CyberPress.Sopron

A magyar katonák közül senki sem felelõs Nagy Richárd haláláért
MR- honvedelem.hu
Az iraki magyar szállítóalakulat tagjai közül senki sem felelõs a magyar szakaszvezetõ haláláért - jelentette ki a múlt heti merénylet körülményeit vizsgáló bizottság vezetõje. Isaszegi János dandártábornok Ferihegyen nyilatkozott, ahová vasárnap este negyed tíz után néhány perccel érkezett meg az Irakban hõsi halált halt Nagy Richárd szakaszvezetõ földi maradványait szállító repülõgép. A katonai tiszteletadásra éjfélkor került sor a családtagok és Szenes Zoltán vezérkari fõnök jelenlétében.
 
Katonák és a gyászoló család várta Ferihegyen az éjfélt, hogy fejet hajtsanak Nagy Richárd, Irakban hõsi halált halt szakaszvezetõ koporsója elõtt. Lassan gördült be a kormányváró bejárata elé az a repülõgép, amellyel pénteken a támadás körülményeit vizsgáló négyfõs bizottság utazott az arab országba Isaszegi János dandártábornok vezetésével, és ugyanez a gép volt az, amelyik hazahozta a, már hivatalosan nem háború, de vitathatatlanul elmérgesedett helyzet, elsõ magyar katonaáldozatát.

Aztán még lassabban kinyílt a repülõ farán az ajtó: megérkezett Irakból Budapestre az elsõ, nemzeti zászlónkkal leterített koporsó. A Himnusz, a szalutálás, vagyis a rövid, de méltó tiszteletadás után pedig elindult a Nagy Richárd földi maradványait szállító autó Zagyvarékasra, a fiatal katona szülõfalujába, hogy ott, szerda délután szerettei immáron utolsó útjára kísérhessék.

Isaszegi János dandártábornok Ferihegyen ielmondta, az iraki magyar szállítóalakulat tagjai közül senki sem felelõs a magyar szakaszvezetõ haláláért. Az Irakban járt vizsgálóbizottság arra is választ keresett, hogy miként lehetne biztonságosabbá tenni az Irakban szolgáló magyar katonák munkáját. A testület vezetõi kedden tesznek jelentést az Országgyûlés Honvédelmi Bizottságának.

Megemlékezés a Parlamentben
A nyári parlamenti ülésszak utolsó napján napirend elõtt is megemlékeztek Nagy Richárdról. A teremben megjelent Mádl Ferenc köztársasági elnök, és természetesen a kabinet tagjai, a kormányoldal és az ellenzék képviselõi is ott voltak.

Szili Katalin, az Országgyûlés elnöke azt mondta, mély megrendüléssel értesült Magyarország arról, hogy magyar katona is áldozatául esett az iraki háborúnak, mert évtizedekig megkímélt minket a sors attól, hogy ilyen áldozatot kelljen elfogadnunk, illetve, hogy ilyen áldozata legyen Magyarországnak is.

Késõbb Juhász Ferenc honvédelmi miniszter beszélt, majd egyperces néma felállással tisztelegtek a képviselõk az Irakban életét vesztett magyar katona emléke elõtt.
 Somorjai Balázs, Nánási Anikó, Kiss Gábor István, MR

A német Sueddeutsche Zeitung szerint az európai uniós csúcstalálkozón hozott új alaptörvény az egyesült Európának feltétlenül szükséges a jövõje miatt. A lap hozzáteszi, hogy az alkotmány jobb, mint az elõzõ status quo volt.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung úgy véli, túl korai még arról írni, hogy az egyezmény megérdemli-e a „történelmi” jelzõt. A napilap azon sajnálkozik, hogy nem tömörítették a szöveget, ezért az szerinte egyes részei érthetetlenek.

Az osztrák Der Standard véleménye szerint az alkotmány elõrelépést jelent, azonban nagy sikert nem. Az alkotmányos szerzõdéssel a kibõvített Európa megteremti magának az európai demokrácia alapjait – jegyzi meg.

A szintén osztrák Die Presse Európa utolsó esélyének nevezi az alkotmányt. Emellett azt reméli, hogy a csúcstalálkozóra jellemzõ közösségi szellem nem esik áldozatául Tony Blair brit kormányfõ népszavazási taktikázásának.

A brit The Independent „Valóság és mítosz harca” címû cikkében megpróbálja cáfolni az alkotmánnyal kapcsolatos téveszméket, többek között azt, miszerint az alaptörvény aláírásával a kormány az ezeréves brit függetlenségrõl mondana le.

A Financial Times arról ír, hogy Tony Blair brit miniszterelnök megkezdte belpolitikai kampányát az új alkotmány elfogadtatásáért, ugyanakkor a lap úgy tudja, hogy 2006 tavasza elõtt aligha kerül sor a népszavazásra. Hasonlóképpen értesült a The Times is. A lap arra hívja fel a figyelmet, hogy a referendum halogatása miatt az euroszkeptikusok megerõsíthetik az alkotmányt ellenzõ véleményeket.

Az orosz Novaja Gazeta megjegyzi, hogy az alaptörvény elfogadására pontosan 189 évvel a waterloo-i csata után került sor és jelentõsége is ugyanolyan korszakos. A lap szerint azonban bebizonyosodott: Európa két táborra oszlott. Az egyik tábort az államok és népek szövetségében hívõk alkotják, míg a másikat az uniót a szuverén államok szövetségének megálmodók találhatók.

A francia Le Monde elsõsorban a sikertelen elnökválasztásról ír. A lap szerint az elnökválasztás sikertelensége azt jelzi, hogy az Unió egységével komoly problémák vannak – írja a BBC lapszemléjében.
A vatikáni L’osservatore Romano amiatt sajnálkozik, hogy az ajánlatot, miszerint az alkotmányban legyen utalás az európai keresztény gyökerekre, elutasították. Úgy tûnik, Európa elutasítja történelmi emlékezetének „alapkövét” – írja a lap. (BBC)
 

Az ûrrepülõgépet a dél-afrikai származású Mike Melvill, a Scaled Composites 62 éves alelnöke és tesztpilótája próbálja majd elvezetni a világûr „küszöbéig”, a 100 kilométeres célmagasságig. Amennyiben az idõjárás megengedi és a technika ördöge sem szól közbe, a tapasztalt tesztpilóta három percre kerül a súlytalanság állapotába, majd visszatér a légkörbe és 15-20 perces lassú ereszkedés után ér földet.

Az ûrrepülõgép egy méretre szabott, sugármeghajtású szállító repülõgép hasához erõsítve száll fel közép-európai idõ szerint várhatóan délután fél 4-kor a sivatagi légi kikötõbõl és körülbelül egy óra múlva, 15 kilométeres magasságban válik le. A pilóta ezután gyújtja be a rakétahajtómûvet, hogy megkezdje az emelkedést a kitûzött magasságig.

Az elsõ magánûrhajós cím várományosa nem elõször vezeti a gépet: Melvill volt a parancsnok a május 13-i próbaúton is, amikor a SpaceShipOne 64,43 kilométeres magasságba jutott, ami magán-ûrrepülõgépnek még soha nem sikerült.

A világ manapság leghíresebb repülõgép-tervezõjének számító Rutan és csapata az ûrrepülés üzleti alapú fejlesztését ösztönzõ Ansari X-verseny 10 millió dolláros díjára pályázik több mint húsz hasonlóan vállalkozó szellemû és lelkes csoport mellett. Az lesz a nyertes, aki elõször fejleszt ki magántõkébõl három ember szállítására alkalmas ûreszközt, amely utasait 100 kilométeres magasságba tudja repíteni, majd biztonságosan landolni és két héten belül képes megismételni a bravúrt.

A Rutan-csapat eddigi sikeréhez Paul Allen amerikai milliárdosnak, a Microsoft 51 éves társalapítójának nagylelkû adománya is hozzájárult: „több mint 20 millió dollárral” támogatta a SpaceShipOne megépítését.

Kedvez is, meg nem is az idôjárás
Idén csapadékos nyár lesz, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne meleg – mondta lapunk kérdésére Török László meteorológus. Az elôrejelzés szerint július közepén, valamint augusztus elején a szokásosnál több lesz a csapadék, emiatt h?vösebb napokra kell számítani. Július végén és augusztus közepén lehet a legnagyobb melegre, 30 fok körüli hômérsékletre számítani. Augusztusban összességében a szokásosnál kevesebb esô várható. A mostani ismeretek szerint 20-a után idén is h?vösebb idôre kell számítani.
 
A dinnyetermesztõ nagyhatalmakban, Görögországban vagy Spanyolországban, a nyár második felére lecseng a szezon – közölte az igazgató. A spanyol dinnyetermesztõk értékesítõ szövetkezete sajtóhírek szerint máris felvette az üzleti kapcsolatot a magyar gazdákkal, hogy a jövõ hónaptól együtt értékesítsék az Európa-szerte közkedvelt dinnyét. A tavalyi mintegy 9500 hektáros termõterület idén körülbelül 11000 hektárra nõ, a hozzávetõleg 15 százalékos termõterület-növekedés a tavalyi jó szezon következménye, amikor is csaknem 250 ezer tonnányi dinnye termett. Ha az idõjárás kegyes lesz, akkor idén minimum megismétlõdik a múlt évi rekordtermés. Ennek nyolcvan százaléka külföldön talál vevõre. Egy magyar évente átlagosan egy közepes nagyságú dinnyét eszik meg, Nyugat-Európában ennek a többszörösét fogyasztják.

Szabolcs az élen
A görögdinnye összes termôterülete a világ országaiban több mint 1800000 hektár. A földrészek közül a legnagyobb területen Ázsiában termesztik, Európában a legutolsó felmérések szerint 126 ezer hektár volt a termôterület. A görögdinnyébôl a világon évente 25-29 millió tonnányit értékesítenek. Magyarországon a legtöbb dinnyét 1948-ban termesztették, 31701 hektáron. A mélypont 1991-ben volt, 3072 hektárral. Jelenleg a legnagyobb hazai termôterület Szabolcsban (3500 hektár), Békésben (2000 hektár) és Hevesben (1500 hektár) található, de jelentôs területen termesztik az Ormánságban (800 hektár), a Jászságban (700 hektár), Tolnában (400 hektár) és a Hajdúságban (400 hektár).
 
Árnyalja az idei termésképet, hogy amennyivel nõtt a vetésterület, ugyanakkora nagyságú területen ment tönkre a termés. A meglehetõsen hûvös tavaszi napok sok palántának ártottak – mondta lapunknak Szilágyi Sándor, hajdúsági görögdinnye-termesztõ. Véleménye szerint azonban kiemelkedõ termésátlagra lehet számítani. A jelenlegi becslések szerint egy hektárról 25–28 tonna termést lehet majd betakarítani, szemben az elmúlt évek 16 tonnás átlagával. Egy hektár megmûvelése 300–400 ezer forintba kerülhet. A haszon attól is függ, hogy a nagyobb üzletláncok mennyiért veszik majd át a dinnyét. Jó termést feltételezve 14–15 forintos kilónkénti ár mellett már nem lehet ok a panaszra – tette hozzá a gazda.

Ez azt is jelenti, hogy augusztusban 50–80 forint között alakul majd a dinnye kilónkénti bolti ára. A Tesco áruházakban jelenleg 97 forintért adják a görögdinnye kilóját. A sárgadinnyéért 149 forintot kérnek darabonként – tájékoztatta lapunkat Danks Emese, a Tesco Globál Áruházak Rt. kommunikációs igazgatója. Elmondta: az árak a következõ napokban, hetekben folyamatosan lefelé mozognak majd.
 Szilágyi Béla

A piros telefonfülkék - amelyek 80 éve ugyanolyan elmaradhatatlan részei a londoni utcaképnek, akár a Big Ben vagy az emeletes buszok - a mobiltelefonok elõretörése nyomán veszélyeztetett, kihalással fenyegetõ mûemlékké váltak.

Fénykorukban 60 ezer állt a híres K6 "nevû" fülkékbõl Nagy-Britanniában, mára a negyedére esett vissza a számuk, és az a veszély fenyeget, hogy nemsokára csak a turisták kedvéért árválkodik majd egy-két magányos kabin a Trafalgar Square-en vagy a Piccadilly Circusön.

A British Telecom nemrégiben jelentette be: 75 ezer, még mûködõ telefonfülkéjébõl felszámol több mint 10 ezret, nagyrészt a híres "piros dobozokból", amelyeket Giles Gilbert Scott, a liverpooli anglikán székesegyház építésze tervezett.

A brit telefontársaság ugyan arra hivatkozik, hogy a piros fülkék korszerûtlenek, de a háttérben prózaibb pénzügyi indokok rejlenek. Mivel a britek 84 százaléka mobiltulajdonos, az utóbbi években a fülkékbõl folytatott beszélgetések idõtartama a felére, bevételük pedig 40 százalékkal csökkent. Így aztán a mintegy 750 kilós fémkasznik kihalással fenyegetõ dinoszauruszokká váltak, amelyek iránt élénk kereslet mutatkozik a nosztalgiapiacon.

Az interneten egy felújított K6 fülke telefon nélkül 4500 fontért (1,7 millió forintért) keres gazdát, az igazi ritkaságnak számító, eredeti K2-ért 8500 fontot (3,3 millió forintot) is elkérnek.

"Többnyire kerti dekorációnak szánják a fülkéket" - magyarázta a Surrey-grófságbeli Mertham városban található, a nyugdíjazott kabinok felújítására szakosodott Unicorn Kiosk Restorations elnevezésû cég képviselõje, aki elárulta: Cliff Richard, a rocker és Marcel Desailly, a francia labdarúgó-válogatott kapitánya is vett tõlük telefonfülkét.

"Még a NATO egyik katonai bunkerében is felszereltünk egy kabint" - mondta Reg Lewis, a cég vezetõje, aki elmondta, minden fülkét eredeti vörösre festenek: a K2-K7 típusok színe a "postapiros", míg az 1968-as K8 "katicavörös" színben virít.