CyberPress.Sopron

Sziasztok immár másodszor!

Ahogy megígértem, most belekezdek a vesézgetésbe.
Nagyon sokat halljuk, hogy az információ kora, az egyetemeken tanítják az axiómát, hogy az információ pénz, az információ hatalom ! Vajon így van-e ? Meg persze az értékrend, ami szerint az információ hatalom meg pénz, az milyen ?

Minden reggel, ahogy megyek munkába, az út mellett egy digitális kijelző adja tudtomra, hogy hány nap, hány óra, hány perc és hány másodperc van még hátra az ezredfordulóig.
Miután ezt megtudtam, pár száz méterrel odébb egy tábla mutatja, hogy ezévben hányan haltak meg eddig a pillanatig dohányzás-okozta betegségekben. Aztán nem kell messze menni,hogy az ember a 100-zal száguldó autóból is jól memorizálhassa a Dow Jones tőzsdeindexet, ami szintén aktuális adatot mutat. A munkahelyen elárasztják az embert az internetről áradó információk, a weblapok, amik a túlzsúfoltságtól már követhetetlenek, a faxok százával ömlenek a gépből, telefonok... Hát ez aztán rohanás a javából. Nem is nevezném Cool Világnak(de még "Kulvilag"-nak sem) az ilyet. Érdekes dolgok azonban érik így is az embert.

A minap például a főnököm Orlando-ba készült egy IBM-konferenciára, illetve vásárra, de egy nagy csomag brossúrát is el kellett, hogy vigyen magával, ami körülbelül 20 kg-ot nyomott. Szerda volt, és ő csak pénteken utazott. A rövid latolgatás után maradt a csomagküldő szolgálat. A cég állanó szállítóját választottuk, és a leggyorsabb megoldásnak mutatkozott, hogy autóval kivittük a néhány percre levő Calgary-i repülőtérre, és feladtuk. Szerda délután fél ötkor. Célállomásként azt a szállodát adtuk meg, ahova menni készült. Csütörtökön reggel nyolc óra előtt rámentem a csomagküldő cég weblapjára, és rövid klikkelgetés után megtaláltam a csomag-nyomkövetés pontot. Megkerestem az irodában a feladáskor kapott papírokat, és néhány másodperc múlva ott állt a képernyőmön, hogy hol tart éppen a csomag. Az ilyen apróságokkal együtt persze, hogy a Calgary-i reptéren hánykor rakták be a repülőgépbe, ki adta át, az illető digitális aláírása, mikor rakodták át, mikor érkezett Floridába, ki vette át, mivel vitték a szállodába, ott ki vette át, az ő digitalizált aláírása... A csomag pénteken este ott várta a főnökömet a szobája közepén, és már jónéhány órát eltöltött ott egyedül... Ehhez mit lehet hozzáfűzni ? Szolgáltatás felsőfokon...

Sokat gondolkozva a szolgáltatások minőségén, azon, hogy a vállalkozók mit meg nem tesznek azért, hogy a vevőiket megnyerjék, arra a következtetésre jutottam, hogy ez egyfajta emberi felszínességet szül. Az ember mindet érdekből csinál, így nyilván képmutatás lesz belőle, hiszen az őszinteség az, ami hiányzik. A kislány az étteremben úgy mosolyog, és úgy ajánlja az ételt, mintha legalábbis ő főzte volna nekem személyesen, mert ilyen aranyos a szentem,a munkaidő letelte után pedig nem biztos, hogy lát az ember egy halvány felfelé görbülést a száján.

Ez okozhatja azt a tendenciát is, hogy az emberi kapcsolatok értéke szörnyű romlásnak indult. Videókazettákat reklámoznak a tv-ben, természetesen az 1-800-as ingyenesen hívható telefonszámmal, hogy lássa a birka embertömeg, hogy a házaspároknak, akik beszélnek a reklámban, mennyire megváltozott házastársi kapcsolatuk, szexuális életük, és 20 év után újra egymásra találtak, és ezt csak a videókazettának köszönhetik, és "hála a videókazettának", és még most vegyük meg, míg van belőle, mert mi lesz akkor a mi házasságainkkal. És most még fogkefét is adnak hozzá ingyen...

Híres, rádiós beszélgetőshow-tól a kevésbé híresekig emberek tucatjai hívják fel a műsorvezetőt, abban a reményben, hogy azt mondja az előadott családi-erkölcsi kérdésükre, amit ők várnak. Remélem érthető ! Önmagukat áltatják, és teljesen ismeretlen, idegen emberekre bízzák kincseiket !
Az emberek a jóléti társadalomban némelyest elidegenednek. Nincsenek jó kis veszekedések, mint a MÁV vonatokon, nincs igazi temperamentum, csak nyakkendős emberek, mosolyok, sok-sok üres arc, Coca-Cola és persze hamburger.

Na de a kritikából ugye nem élünk meg, ezért rögvest írok is azzal kapcsolatban, amit a www.magyarnemzet.hu múlt keddi lapjain olvastam. Azaz, hogy Magyarországon is szeretnének áttérni a vészhívószámok egységesítésére, ennek azonban egyenlőre kemény akadályait és hátrányát látják. Épp most magyarázta el valaki, hogy itt a városban, de feltételezhetően egész Kanadában olyan rendszer van működésben, hogy a 911-es telefonszám egy ilyen központi riasztóhely, ahonnan továbbítják a kérést a helyszínhez legközelebb eső autóhoz. Legyen az akár tűzoltó, mentő, vagy rendőr. Mindannyian széleskörűen ki vannak képezve, és bizonyos fokig egymást helyettesíteni tudják. Gyakori eset, hogy tűzoltó viszi a kórházba a beteget. (Mentőorvost még nem láttam injekcióval tüzet oltani, de ezek után ezt is el tudom képzelni :-)

Ígértem, hogy írok a Sziklás Hegységről.
Calgary a hegyek lábánál fekszik, amik északnyugat-délkelet irányban futnak. A havas hegyláncok ámulatbaejtően szépek, különösen így télen, tiszta, éles levegőben. Banff, Lake Louise azok a helyek, amik nagyon kedveltek itt 200 km-es körzetben. 2 hete épp az utóbb említett tó mellett jártam abból az apropóból, hogy nemzetközi jégszobrász kiállítást rendeztek. Lake Louise egy moréna-tó, hatalmas sziklákkal körülvett, gleccser által táplált vízzel. A tó jegén dolgoztak a jégszobrász-művészek a megelőző napokban, és azon a vasárnapon csodálatos alkotások tárultak a látogatók szemei elé. A nemzeti motívumok egytől egyig, medvék, sasok, szarvasok, harcoló indián, és még sorolhatnám.

Egy kis szarvas jégszobrát látjátok itt, és egy kísérletező - de meg kell mondjam, nagyon amatőr - fotóst :-)

Most pedig kívánok szép napot mindenkinek !
Sziasztok !

Sztyopa
keszei@ibm.net
Calgary