CyberPress.Sopron

Kutya hívta ki a tûzoltókat

A rendõrség, a tûzoltóság és a mentõk is kivonultak, amikor a sziléziai Zabrzéban valaki telefonon riasztotta a mentõket. Csak a helyszínen derült ki, hogy a segélyhívó egy kutya volt. A hívást a diszpécser vette fel, de csak riadt kutyavinnyogást hallott. Azt gondolta, hogy a segélykérõnek éppen csak annyi ereje volt, hogy feltárcsázza a mentõket, beszélni már nem tudott, a lakásban vele lévõ négylábú hangját pedig háttérzajnak vélte. Azonnal kiderítette a tárcsázó telefonszámát és címét. A helyszínre kiszálltak a mentõk, tûzoltók, rendõrök. Mivel a tûzoltóknak nem volt akkora létrájuk, amellyel elérték volna a hetedik emeletet, betörték az ajtót. A lakásból egy kutya szaladt ki - feszült hólyaggal -, és miután "megkönnyebbült" a folyosón, csendben visszaosont. Aztán megjelent a gazdája is, egy orvosnõ, aki módfelett megdöbbent a váratlan, ám nem hívatlan vendégek érkezésén. A mentõk szóvivõje szerint az történhetett, hogy a négylábú véletlenül rálépett a telefonra, és megnyomta a kilences gombot - épp háromszor, s így sikerült kihívnia a mentõket.

A tudomány történetében példátlan esetnek számít, hogy egy cég felvásárolja egy ország lakosságának teljes genetikai információját. Márpedig gyakorlatilag ez történt Izlandon. Az izlandi kormány engedélyt adott az amerikai finanszírozású deCODE nevû biotechnológiai vállalatnak arra, hogy hozzáférjen a teljes lakosság orvosi feljegyzéseihez, családfáihoz és genetikai információihoz, s ebbõl egy számítógépes adatbázist állítson össze. Ez Izland 270 ezer lakójának mindegyikére igaz. A cég 8 millió angol fontnak megfelelõ összeget fizetett a kormánynak, s részesedést ajánlott fel a jövõben várható profitból. A tudományos érvelés hangsúlyozza, hogy Izlandon - szigetország lévén - Európa, sõt az egész világ egyik legzártabb népessége él, ahol az utóbbi ezer évben nem volt jelentõs mértékû a ki- és bevándorlás. A lakosság genetikai állománya tehát ennek következtében nem változott számottevõen, remek alkalmat kínálva az egyes betegségek genetikai történetének tanulmányozásához.

A kutatók már régóta tudják, hogy miért hibernálódnak télen az állatok, arra azonban, hogy miként megy végbe szervezetükben a változás, csak nemrég derült fény a North Carolina State University (USA) kutatóinak köszönhetõen. Dr. Matthew Andrews és kollégái rábukkantak arra a két génre, melyek a szervezet téli álmának beindítására szolgáló enzimek termelését szabályozzák bizonyos állatokban. Késõbb ehhez a génpárhoz hasonlót sikerült azonosítani a télen is aktív emlõsök génállományában, sõt, az emberében is. Andrews szerint e felfedezés jelentõsége jóval túlmutat a zoológián, és fontos alkalmazások kifejlesztéséhez vezethet. A legmerészebb elképzelések szerint az ûrhajózásban lehet legnagyobb hasznát venni a felfedezésnek.

Tetemes, 412 500 dolláros kártérítést kap az Egyesült Államokban egy sorozatos betörésekért elítélt férfi, mert megharapta egy rendõrkutya. A többszörösen büntetett elõéletû, 69 éves Mincso Doncsev tíz éven át barlangokban élt és betörésekbõl tartotta fenn magát. Legutóbbi letartóztatásakor egy rendõrkutya a bal lábába harapott, aminek következtében amputálni kellett két lábujját. A másfél évi börtönbüntetésre ítélt férfi a hatóság ellen emelt panaszában arra hivatkozott, hogy megsértették emberi jogait és rosszul képezték ki a rendõrkutyát - jelentette a dpa.

Füstölt patkányokat koboztak el a bécsi repülõtér vámosai egy nigériai állampolgártól - jelentette az osztrák hírügynökség. A Lagosból érkezõ Humphrey Oweka a csomagjából áradó szaggal hívta fel magára a vámosok figyelmét. A közelebbi vizsgálatnál nem kevesebb, mint 31,5 kilogramm füstölt patkányt találtak a férfinál. Az utas elmondta: Ausztriában élõ családját akarta hosszabb idõre ellátni az élelmiszerrel. Miután a férfi nem rendelkezett a "szállítmányhoz" megfelelõ papírokkal, a patkányhúst az állategészségügyi elõírások alapján elkobozták tõle és haladéktalanul szemétégetõbe vitték.
Egy Csehországban élõ 99 esztendõs hölgy férje halála után azzal nyerte vissza életkedvét, hogy beiratkozott az egyetemre. Blanka Vavrinova elõbb elvégezte a betegségek megelõzésérõl tartott kurzust, majd pedig a mezõgazdasági egyetemen az "Ember és kert" címû tanfolyamot. Utána a vegyészetben mélyedt el, az "Élelmiszerek és táplálkozás" tanfolyam keretében. Bár az idei iskolaévben szemmûtéte miatt meg kellett szakítani tanulmányait, máris azon gondolkodik, hogy mi legyen a következõ tudományág, amivel behatóan foglalkozni fog.

Teljes gõzzel folynak az elsõ olyan filmnek az elõkészületei, amelyben nemcsak az egyik filmbeli helyszín lesz a világûr, hanem a tényleges forgatás is részben a kozmoszban történik majd, pontosabban a Föld körüli pályán haladó orosz Mir ûrhajón. Eddig az ûrt a játékfilmekben csak szimulálták.Több amerikai filmsztár, köztük Robert De Niro is szerepel a filmben, amelynek költségét 206 millió dollárra becsülik.

Bírósági engedéllyel elválik Kenyában egy 80 esztendõs hölgy, Nyoero Ongori, a feleségétõl. A Victoria-tó közelében élõ kenyai törzs - amelyhez a "házasfelek tartoznak" - örökösödési okokból elismeri nõk házasságkötését is. Ha történetesen egy özvegyasszonynak nincs férfi utóda és szülésre már nem képes, akkor "feleségül vehet" egy fiatalabb nõt, hogy annak születendõ fia legyen az örökös. Ez a házasság azonban nem sikerült: a matróna korú Nyoero Ongori "kegyetlenkedés és erõszak" címén kérte a válás engedélyezését. "Egybekelésünk óta terrorizál engem és rendszeresen ütlegeli a lányaimat" panaszkodott az öregasszony, hozzátéve, hogy fiút még nem szült. A törzs vénei ugyan megpróbálták kibékíteni a házaspárt, ám sikertelen volt minden kísérletük.

Szokatlan trükköt alkalmazott egy notórius nem-fizetõ Nürnbergben. Valahányszor fizetésre került volna a sor, a 47 éves hajléktalan férfi ájulást színlelt és elvitette magát a mentõkkel. A múlt hét végén azonban pórul járt: amikor egy 30 márkás számlát kellett volna kiegyenlítenie, a mentõk helyett rendõrök jelentek meg, felrázták és letartóztatták. A rendõrségi közlemény szerint a férfi - aki különben decemberben szabadult a börtönbõl - ötven alkalommal alkalmazta sikeresen az ájulási trükköt. Ötvenegyedszerre nem sikerült. Addig jár a korsó a kútra...

Óriási gondban van Washingtonban a Kongresszus világhírû könyvtára: történészek kimutatták ugyanis, hogy kötetek ezrei, amelyek a különbözõ gyûjteményekben és archívumokban találhatók, a nácik által elrabolt kulturális kincsek közé tartoznak. A második világháború végén Németországból szállították õket Amerikába, hogy az ottani gyûjteményeket kiteljesítsék. Most kísérletet tesznek arra, hogy az eredeti tulajdonosokat, illetve hozzátartozóikat fölkutassák, és a jogtalanul eltulajdonított könyveket visszajuttathassák nekik. Szakértõk azonban úgy vélekednek, hogy több mint 50 esztendõ elteltével ez már gyakorlatilag lehetetlen.
 

Ami ma még csak a filmvásznon létezik, a XXI. században valósággá válhat. A NASA Marshall Ûrrepülési Központjának kutatói és fejlesztõmérnökei olyan hajtómûvek kifejlesztésén munkálkodnak, amelyek közeli rokonai a Csillagok háborúja hiperhajtómûveinek. A Csillagok háborúja hiperhajtómûve azt a fúziós energiát használja fel, amely két vagy több atommag nehezebb elemmé egyesülésekor keletkezik. A folyamat hatásfoka ahhoz hasonlítható, mintha egy dízelüzemû autó 4,5 liter gázolajjal 10 ezer kilométert tenne meg. A külsõ bolygókra vagy a Naprendszeren kívülre indítandó emberes ûrexpedíciók aligha képzelhetõk el ennél kevésbé hatékony meghajtással.

Eltûnt sírok labirintusa rejtõzhet a Nílus nyugati partja mentén - állítják japán kutatók mûholdas felvételekre hivatkozva. A Tokai Egyetem kutatói harmincnyolc olyan pontot jelöltek meg, ahol három óbirodalmi fáraó - Neferirkare, Menkauhor és Ity - elveszett piramisainak maradványai rejtõzhetnek. Az ásatás helyszínének kijelölését a JERS1 és az ERS1 ûrfelvételeire alapozták. A két mûhold mikrohullámokkal tapogatja le a felszínt és bizonyos mélységig az alatta fekvõ rétegeket is: különféle frekvenciájú mikrohullámú impulzusokat bocsátanak ki, majd felfogják a visszavert jeleket.

Egy 52 éves francia férfi csónakján nekivágott a Csendes-óceánnak, hogy az új-zélandi Wellingtonból majdnem 9 ezer kilométert evezve eljusson az amerikai földrész déli csücskéig, a Horn-fokig. Jo Le Guen csónakjába 350 kilogrammnyi élelmiszert rakodott be, és gondosan kiszámította napi kalóriaszükségletét, amely elég ahhoz, hogy minden nap 75 kilométert tegyen meg. Naponta megfelelõ ideig álldogálni is fog, hogy lábai elegendõ vért kapjanak. Könyveket is visz magával, hogy ne unatkozzék útközben. "Csónakkönyvtárába" helyezte el egyebek között Gabriel García Márquez Száz év magány címû mûvét is.

Forrás:
Mti
Origo
Lyss
Jövõnézõ
Clubnet

Válogatta: Merényi Zoltán