Kirándulás a Rax-hegységre Barabits Elemér tiszteletére
Kirándulás
a Rax-hegységre Barabits Elemér tiszteletére
A Soproni Erdőkért
Környezetkultúra Alapítvány és a Kitaibel Pál Környezeti-Nevelési Oktatóközpont
kirándulást szervez az Alsó-ausztriai Rax-hegységre
Barabits Elemér tiszteletére.
A résztvevők
2004. május 29-én. a Soproni Sportcentrumnál és a Shell-benzinkút közötti
parkolóban találkoznak, reggel 7.00-órakor, visszaérkezés ugyanoda: kb.
17-órakor.
Fontos tudnivalók
A parkolóból
az autóbusz és a gépkocsik együtt indulnak, és haladnak a tervezett útvonalon,
amely a következő:
Klingenbach (Kelénpatak)- S 31
az aútópályán Sigless - Wiener-Neustadt (Bécsújhely) mellett Graz felé,
majd - Neunkirchen- nél (56) a Semmering útra - letérés Gloggnítz-nál (!)-
Reichenau - Hirschwang-an der Rax - a felvonó parkolója.
A résztvevők
figyelmét a szervezők felhívják arra, hogy az EU-csatlakozás ellenére útlevélre
(személyi igazolványra) szükség van. A felvonó jegyének megváltásához -
a kedvezmény igénybevételére - ugyancsak kérhetnek igazolványt!
Az elmúlt évben
a teljesárú felnőtt jegy ára (Berg + Talfa) 14 Euro volt. A csoport előzetesen
bejelentkezett, és csoportos, illetve más (gyermek 14 év alatt, 65 év feletti)
kedvezményeket kért, amelynek alapján valószínűleg egy kabinban utazhatnak
majd.
További
információk a a 99/317-730-es telefonszámon kérhetők.
A Rax-Seilbahn
530 méterről indul, kiszállás 1547 méter magasságban. A 2160 m. hosszú
kötélpálya a 2160 méteres utat - illetve az 1017 m. szintkülönbséget -
8 perc alatt teljesíti. A Berggasthof teraszáról való gyönyörködést követően
megy a társaság ahhoz a kereszthez, amelynél az elmúlt év júliusában elhunyt
Barabits Elemérről emlékeznek meg. (Távolság kb. 500 méter, szintkülönbség
50 méter.) A reggelizést követően - remélhetőleg kedvező időjárásban -
sétálnak el az Alpesi-kerten áthaladva, az Ottohaushoz (1642 m) és a ház
feletti Jakobskogel-keresztjéhez (1737 m).
Néhány adat a hegyről
A Rax-Alpen
az Osztrák-Mészkő Alpok karsztos, fennsík jellegű tagja, a Schneeberg testvér-párja,
amelytől a Schwarza-patak Pokolvölgye (Höllental) választja el. Legmagasabb
csúcsa a Heukuppe (2007 m). A hegyre vezető drótkötélpálya elsőként épült
fel Ausztriában.
A meszes talaj
növény- és állatvilága rendkívül változatos, fajgazdag. A május végi kiránduláskor,
szépszámú virágzó lágyszárút láthatunk a törpefenyves és az alhavasi jellegű
gyepekben (tavaszi tárnicska, zergeboglár, zergevirág, medvefül kankalin,
kőtörőfüvek, harangvirágok ).
A havasi csókák
pedig tízórais csomagjainkra is kíváncsiak lesznek. Az Ottohausban kitűnő
csapolt sör kapható !
Szükséges öltözék
Megfelelő lábbeli,
réteges ruházat (a hidegre is számítva), sapka és esőkabát szükséges. Kézben
legfeljebb a fényképezőgép legyen, minden egyéb csomag a hátizsákban!
Jókedvvel és
elszántsággal - egymásnak örülve, egymásra is figyelve, testet-lelket gazdagító
élményeket kívánnak a szervezők minden résztvevőnek.
Fotó: http://www.bergsteigen.at/bergtour/noe/rax.JPG
Dr. Barabits Elemér
(1921-2003)
"Nem elment, csak előre ment,
a túlvilág erdeit és kertjeit járja."
(A Család gyászjelentéséből)
Felesége (Koch
Edit tanítónő), három gyermeke, unokái, a kiterjedt rokonság, barátok,
tanítványok, erdészek, kertészek búcsúztak tőle 2003. június 20-án, a soproni
Szent Mihály temetőben, a valóban türelemmel viselt betegségben életének
82., házasságának 58. évében elhunyt, nyugdíjas erdömémöktől, növénynemesítőtől.
Jó barátjához
Csapody Istvánhoz hasonlóan, rá is a hegyen emlékezünk. Itt közelebb vagyunk
Teremtő Istenünkhöz és minden bizonnyal "öreg" barátainkhoz is, akik égi
réteken, mennyei erdőkben botanizálnak, imádkoznak hazánk és a fiatalok
szebb jövőjéért. Barabits Elemér keresztény élete, szorgalma, igazságkeresése,
magyarsága, család- és ifjúságszeretete, erőt adhat valamennyiünknek! Nekünk
van szükségünk az értékeket felmutatókra való, tiszteletteljes emlékezésre,
nem a meghaltaknak!
Életének néhány mozzanata
A hazánkban,
sőt Európa számos országában ismert növénynemesítő 1944-ben szerzett erdőmérnöki
diplomát Sopronban. Erdész kutatóként külföldi fafajok
honosításával, arborétumok fejlesztésével, fajták, változatok kialakításával
foglalkozott. Első nagy, nemzeközi sikerét Dortmundi Világkiállítás jelentette,
ahol a hamiscipais globus formaváltozatát (Chamaecyparis lawsonia 'Globus
') mutatta be.
1956-ban koholt vádak alapján börtönbüntetésre
ítélték.
1963-1973 között, a Soproni Erdészeti
és Faipari Egyetem Botanikus Kertjének vezetője. Nyugdíjazását követően
a Löverekben alakítja ki díszfaiskoláját, saját fajtagyűjteményét. Vállalkozóként
kastélyparkok, parkerdők tervezését, fejlesztését végzi. ( Pl. Nagycenk,
Bábolna, Nagykanizsa, Székesfehérvár).
Nemesítői tevékenyégéért
kiérdemelte a Magyar Gyula-nagy-díjat, az Újhelyi Imre, majd 2002-ben a
Fleischmann Rudolf-díjat. Munkája jelentősen hozzájárult a magyar kertkultúra
felemelkedéséhez.
Peéry Rezső
író, pedagógus, Pozsonyból érkezett az 1950-es években Sopronba, ahol a
Berzsenyi Dániel Gimnázium igazgatója volt. 1956-novemberében, a szovjet
tankokkal hatalomra került megtorlók elől nyugatra menekült és Németországban
halt meg.
"Szemben az
emlékekkel" című, 2001-ben magyar nyelven is megjelent könyvéből emeltük
ki az alábbi mondatot:
"Tudomásul kell venned, hogy a világ melyben
élsz, a legnehezebben viseli el a tehetség, a nagyság és a független erkölcsiség
jelenlétét."
A.P.
|