CyberPress.Sopron

(http://www.cyberpress.hu/)

Rovat: Lapszemle

2004. június 18., péntek 13:47


2004. június 18.

Közeli képek a Wild 2 üstökös felszínéről
NOL-MTI
/Az üstökös felszíne (kép: NASA/JPL) /
Igencsak meglepődtek a csillagászok a Wild 2 üstökös magjáról testközelből készített fényképek kielemezésekor, mert a fotók korántsem olyan felszínt mutatnak, mint várták.
 
A Stardust amerikai űrszonda január elején merészkedett a Wild 2 üstökös közelébe, behatolt a magot körülvevő légkörébe, a kómába, ahol por- és gázrészecskék vad zivatara zúdul kifelé. A szonda teniszütő alakú kollektorával anyagmintát fogott be az üstökösből kiáramló anyagból, és ha már arra járt, készített hetvenkét kiváló minőségű, nagyfelbontású fényképet alig háromszáz kilométerre a felszíntől. Ez a fényképezés akkor, januárban a Földtől négyszázmillió kilométerre történt.

A szakemberek korábban az üstökösmagok felszínéről úgy vélték, hogy jég és por elegyével borított vidék lehet. A Stardust-fotók szerint viszont az üstökösmag felszíne, legalábbis a Wild 2-é meglepően tiszta és takaros, sőt nagyon változatos.

Harminc négyzetkilométernyi területen kiterjedt síkvidékek, kráterek, kanyonok, hegycsúcsok váltják egymást. Ellentétben azonban a Holdon, a Marson, vagy akár a Földön keletkezett kráterekkel, a Wild 2 hasonló képződményei alján nincs törmelék. Mint arra Donald Brownlee amerikai csillagász a kutatások eredményeit ismertetve rámutatott: mindez azzal magyarázható, hogy a krátereket kivájó, más égitesttel történt ütközésekkor a kivágódó anyag már nem ülepedett vissza, mivel az apró üstökösmag elenyésző tömege miatt szinte súlytalanság van a felszínen.

Ha valaki eljutna egy ilyen üstökösmagra, elég lenne neki egy erőteljes dobbantás, és máris a mag körüli orbitális pályán találná magát az illető - érzékeltette az Wild 2-ön uralkodó gravitációs viszonyokat Brownlee.

A Stardust, miután a januárban óránkénti 22 ezer kilométeres sebességgel átsüvített Wild 2 kómáján, begyűjtött értékes zsákmányával hazafelé vette az útját. A konténerében gondosan becsomagolt anyagmintát a tervek szerint 2006. január 15-én juttatja vissza a Földre, hogy a tudósoknak legyen elegendő alapanyaguk az üstökösök természetének további tanulmányozására.

A Wild 2-ről készült fényképeket az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA csütörtökön Washingtonban sajtóértekezleten mutatta be, és a fotókat a Science magazin legfrissebb száma is közölte. A fotóalbum itt látható.



„Kultúrmocsok” a mesekönyvekben
Népszabadság • Szerző: Pintér Anna

Az illusztráció jelentősége a gyermekkönyvekben címmel tartottak kerekasztal-beszélgetést a minap a Gyermekkönyvszerzők és Illusztrátorok Egyesületének tagjai és a Csodaceruza folyóirat munkatársai a közelmúltban megnyílt Budai Tankönyvcentrumban. A beszélgetés a magyar gyermekkönyv-illusztrátorok helyzetére összpontosított, de szó esett az idei Bolognai Gyermekkönyvvásár eseményeiről is.
 
Marton Zsolt díjnyertes munkáin Walt Disney rajzfilmfiguráinak nosztalgikus hangulatú anatómiai rajzai jelentek meg
– A kilencvenes évek elején elárasztottak bennünket a színvonaltalan, giccses könyvek – kezdte Aratóné Katona Ildikó, a Minerva Nova Kiadó vezetője. Ehhez képest ma jó a helyzet, mégis, Bolognából megérkezve szinte megütötte a lemaradás és beszűkülés aránya. Minél kisebb gyerekeknek szóló könyvet vesz a kezébe – mondta, annál inkább elkeseredik. Az derül ki ugyanis, hogy sem a kiadó, sem a kereskedő, sőt a pedagógus sem érti és méltányolja a kicsit is új és a szokásostól elütő gyermekkönyveket. Hogyan volna akkor elvárható a megértés, a méltánylás a szülőtől, a vásárlótól?

– Érthetetlen, hogy az ügyesen rajzoló, nagy képzeletű, mindenre nyitott kisiskolásokból miért lesz rossz ízlésű felnőtt, aki rossz könyveket választ a gyermekének – folytatta a gondolatsort Gyulai Líviusz Kossuth-díjas grafikusművész. Nálunk még mindig valami édeskés, begyöpösödött közízlés uralkodik: a kultúrmocsok mindent beborít. Szerinte gyökeres váltásra van szükség: ki kell végre törni az unalmas rajzok világából. Úgy látja, nem lehetetlen, a folyamat már mozgásban van, a könyvek szépülnek, színvonalas magazinok jelennek meg a piacon. Annak ellenére, hogy sok kiadó még ma is elzárkózik az illusztrátoroktól, Lantos István, a Csodaceruza művészeti vezetője szavaival élve: a „fekete mappás rémektől”. Pedig pályáztatni kellene, fórumot teremteni, ahol a grafikusok szerzőkre és könyvkiadókra találhatnak. A problémát az is mélyíti, hogy a magyar grafikusokat nehezebb megfizetni, mint a külföldi licencet, amelynek több országban való kiadása jelentősen csökkenti a költségeket. Takarékos ország vagyunk. Ráadásul ezekről a kérdésekről a célközönség „fölött” döntenek a felnőttek. Pedig a gyerekek fantáziáját nem lehet, nem volna szabad beletörni a sémákba. Hagyni kellene zabolátlanul csapongni, legfeljebb terelni szabad, hogy fejlődjön. Az elvont, az álomszerű vagy éppen az abszurd rajzok erre valók. Közhely, de igaz, hogy nem mindig jó, ha a kép csupán lemásolja a szöveget. Vagy ha a mesekönyv illusztrációi gügyögnek a kicsikhez – érvelt Pálfi György, a Magyar Iparművészeti Egyetem docense. Mégis ez történik minduntalan.

 
Marton Zsolt díjnyertes munkáin Walt Disney rajzfilmfiguráinak nosztalgikus hangulatú anatómiai rajzai jelentek meg
Szegedi Katalin illusztrátor egyenesen sajnálja azokat az írókat, akiknek egy-egy jó alkotását rosszul illusztrálják. A kép és a szöveg összekapcsolódik, később az olvasók a rossz rajzokkal társítják a művet, az jelenik meg bennük vizuálisan – mondta. Az illusztrátor kiválasztása bizalmi kérdés, Pálfi szerint a legrosszabb mégiscsak az, ha nem szakemberre bízzák a grafikai munkákat, ha a szerző „kéznél lévő” ismerőse: húga, bátyja, felesége nem kifejezetten profi rajzait használják. Döntő szerepe van a grafika színvonalának, és ezt a kiadóknak is fel kellene ismerniük. A könyvesboltban sok minden kiderül, csak éppen nem tudni, mi miatt kerül egy kiadvány a vásárló kosarába. Az emberek a szerző neve alapján választanak, de a könyvbe beleolvasni csak felületesen tudnak. Amit azonnal látnak: a kiadvány képi világa. A grafikusnak ezért szinte sosem a neve, hanem a munkája a cégére.

A legnagyobb szakmai elismeréseket a Bolognai Gyermekkönyvvásáron kaphatják a grafikusok. Az ottani zsűri tagjai nem korlátozzák a művész szabadságát, nem kérik számon, hogy az illusztrátor az olvasó szövegről alkotott, feltételezett elképzeléseit követte-e vagy sem, megtűrik a szélsőségeket. A hideg technikai megoldásokkal szemben értékelésükkel az emberibb, manuálisabb megoldásokra terelik a szakma figyelmét. A komputeres grafikában rejlő lehetőséget is felismerik, még ha csak egy eszközként tartják is számon a sok közül. Pálfi György szenvedéllyel beszélt tapasztalatairól, és még lelkesebbé vált, amikor tanítványaira, az általuk elért eredményekre terelődött a szó: idén az Iparművészeti Egyetem három hallgatója jutott be a 2750 pályázó körül abba a százba, akiknek a munkáit a könyvvásáron ki is állították. Pálfi a kerekasztal-beszélgetés és a bolognai beszámoló után büszkén mutogatta Anew Kámen és Pápai Gáspár, valamint a díjazott Marton Zsolt grafikáit, melyek a bolognai gyermekkönyv-illusztráció kiállítás évkönyvébe is bekerültek. Marton Zsolt munkáin Walt Disney rajzfilmfiguráinak nosztalgikus hangulatú anatómiai rajzai jelennek meg: Szilveszter, a macska bélrendszere, a szemtelen Csőrike agya, Popeye bicepsze és az őt legyőzhetetlenné tévő spenót kis növényhatározóba illő szerkezeti ábrája. A rajzok persze nem meseillusztrációnak készültek, egyetlen kisgyermeket sem kell megvédeni „brutalitásuktól”. A téma mégis kapcsolódik a gyermekkönyv műfajához, ráadásul tehetségről, kreativitásról és egyéni látásmódról árulkodik. Nem véletlen, hogy ezek a grafikák a Bolognai Gyermekkönyvvásáron szakillusztrátoroknak járó Marsili különdíjat hoztak alkotójuknak.



Kivonják a magyar paprikát a forgalomból  Az észak-amerikai lapok szemléje
Magyar Nemzet

Ernesák Terézia
Tizenkét államban visszavonja a kereskedelemből a magyar paprikát a forgalmazó cég – Hollywood, a világ számára a bűn városa – Mel Gibson az idei esztendő legbefolyásosabb, leggazdagabb híressége.

A Penzeys Spices kivonja a forgalomból a „Magyar édes paprikát”, méghozzá az Egyesült Államok sok vidékéről – adja hírül a Washington Post. A magyarázat: a magyar importáruban szalmonella-fertőzést találtak. A Wisconsin államban lévő Penzeys Spices a január elején rendelt és leszállított paprikát vonja vissza a forgalomból tizenkét államban: Connecticutban, Floridában, Illinoisban, Indianában, Kansasben, Michiganben, Minnesotában, Missouriban, Ohióban, Pennsylvaniában, Texasban és Wisconsinban. A washingtoni lap rögtön megjegyzi, hogy e döntésre azt követően került sor, hogy a Penzeys – néhány héttel korábban – már a „Magyar fél-csípős paprikát” is visszavonta, mert abban is lehetséges szalmonella-fertőzést gyanított. A lap megadja azt a telefonszámot is, amelyen reklamálniuk lehet a pórul járt amerikai kuncsaftoknak.

Vajon megbíznál-e Amerikában, ha csak azt és úgy tudnád róla, amit és ahogyan Hollywood sugalmaz? – teszi fel a kérdést, cikkének már a címében is a Christian Science Monitor című tekintélyes lap. Amerikai szappanoperák és valóság-showk árasztják el a riói, fokvárosi, bangkoki nyomornegyedeket is, és világszerte az a benyomás alakul, vagy alakulhat ki, hogy Amerika – ilyen. Hollywood a világ számára, a bűn városa – írja Ron Kraybill, a cikk szerzője, aki meglepetten s elégedetten számol be kedvező tapasztalatairól is; arról például, hogy egy indiai asszony boldogan szorongatta a kezét és nevetve mondta neki: milyen jó, hogy megismerkedtek, mert eladdig azt hitték, hogy az amerikaiak mind olyan materialista, önző, pénzéhes és senkivel sem törődő emberek, mint amilyeneknek a hollywoodi filmekben látszanak…

Martha Stewart, az amerikai háziasszonyok éppen elítélt példaképe – aki óriási vállalatbirodalmat épített ki –, jeges teát kortyolgatott a tárgyalásán, New Yorkban, Ben Affleck, a híres színész, ugyancsak jeges teát szürcsölt, miközben interjút adott a Playboynak. A jeges tea – az idei nyár slágere az Egyesült Államokban, legalábbis a Washington Times című napilap szerint. A lap egyik mellékletében külön oldalt szentel a témának. Kideríti, hogy az amerikaiak évente kétmilliárd (!) dollárt költenek jeges teára, amelyből az idén tucatra való új ízt is bevezettek. Például a mézes, vagy a fűszeres jeges teát. A jeges tea imádatának magyarázata a lap szerint az, hogy ez az itóka összehasonlíthatatlanul egészségesebb, mint a különféle szörpök, szénsavas üdítők és egyéb édeskés-cukrozott nedűk.

Mel Gibson – akinek Passió című filmje az egyik legnagyobb kasszasiker a mozikban –, az idei esztendő legbefolyásosabb, leggazdagabb híressége. Ezt a Forbes magazin állapítja meg, amely most hozta nyilvánosságra százas listáját; azaz a száz legbefolyásosabb híresség névsorát. Gibson után a golf-sztár, Tiger Woods, Tom Cruise filmszínész, a veterán rock-csapat, a Rolling Stones és J.K.Rowling, a Harry Potter írónője következik.



Amerikai kiképzők tanítják katonáinkat
Magyar Hírlap
Afganisztánt és Irakot megjárt amerikai katonák képezik ki tegnaptól a magyar tiszthelyettesek egy részét – főleg azokat, akik külföldön is szolgálatot teljesítenek majd. Szeptembertől kísérleti jelleggel új kiképzési rendszert vezetnek be a Magyar Honvédségnél.
 
A katonának feltétel nélkül teljesítenie kell a parancsot. Készen kell állnia arra, hogy a helyzet megköveteli, gondolkozás nélkül képes legyen megsemmisíteni az ellenséget. Mindent meg kell tennie társai védelméért. Ezek a Magyar Honvédségnél (MH) idén szeptembertől, egyelőre csak kísérleti jelleggel kezdődő új kiképzési rendszer főbb elvei.
Nagy Tibor dandártábornok, a MH Szárazföldi Parancsnokság parancsnok- helyettese lapunknak elmondta: a honvédségnek nem egyenruhás alkalmazottakra, hanem a szó igazi értelmében vett katonákra van szüksége. Ehhez igazodik az új kiképzési rendszer, amelyet, ha beválik, 2005 márciusától hivatalosan is bevezetnek.
A felkészítés első részében az eddigi egy hónapos alapkiképzés helyett három hónapon át sajátítják majd el a szerződéses katonák az alapfogásokat. Így például a kézifegyverekkel való bánásmódot, az alaki szabályokat és az alapvető harcászati ismereteket. Ezt követően két hónapos szakfelkészítés következik, amelynek végén katonai szakképesítést szereznek a fiatalok: például harci járművezetők, ejtőernyősök, rádiósok, mesterlövészek lehetnek. Ezután a csapatokhoz kerülve, kisebb-nagyobb megszakításokkal, újabb tanfolyamok várnak rájuk, amelyek révén mesteri szinten sajátíthatják el katonai szakképesítésüket. Azokra, akik beosztásban és rendfokozatban előre akarnak lépni, újabb speciális tanfolyamok várnak. Ezek elvégzésével egy honvédként bevonuló, önkéntes 15 év múlva főtörzszászlós is lehet. Aki ezt mind kibírta, annak érdemes hivatásos katonává válnia, hiszen több kedvezményben részesülhet, mint szerződésesként. Így például jogosult lesz szolgálati lakásra, s ami talán még fontosabb, nyugdíjra is.
A tábornok elmondta, a kiképzés során igyekeznek olyan ismeretanyagot adni a fiataloknak, hogy ha szögre akasztják az egyenruhát, a civil életben is hasznosíthassák tudásukat. Minden laktanyában van például számítógépes oktatókabinet, így a legmagasabb szintű programozási ismeretekre is szert tehetnek a katonák. Arról nincs adat, hogy végül is mennyi, a katonaságnál megszerezhető tudást lehet konvertálni a civil életben. Arról viszont van, hogy a toborzáson felvett fiatalok közül minden negyedik egy éven belül lemorzsolódik. A szerződéses katonák 3+2 hónapos felkészítése fejenként 1,5 milliótól 30 millió forintig terjedhet. Egy gépesített lövész kiképzése a legolcsóbb, a rakétalövészé a legdrágább.
A tábornok megerősítette információnkat, hogy a kiképzés színvonalát, illetve a leendő magyar kiképzők, azaz a tiszthelyettesek szakmai tudását emelendő, tegnaptól Afganisztánt és Irakot is megjárt amerikai katonák adják át szakmai ismereteiket. A hónap végéig tartó képzésen elsősorban arra tanítják meg a magyar katonákat, hogyan kell minél gyorsabban ellátni a hadszintéren megsebesült társaikat. A felkészítés szeptemberben folytatódik, a költségeket az amerikai hadsereg állja.
 
Szilágyi Béla


Ismeretlen József Attila-kézirat  Új tények a költő életrajzához
RTL Klub Híradó - Lőrinc Ferenc

Egy aukción sikerült megszerezni a Móra Ferenc Múzeum számára a szakemberek által sem ismert József Attila verset. A költő egy 1925-ben publikált, Ady Endre versfordításokat tartalmazó kiadványba írta bele a "Klasszicizmus 3 rímmel" című költeményét.

A kézirat több évtizedes történetéről egyelőre keveset tudnak a kutatók. Annyi bizonyos, hogy a Központi Antikvárium árverésén néhány hónappal ezelőtt bukkant fel a darab; a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma biztosította a szükséges forrásokat ahhoz, hogy a Móra Ferenc Múzeum Irodalomtörténeti Gyűjteményébe kerülhessen az értékes dokumentum. Lengyel András irodalomtörténész gondozásában a közeljövőben jelenik meg a vers és a hozzátartozó irodalmi elemzés.

Lengyel András irodalomtörténész szerint József Attila valószínűleg baráti társaságban kapta ezt a kis füzetet, amelybe ott helyben rögtönözve jegyezte fel a Babits Mihályt fricskázó avantgárd alkotást. A fiatal költő számára egy ideig Babits egyfajta "apapótlékot" jelentett, a későbbiekben viszont szembefordult vele. A most előkerülő szösszenetet ironikusan egykori mesterének ajánlja és Babits Mihály klasszicizáló stílusát tűzi tollhegyre.

Az ismeretlen vers felbukkanása segítséget jelentett a kutatóknak a József Attila életrajz pontosításában is. A korábbiakban ugyanis úgy gondolták a szakértők, hogy 1925 karácsonyán az ifjú művész Bécsben tartózkodott. A "Klasszicizmus 3 rímmel" című költeményt azonban egészen biztosan Budapesten írta, hiszen a keltezés és a dátum is szerepel a feljegyzésben. Így tudhatták meg az irodalomtörténészek, hogy József Attila az ünnepeket Magyarországon töltötte.

József Attila 1925 nyaráig tartózkodott Szegeden egyetemi hallgatóként, ezt követően ment ki Bécsbe tanulni. Az előkerült alkalmi vers azért is különösen érdekes, mert ez a költemény stíluskészletét tekintve lényegében lezárja a költő szegedi szerzői korszakát.



A szamár bölcsője is Afrikában ringott
MTV
Az első megszelídített szamár mintegy ötezer évvel ezelőtt egy észak-afrikainak a tulajdona volt. Genetikai tanulmányok kimutatták, hogy a vadszamarakat legkevesebb kétszer domesztikálták, mégpedig Északkelet-Afrika különböző helyein.

A portugáliai Porto egyetemének Albano Beja-Pereira vezette kutató csoportja feltételezi, hogy a szamarak domesztikálása a korabeli emberek reagálása volt a Szahara 5000-7000 évvel ezelőtti kiterjedésére - írta a Science című tudományos folyóirat legújabb száma.

A fokozódó szárazság és a környék növekvő kopársága arra késztette az ott lakókat, hogy csomagoljanak, és új, termékeny vidéket keressenek maguknak letelepedésre. A "költözködéshez" befogták a vadszamarakat teherhordóknak. Emellett a szamár (Equus asinus) alighanem elősegítette a kereskedelmet az Óvilágban - írják a kutatók a Science című folyóiratban közölt cikkükben. A domesztikálás nagy kulturális előrelépés volt a földművelő életformától a vándorlás és a kereskedelem felé.

A tanulmány szerint Afrika észak-keleti részében honos két vadszamár törzs volt a mai teherhordó szamár elődje: a núbiai szamár (Equus africanus africanus) és a szomáliai szamár (Equus africanus somaliensis). Napjainkban mindkét fajtát erősen fenyegeti a kihalás. A még meglévő núbiai szamarak Szudán északkeleti részén élnek, míg a szomáliai vadszamár igen kis létszámban fellelhető még Etiópiában, Szomáliában és Eritreában.