Rovat: Külvilág magyar szemmel
1999. január 28., csütörtök 00:00
|
Külvilág magyar szemmel, az én szememmel, a te szemeddel... Bemutatkozás és néhány fénykép a bő tárlatbólÚj rovat indul: Külvilág magyar szemmel
Néhány hete, mikor e-mail-ben latolgattuk a lehetséges címeket a
barátommal, megakadt a szemem
ezen: "Kulvilag magyar szemmel". Igen, így ékezet nélkül. A Kulvilag
szót mindjárt elkezdtem szétdarabolgatni és fonetikázgatni vele, és a
Cool Világ jött ki belőle, amiben nagyon is sok fantáziát, és később
is kiaknázható lehetőséget látok !
Keszei Istvánnak hívnak egyébként, 24 éves okleveles mérnök vagyok, tavaly végeztem a Miskolci Egyetem Műszaki Informatika szakán, és a kanadai SIVCO Inc. alkalmazásában csinálok IBM munkákat Calgary- ban, és a körülményekhez állandóan igazodva Közép- és Kelet-Kanadában illetve esetlegesen az Egyesült Államok területén is. Sopronban születtem, a családom Nagycenken él. Úgy tervezem, hogy a rovat tele lesz személyes élményekkel, fényképekkel és gondolatokkal. Mindenképpen olyanokkal, amikről feltételezem, hogy mindenkit érdekel ! Szeretném, ha legalább olyan interaktív lenne ez a hasáb mint egy Nintendo játék, tehát bombázzatok ti is e-mail-ekkel, véleményekkel, képekkel, akár a legapróbb esettel is, amit érdekesnek találtok. És aztán térjetek vissza szorgalmasan az iNTerNeTTo.sopron.hu-ra, hogy bele-beleolvassatok saját leveleitekbe ! Fontosnak tartom a személyes hangvételt, hiszen az ember a legérdekesebb teremtmény a földön, és fontos, hogy hogyan ír, miért pont azt a szót használja, mi érinti meg és hogyan, hogy éli meg a hazaszeretetét, mitől boldog és mitől szomorú. Ezért azt hiszem, hogy nem lehet elválasztani az embert a cikktől. Amikor lefúrnak a föld mélyébe, és kiemelnek egy sok tíz méter hosszú mag-mintát, akkor annak a rétegződését le kell írnia egy geológusnak, hogy rögzíteni lehessen papíron. A jegyzőkönyveken mindig ott szerepel az adatok mellett, hogy ki véleményezte, így a szakma öregjei rögtön tudják, hogy mit értsenek a kifejezéseken, színeken, árnyalatokon. Ezek az én színeim, árnyalataim lesznek, de ismét mondom, az olvasókkal közreműködve! Hogy tudjátok mire számítsatok: szeretem a természetet, megcsodálom az embereket, az elképesztő technikai fejlesztések lenyűgöznek, konzervatív vagyok hazaszeretetben és vallásban, de meg tudom látni a dolgok poénos oldalát is. A zene és az irodalom nélkülözhetetlen, különösen szeretem a jazz, folk, és rock zenét, és persze a klasszikusokat. Szeretek benne lenni az életben. Minden tekintetben ! Hát így fogom szemlélni ezt a világot itt körülöttem és mindent jól megírok majd nektek, mert vannak bizony még tanulságos dolgok, amiktől jobb, ha előbb "hű-ha"-zik az ember, mint utólag !
Csak egy halvány bekezdés erejéig írok néhány sort Kanadáról és
Calgary-ról, az 1988-as Téli Olimpia színhelyéről. Az emberek azóta is büszkék, hogy ők adhattak otthont a játékoknak, és épp nemrég olvastam az újságban egy egészoldalas cikket Bill Pratt-ről, aki az egész rendezvény lebonyolítását végezte. Az ALS nevü betegségben szenved, de sorsát a város is szívén viseli. A tisztaság természetes igénye az embereknek, vigyáznak az utcákra, parkokra, és nemcsak, hogy csikkeket nem dobálnak el, de még a dohányzással is csínján bánnak. A nemzeti parkokban élmény kirándulni ! Egyedül a medvebiztos kukákat tartom egy kicsit inhumánusnak, de nyilván jó oka van a parknak, hogy ilyeneket helyezzen el. A szociális háló szilárd, de talán lemarad az erről híres skandináv országokétól, noha egy néhány hónappal ezelőtti kimutatás szerint Kanadának van a világon a legmagasabb életszínvonala.
A város hokicsapata az NHL-ből ismert Calgary Flames. A "Lángok !".
Úgy döntöttem, hogy betársulok én is a rajongók közé, hiszen egy kis
lokálpatriotizmus mindig segít beilleszkedni valahová. Egy 8 vesztes
meccsből álló sorozat után győzött a csapat Detroit-ban, majd ezt
követően játszott itthon, 30000 néző előtt. Elmentem, és kifizettem a
borsos belépőt.
Kikaptak, és azóta is csak egyfolytában. Tehát ez nem jött be, vagy
csak épp rosszkor időzítettem. Az én csalódottságom azonban itt
eltörpül a városéhoz képest.
Ma végre vettem egy scannert, tehát készen állok a legjobban sikerült képeimet elétek tárni ! A tegezést bízom benne, hogy senki sem veszi rossz néven, inkább csak a fiatalságot erősíti mindenkiben ! A legközelebbi alkalommal írok az ámulatbaejtő minőségű csomagkézbesítő szolgáltatásokról, az emberek tőzsdézési szokásairól, a Sziklás Hegységről, szóval a Cool Világról! Addig is sziasztok, és ezzel a régi kínai közmondással búcsúzom: "Jobb ma egy e-mail, mert holnap húzok !" Írjatok!!! Keszei István Sztyopa keszei@ibm.net Calgary |