|
Global Piracy Study 2003.
Globális trendek az illegális szoftverhasználatban
Global Piracy Study 2003.
A címben jelzett Global Piracy Study az illegális szofverhasználatot vizsgáló, az egész világot átölelő tanulmány.
"Tavaly világszerte 50 milliárd amerikai dollárt költöttek személyi számítógépeken futó kereskedelmi tömegszoftverekre.
... A ténylegesen telepített szoftverek értéke 80 milliárd dollár volt. ... Az illegális szoftverhasználat aránya - az
illegális szoftverek száma osztva a 2003-ban telepített szoftverek számával - 36% volt." Ezek a legfőbb
megállapításai a Business Software Alliance (BSA) által az illegális szoftverhasználat globális trendjeiről készíttetett
tanulmánynak, melyet sajtótájékoztató keretében Magyarországon ma ismertetett a magyarországi főtitkár, Sebők Erzsébet,
valamint a BSA (worldwide) jogi képviselője, dr. Ormós Zoltán. Idén először más cég, az IDC készítette a tanulmányt - s ők a
minél nagyobb pontosság érdekében más metódust alkalmaztak, mint az a korábbiakban történt. (Az IDC az információtechnológiai
- IT - iparág vezető globális marketingkutató és előrejelző cége.)
Eddig a BSA tagjai szolgáltatták az adatokat - idén viszont az IDC a szoftver és hardver szállítmányokról rendelkezésre
álló saját statisztikai adatokat használta. A helyi piaci viszonyokat az IDC elemzői vizsgálták. A cég több, mint 65
országban van jelen, így közelről vizsgálhatja ezen országok szoftver- és hardverpiacát, tehát mély és széleskörű
információbázis állt rendelkezésükre a 2003-as illegális szoftverhasználati arányok megállapításához. Mindent egybevetve
elmondható, hogy 2003-ban világszerte emelkedett az illegális szoftverhasználat.
"Sajnos, a magas illegális szoftverhasználattal rendelkező országok azok, ahol a legnagyobb növekedési potenciállal
rendelkeznek a piacok. Az informatikai piac a fejlett világban kevesebb, mint 4%-kal nő manapság, míg a magas illegális
szoftverhasználattal rendelkező országokban - mint pl. Kína, India, Oroszország - a megfelelő mutató majdnem eléri a 20%-ot"
- áll a tanulmányban.
Ha a százalékokat boncolgatjuk, azt láthatjuk, hogy Nyugat-Európában a világátlagnak megfelelő az illegális
szoftverhasználat: 36%. Kelet-Európában 70%. E régión belül Magyarországon 42%, azaz látható, hogy erősen a nyugat-európai
helyzethez közelít az itthoni.
Néhány mondat a metodológiáról, amivel a tanulmány készült. Előrebocsátva: globális volt a felmérés nemcsak a
világméretűség szempontjából, hanem a szoftverfajták szempontjából is. A korábbi években kizárólag az üzleti
alkalmazásszoftvereket vizsgálták - mint például az általános termelékenységi, vagy az irodai szoftvereket, a szakmai
alkalmazásokat és segédszoftvereket, míg idén az operációs rendszereket, valamint a fogyasztói alkalmazásokat is (PC-játékok,
személyes pénzügyi és referencia-szoftverek).
A vizsgálati körbe bevonattak a PC-szállítmányok, üzembe helyezett PC-k, a szoftverekkel kapcsolatos bevételek, a legális
szoftverszállítmányok, a szoftvertelepítések, ezen belül a az új számítógépeken futó szoftverek,
b a már meglévő számítógépeken futó új szoftverek, c a régi számítógépről lementett
szoftverek, d a shareware-ként vagy nyílt forráskódú szoftverként ingyen megszerzett szoftverek,
e a Windows vagy nem Windows operációs rendszereken futó szoftverek. A számításokban tekintetbe vették
továbbá az összes telepített szoftvert, az illegális szoftvert, az illegális szoftverhasználat arányát, az illegális
szoftverhasználat regionális arányát, illetve az illegális szoftverek értékét.
Bár a sajtótájékoztató témája nem ez volt, újságírói kérdésre válaszolva dr. Ormós Zoltán elmondta: Jelenleg is több ügy van folyamatban, de jelen szakban nem publikus, mert vádemelés előtt nem hoznak nyilvánosságra semmit. Szeptember
környékén várható ezzel kapcsolatos információ. De, mint mondotta: "Nem a jogesetek kumulált generálása a célunk".
Sebők Lili
|