra a január végén életbe lépett esélyegyenlõségi törvény szolgáltatott jogalapot (információink szerint nyár elejére várható a per elsõ tárgyalási napja). A harc egyébként több fronton zajlik: a református, az evangélikus és a katolikus egyház, illetve a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége ugyanis beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, kérve a perre lehetõséget adó törvény egyes pontjainak felülvizsgálatát.

Közben a református egyházon belül is parázs vita zajlott a homoszexualitás kérdésérõl. Erre részint a KGRE-nek az a döntése adott alkalmat, hogy elbocsátott a lelkészképzésbõl egy önmagát homoszexuális hajlamúnak minõsítõ egyetemi hallgatót, s ezt a határozatot a Fõvárosi Bíróság eljárási okokból jogtalannak ítélte (HVG, 2004. február 28.). Az egyetem a jogerõs döntést tudomásul véve visszavette a hallgatót (aki azonban a legfrissebb hírek szerint nem kíván tovább az egyetemre járni), emellett jogorvoslatot próbál keresni. Mint a fenntartó Dunamelléki Református Egyházkerület április végi közgyûlésén kiderült, felülvizsgálati kérelmet és alkotmánybírósági beadványt is fontolgatnak. A közgyûlésen Németh Dávid, a hittudományi kar dékánja elmondta, a kifogásuk az, hogy õk a homoszexuális hallgatóval szemben nem fegyelmi határozatot hoztak, amit a bíróság számon kért rajtuk a kar szabályzataira hivatkozva, hanem minõsítési döntést arról, hogy a hallgató nem alkalmas a lelkészi pályára. Az egyházkerületi közgyûlés ugyanakkor felkérte a zsinatot, hozzon egyértelmû állásfoglalást a homoszexualitással kapcsolatban.

A szokásostól eltérõen - a várható viták miatt - zárt ülésen meghozott zsinati döntés sokkal visszafogottabb hangvételû, de ugyanolyan egyértelmû a homoszexualitással kapcsolatban, mint a hittudományi karé. ,,Néha ahhoz is kell evangéliumi józanság és bátorság, hogy az ember merje ugyanazt mondani" - közölte Bölcskei Gusztáv, a tiszántúli református egyházkerület püspöke, a zsinat lelkészi elnöke közvetlenül a zsinat ülése elõtt. Szavai beigazolódtak: a testület által elfogadott dokumentum a viták ellenére a református egyház eddigi álláspontját ismételte meg.

Valószínûleg a határozat élét akarta elvenni a zsinat azzal, hogy a homoszexualitásra vonatkozó szöveg csak a dokumentum kisebb része, az így alapvetõen a házasságról, a családról és a szexualitásról szól. Igaz, ezt a megoldást már a hittudományi kar is javasolta, szerinte ugyanis ,,sajnálatos, hogy a homoszexualitás témájával külön kell foglalkozni, ugyanilyen idõszerû lenne a házasélet tisztaságáról, a házastársi hûségrõl és a családi élet egészséges rendjérõl nyilatkozni". A zsinat megfogadta a tanácsot, s e kérdésekben röviden kifejtette álláspontját.

Az elsõ részben a zsinat kiáll a tartós, monogám házasság mellett, amely ,,a bibliai rendet erõsíti". A szexualitásról szólva is a hagyományos elvekhez való ragaszkodás jellemzi az állásfoglalást, amely alapvetõen a tízparancsolatra hivatkozik. ?Noha a szexualitás Isten ajándéka maradt, eszközévé válhat az önzésnek. A felelõtlen kapcsolatok és önzõ vágyak kiélése számtalan egyéni és közösségi kárt okoz" - állapította meg a zsinat. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy ?a tisztaság és hûség erényeit egyházunk sem tudja kellõ erkölcsi erõvel megjeleníteni a világban".

E bevezetõ után foglalkozik a dokumentum a homoszexualitással. Ezzel kapcsolatban nem említi meg a KGRE hittudományi karának álláspontját, s református irathoz képest meglepõen kevés benne a bibliai hivatkozás. A homoszexualitásról mint öröklött vagy szerzett hajlamról szól a szöveg. Az ilyen hajlamú emberek méltóságát sértõ, õket diszkriminációval sújtó magatartással szemben ,,kötelességünk megvédelmezni" õket - állapították meg. Abban azonban nem engedett a zsinat, hogy a homoszexuális gyakorlat mind az Ó-, mind az Újszövetség szerint bûn.

Ebbõl következõen a Magyar Református Egyház nem fogadja el, hogy homoszexuális életvitelt folytató lelkészei vagy vallástanárai legyenek. Kifejtették azt is, hogy az ilyen életvitel gyakorlása vagy propagálása összeegyeztethetetlen ?az e hivatásokra felkészítõ képzéssel és mindennemû egyházi szolgálattal". A zsinat nem értene egyet semmilyen olyan világi tervvel sem, amely jogszabályok megváltoztatásával lehetõvé tenné a homoszexuális-házasságokat vagy azt, hogy ilyen párok gyermeket fogadhassanak örökbe.

A reformátusok közötti fél éve tartó vitában nem lehetett megkerülni azt a tényt, hogy a nyugati kálvinista, illetve protestáns egyházak körében nem ennyire egyértelmû a homoszexualitás elítélése, sõt vannak olyan közösségek, amelyek kifejezetten engedélyezik ilyen kapcsolatok megáldását. Gyakorlat ez még a Református Világszövetségen belüli tagegyházakban is, ahová a Magyarországi Református Egyház tartozik. Az állásfoglalás szerint a református egyház tudatában van, hogy felfogása ,,eltér mind a szekularizált társadalom egy részének felfogásától, mind néhány külföldi egyház vélekedésétõl, meggyõzõdésétõl". Ez azonban nem készteti álláspontja megváltoztatására, mert ?Istennek kell inkább engedni, mintsem a korszellemnek".

RIBA ISTVÁN

Miért ne szerepelhetne Voltaire és Sigmund Freud az Európai Unió alkotmányában? Nem kell meghökkenni: e két név szabad demokrata politikusokban ötlött fel a minap. Szellemüket annak hallatán idézték meg, hogy a földrész kulturális gyökereit, eszmei áramlatait rögzítõ dokumentumból sokan hiányolják a kereszténységre való utalást. Európát nemcsak az egyház, hanem az ellene fordulók tették azzá, ami; ha pedig a vallással hadakozók életmûve nem kap helyet a szövegben, akkor nincs ott keresnivalója Jézus Krisztus követõinek sem - kiáltják.

A helyzet még ennél is rosszabb. Liberális pártunk, valamint itthoni és külföldi szövetségesei nem csak akkor iktatnák ki a kereszténységet az uniós alkotmányból, ha arra a szöveg mint kizárólagos európai vallásra utalna. Ha ugyanis valóban az ateisták, illetve a más vallások követõinek érzékenységét tartanák szem elõtt, akkor támogatnák azokat, akik a lengyel alkotmány vonatkozó passzusának alkalmazását ajánlják áthidaló megoldásként. "Az unió értékeihez hozzátartoznak mindazok értékei, akik hisznek Istenben mint az igazság, az igazságosság, a jó és a szép forrásában, valamint azoké, akik e hitet nem osztják, és eme egyetemes értékeket más forrásból eredeztetik" - olvassuk a módosító javaslatot. Kivételesen szép és igaz mondat; nem rekeszt ki hívõt vagy hitetlent, s magába ölel minden vallást, életfilozófiát.

Mégsem elég jó. Több kell - pontosabban: kevesebb. Ennek megfelelõen az alkotmány szövegtervezete a földrész történelmét alakító szellemi tényezõket három szóval letudva Európa "kulturális, vallásos és humanista örökségérõl" beszél. Ez utóbbi jelzõ alkalmazásával pedig közvetve teljesül is a Voltaire és társai emlékét megörökíteni vágyók igénye. A humanizmus említésével ugyanis - máig ható eszmetörténeti irányzatként - voltaképpen a középkori egyház és állam hatalma alóli felszabadulást hirdetõ, az egyént Isten elé helyezõ gondolat is a dokumentumba kerül.

Az Isten néven nevezése körüli vita nem csak azért fontos, mert a "vallásos örökség" általánosító szóösszetételhez képest a javasolt mondat szebben és személyesebben - tehát pontosabban - fejezi ki az ember jóra való törekvését. A polémia az Európa lelkéért folytatott harc erõviszonyait is jelzi. A Heti Válaszban is idéztük már a jezsuita Henri Boulad szavait, aki néhány éve így vetítette elõre a kereszténység jövõjét földrészünkön: "Képzeljünk el egy európai fõvárost száz év múlva. Tizenöt buddhista templom, tíz szcientológiai központ. Harminc mecset. Három vagy négy katolikus plébánia, két vagy három protestáns templom." A szerzetes évtizedek óta Egyiptomban él; s ha valahol, ott igazán megtapasztalhatja, milyen Krisztus követõjeként kisebbségben létezni.

Kétezer év történelmébõl persze tudjuk, hogy mindig jót tesz a hiteles kereszténységnek, ha az egyház nincs agyonkényeztetve; ilyenformán a mostani helyzetet sem tragikus végnek, hanem nagyszerû lehetõségnek érdemes felfogni. Miként teszik ezt azok a lelkiségi mozgalmak, melyek - a szerzetesrendekhez hasonlóan - a hit útjainak keresésével kívánják munkálni az egyház megújítását. E közösségek képviselõi múlt szombaton Stuttgartban gyûltek össze vagy tízezren a földrész minden sarkából, hogy rendezvényükön a szó szoros értelmében hitet tegyenek az európai egység mellé.

Persze õk is tudhatják: nem lehet csak úgy, egyik napról a másikra lelket verni a kontinensbe. Hiszen, miként a német protestáns egyházak zsinatának 1999-es nyilatkozata is figyelmeztet: "Az emberek tömegesen hagyták el az egyházat. Vissza azonban csak egyesével lehet hódítani õket"

SZÕNYI SZILÁRD

Elemzõk szerint a szervezet klasszikus antiimperialista nyelvezetet használ, amely emlékeztet az olyan mostanra gyakorlatilag felszámolt szélsõbaloldali csoportok korábbi megnyilatkozásaira, mint a November 17. vagy a Népi Forradalmi Harc.

Múlt szerdán három idõzített pokolgép robbant Athénban egy rendõrõrsnél. A detonációk csak anyagi kárt okoztak, személyi sérülés nem történt. A kormány, illetve a szervezõbizottság, valamint a NOB részérõl azóta többször hangsúlyozták, nincs olyan bizonyíték, ami alátámasztaná, hogy a merényletnek bármi köze lenne az olimpiához.

Denis Oswald, a koordinációs bizottság elnöke az utolsó ellenõrzést követõen úgy nyilatkozott: a robbantások bárhol megtörténhettek volna. - Lokális eseményrõl van szó, amely ha nem is rendszeresen, de idõnként elõfordul. Ez nem befolyásolta a játékok biztonságosságával kapcsolatos állásfoglalásunkat - mondta szerdán.

A csütörtökön megjelent cikk azonban más megvilágításba helyezi a történteket. "Görögország erõddé változtatása, a NATO segítségül hívása, külföldi titkos ügynökségek jelenléte és tevékenysége a lehetõ legvilágosabban rávilágít arra, hogy a játékok kapcsán egyáltalán nem ünneprõl van szó, mint ahogy azt a szervezõk szeretik hangoztatni, hanem igenis háborúról" - áll a csoport közleményében.

A Forradalmi Harc korábban is követett el robbantásos merényleteket, sõt, állítólag már ez elõtt, március 15-én is eljuttatta üzenetét az egyik lapnak, amely azonban azt "politikai okok miatt jegelte". A múlt szerdai akció felvállalására csütörtökön került sor, éppen akkor, amikor két kisebb gázpalackkal ismeretlen tettesek újabb robbantásos merényletet hajtottak végre egy Athén melletti banképület ellen. A detonáció csekély anyagi károkat okozott, és senkinek sem esett bántódása. A robbanószerkezetek az Alpha Banknak a görög fõvárostól 25 kilométerre délkeletre lévõ Vuolában lévõ fiókintézményénél, a pénzkiadó automata közelében léptek mûködésbe, napra pontosan három hónappal a nyári játékok kezdete elõtt. Ez a pénzintézet az olimpia egyik görög nemzeti támogatója. (MTI)

A nyári rendezvényre a Népmûvészetek Nemzetközi Szervezetének 88 tagországából 2500 néptáncos, népzenész, koreográfus, kutató, és kézmûves érkezik.
 

Amit a képen látnak, az nem a képzelet szüleménye. A fikciós filmeket készítõ grafikusok valóságtól elrugaszkodó képzeletvilágával szemben ez a felvétel a valós eseményeket rögzít. Legalábbis erre utal az a tény, hogy a márciusi esetet követõen hazugságvizsgalattal tesztelt pilóták vallomását végül maga a mexikói hadsereg vezetése tette most nyilvánossá. - Végre volt olyan hadsereg, légierõ és annak vezetõi, akik merték vállalni, hogy azt a megmagyarázhatatlan jelenségsorozatot, amelyet látnak a televízióban az egész világon bemutassák. A híradó által megkeresett szakértõ elmondása szerint az összehangoltan mozgó fényrajhoz hasonlót Magyarországon is észleltek a hidegháború idõszakában. - A magyar ufókutatók birtokában van egy olyan dokumentum, amelyet 1956-ban, de van egy másik, amelyiket 1947-ben itt a magyar követségen dolgozó CIA ügynök jelentett az Amerikai Egyesült Államokban található központba. Az elõször a Duna Televíziónak bemutatott egykoriszigorúan titkos irat szerint a fényraj a Szovjetunió irányába tartott. Azóta hasonló azonosítatlan tárgyakról idehaza nem szereztek tudomást a szakemberek. Vagy ha mégis, az igazság - egyelõre - akkor is oadát van.