CyberPress.Sopron

Hétfõtõl uniós jogosítvány
www.radio.hu
Itthon is bevezetik az egységes formátumú európai uniós jogosítványt hétfõtõl. Ez csak néhány formai változást tartalmaz a három éve bevezetett plasztikkártyához képest.
 
Ugyanakkor érvényesek maradnak az eddig kiadott, papír és kártya jogosítványok is.

Mittel István, a Paksi Atomerõmû Rt. szóvivõje az MTI érdeklõdésére cáfolta az augusztus 2-i indítást. Elmondta: korábbi ígéretüknek megfelelõen, mielõtt megkezdõdik a 2-es blokkban a   villamosenergia-termelés tájékoztatják a közvéleményt. Az indítás pontos idõpontját nem tudta megmondani, az tájékoztatása szerint a nyár során várható. (MTI)

Dalok és perek Felébred-e a zeneipar?
MNO
A pereskedés csak rövidtávú megoldás lehet az illegális zeneletöltések kapcsán. A lemezcégeknek nyitniuk kellene az internet felé, és legális formába terelni a dalok letöltését. A zeneiparnak így az internet a jövõje, ellenkezõ esetben a végzete lehet.

A múlt szerdai termés az internet és a popcsillagok háborúja frontján: az Apple megünnepelhette az iTunes elsõ születésnapját (az iTunes a legnagyobb olyan internetes üzlet, ahonnan térítés ellenében legálisan lehet letölteni zenei anyagokat). A Recording Industry Association of America (Amerikai Lemezcégek Egyesülete) ugyanakkor újabb 477 személyt perelt be a szerzõi jogok megsértéséért, ezúttal az egyetemi hallgatókat véve célba – jelenti a Newsweek tudósítója.

A pereskedés még az RIAA szerint is csak rövidtávú megoldást jelenthet abban a harcban, melyet azon, amúgy törvénytisztelõ állampolgárok ellen folytatnak, akik a Kazaa-n néhány millió másik, nem kevésbé törvénytisztelõ állampolgárral zenei anyagokat cserélgetnek. Hosszú távon az lenne a megoldás, ha a lemezcégek hajlandóak lennének nyitni az internet felé, és valamilyen legális formába terelni a dalok letöltését. A zeneipar azonban a mai napig nem hajlandó elfogadni azt, hogyha az internet nem a jövõje, akkor a végzete lesz.

Az iTunes az elsõ évében 70 millió dalt adott el. Az iTunes kombinációja egy rendkívül népszerû Apple termékkel, az iPod mp3 lejátszóval, az Apple kezére jutatta a „letöltés- ipar” több mint felét. A cég tovább szeretné fejleszteni az iTunes rendszert, többek között egy 700 000 dalt tartalmazó adatbázissal.

Eddig a pozitívumok. A történethez azonban az is hozzátartozik, hogy a legális letöltések az eladásoknak alig két százalékát teszik ki, ami ugyan szép eredmény egy gyermekcipõben járó ágazattól, de eltörpül a milliárdnyi illegális letöltéssel szemben. Az illegális letöltés népszerûsége jelenti az igazi konkurenciát az olyan cégeknek, mint az iTunes, a WalMart, vagy a Real Networks (a Sony erre a hónapra tervezi csatlakozását). A cégek megpróbálják felvenni a versenyt az „ingyenzenével”, és szórakoztató online programokat, tisztességes árakat, kiváló minõségû file-okat kínálnak. Amíg azonban a lemezgyártók nem sorakoznak fel mögéjük, ez a küzdelem esélytelennek tûnik.

A kulcskérdés természetesen az ár. Az Apple 99 centért kínál egy dalt, a teljes albumok átlagos ára 9,99 dollár körül van. Egyes népszerû albumok ára ugyanakkor megmagyarázhatatlanul magas. Egy példa: Sheryl Crow 2003-as legnagyobb sikerei 15,84 dollárt kóstálnak az iTunes katalógusában, ráadásul egy dal hiányzik is az albumról. Ugyanez a gyûjtemény (természetesen a hiányzó számmal együtt) CD-n 9,99 dollárért megvehetõ az Amazontól. A dolog iróniája, hogy Sheryl Crow az egyik élharcosa az internetes dalletöltés legalizálásának.

Ez természetesen így nem mûködik, az online áraknak sokkal alacsonyabbnak kell(ene) lenniük, mint a CD-k esetében, ahol az árak magukban foglalják az elõállítás, szállítás költségeit is. Az alacsony árért kompenzál a nagy forgalom. Szupersztárok albumai esetében nem az a cél, hogy százezer embert megpróbáljunk rávenni, hogy töltse le õket és fizessen 13 dollárt, hanem egymilliót kell meggyõzni róla, hogy megéri nekik letölteni egy albumot mondjuk öt dollárért.

Egy másik problémakört képvisel a digitális jogvédelem. A legálisan letöltött anyagokba egy védelmi rendszer kerül, mely megelõzi a szabálytalan használatot – igen ám, de gyakran elõfordul, hogy bizonyos védelmi rendszerrel ellátott dalokat csak bizonyos lejátszókkal lehet megnyitni. A vevõnek nem érdeke olyan dalokat letölteni – pénzért! – melyeket például csak a nagyszobájában hallgathat meg, de a kocsijában már nem. Az iTunesról letöltött dalokat például csak az iPoddal lehet lejátszani, mert az Apple nem hajlandó eladni vetélytársainak a védelmi rendszerét. Bármennyire is furcsa, ezt a kompatibilitás problémát a gyártóknak és forgalmazóknak eszük ágában nincs kiküszöbölni.

Nyilvánvaló, hogy a zeneipar olyan irányban fog elmozdulni, ahol tucatnyi új módszer kínálkozik a pénzcsinálásra. Ezt az irányt jelölik ki az iTuneshoz hasonló online áruházak, vagy az elõfizetéses szolgáltatások, mint a Rhapsody. A fejlõdés útja ez, és nem az egyetemi hallgatók beperelése. A jövõ zenéjére azonban a lemezgyártók egyelõre nem tudnak táncolni. (Forrás: Newsweek)

Több román lap beszámolója szerint Adrian Moisoiu, a Nagy-Románia Párt parlamenti képviselõje értesítést kapott a Legfelsõbb Bíróságtól, amelybõl kiderült: a bíróság által lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy Wass Albert nem tekinthetõ háborús bûnösnek.

A közleményre reagálva a marosvásárhelyi Hõsök Kultusza Egyesület nyilatkozatában név szerint felsorolja azokat a román, zsidó és magyar áldozatokat, akik kivégzésére szerintük Wass Albert adott parancsot a magyar katonáknak. Az egyesület egyben felszólította a Legfelsõbb Bíróságot, hogy vizsgálja felül közleményét, és másítsa meg véleményét a Wass Albert-üggyel kapcsolatban. (Forrás: Romániai Magyar Szó; erdely.ma)

Négybõl kettõ, a kettõbõl egy - Az Arany János Speciális Szakiskola két új épülete Csornán
Népszabadság • Torma Tamás

De tényleg van-e egység? Mert a kissé talán talányos cím számmisztikájába konkrét tények és némi patetikus túlzás is keveredik.

De tényleg van-e egység? Mert a kissé talán talányos cím számmisztikájába konkrét tények és némi patetikus túlzás is keveredik: a kisegítõ iskola a város négy különbözõ pontjáról költözhetett össze végre a két új iskolaépületbe, de ezekben elsõ látásra nem sok közös tûnik fel. Egymástól viszonylag távol, egy kertváros-utcányira állnak, külsõre még csak nem is hasonlítanak, ami nem csoda, hiszen mindegyik más, ráadásul más logika szerint is tervezték õket.

A nagyobb, a Karácsony Tamás és a Minusplus fiataljai (Alexa Zsolt, Rabb Donát és Schreck Ákos) által tervezett központi iskolaépület lett kisebb, a foglalkoztató tantermeket magában foglaló egység átalakítása (tervezõ a 3H Építésziroda, azaz Csillag Katalin és Gunther Zsolt) után készült el. Elõbbi a széles Erzsébet királyné utcában alkalmazkodik szerényen, de külön állva a keskeny, fésûfogszerûen hátranyúló telkek rendjéhez, egy utcával hátrébb a másik éppenséggel zárt sort alkotva, a szomszéd házhoz tapadva és kissé fölé is nõve mutat markáns utcai homlokzatot. A speciális szakiskola egyébként különbözõ fogyatékokkal élõ, az aktuális törvényszöveg gondosan kimért korrektségével "sajátos nevelési igényû" gyerekeket jelent - például kisebb tanulócsoportoknak szánt kisebb alapterületû, de jóval több és jóval többfajta osztály- és szaktanteremmel.

Karácsonyék téglaépülete az utca felé alig mutat többet, mint egy méretesebb családi ház, igazi tekintélyét befelé húzódva bontja ki egyre látványosabban, miközben ez a telek szélén végighúzott közlekedõ útvonal a hátsó kertek övezetén is átvágva, szinte észrevétlenül köt össze a szomszéd utcával.

Onnan pár száz méterre a Csillag- Gunther-féle átalakítás látványosabban írja felül közvetlen környezetét. A vastagított és kiugratott keretükkel hangsúlyozott utcai ablaksorok az átellenben, a túlsó sarkon álló emeletes kockatársasházakra látszanak reagálni, befelé viszont a bõvítés meglehetõsen prózai kényszerét fordították elõnyükre: az egymással párhuzamos utcai és udvari szárnyat, továbbá az összekötõ nyaktagot úgy növelték meg, hogy közben egy teljesen egységes U alak jött létre, középen védett és hangulatos belsõ udvarral. Az iskolának ezen a nyitott végén az új nyeregtetõk túlnyúlnak az épületen, és a két szinten elöl, hátul egy félig furcsán nyitott, illetve fedett terasz, betonlebegés alakult ki. Az utcai homlokzaton ugyan mindez kissé erõszakosan ül rá a barokksárga szomszédságra, ugyanakkor az udvar arra forduló, nyitott oldalába elegáns közvetlenséggel komponálták bele az ottani gyönyörû deszkapajta hátoldalát. Ilyen magabiztos kreativitás mellett szinte természetesnek tûnik az iskolabelsõ világos közlekedõrendszere vagy a derûs narancsszínben és okkerben világító folyosók - nem is szólva a remekbe szabott apró részletekrõl, mint a bejárattal szemben opálosan derengõ üvegfal mögé rejtett lépcsõ vagy az ezt megvilágító tetõablak, amin keresztül szinte az épületbe hajlik egy diófaág.

A látható különbségek mögött tehát hol az a bizonyos egység? Úgy tûnik, mindkét kollektíva kivételes érzékenységgel, ugyanakkor lenyûgözõ természetességgel lépett át azokon a provinciális nyûgökön, amelyek ilyenkor legtöbbször szinte észrevétlenül is záros szavatosságú kompromisszumokra kényszerítik az építtetõket. Ezek az épületek úgy alkalmazkodnak a vidéki itt és most környezetéhez, hogy közben nem telepítenek ide hamis leereszkedéssel örökös ünnepélyességet, európai értelemben is korszerûek, de mindenféle gyarmatosító erõszak nélkül. Erõs kontrasztok, redukált, már-már hûvös egyszerûség, de legelsõsorban mégis valami funkcióelvû nyugalom: nem kell parázni, lehet ezt így is.

Az egyszerûség kedvéért mondhatnám ezt radikálisan modernnek is, de inkább nem mondom, mert ez még ma is túlságosan felforgatónak tûnik - pedig a maguk idejében a családi kockaházak vagy késõbb a néhány emeletes lakótömbök minimalista telepei ugyanilyen radikálisan forgatták fel a vidéki utcák tradicionális képét. Az a gyönyörû, nyersvörös téglaarchitektúra viszont, amely például Karácsony Tamásék épületén vonul végig a vízszintes megnyugtató biztonságával, ugyanakkor kihagyásokkal, rácsozatszerû ritmusváltásokkal és kisebb-nagyobb feszültségeket teremtõ, függõleges hangsúlyokkal is, aligha marad hatás nélkül a jövõ nyitottabb, errefelé építkezõire - a lehetõ legegyszerûbben szép. Miként azok az erõs kontrasztok is, amelyek a tömör téglafal és a nagy üvegfelületek, a belesimuló és élénkszínû falsíkok ellentétébõl születtek. Ez a modernizmus csak annyira felforgató, amennyiben nemcsak visszafelé, a múltba akar figyelni, de új erõterével örökösen a jövõ felé fordít, hogy vegyük észre a gazdagodás, a kiaknázásra váró lehetõségek végtelen tárházát is.

És marad még további hasonlóság is, bár ez már nem annyira szívderítõ. A tervezõk felkészültsége nem mindig találkozik az építõkével is, a mindkét épületben hangsúlyos látszóbeton felülete majdnem botrányos színvonalon készült el. A deszkazsaluzat erezetének finom lenyomata helyett kavicskitüremkedések és légbuborékgödrök, az utólag korrigálni próbáló fugázások esetlen foltjai - a hatás pedig ellentétébe fordul, mintha tényleg azoknak lenne igaza, akik szerint a modernizmus csak erõszakos nyomulás a felszínen, ennyi, semmi más, és mégis a mûstukkós gipszkarton álmennyezet a jobb, mert az legalább mindig kitakarja a lényeget.

A szerzõ az OCTOGON Építészetkritikai Mûhely tagja

Hosszan tartó, türelemmel és méltósággal viselt betegség után elhunyt marosvásárhelyi otthonában Illyés Kinga Széchenyi-díjas elõadómûvész, Marosvásárhely díszpolgára. Pályafutása meghatározó részében a marosvásárhelyi színházhoz kötõdött, késõbb tanított a színmûvészeti egyetemen is. Önálló estjeivel évtizedek óta járta Erdélyt, az anyaországot és a világ magyarságát. Számosan emlékeznek például Fagyöngy címû önálló lemezére, Saint-Exupèry A kis hercegének elõadására vagy az egy-két hónapja még itthon nálunk is több helyen bemutatott Márai San Gennaro vére vagy a Szent Erzsébet legendája estjeire. Néhány éve Kecskeméten jelent meg az erdélyi magyar költészet gyöngyszemeibõl válogatott Útravaló címû albuma. Személyében az egyetemes magyar elõadómûvészet egyik, már életében klasszikus csillagát veszítettük el, aki mûvészetét a magyar nyelv és kultúra ápolásának szentelte. Temetésérõl késõbb intézkednek.

A házassággal és a válással kapcsolatos kérdések eldöntése a tagállamok hatáskörébe tartozik, még akkor is, ha két tagország állampolgárai lépnek frigyre. Ám a válásuk utáni jogviták megoldásában már a közösségi jog is irányadó lehet.
 
Nem bonyolódik az ügyintézés, ha két tagország állampolgárai kelnek egybe - fotó: Szigetváry Zsolt
 
Egy uniós vegyes házasság (melyben különbözõ tagországok állampolgárai lépnek frigyre) után a pár szabadon választhat, melyikük országában telepszik le. Akár harmadik tagállam mellett is dönthetnek, minden külön formalitás nélkül. A kellemetlenségek akkor kezdõdnek, ha vége a szerelemnek, és jön a szakítás.
A vegyes házasság felbontása zûrzavaros helyzetet eredményezhet a vagyonmegosztás kérdésében, másrészt a gyermekelhelyezési, -láthatási és -tartási ügyekben is adódhatnak nehézségek. Az egyik szülõ gyakran vádolja gyermekrablással a másikat, és az egyik országban született döntést nem mindig tekinti magára nézve kötelezõnek a másik fél.
Az Európai Unió jogalkotása tagállamainak családjogi törvényeit nem érinti – tudtuk meg az Igazságügyi Minisztérium illetékesétõl. A vonatkozó közösségi rendelet kizárólag olyan kérdéseket szabályoz, mely EU-tagállam bíróságai járhatnak el valamely családjogi ügyben, illetve azt, hogy az egyik tagállam bíróságának egy ilyen ügyben hozott határozatát másik tagállamban milyen feltételekkel ismerik el.

A lakhelytõl függ

Az egyik tagállam bírósága által hozott, a házasság felbontásáról, érvénytelenné nyilvánításáról szóló határozatot a másik tagállamban minden külön eljárás nélkül, automatikusan el kell ismerni – szól a rendelet. Ez sok olyan EU-tagállamban megkönynyebbülést hozott, amelyeknek jogrendszere hosszadalmas elismerési eljárást írt elõ. S ennek megfelelõen az anyakönyvbe minden külön eljárás nélkül bejegyzik a verdiktet – természetesen csak azt követõen, hogy a határozat jogerõre emelkedik.
A magyar szabályozástól eltérõen házassági ügyekben a bíróságok joghatósága nem a felek állampolgárságától, hanem alapvetõen attól függ, hogy a felek (vagy egyikük) melyik tagállam területén élnek. Ahhoz, hogy magyar bíróság járjon el a bontóperben, nem elég, ha a felek egyike magyar állampolgár, ennél "szorosabb magyar kapcsolatra" van szükség. Így például akkor indítható magyar bírósági eljárás házassági ügyben, ha a házastársak közös állandó lakhellyel rendelkeznek hazánkban; vagy korábban itt éltek együtt, s az eljárás megindításakor legalább egyikük még itt lakik. Ha csak a házasság felbontását kérelmezõ fél magyar állampolgár, legalább hat hónapig kell Magyarországon élnie a kérelem benyújtását megelõzõen ahhoz, hogy a magyar bíróságon az eljárást megindíthassa a másik EU-tagállamban élõ alperes ellen.
 

Kinél lesz a gyerek?

A rendelet a közös gyermekre vonatkozó joghatósági szabályokat is meghatározza. A szülõi felelõsség kérdésében, vagyis a gyermek feletti szülõi felügyelettel kapcsolatban is, a joghatóság a gyermek szokásos tartózkodási helyéhez igazodik, így magyar bíróság csak itt élõ gyermek ügyében járhat el. Az egyik EU-tagállamban hozott határozatot ebben az esetben is elismerik és végrehajtják a többi tagállamban, ezt csak kivételes esetekben lehet megtagadni.
A belsõ határellenõrzés megszûnésével egyre gyakrabban fordul elõ, hogy a szakítás után a szülõ "elrabolja" azt a gyermeket, akit volt házastársának ítél a bíróság. Jövõ tavasszal lép életbe az a rendelkezés, amely elvben megnehezíti a gyermeket magának követelõ szülõ dolgát. A gyermek ügyében ugyanis késõbb is az a bíróság lesz az illetékes, amelyik eredetileg, a "rablás" elõtti lakhelyén döntött a gyermekelhelyezésrõl. Ha pedig a bírák a korábbi döntést megerõsítve a gyermek visszatérése mellett döntenek, azt a másik tagországnak is tiszteletben kell tartani, és mindenféle procedúra nélkül végre kell hajtani az ítéletet.

Szerzõdéssel egyszerûbb

A házasság utáni vagyonmegosztással kapcsolatban még nincs közösségi szabályozás. Talán éppen ezért az utóbbi idõben egyre elterjedtebb szokás, hogy a vegyes házasságot kötõ párok (is) házassági szerzõdést kötnek. Sehol nem kötelezõ ilyen megállapodást bemutatni, ám minden ország elismeri az ilyen szerzõdést. A válással végzõdõ házasságoknál a szerzõdés egyszerûbbé teszi a vagyonmegosztást. A magyar félnek egyébként meglepetést okozhat, hogy határainkon túl sok helyen nem tekintik automatikusan közös vagyonnak azt a gyarapodást, amelyet a házaspár közös élete során szerzett. Amíg a beígért EU-szabályozás megszületik, mindenképpen hasznos a házassági szerzõdés: segítségével a felek világosabban látják, mi vár rájuk a kapcsolat felbontásakor.

Automatikus jogok a családtagoknak is

Automatikusan jogosultak a letelepedésre az európai uniós állampolgárok bármely uniós tagországban, amennyiben öt évet éltek ott. A tagországokban 2006-ig életbe lépõ irányelv azokat az adminisztrációs buktatókat hivatott kikerülni, amelyekkel egy másik tagországban dolgozni, illetve tanulni kívánó uniós állampolgárok találkozhatnak. A letelepedési jogok egyúttal a munkavállalók és a diákok családtagjaira is vonatkoznak. Ezekben az esetekben a hozzátartozó is saját jogán vállalhat munkát, illetve tanulhat.
A családtagi státus ugyanakkor különleges jogosultságokat jelenthet, ha a családtag valamely harmadik állam állampolgára. Családtagnak a házastárs, illetve a 21. életévét be nem töltött közös gyermek minõsül. Ugyanígy családtagnak tekintik a munkavállaló és házastársa felmenõit és leszármazottait, amennyiben eltartottnak minõsülnek. Ezekben az esetekben õket vízummentesség illeti meg akkor is, ha vízumköteles országból érkeznek. Ugyanígy automatikus a tartózkodási engedély megadása ezeknek a családtagoknak, valamint szabadon vállalhatnak munkát is.
Élet az unión belül

Az uniós csatlakozás mindennapos hatásait bemutató sorozatunkban jövô csütörtökön (augusztus 5-én) arról írunk, milyen hatása volt öt év alatt a valutauniónak és az euró használatának a közösségi piacokra, árakra, a befektetôi környezetre. E héten is várjuk a tervezett témával kapcsolatos kérdéseiket.
 
A családtagok jogosultak mindazon szociális kedvezményekre is, amelyek az adott tagország polgárainak járnak. Így például a házastársak is igénybe vehetik az orvosi ellátásokat, a gyermekeket a helyiekkel azonos feltételekkel járathatják iskolába. Özvegyi nyugdíjra pedig egy másik tagállam részérõl is jogosult a túlélõ házastárs.
Azon családi kapcsolatok esetében, amelyeket csak egyes uniós tagországok ismernek el, a jogosultságok is ezekre az országokra korlátozódnak. Egy dán meleg házaspár nem uniós állampolgár tagja például automatikusan kap tartózkodási engedélyt és vállalhat munkát Belgiumban, mivel mindkét ország elismeri a homoszexuális családi kötelék jogosságát. Ugyanakkor ez a jogosultság már nem mûködne Olaszországban vagy Görögországban, ahol nem engedélyezettek a melegházasságok. A legtöbb nyugat-európai ország valamilyen formában elismeri az azonos nemûek kapcsolatát. Az Európai Parlament májusban kiterjesztette a heteroszexuális házastársaknak járó juttatásokat a meleg párokra is, egy tavaly elfogadott, nem kötelezõ érvényû ajánlás értelmében pedig törvényesen házasságot is köthetnek és gyermeket is örökbe fogadhatnak.
 
Gyükeri Mercédesz, Neumann Ottó,
Vándor Éva