|
A mi walesi emberünk
Doktor Jan Abas könyvet ír
A mi walesi
emberünk
Doktor Jan Abas könyvet
ír
A walesi dr. Jan Abas, a matematika doktora,
egyetemi
kutató természetesen hallott már a Parkinson-kórról, de álmában sem
gondolt
arra, hogy egyszer neki is szembesülnie kell a fiatalokat sem kímélõ
betegséggel.
Hatvanadik születésnapját ünnepelte, amikor szitáló kézremegést
fedezett
fel magán.
- Boldog vagyok, hogy eljuthattam az önök
gyönyörû
városába, amelynek létezésérõl korábban nem tudtam, s találkozhattam
dr.
Málly Judit fõorvossal. Az én esetem mindenképpen egy big story,
hiszen
remegõ vénemberként érkeztem. Nézzen csak rám, megfiatalodtam. A
transcraniális
mágnesstimulációnak és a vele párhuzamos gyógyszeres kezelésnek
köszönhetõen
biztosan állok a lábamon, s a kézremegés is alábbhagyott.
"Teljesítõképességem
csúcsán kerített hatalmába a betegség. Tudtam, hogy ezt nem hagyhatom,
hiszen meglehetõsen aktív életet éltem addig. A világ számos pontján
tartok
havonta több alkalommal matematikai elõadásokat, kutatok,
olimpikonokat
készítek fel, a fitnesszel kapcsolatos problémákról írok, jógázom,
behatóan
foglalkozom a számítástechnikával. Lázasan kerestem a megoldást.
Ráakadtam
dr. Málly Judit terápiájára, ami úgy felkeltette az érdeklõdésemet,
hogy
azonnal e-mailt küldtem a fõorvosnak, kértem, ha teheti, fogadjon. A
gyors
válaszból megtudtam, nincs akadálya soproni utazásomnak.
A terápiáról nem csupán betegként
érdeklõdtem.
Szeretném a még kísérleti stádiumban lévõ módszert világszerte
propagálni,
tudják meg minél többen, nem kell már együtt élni a Parkinson-kórral.
Feltett
szándékom, hogy
történetemet könyv formában bocsátom az érdeklõdõk
rendelkezésére.
Az is lényeges része a mondandómnak, hogy a Parkinson-kóros, tiszta
tudatú
embereknek nem kell lemondaniuk a munkáról, hiszen például a
számítástechnika
világában jól boldogulhatnak. Szeretnék kapcsolatot teremteni a
Sopronban
kezelt betegekkel, hogy könyvemben megírhassam, kire milyen hatást
gyakorolt
a transcraniális mágnesstimulácó."
Jan Abas egy hetet töltött Sopronban. A
kezeléseket
követõen remekül érezte magát. Nagyszerûnek tartotta a csoportos
foglalkozásokat.
Tudja, mostani javult állapota nem végleges, a terápiára néhány
hónapon
belül ismét sort kell keríteni. Szívesen jön Sopronba, ahol
visszaadták
a gyógyulásba, az életbe vetett hitét.
megjelent: Nyugati Kapu
2000.
március 10.
Török
Magda
|