CyberPress.Sopron

Drámaian romlott az AIDS-helyzet Kelet-Európában
NOL • MTI

Óriási, eddig a világon nem tapasztalt ütemben nő Kelet-Európában az AIDS-fertőzöttek száma - ez derül ki az ENSZ AIDS elleni harcra létrehozott szervezete (UNAIDS) jelentéséből, amelyet kedden hoztak nyilvánosságra a július 11-16 között Bangkokban tartandó nemzetközi AIDS-konferencia alkalmából.

"Az AIDS-járvány továbbra sem enged szorításából az emberiségen. A válság tovább súlyosbodik Afrikában, miközben újabb járványok alakulnak ki Ázsiában és Kelet-Európában. A világ egyetlen régióját sem kíméli meg" - írta a 230 oldalas jelentés előszavában Kofi Annan ENSZ-főtitkár.

A jelentés szerint tavaly közel ötmillióan fertőződtek meg a világban HIV-vírussal, ebből 360 ezren Kelet-Európában. Ezzel a térségben 1,3 millióra nőtt számuk, szemben az 1995-ös 160 ezerrel. Ugyanitt negyvenkilenc ezren haltak meg tavaly AIDS-szel kapcsolatos betegségekben. Az UNAIDS külön felhívja a figyelmet arra, hogy a fertőzötteknek több mint 80 százaléka 30 éven aluli, szemben a nyugat-európai és észak-amerikai 30 százalékos aránnyal. A 15-49 közötti kelet-európai felnőttek fertőzöttségi aránya elérte a 0,6 százalékot, ez a két évvel ezelőtti adatokhoz képest 50 százalékos emelkedést jelent.

Az UNAIDS szerint "a járvány terjedésének fő hajtóereje az egész térségben a vénásan befecskendezhető kábítószerek fogyasztása, ami robbanásszerűen terjedt a szovjet rendszer összeomlását követő zűrzavaros években".

Magyarországon, a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában és Szlovéniában a fertőzés átadásának legfőbb módja a férfiak közti homoszexuális kapcsolat.

Kelet-Európában a legszélesebb körű a fertőzés Észtországban, Oroszországban, Lettországban és Ukrajnában, de terjed Fehér-Oroszországban, Kazahsztánban és Moldovában is. Csak Oroszországban, ahol hárommillióan használnak fecskendőket a kábítószerhez, 860 ezerre tehető a fertőzöttek száma. Különösen riasztó, hogy 2001-ben még csak minden negyedik fertőzött volt nő Oroszországban, egy évvel később már minden harmadik. Bár Ukrajnában több mint 600 ezer drogfüggő él, az AIDS-fertőzés nem védett szexuális kapcsolat általi terjedése nincs közvetlenül összefüggésben a kábítószer-fogyasztással.

Közép-Ázsiában is növekszik a drogfüggők fertőzöttsége: Kazahsztán, Kirgizisztán és Üzbegisztán a legnagyobb kelet és nyugat közötti kábítószercsempész-útvonalak mentén fekszik, egyes helyeken a heroin olcsóbb, mint az alkohol.

Romániában él a legtöbb, 7500 HIV-fertőzött gyermek, de 4350-öt már gyógykezelnek. - állapítja meg a jelentés.

Továbbra is katasztrofális a helyzet Fekete-Afrikában: 2003 végén 38 millió fertőzött volt a világban, ebből 25 millió a fekete kontinensen. 2003-ban összesen 3 millióan haltak meg AIDS-ben a Földön, ennek háromnegyede ebben a térségben. A legsúlyosabb a helyzet Szudánban, ahol a lakosság 2,3 százaléka vírushordozó.

Indiában él a szeropozitívok egy hetede, 5,1 millió beteg, ennél több csak a Dél-Afrikai Köztársaságban. Peter Piot, az UNAIDS igazgatója szerint Kína valóságos időzített bomba az AIDS terén: megfelelő óvintézkedések híján 2010-re akár 10 millió fertőzött is lehet az országban.

Nő a HIV-vírushordozók száma az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában is, számuk 950 ezerre, illetve 580 ezerre tehető.

Az UNAIDS úgy véli, hogy 2005-ig évente 12 milliárd dollárra lenne szükség az AIDS elleni harcra a fejlődő országokban, mert tíz betegből kilenc nem részesül kezelésben. 2007-ig ennek az összegnek el kell érnie a 20 milliárdot.

Az AIDS-nek több mint 20 millió halálos áldozata volt a világon a betegség első, 1981-es azonosítása óta.

A magyar–ukrán határszakaszon májustól csak a Beregsurány–Asztély határátkelőn nőtt jelentősen az utasforgalom – közölték a Nyírbátori Határőr Igazgatóság illetékesei. Beregsuránynál ebben az évben januártól áprilisig naponta átlagosan 4-6 ezer fő lépte át a határt (mindkét irányba), áprilistól a mai napig pedig átlagosan 8-10 ezren kelnek át az országhatáron. Az utasok több mint fele (58 százalék) magyar állampolgár, ez átlagosan napi 4-6 ezer ki- és belépő személyt jelent.

Hétvégén – péntek délutántól vasárnap estig – érezhetően megélénkül a határforgalom, a be- és kiutazók száma ilyenkor jócskán meghaladja a tízezer főt. A magas utasforgalom ellenére nem jellemző, hogy hosszabb kocsisor alakulna ki a Magyarországról való kilépéskor, ami részben annak tudható be, hogy május elsejétől a magyar utasok útlevelét nem kezelik (magyar részről nem kerül bele dátumbélyegző).

A Záhony–Csap határátkelő utasforgalmában nem hozott jelentős változást Magyarország uniós csatlakozása. Január és március között naponta átlagosan 4500 utas lépte át Ukrajna irányába az országhatárt, s a belépők 52 százaléka volt magyar állampolgár (212 ezer fő). Áprilisban naponta átlagosan 4800 fő, májusban pedig 4600 fő utazott Ukrajnába. A Tiszabecs–Tiszaújlak határátkelőn április–májusban 29 százalékkal több magyar állampolgár lépte át a határt, mint január–februárban.

Gréczi Tibor százados, a magyar Vám- és Pénzügyőrség Észak-alföldi Regionális Parancsnokságának sajtóreferense megerősítette, hogy májustól nőtt a magyar állampolgárok részéről a Magyarországra történő árubevitel. „Míg korábban a magyar állampolgárok 28-29 ezer forint értékben hozhattak vámfizetés nélkül árut az országba, Magyarország európai uniós csatlakozása óta ez az értékhatár 175 euróra (csaknem 42 ezer forint) nőtt. A határtól légvonalban számított 15 kilométeren belül lakóknak ugyanakkor ez az értékhatár 20 euróra van korlátozva” – mondja a százados.

A hazautazó magyar állampolgárok tartják a megszabott értékhatárt, legalábbis a magánforgalomban nem növekedett a vámilleték befizetése az elmúlt időszakban, az azonban kétségtelen, hogy jelentősen fellendítették a helyi kereskedelmet.

Az eladók szerint a „magyarok” mindenre vevők, ami csak mozdítható, avagy elfér egy személygépkocsi, furgon rakterében. Az élelmiszer mellett kelendők a háztartási és ruházati cikkek, a lábbeli, a játék, az illatszer, de még a giccs ajándéktárgy és a művirág is. „Jól megy” minden festék, oldószer, pemzli és ecset, de van vásárló traktoralkatrészre, barkácsszerszámra is. A divatcikkek közül leginkább a sportcipők és melegítők fogynak, jellemzően inkább a drágább, jobb minőségű termékek.

Az egyik piaci édességstand eladója szerint forgalma május óta megtriplázódott, és vélhetően nem a helyiek lettek egy csapásra édesszájúak. Több árus szerint a külföldiek vásárlókedve az utóbbi hetekben tapasztalt általános drágulás ellenére sem csökkent. A tendencia az, hogy hétről hétre több a Magyarországról átruccanó vásárló, akik egyre bátrabban válogatnak az "ukrán" (már nem ruszki!) áruból. Az árukat a magyarországiak rokoni, ismeretségi körben feláron értékesítik. Mint mondják, így visszajön a befektetett pénz, és megtérül a saját részre vásárolt termékek ára.
Forrás: Kárpátalja című hetilap

Nagyváradról június 18. óta közlekedik a 936-os számot viselő "napvonat", mely 16 óra alatt érkezik a tengerparthoz, Mangaliára. Ez a vonat is szeptember 4-ig közlekedik. A szerelvények Kolozsváron, Segesváron és Brassón is áthaladnak, és megállnak minden Fekete-tengerparti nyaralóközpontban. Nagyváradról a napokban indult meg az utazási láz. - A tengerpartra megyünk, egy egész nagy csoport, és egy jó nagy bulit várunk, sok csaj legyen, minden, jól lebarnuljunk, ez a lényeg. - Neptunra megyünk hét napra, két nagy családdal. Mindazoknak akik a tengerpartra utaznak másod- osztályon 614 ezer lejt, azaz 3850 forintot kell fizetniük a menettérti jegyért. A magyarországi turisták a romániai turistákkal azonos feltételek mellett válthatnak jegyet a napvonatra.

Ezek tehették lehetővé őseinknek, hogy kultúrát halmozzanak fel, anélkül, hogy keserves, hibákkal teli folyamatban mindenki magának kellett volna a dolgokat megtapasztalnia.

A kutatók elméletüket a Proceeding of The National Academy Of Sciences című amerikai szaklapban tették közzé. Bár a tudósok egy része ezt a bizonyos kulcsot az ember utánzási képességében véli megtalálni, Castro és Toro nem hiszik, hogy ez elégséges lenne. "A gyerekek nemcsak úgy tanulnak, hogy lemásolják, amit szüleiktől látnak, hanem úgy is, hogy a szülők megmondják nekik, mit kell és főleg mit nem kell tenniük. Emiatt nem kell mindent maguknak megtapasztalniuk"- magyarázta a madridi El País című lapnak Castro.

A kutató szerint az utódok nevelésének képessége biológiai fejlődés eredménye. "E fejlődés következtében létrejött egy agyi modul, mértékegység, amelynek alapján őseink morális kategóriákat tudtak felállítani és értékelni tudták, melyek a helyes és helytelen magatartásformák. Ez a mértékegység tette lehetővé számukra, hogy az értékeket átadják gyerekeiknek és azok elfogadják ezeket az értékeket"- tette hozzá.

Az emberi fejlődést kutatók között a legelterjedtebb a vélemény, hogy a nagy ugrás, amely átváltoztatta a több százezer évig merev, változatlan kultúrájú Homo Erectust a kulturális újító Homo Sapiensszé, a beszéd volt. Castro nem így gondolja. Véleménye szerint a fejlődésben az új a gyerekek nevelésének képessége volt. "A nyelv csupán ennek következménye, mivel abból a szükségből eredt, hogy nevelni kell a gyerekeket, át kellett adni nekik információkat arról, hogy mit nem szabad tenniük egy olyan kulturális környezetben, amelyben ez az információ egyre bonyolultabb lett. És ugyanez a nevelési képesség az értékek átadására az emberi erkölcs gyökere lett."

Lehet, hogy az emberi nyelv első szava a "nem" volt? "Lehet, hogy igen" - vallja a spanyol tudós. "Nem kell feltétlenül szót használni a neveléshez. A csimpánzok mozdulattal is ki tudják fejezni, ha valami nem tetszik nekik. Ők azonban ezt a nemtetszést nem tudják átadni kölykeiknek. Az embernél a lényeg nem a szó, hanem a jó és a rossz elvont koncepciójának megléte és az akarat ennek átadására. A csimpánzokat tanulmányozó kutatók tanúsíthatják, hogy a felnőtt egyedek a legtökéletesebb közönnyel nézik, ha kölykeik valami veszedelmeset művelnek"- mondta Laureano Castro.

      Elfogadhatatlan a magyarországi támogatással romániai magyar lapoknak eddig térítésmentesen nyújtott MTI-hírszolgáltatás megvonása – szögezte le a Romániai Magyar Lapkiadók Egyesületének az erdélyi magyar sajtóban szombaton megjelent nyilatkozata.
      A mintegy 313 ezres olvasótáborral rendelkez? hét vidéki erdélyi napilap (Szabadság – Kolozsvár, Népújság – Marosvásárhely, Hargita Népe – Csíkszereda, Szatmári Friss Újság – Szatmárnémeti, Bihari Napló – Nagyvárad, Nyugati Jelen – Arad, Háromszék – Sepsiszentgyörgy) kiadóit tömörít? egyesület állásfoglalása szerint “nem szerencsés” az a budapesti döntés, hogy szeptember 30-tól megvonják a Magyar Távirati Iroda (MTI) hírszolgáltatását “a nem magyarországi sajtótól”, mert ez hátrányosan érinti a romániai magyarságot.
      E megszorítással kapcsolatos döntések “akarva-akaratlanul” “a Magyarország határain kívül él? legnagyobb magyar nemzettest informáltsága, tájékozódási lehet?ségei ellen irányulnak”. E döntések érvényesülése “azt jelentené, hogy az éppen talpraállóban lév? romániai magyar sajtó újabb érvágást szenved, nem tudván megfizetni az MTI-szolgáltatások díját”, “ezzel olvasók százezreinek tájékozódása ütközne akadályba” – mutatott rá a nyilatkozat.
      Az erdélyi magyar lapkiadók “bármilyen természet? okra való hivatkozás mellett is elfogadhatatlannak” tartják a megszorító intézkedést, “amikor is az elszakított magyar nemzetrészek sajtójának túlélése, korszer?sítési folyamatának sikerre vitele a tét”.
      “Semmi jó eredményre nem vezethet az egész határon túli magyar sajtó számára érthetetlenül barátságtalan gesztus éppen akkor, amikor nemrég még az MTI szolgáltatásának b?vítését helyezték kilátásba a hírek mellett képanyag hozzáférhet?vé tételével is, és amelyt?l immár harmadik alkalommal esnek el egyesületünk tagjai” – hangzik a nyilatkozat.
      Az erdélyi lapkiadói egyesület nyilatkozatában megköszöni az illetékes magyar hatóságoknak és intézményeknek az eddig nyújtott és a továbbiakban is remélt támogatást. Az egyesület véleménye szerint a kialakult helyzetben az “egyetlen elfogadható megoldás” “a támogatás feltétlen és folyamatos biztosítása lehet az MTI híranyagához történ? további zavartalan hozzáférés érdekében”.

Pablo Picasso 92 könyvillusztrációját bemutató tárlat, amely a spanyol Bancaja Bank gyűjteményéből származik. Magyarországon 37 éve nem rendeztek ilyen gazdag Picasso-kiállítást; a látogatók a különleges rajzkészségű festő és szobrász 1944 és 1969 között készített grafikáiból láthatnak válogatást. (A tárlat szeptember 12-ig látható.)