CyberPress.Sopron

(http://www.cyberpress.hu/)

Rovat: Lapszemle

2004. május 13., csütörtök 18:46


Lapszemle 2004. május 13.

EP-választás: hét párt indul?
Népszabadság

Eddig 16 párt jelezte, hogy részt venne az EP-választáson, közülük azonban valószínûleg csak hét állíthat majd listát. Az Országos Választási Irodától kapott tájékoztatás szerint az MSZP és a Munkáspárt ajánlószelvényeit már ellenõrizték, és az Országos Választási Bizottság (OVB) hivatalosan nyilvántartásba is vette e két párt listáját. Jelenleg a Fidesz, a MIÉP és az SZDSZ által benyújtott kopogtatócédulák ellenõrzése folyik, míg az MDF és a Szûrös Mátyás vezette Szociáldemokrata Párt mára jelezte, hogy átadja az OVB-nek a részvételhez szükséges számú ajánlószelvényt.
 
A legtöbb kopogtatócédulát, mintegy hatvanezret a Fidesz nyújtotta be, a Munkáspárt 43 ezer, az MSZP negyvenezer, az SZDSZ 32 ezer, míg a MIÉP harmincezer körüli ajánlószelvényt gyûjtött. A listaállításhoz egyébként mindössze húszezer érvényes ajánlás szükséges, s a kopogtatócédulákat legkésõbb péntek 16 óráig kell leadni. Úgy tudjuk, egyes pártok még gyûjtik a kopogtatócédulákat, de ennek legfeljebb a kampányban lehet szerepe.

Péntekig kérhetik a külképviseleti névjegyzékekbe vételüket azok, akik az EP-választás napján külföldön tartózkodnak, és valamelyik magyar nagykövetségen akarnak voksolni. A becslések szerint ezzel a lehetõséggel körülbelül kétezren élnek majd, s a legtöbben várhatóan Brüsszelben, Párizsban és Londonban járulnak az urnákhoz. Csaknem kétezer, Magyarországon élõ uniós polgár viszont nálunk akar szavazni; közöttük a legtöbben a németek, szlovákok, osztrákok és angolok vannak. Szintén péntekig jelezhetik a pártok, hogy a 2002-es választáson részt vevõ szavazatszámláló bizottsági tagok közül kit jelölnek a külképviseleti szavazatszámláló bizottságokba. Pártonként és követségenként egy jelöltet lehet megnevezni, eddig azonban csak két szervezet adott le listát.



Megtalálták az alexandriai könyvtár maradványait?
Népszabadság-MTI
    Feltételezhetõen az ókori alexandriai könyvtár maradványaira bukkant rá egy egyiptomi és lengyel régészekbõl álló expedíció.
     A hírt Zahi Havasz, az Egyiptomi Régészeti Hivatal igazgatója jelentette be a Kaliforniai Egyetem szakmai konferenciáján szerda este. Eszerint a régészek tizenhárom elõadóterem romjait fedezték fel az ókori Alexandria északi részén, az egykori palotanegyedben.
    A feltárások arról tanúskodnak, hogy a négyzetes alaprajzú termek mellett egy amfiteátrum is szolgált oktatás céljaira - számolt be róla a hivatal egy munkatársa. Az elõadótermekben felismerhetõ az oktatói emelvény helye is.
    Kairóban megerõsítették a hírt, azonban a tervezett hivatalos bejelentés elõtt nem kívántak részleteket elárulni.
    Az I. Ptolemaiosz (i.e. 305-283.) alapította legendás könyvtár õrizte egykor a világ legnagyobb kézirat-gyûjteményét. Feltételezések szerint szándékos gyújtogatás okozta hatalmas tûzvészben égett porrá az ókorban.
    Két évvel ezelõtt hozták létre az új Alexandriai Könyvtárat, amely az egyiptomi kormány szándéka szerint méltó utóda lesz az oktatás, és a kultúrák közti kölcsönhatás ókori központjának.


Japán gyereksírás Cannes-ban
www.magyarhirlap.hu
 
    A Senki sem tudja rendezõje és szereplõi - CANNES-I KÉPGALÉRIA! - (Reuters)
     Japánt sokkolta a történet, amelyben a négygyerekes anya elhagyja gyerekeit, akik ezután magukra vigyáztak. A botrány arra sarkallta Hirokazu Kore-eda filmrendezõt, hogy a történet mögé nézzen. Az eredmény a "Senki sem tudja", egy felkavaró történet a gyerekkorról, amelyet most az Aranypálma-díjra jelöltek Cannes-ban.
    A filmben szinte kizárólag amatõr színészek játszanak, akik ki se mozdulnak egy tokiói lakásból. A testvérek különbözõ apáktól valók, a szomszédok nem is tudnak róluk semmit. Egy nap az anya elhagyja a családot, némi pénzt és egy levelet hagyva a legidõsebbnek, amelyben megírja, hogy nem jön vissza többé - "azt akartam megmutatni, hogy milyen helyzetben látják magukat a gyerekek, hogyan próbálnak túlélni" - nyilatkozta a rendezõ.
    Egy ideig még semmi baj nincs, de elfogy a pénz, kikapcsolják az áramot és a vizet, így lassan teljesen reménytelenné válik életük.
    A rendezõ nem szólt bele túlságosan a jelenetekbe, a szereplõk sokszor improvizáltak.  Reuters


A Református Zsinat a homoszexualitásról
A végsõ szó
www.hvg.hu
Homoszexuálisok vagy az õ életvitelüket propagálók nem lehetnek lelkészek - mondta ki a Magyar Református Egyház zsinata a múlt héten. A testület ellenezné az olyan terveket is, amelyek például lehetõvé tennék, hogy homoszexuálisok házasságot köthessenek vagy gyereket fogadhassanak örökbe.

A Magyar Református Egyház és a homoszexuálisok érdekvédelmi szervezetei háborújának újabb csatája kezdõdhet azután, hogy a múlt héten az egyház vezetõ szerve, a zsinat állásfoglalást adott ki a homoszexualitással kapcsolatban. Ebben a lényeget illetõen megerõsíti a Károli Gáspár Református Egyetem (KGRE) hittudományi karának idén január elején közzétett, a homoszexualitást Isten rendje elleni véteknek tekintõ álláspontját (HVG, 2004. január 24.), márpedig a Háttér Társaság a Melegekért Egyesület éppen emiatt perelte be a kart. A bírósági eljárásra a január végén életbe lépett esélyegyenlõségi törvény szolgáltatott jogalapot (információink szerint nyár elejére várható a per elsõ tárgyalási napja). A harc egyébként több fronton zajlik: a református, az evangélikus és a katolikus egyház, illetve a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége ugyanis beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, kérve a perre lehetõséget adó törvény egyes pontjainak felülvizsgálatát.

Közben a református egyházon belül is parázs vita zajlott a homoszexualitás kérdésérõl. Erre részint a KGRE-nek az a döntése adott alkalmat, hogy elbocsátott a lelkészképzésbõl egy önmagát homoszexuális hajlamúnak minõsítõ egyetemi hallgatót, s ezt a határozatot a Fõvárosi Bíróság eljárási okokból jogtalannak ítélte (HVG, 2004. február 28.). Az egyetem a jogerõs döntést tudomásul véve visszavette a hallgatót (aki azonban a legfrissebb hírek szerint nem kíván tovább az egyetemre járni), emellett jogorvoslatot próbál keresni. Mint a fenntartó Dunamelléki Református Egyházkerület április végi közgyûlésén kiderült, felülvizsgálati kérelmet és alkotmánybírósági beadványt is fontolgatnak. A közgyûlésen Németh Dávid, a hittudományi kar dékánja elmondta, a kifogásuk az, hogy õk a homoszexuális hallgatóval szemben nem fegyelmi határozatot hoztak, amit a bíróság számon kért rajtuk a kar szabályzataira hivatkozva, hanem minõsítési döntést arról, hogy a hallgató nem alkalmas a lelkészi pályára. Az egyházkerületi közgyûlés ugyanakkor felkérte a zsinatot, hozzon egyértelmû állásfoglalást a homoszexualitással kapcsolatban.

A szokásostól eltérõen - a várható viták miatt - zárt ülésen meghozott zsinati döntés sokkal visszafogottabb hangvételû, de ugyanolyan egyértelmû a homoszexualitással kapcsolatban, mint a hittudományi karé. ,,Néha ahhoz is kell evangéliumi józanság és bátorság, hogy az ember merje ugyanazt mondani" - közölte Bölcskei Gusztáv, a tiszántúli református egyházkerület püspöke, a zsinat lelkészi elnöke közvetlenül a zsinat ülése elõtt. Szavai beigazolódtak: a testület által elfogadott dokumentum a viták ellenére a református egyház eddigi álláspontját ismételte meg.

Valószínûleg a határozat élét akarta elvenni a zsinat azzal, hogy a homoszexualitásra vonatkozó szöveg csak a dokumentum kisebb része, az így alapvetõen a házasságról, a családról és a szexualitásról szól. Igaz, ezt a megoldást már a hittudományi kar is javasolta, szerinte ugyanis ,,sajnálatos, hogy a homoszexualitás témájával külön kell foglalkozni, ugyanilyen idõszerû lenne a házasélet tisztaságáról, a házastársi hûségrõl és a családi élet egészséges rendjérõl nyilatkozni". A zsinat megfogadta a tanácsot, s e kérdésekben röviden kifejtette álláspontját.

Az elsõ részben a zsinat kiáll a tartós, monogám házasság mellett, amely ,,a bibliai rendet erõsíti". A szexualitásról szólva is a hagyományos elvekhez való ragaszkodás jellemzi az állásfoglalást, amely alapvetõen a tízparancsolatra hivatkozik. ?Noha a szexualitás Isten ajándéka maradt, eszközévé válhat az önzésnek. A felelõtlen kapcsolatok és önzõ vágyak kiélése számtalan egyéni és közösségi kárt okoz" - állapította meg a zsinat. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy ?a tisztaság és hûség erényeit egyházunk sem tudja kellõ erkölcsi erõvel megjeleníteni a világban".

E bevezetõ után foglalkozik a dokumentum a homoszexualitással. Ezzel kapcsolatban nem említi meg a KGRE hittudományi karának álláspontját, s református irathoz képest meglepõen kevés benne a bibliai hivatkozás. A homoszexualitásról mint öröklött vagy szerzett hajlamról szól a szöveg. Az ilyen hajlamú emberek méltóságát sértõ, õket diszkriminációval sújtó magatartással szemben ,,kötelességünk megvédelmezni" õket - állapították meg. Abban azonban nem engedett a zsinat, hogy a homoszexuális gyakorlat mind az Ó-, mind az Újszövetség szerint bûn.

Ebbõl következõen a Magyar Református Egyház nem fogadja el, hogy homoszexuális életvitelt folytató lelkészei vagy vallástanárai legyenek. Kifejtették azt is, hogy az ilyen életvitel gyakorlása vagy propagálása összeegyeztethetetlen ?az e hivatásokra felkészítõ képzéssel és mindennemû egyházi szolgálattal". A zsinat nem értene egyet semmilyen olyan világi tervvel sem, amely jogszabályok megváltoztatásával lehetõvé tenné a homoszexuális-házasságokat vagy azt, hogy ilyen párok gyermeket fogadhassanak örökbe.

A reformátusok közötti fél éve tartó vitában nem lehetett megkerülni azt a tényt, hogy a nyugati kálvinista, illetve protestáns egyházak körében nem ennyire egyértelmû a homoszexualitás elítélése, sõt vannak olyan közösségek, amelyek kifejezetten engedélyezik ilyen kapcsolatok megáldását. Gyakorlat ez még a Református Világszövetségen belüli tagegyházakban is, ahová a Magyarországi Református Egyház tartozik. Az állásfoglalás szerint a református egyház tudatában van, hogy felfogása ,,eltér mind a szekularizált társadalom egy részének felfogásától, mind néhány külföldi egyház vélekedésétõl, meggyõzõdésétõl". Ez azonban nem készteti álláspontja megváltoztatására, mert ?Istennek kell inkább engedni, mintsem a korszellemnek".

RIBA ISTVÁN



Voltaire Európája
www.hetivalasz.hu

Miért ne szerepelhetne Voltaire és Sigmund Freud az Európai Unió alkotmányában? Nem kell meghökkenni: e két név szabad demokrata politikusokban ötlött fel a minap. Szellemüket annak hallatán idézték meg, hogy a földrész kulturális gyökereit, eszmei áramlatait rögzítõ dokumentumból sokan hiányolják a kereszténységre való utalást. Európát nemcsak az egyház, hanem az ellene fordulók tették azzá, ami; ha pedig a vallással hadakozók életmûve nem kap helyet a szövegben, akkor nincs ott keresnivalója Jézus Krisztus követõinek sem - kiáltják.

A helyzet még ennél is rosszabb. Liberális pártunk, valamint itthoni és külföldi szövetségesei nem csak akkor iktatnák ki a kereszténységet az uniós alkotmányból, ha arra a szöveg mint kizárólagos európai vallásra utalna. Ha ugyanis valóban az ateisták, illetve a más vallások követõinek érzékenységét tartanák szem elõtt, akkor támogatnák azokat, akik a lengyel alkotmány vonatkozó passzusának alkalmazását ajánlják áthidaló megoldásként. "Az unió értékeihez hozzátartoznak mindazok értékei, akik hisznek Istenben mint az igazság, az igazságosság, a jó és a szép forrásában, valamint azoké, akik e hitet nem osztják, és eme egyetemes értékeket más forrásból eredeztetik" - olvassuk a módosító javaslatot. Kivételesen szép és igaz mondat; nem rekeszt ki hívõt vagy hitetlent, s magába ölel minden vallást, életfilozófiát.

Mégsem elég jó. Több kell - pontosabban: kevesebb. Ennek megfelelõen az alkotmány szövegtervezete a földrész történelmét alakító szellemi tényezõket három szóval letudva Európa "kulturális, vallásos és humanista örökségérõl" beszél. Ez utóbbi jelzõ alkalmazásával pedig közvetve teljesül is a Voltaire és társai emlékét megörökíteni vágyók igénye. A humanizmus említésével ugyanis - máig ható eszmetörténeti irányzatként - voltaképpen a középkori egyház és állam hatalma alóli felszabadulást hirdetõ, az egyént Isten elé helyezõ gondolat is a dokumentumba kerül.

Az Isten néven nevezése körüli vita nem csak azért fontos, mert a "vallásos örökség" általánosító szóösszetételhez képest a javasolt mondat szebben és személyesebben - tehát pontosabban - fejezi ki az ember jóra való törekvését. A polémia az Európa lelkéért folytatott harc erõviszonyait is jelzi. A Heti Válaszban is idéztük már a jezsuita Henri Boulad szavait, aki néhány éve így vetítette elõre a kereszténység jövõjét földrészünkön: "Képzeljünk el egy európai fõvárost száz év múlva. Tizenöt buddhista templom, tíz szcientológiai központ. Harminc mecset. Három vagy négy katolikus plébánia, két vagy három protestáns templom." A szerzetes évtizedek óta Egyiptomban él; s ha valahol, ott igazán megtapasztalhatja, milyen Krisztus követõjeként kisebbségben létezni.

Kétezer év történelmébõl persze tudjuk, hogy mindig jót tesz a hiteles kereszténységnek, ha az egyház nincs agyonkényeztetve; ilyenformán a mostani helyzetet sem tragikus végnek, hanem nagyszerû lehetõségnek érdemes felfogni. Miként teszik ezt azok a lelkiségi mozgalmak, melyek - a szerzetesrendekhez hasonlóan - a hit útjainak keresésével kívánják munkálni az egyház megújítását. E közösségek képviselõi múlt szombaton Stuttgartban gyûltek össze vagy tízezren a földrész minden sarkából, hogy rendezvényükön a szó szoros értelmében hitet tegyenek az európai egység mellé.

Persze õk is tudhatják: nem lehet csak úgy, egyik napról a másikra lelket verni a kontinensbe. Hiszen, miként a német protestáns egyházak zsinatának 1999-es nyilatkozata is figyelmeztet: "Az emberek tömegesen hagyták el az egyházat. Vissza azonban csak egyesével lehet hódítani õket"

SZÕNYI SZILÁRD



A Forradalmi Harc elnevezésû szélsõbaloldali csoport fenyegeti az olimpiai játékokat
www.mti.hu
A Forradalmi Harc elnevezésû szélsõbaloldali csoport vállalta magára a múlt szerdán elkövetett athéni robbantásokat, egyúttal nem kívánatosnak nevezte az augusztusi olimpiára a görög fõvárosba érkezõ látogatókat. A csoport egy hosszú közleményt juttatott el a Pontiki címû hetilaphoz, amelyben - az AFP szerint - többek között ez állt: "a nemzetközi tõke valamennyi képviselõje, a világ zsoldos gyilkosai, továbbá kormányzati illetékesek, valamint az olimpiára látogató gazdag külföldi turisták egyformán nemkívánatosak Athénban".

Elemzõk szerint a szervezet klasszikus antiimperialista nyelvezetet használ, amely emlékeztet az olyan mostanra gyakorlatilag felszámolt szélsõbaloldali csoportok korábbi megnyilatkozásaira, mint a November 17. vagy a Népi Forradalmi Harc.

Múlt szerdán három idõzített pokolgép robbant Athénban egy rendõrõrsnél. A detonációk csak anyagi kárt okoztak, személyi sérülés nem történt. A kormány, illetve a szervezõbizottság, valamint a NOB részérõl azóta többször hangsúlyozták, nincs olyan bizonyíték, ami alátámasztaná, hogy a merényletnek bármi köze lenne az olimpiához.

Denis Oswald, a koordinációs bizottság elnöke az utolsó ellenõrzést követõen úgy nyilatkozott: a robbantások bárhol megtörténhettek volna. - Lokális eseményrõl van szó, amely ha nem is rendszeresen, de idõnként elõfordul. Ez nem befolyásolta a játékok biztonságosságával kapcsolatos állásfoglalásunkat - mondta szerdán.

A csütörtökön megjelent cikk azonban más megvilágításba helyezi a történteket. "Görögország erõddé változtatása, a NATO segítségül hívása, külföldi titkos ügynökségek jelenléte és tevékenysége a lehetõ legvilágosabban rávilágít arra, hogy a játékok kapcsán egyáltalán nem ünneprõl van szó, mint ahogy azt a szervezõk szeretik hangoztatni, hanem igenis háborúról" - áll a csoport közleményében.

A Forradalmi Harc korábban is követett el robbantásos merényleteket, sõt, állítólag már ez elõtt, március 15-én is eljuttatta üzenetét az egyik lapnak, amely azonban azt "politikai okok miatt jegelte". A múlt szerdai akció felvállalására csütörtökön került sor, éppen akkor, amikor két kisebb gázpalackkal ismeretlen tettesek újabb robbantásos merényletet hajtottak végre egy Athén melletti banképület ellen. A detonáció csekély anyagi károkat okozott, és senkinek sem esett bántódása. A robbanószerkezetek az Alpha Banknak a görög fõvárostól 25 kilométerre délkeletre lévõ Vuolában lévõ fiókintézményénél, a pénzkiadó automata közelében léptek mûködésbe, napra pontosan három hónappal a nyári játékok kezdete elõtt. Ez a pénzintézet az olimpia egyik görög nemzeti támogatója. (MTI)



A "népmûvészetek olimpiája"
www.radio.hu
Augusztusban Magyarországon rendezik meg a Folkloriada nemzetközi fesztivált 2500 néptáncos, népzenész, koreográfus és kutató részvételével.
 
Augusztus 12 és 22 között Magyarországon lesz a világszerte a
népmûvészetek olimpiájaként emlegetett Folkloriada elnevezésû nemzetközi fesztivál. A négyévenként megrendezendõ programsorozat célja, hogy összehozza
azokat, akik a világ legkülönbözõbb pontjain saját tradíciójuk, népmûvészetük megõrzésén fáradoznak.

A nyári rendezvényre a Népmûvészetek Nemzetközi Szervezetének 88 tagországából 2500 néptáncos, népzenész, koreográfus, kutató, és kézmûves érkezik.
 



UFO-k Mexikó fölött
www.dunatv.hu
 A Híradónknak bemutatott dokumentumok szerint Magyarországon már 50 évvel ezelõtt észleltek olyan ufórajt, amelyhez hasonlót a mexikói légierõ pilótái fedeztek fel a közelmúltban. F A közép-amerikai ország vadászgépeit vezetõ pilóták 3500 méteres magasságban pillantották meg a tizenegy azonosítatlan repülõ tárgyat. Az UFO-kat azonnal üldözõbe is vették, ám azok odébbáltak.

Amit a képen látnak, az nem a képzelet szüleménye. A fikciós filmeket készítõ grafikusok valóságtól elrugaszkodó képzeletvilágával szemben ez a felvétel a valós eseményeket rögzít. Legalábbis erre utal az a tény, hogy a márciusi esetet követõen hazugságvizsgalattal tesztelt pilóták vallomását végül maga a mexikói hadsereg vezetése tette most nyilvánossá. - Végre volt olyan hadsereg, légierõ és annak vezetõi, akik merték vállalni, hogy azt a megmagyarázhatatlan jelenségsorozatot, amelyet látnak a televízióban az egész világon bemutassák. A híradó által megkeresett szakértõ elmondása szerint az összehangoltan mozgó fényrajhoz hasonlót Magyarországon is észleltek a hidegháború idõszakában. - A magyar ufókutatók birtokában van egy olyan dokumentum, amelyet 1956-ban, de van egy másik, amelyiket 1947-ben itt a magyar követségen dolgozó CIA ügynök jelentett az Amerikai Egyesült Államokban található központba. Az elõször a Duna Televíziónak bemutatott egykoriszigorúan titkos irat szerint a fényraj a Szovjetunió irányába tartott. Azóta hasonló azonosítatlan tárgyakról idehaza nem szereztek tudomást a szakemberek. Vagy ha mégis, az igazság - egyelõre - akkor is oadát van.