|
Két nemzet-egy család - II. Soproni Horvát Napok - Képriporttal
Két nemzet-egy család - II. Soproni Horvát Napok
- Képriporttal -
A szellemhez, a lélekhez, a szépérzékhez, a szívhez szóló programok
között a gasztronómiai élményszerzés tette teljessé a második alkalommal
megrendezett Soproni Horvát Napokat.
Az immár hagyományos horvát nyelvű szentmisét a Szentlélek templomban
tartották, majd az újból Pejachevich nevet viselő közben táblavatóra került
sor. A szombati program része volt a horvát est, majd vasárnap kerekasztalbeszélgetés
és a Fő téri ünnepi felvonulás, majd kulturális műsor.
Pejachevich emlékbeszéd a Pejachevich-közben
A Pejachevics-köz táblavató ünnepségén Molnár László, nyugalmazott múzeumigazgató
méltatta a névadó életművét.
| Ahhoz, hogy megértsük a Pejachevichek jelentőségét Sopron város történetében,
egy kis időutazásra hívom meg Önöket.
Menjünk 230 évet visszafelé és nézzünk körül mit látunk ezen a sarkon
állva.
A lábunk alatt folyik a Muhlbach-nak nevezett Bánfalvi patak. Eppen
előttünk egy viztároló kétfelé osztja a patak vizét. A baloldali ág a Színház
utca helyén a 15-2o méter széles és 2 m mély várárok vizét táplálja. A
másik ág a Széchenyi tér irányába folyva egyrészt a várárkot táplálja,
másrészt két víztárolóba folyik.
A Belváros falzata, bástyái jól láthaták. Jobbra tekintve a kaszinó helyén
az un. olasz fabástya áll, kissé már romosan.
A Belváros védelne a zsilipek szabályozásán nyugodott 1400 óta, tehát
három évszázadon keresztül. A Templom utca - akkor a Mészárosok utcája
nem nyílott még a Széchenyi térre, a várfalat csak később, 1855-ben törték
át.
A Petőfi tér nagy részét is tó foglalja el. Ilyen városkép fogadja
a Sopronba települő Pejachevicheket.
A 13. századból származó Pejachevich család számos tagja települt át
Magyarországra. Történelmi szerepük nem éri el a horvát eredetú Zrínyiek,
Frangepánok, Batthyányiak, Draskovicsok jelentőségét, de Sopron városának
históriáját nagyon is befolyásolták.
A Mária Terézia által 1772-ben grófi rangra emelt János József Sopronban
hunyt el . Az 1750-ben született Károly két házasságából 15 gyerek született.
Ő és leszármazottai sok palotát építettek a városban, élénk társadalmi
életet éltek és teremtettek.
Vegyük sorra a Pejachevich létesítményeket.
Ez a ház volt a Pejachevichek első palotája 1784 és 1920 évek között.
A Prisomán családtól negvásárolt házat Pejachevich Károly átépítette és
az a forma a mai napig megmaradt. A palotában hangversenyeket, színieiőadásokat
tartottak, neves történelni személyiségeket láttak vendégül. Például József
nádort aki a műszaki egyetemet alapította, Ottó főherceget, akinek fia
- a későbbi IV. Károly király 6 - 9 éves korában itt tanult meg magyarul
Tormásy János soproni tanítótól.
Nézzük a következő épületet.
A mai Petőfi iskola helyén lévő várárok feltöltésével Pejachevich Károly
1788-ban Kaszinót - vigadót építtetet Az akkor két emeletes épületet Ringer
József kismartoni épitész tervezte, akinek nevéhez fűződik a nagycenki
Széchenyi kastély építése is. Hangsúlyozni kell, hogy a nemzeti művelődés
és haladás szempont:jából nagy jelentőségű a Kaszinó intézmény elsőként
valósult meg, hihetően a egész országban. A Széchenyi István által alapított
pesti Nemzetii Kaszinó, csak 1827-ben, 30 évvel később kezdte működését
"közhasznú eszmecserék és kellenes társalgás útján". A földszinten tágas
táncterem volt, hét társalgó, két konyha, fedett tekepálya és 'billiárdszobák
segítették Sopron társadalni életének beinditáát. Liszt Ferenc 1820-ban
itt tartotta első nyilvános fellépését. Az 1834 évi tűzvészben a
Kaszinó is rnegrongálódott, de egy éven belül újjáépítették. Ebben kapott
helyet az 1843-ban megalakult Kaszinó Egyesület. A 240 tagja között Széchenyi
István is szerepelt. A Kaszinoban folyt társadalmi életről 1839-1842 között
Sachta Etelka naplója száraol be, amelyhez Csatkai Endre még 540 magyarázó
lábegyzetet irt. A kötet tiz Pejachevichet sorol fel a Széchenyiek, Bezerédjek,
Dőryek, Felsőbüki Nagyok társaságában. A Pejechevichek, tehát nem csak
alapítói, kezdeményezői, hanem folytatói is voltak a város társadalmi életének.
A Kaszinót 1849-ben, a szabadságharc önkénye szünette meg, átalakitva kaszárnyává.
A mai Széchenyi iskola területén, a Templom utca-Liszt Ferenc utca között
egy 1640-ben épített Szárazmalom helyezkedett el. A deszkáből épített házat
kőszinházzá épitették át. Magyarország második kőszinháza lett a pozsonyi
után. Pejachevich Károly 1788-ban házat épitett a telekre és kibérelte
a szinházat is. Az előadások színvonalát tetőpontra juttatta Shakespeare
Schiller és Lesssing műveinek bemutatásával. Az első magyar nyelvű szinielőadást
1792 áprilisában az evangelikus líceum Magyar Társasága adta elő. A volt
szárazmalomban berendezett színház a Petiőfi téri színház 1841 évi felavatásátral
szűnt meg. A város 1851-ben építette a kétemeletes iskolát
A mai Magyar Művelődés Háza, a Konferencia és Kulturális Központ telkén
a Pejachevichek 1798-ban jelennek meg tulajdonoskent. Emlitettem,hogy a
Kaszinót a szabadságharc után megszüntették. A Kiegyezés után Hillebrand
Vince kezdeményezteaz új - immár harmadik – Kaszinó épitését, az olasz
bástya elbontásával. A Pejachevich család átadta a területet, melyen 1875
január 21-én
ünnepélyesen megnyilt a Kaszinó. Többszöri átalakitás után ma is Sopron
legrangosabb Kulturális Központja.
De a Pejachevicheké volt a Széchenyi tér-Várkerület sarok telke is, amely
1910 után került a Szent Orsolya rend birtokába iskola építésével, ma kollégium.
A Pejachevichek a Belvárostól távolabb is építkeztek A Fövényveren
utca 21. számú. épületet 1808-ban épitették. Később laktanya, majd szakirányú
ipari tanonciskola lett A ma használaton kívüli épületben a legújabb maenléki
kuattások későbarokk festésú, levakolt falrészeket találtak Bizonyára kiérdemelte
Pejachevich palota elnevezést.
A Pejachevich család építkezéseiről, alkotásairól, társadalmi-kulturális
tevékenységéről összefoglalva elmondható, hogy Sopronban előkészítették
a magyar történelem 1825-1848 közötti - reformkornak nevezett - korszakát,
amelynek aztán főszereplői Széchenyi István, Kölcsei Ferenc, Fáy András,
Kossuth Lajos és Wesselényi Miklós lettek.
A Pejachevichek ezen tevékenységét elődeink a Kiegyezés után 1869-ben
- az országos utcaházszámozást szabályozó évben – elismerték azzal, hogy
az utcácskát Pejachevich-köznek nevezték el. A köz hét évtizeden át viselte
ezt a nevet.
1947- ben kapta az Iskola-köz nevet.
A Pejachevich família a horvát-magyar közeledés jelentős családja volt.
Örömmel tölt el bennünket, hogy az önkornányzati Közgyülés a köz nevét
visszaadta. A kétnyelvű emléktábla felavatása is ünnepélyes esemény.
Köszönöm, hogy ehhez megjelenésükkel hozzájárultak - mondta Molnár László
beszéde..
|
Kerekasztalbeszélgetés
A Soproni Horvát Napoknak hagyománya a horvátságot foglalkoztató, egy-egy
aktuális kérdést taglaló kerekasztalbeszélgetés. Az idein a ,,Két nemzet-
egy család" gondolat jegyében került sor a Pejachevichok és Sopron városa
című kiadvány bemutatójára és értékelésére (szerző: Molnár László). Történészek
(közöttük az ismert Ress Imre) a horvát-magyar kapcsolatoknak a történelem
során való alakulásról beszélgettek. A kerekasztalbeszélgetés résztvevői
a horvátságnak a térség életébe való aktívabb bekapcsolásának kérdését
is felvetették, amelynek egyik eszköze az iskolai oktatás lehetne.
A soproni régiót is gazdagító mindaz, amit hagyományaikkal, kultúrájukkal,
a határon is átnyúló régiós jelenlétükkel a horvátok itt és most képviselnek,
nem csak a horvát napokhoz hasonló, ,,seregszemlés" alkalmakkor, hanem
a hétköznapokban is.
Képriport
T.É.
|
