CyberPress.Sopron

(http://www.cyberpress.hu/)

Rovat: Lapszemle

2004. július 30., péntek 15:17


Lapszemle 2004. július 30.

Korrupció a NOB-ban
NOL • Munkatársunktól
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) felkérte etikai bizottságát, hogy vizsgálja ki a 2012-es játékokra beadott pályázatokat elbíráló NOB-testület működését, amellyel szemben egy televíziós riport alapján korrupció gyanúja merült fel.
 

A Times című angol lap úgy tudja, a NOB-on belüli "riadalmat" a BBC tévécsatorna jövő héten adásba kerülő, de előzetesen már megszellőztetett műsora váltotta ki: ebben egy magát londoni üzletembernek kiadó riporter megpróbálta lefizetni - vagyis megvesztegetni - a bizottság több tagját szavazatokért cserébe. A tekintélyes újság információi szerint legalább egy személy hajlandó volt elfogadni a pénzajánlatot.

Már kértük a BBC vezetőit, hogy minden bizonyítékot küldjenek el hozzánk" - mondta a NOB szóvivője.

A 2012-es nyári olimpiára eredetileg kilenc város kandidált, közülük május 19-én a NOB végrehajtó bizottsága - a pályázatokat elbíráló bizottság minősítése alapján - kiválasztott ötöt, Párizst, New Yorkot, Moszkvát, Londont és Madridot. A versenyben maradt városok közül 2005 július 6-án hirdetnek győztest. (MTI)


Terroristacélponttá vált Magyarország? - Biztonságpolitikai szakértők szerint nőtt a veszélyeztetettség
Magyar Nemzet
Iraki, afganisztáni szerepvállalásunk, a titkosszolgálatoknál végrehajtott személycserék és leépítések miatt egyre nagyobb a veszélye annak, hogy Magyarországon is robbantásos merényletet kövessenek el – vélik biztonságpolitikai szakértők. Szerintük Bulgária és Lengyelország megfenyegetése is arra utal, hogy a terroristák célpontja Közép-Európa lett.

Lengyelország és Bulgária megfenyegetése óta biztonságpolitikai szakértők szerint egyre nagyobb a veszélye egy robbantásos merényletnek Magyarországon is, és ezt csak fokozza, hogy az amerikai külügyminiszter az iraki misszió meghosszabbítását kérte hazánktól, miközben gyorsreagálású fegyveres századot küldtünk Afganisztánba.

Tálas Péter közölte: a fenyegetettség azért jelentős a térségben, mert itt korábban nem ismerték a terrorizmus jelenségét, így a rendvédelmi és biztonsági intézmények felkészületlenek és tapasztalatlanok ezen a területen. Ráadásul a volt szocialista országok titkosszolgálatai a rendszerváltás után jelentős átalakuláson és működési válságokon mentek keresztül, amely növeli a bizonytalanságot ezekben az államokban. A biztonságpolitikai szakértő úgy tartja, hogy ez a meggyőződés tükröződik a térség országainak titkosszolgálataival szemben érzékelhető – bár nyíltan soha ki nem mondott – bizalmatlanságban is.

A titkosszolgálatok társszervezeteivel való együttműködés hiányosságairól szerdán a Népszava című kormánylap is beszámolt, megemlítve, hogy információik szerint többek között azért kellett távoznia Czukor Józsefnek, a magyar hírszerzők vezetőjének, mert az Egyesült Államok panaszt tett ellene Medgyessy Péter kormányfőnél. Mint megírtuk, forrásaink szerint a miniszterelnök valóban egy személyben döntött Czukor menesztéséről, de ebben szerepet játszhattak politikai indokok is. A biztonságpolitikai szakértők viszont úgy vélik, hogy súlyos működési zavarokat okozhat a titkosszolgálatoknál, ha a szervezetek felépítésébe, munkájába túlzott mértékben beleszól a politika.
A nemzetközi terrorizmusnak a magyar kormány állításával ellentétben igenis egyik potenciális célpontja Magyarország – jelentette ki Földi László, az Információs Hivatal (IH) egykori műveleti igazgatója egy lakiteleki konferencián.

Ez szerinte összefügg a NATO-tagságunkkal az iraki és afganisztáni szerepvállalásunkkal, de azzal is, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatoknál „nem engednek bizonyos folyamatokat végrehajtani.” Földi szerint az is kiszolgáltatottá teheti Magyarországot, hogy a titkosszolgálatok irányítói ma politikai szempontok szerint támadhatók, és ez zavarokat okozhat a végrehajtó rendszerben, elősegítve a terroristák beépülését.

Tóth András nemzetbiztonsági államtitkár a Magyar Nemzetnek azt állította, hogy nem kapott terrorfenyegetést Magyarország. Az államtitkár szerint az IH főigazgatójának leváltása nem okoz zavarokat a szolgálat működésében, hiszen a hírszerző munka folyamatos, és a hivatal élére kinevezett Zsohár Istvánnak nem jelent majd gondot a terrorcselekmények megakadályozása, mert régóta behatóan foglalkozik ezzel a kérdéssel. Tóth András tévesnek és alaptalannak nevezte a Magyar Nemzet azon állítását, hogy politikai okok is szerepet játszottak az IH vezetőjének leváltásában.

Mint arról a Magyar Nemzet beszámolt, nem kis átalakulás indult meg a katonai titkosszolgálatoknál sem, amikor csaknem 350 embert bocsátottak el ezektől a szervezetektől, és ezzel a katonai felderítés gyakorlatilag megszűnt egyes országok irányába. A honvédelmi tárca szóvivője nem nyilatkozott arról, hogy észlelték-e konkrét jelét terrorfenyegetésnek a katonai felderítők.

Haraszti Gyula



Parányi méretek, nagy veszélyek?
www.magyarhirlap.hu
Még nem tudni, milyen eredményre jutott tegnap az a független bizottság, amely a nanotechnológiának az emberre esetleg káros következményeit igyekezett felmérni. Ez a világ – ma már nyugodtan mondhatjuk, nemcsak tudomány, hanem iparág is – a parányok világa, hiszen egy nanométer a méternek egymilliárdod része.
 
 /A fantáziarajz egy nanorobotot mutat, amely koleszterint távolít el az érfalról /
 
Publicitást akkor kapott a "nanoveszély", amikor Károly herceg, brit trónörökös vette a fáradságot, és maga is felhívta a figyelmet arra, hogy a nanotechnológia termékei nemcsak az emberre, de még a környezetre is veszélyesek lehetnek.
A trónörökös figyelmét ugyanis felkeltették azok a tudományos-fantasztikus regényeknek álcázott munkák, amelyek arról értekeztek, hogy az embert a Földön nem az aszteroidák vagy a földön kívüli lények fenyegetik, hanem a szemmel nem is látható parányok, amelyek leigázhatják a homo sapienst is.
Az egyik leghíresebb – és legközismertebb – hipotézis a "szürke ragacs": a vírusnál is kisebb, önmagukat sokszorosító parányi robotok szállják meg a Földet, a korlátlanul szaporodó lények beterítik egész bolygónkat, és egy hatalmas, undorító szürke masszát csinálnak belőle.
Brit tudósok, műszaki szakemberek ezt már nem nézhették tétlenül. A BBC jelentése szerint a Royal Society és a Royal Academy of Engineering elhatározta, hogy felméri ezt a rohamosan fejlődő kutatási területet Nagy-Britanniában, és esetleg szabályozza is.
A nanotechnológia lényege abban áll, hogy manipulálni lehet az atomot és a molekulákat, ezáltal újféle szerkezetek és új tulajdonságokkal bíró anyagok állíthatók elő. Feltételezhető egyebek között, hogy szabályozni kell bizonyos szuperfinom anyagok gyártását és forgalmazását is.
A nanotechnológia eredményeit már ma is hasznosítják például a kozmetikai iparban vagy olyan úgynevezett kompozitanyagok előállításában, amelyek óriási mértékben javítják az anyag tulajdonságait. Az aggodalom forrása az, hogy ezeknek az anyagoknak az emberre esetleg gyakorolt káros hatását teljesen nem mérték fel. A 2003 júniusában felkért független vizsgálóbizottság feladata az volt, hogy azonosítsa a nanotechnológiának a környezetre, az egészségre és a biztonságra gyakorolt potenciális veszélyeit, de még az etikai és társadalmi következményeit is.
A nanotechnológia hívei állítják, hogy ezekkel az eljárásokkal ugrásszerűen fejlődhet a számítástechnika, az elektronika, az orvostudomány és az energiaipar. Mark Welland professzor, a cambridge-i nanoméretek tudománya laboratóriumának vezetője szerint az emberek leginkább az orvosi diagnosztika hihetetlen fejlődésében látják majd a technológia előnyeit. Valóssággá válhat például az a fantasztikus álom, hogy az emberi testben nanolaboratóriumok, érzékelők a "betegség helyszínén" derítik fel a baj okát, végigutazhatnak érrendszerünkön – a lehetőség határtalan.
A nanotechnológia "okosabbá" is teheti az anyagokat, például olyan ruházatokat lehet általa előállítani, amelyek ellenállnak az időjárásnak, hidegnek, melegnek, víznek. Ha valakinek például melege van, akkor megnyomja ruhájának a gombját, és a hő (vagy hideg) eltávozik. A speciális ablaküveg szabályozza a fényt és önmagát tisztítja; a nanofesték végleg megakadályozza a korróziót, a fényelektromos film áramot termel. Nanogépek szabályozzák a forgalmat és a közlekedési lámpákat, nanoazonosító van az árucikkeken: semmit nem kell kirámolni a bevásárlókosárból, mire az ember a pénztárhoz ér, már csak fizetnie kell.
Ha azonban nanoanyagok kerülnek az arckrémbe, vagy nanoanyagokat lélegzünk be, ezek eljuthatnak testünk olyan részeibe is, ahol súlyos elváltozásokat okoznak. Ezeket viszont még a nem nanoérzékeny (és méretű) eszközeinkkel sem fedezhetjük fel, a sebészek szikéje nem tud nanoanyagokat kioperálni belőlünk – legfeljebb elektronmikroszkóp alatt. A probléma ősrégi: a nanotechnológiát lehet jól vagy rosszul is alkalmazni, jót és kárt egyaránt okozhat. Egyvalamit nem lehet: a nanotechnológia fejlődését megállítani.
 
Fodor György


Csatolt áru
Krónika, Kolozsvár

Minden bizonnyal csak sűrű külföldi programja késleltette a román kormányfőt az Orbán Viktornak címzett válaszlevél megfogalmazásában, amúgy menetrendszerűen érkezett a bukaresti felháborodás a magyar exminiszterelnök tusványosi felszólalására. Ha nagyon akarjuk, egy új elemet is felfedezhetünk az üzenetben, éspedig Orbán európai néppártos identitásának hangsúlyozását. Ez egyrészt diplomatikusan moderáltabb stílusra hangszereli a bukaresti választ, másrészt éppen az európaiság nehezen körvonalazódó dimenzióját veti be az autonómiakérdés besorolásában.
A lényegen persze nem változtatott, az autonómia ügyének élesebb felvetése továbbra is zsigerileg irritálja a román hatalmat, s az ingerültséget alig-alig sikerül palástolni. A tusnádi Orbán-beszéd egyik állítását mindenesetre alátámasztja: aligha van esély arra, hogy a romániai magyarság önrendelkezését a többség toleranciájára számítva lehessen „kitárgyalni”.
Még egyértelműbbé vált a képlet: az európaiság csak a normatív kritériumok teljesítésében számít vezérelvnek Románia számára. Ahol viszont gondolkodásmódbeli változást is feltételez, ott karmukat meresztve ugranak elő a történelmi félelmek. Márpedig az autonómia, a regionalizmus, a közösségek önrendelkezése az európai uniós csatlakozás „csatolt árui”, s senki sem válhat úgy az európai közösség tagjává, hogy – akár egy turkálóban – csak a neki tetsző következményt választja ki magának.
Az autonomista mozgalmat támogató tömegerő koncentrálása mindenképpen a hazai szervezetek feladata és felelőssége. A Năstase-válasz legfontosabb üzenete, hogy a „fű alatti egyezkedések” csak a kérdés jegelését, apró engedményekkel való kiváltását eredményezhetik, ez pedig egyetlen romániai magyar képviseleti csoportnak sem lehet érdeke. Annál inkább az önrendelkezést támogatók szervezeti megjelenítése, hogy egyre kevésbé lehessen izomból leseperni a jelen legfontosabb törekvését, mint néhány radikális kövület idejétmúlt hőzöngését.
Csinta Samu



Elköltöztették az első verespataki sírt
Duna TV
Elköltöztette a verespataki unitárius temető első sírját a völgyben ciántechnológiás aranykitermelésre készülő kanadai-román vegyesvállalat, annak dacára, hogy a hatályos törvények értelmében ezt nem tehetné meg - írja mai számában egy kolozsvári napilap. Néhány hete a román környezetvédelmi miniszter magyar kollégája jelenlétében azt mondta: semmilyen bányaprojekt nincs engedélyezve.


Mindenét eladja a moszlim, csak a zarándokutat teljesíthesse
radio.hu
Egy hithű moszlim, aki Mekkába zarándokol, megkapja a Hadzs címet. Sok nincstelen arab utolsó párnáját is eladja, hogy teljesíthesse az iszlám legszentebb parancsolatát, a mekkai zarándokutat.
 Mint tudjuk, egy hithű moszlim, aki Mekkába zarándokol, megkapja a Hadzs címet. Sok nincstelen arab utolsó párnáját is eladja, hogy teljesíthesse az iszlám legszentebb parancsolatát, a mekkai zarándokutat.
Most az új izraeli turisztikai miniszter, Gidon Ezra (aki a múltban a Moszad egyik igazgatóhelyettese volt) azzal a meglepő tervvel állt elő, hogy a turisztika növelése érdekében vezessék be, hogy minden zsidó, aki Izraelbe jön a zsidó szenthelyeket meglátogatni, valamint keresztény, aki bejárja a Szentföldet – a „zarándok” megtisztelő címét kapja meg, ami megfelelő lesz a moszlim Hadzs címmel. Erről díszes oklevelet is fognak kapni…
Rapcsányi László


Európa lustái: a magyar férfiak
tv2.hu

A magyar férfiak a leglustábbak. Az Európai Unió frissen közölt felmérése szerint szabadidejükben a magyar férfiak tévéznek a legtöbbet, házimunkával gyakorlatilag nem törődnek és a kultúrára is keveset adnak. Kertészkedni azonban szeretnek...

Egy átlagos munkanap végén a magyar férfiaknak több, mint hat és fél órájuk marad lefekvésig. Az Európai Unió kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy mivel töltjük ezt az időt. Jöhet a munka a munka után! Két óra kilenc percet dolgozunk otthon naponta, ez nem rossz eredmény. A számok alapján az európai középmezőnyben vagyunk. Apró szépséghiba, hogy a magyar férfiak az egyéb háztartási munkák körébe sorolták az otthoni tevékenységük nagy részét. Azt viszont nem írja a felmérés, hogy mit jelet az egyéb munka, de rendkívül sok energiát emészthet fel, mert bevásárlásban, főzésben, mosásban és vasalásban is utolsók vagyunk. Naponta egy perc húsz másodpercet mosunk, illetve vasalunk.

Legalább marad időnk a tévézésre és videózásra, naponta kettő óra húsz percet ülünk a készülék előtt. Ebben a kategóriában Európa-bajnokok vagyunk. Igy a szabadidőnk ötvenegy százalékát el is használjuk.

A másik véglet a sport és a kultúra. A felmérés szerint bő negyed órát sportolunk naponta, holott legalább háromszor-négyszer ennyit kellene. Mozira, színházra, koncertre szabadidőnk egy százalékát áldozzuk. Mindkét területen utolsók vagyunk az Unióban.