Rovat: Lapszemle
2004. július 30., péntek 15:17
|
Lapszemle 2004. július 30.
Korrupció a NOB-ban
A Times című angol lap úgy tudja, a NOB-on belüli "riadalmat" a BBC tévécsatorna jövő héten adásba kerülő, de előzetesen már megszellőztetett műsora váltotta ki: ebben egy magát londoni üzletembernek kiadó riporter megpróbálta lefizetni - vagyis megvesztegetni - a bizottság több tagját szavazatokért cserébe. A tekintélyes újság információi szerint legalább egy személy hajlandó volt elfogadni a pénzajánlatot. Már kértük a BBC vezetőit, hogy minden bizonyítékot küldjenek el hozzánk" - mondta a NOB szóvivője. A 2012-es nyári olimpiára eredetileg kilenc város kandidált, közülük május 19-én a NOB végrehajtó bizottsága - a pályázatokat elbíráló bizottság minősítése alapján - kiválasztott ötöt, Párizst, New Yorkot, Moszkvát, Londont és Madridot. A versenyben maradt városok közül 2005 július 6-án hirdetnek győztest. (MTI)
Terroristacélponttá vált Magyarország? - Biztonságpolitikai szakértők
szerint nőtt a veszélyeztetettség
Lengyelország és Bulgária megfenyegetése óta biztonságpolitikai szakértők szerint egyre nagyobb a veszélye egy robbantásos merényletnek Magyarországon is, és ezt csak fokozza, hogy az amerikai külügyminiszter az iraki misszió meghosszabbítását kérte hazánktól, miközben gyorsreagálású fegyveres századot küldtünk Afganisztánba. Tálas Péter közölte: a fenyegetettség azért jelentős a térségben, mert itt korábban nem ismerték a terrorizmus jelenségét, így a rendvédelmi és biztonsági intézmények felkészületlenek és tapasztalatlanok ezen a területen. Ráadásul a volt szocialista országok titkosszolgálatai a rendszerváltás után jelentős átalakuláson és működési válságokon mentek keresztül, amely növeli a bizonytalanságot ezekben az államokban. A biztonságpolitikai szakértő úgy tartja, hogy ez a meggyőződés tükröződik a térség országainak titkosszolgálataival szemben érzékelhető – bár nyíltan soha ki nem mondott – bizalmatlanságban is. A titkosszolgálatok társszervezeteivel való együttműködés hiányosságairól
szerdán a Népszava című kormánylap is beszámolt, megemlítve, hogy információik
szerint többek között azért kellett távoznia Czukor Józsefnek, a magyar
hírszerzők vezetőjének, mert az Egyesült Államok panaszt tett ellene Medgyessy
Péter kormányfőnél. Mint megírtuk, forrásaink szerint a miniszterelnök
valóban egy személyben döntött Czukor menesztéséről, de ebben szerepet
játszhattak politikai indokok is. A biztonságpolitikai szakértők viszont
úgy vélik, hogy súlyos működési zavarokat okozhat a titkosszolgálatoknál,
ha a szervezetek felépítésébe, munkájába túlzott mértékben beleszól a politika.
Ez szerinte összefügg a NATO-tagságunkkal az iraki és afganisztáni szerepvállalásunkkal, de azzal is, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatoknál „nem engednek bizonyos folyamatokat végrehajtani.” Földi szerint az is kiszolgáltatottá teheti Magyarországot, hogy a titkosszolgálatok irányítói ma politikai szempontok szerint támadhatók, és ez zavarokat okozhat a végrehajtó rendszerben, elősegítve a terroristák beépülését. Tóth András nemzetbiztonsági államtitkár a Magyar Nemzetnek azt állította, hogy nem kapott terrorfenyegetést Magyarország. Az államtitkár szerint az IH főigazgatójának leváltása nem okoz zavarokat a szolgálat működésében, hiszen a hírszerző munka folyamatos, és a hivatal élére kinevezett Zsohár Istvánnak nem jelent majd gondot a terrorcselekmények megakadályozása, mert régóta behatóan foglalkozik ezzel a kérdéssel. Tóth András tévesnek és alaptalannak nevezte a Magyar Nemzet azon állítását, hogy politikai okok is szerepet játszottak az IH vezetőjének leváltásában. Mint arról a Magyar Nemzet beszámolt, nem kis átalakulás indult meg a katonai titkosszolgálatoknál sem, amikor csaknem 350 embert bocsátottak el ezektől a szervezetektől, és ezzel a katonai felderítés gyakorlatilag megszűnt egyes országok irányába. A honvédelmi tárca szóvivője nem nyilatkozott arról, hogy észlelték-e konkrét jelét terrorfenyegetésnek a katonai felderítők. Haraszti Gyula
Parányi méretek, nagy veszélyek? www.magyarhirlap.hu Még nem tudni, milyen eredményre jutott tegnap az a független bizottság, amely a nanotechnológiának az emberre esetleg káros következményeit igyekezett felmérni. Ez a világ – ma már nyugodtan mondhatjuk, nemcsak tudomány, hanem iparág is – a parányok világa, hiszen egy nanométer a méternek egymilliárdod része. /A fantáziarajz egy nanorobotot mutat, amely koleszterint távolít el az érfalról / Publicitást akkor kapott a "nanoveszély", amikor Károly herceg, brit trónörökös vette a fáradságot, és maga is felhívta a figyelmet arra, hogy a nanotechnológia termékei nemcsak az emberre, de még a környezetre is veszélyesek lehetnek. A trónörökös figyelmét ugyanis felkeltették azok a tudományos-fantasztikus regényeknek álcázott munkák, amelyek arról értekeztek, hogy az embert a Földön nem az aszteroidák vagy a földön kívüli lények fenyegetik, hanem a szemmel nem is látható parányok, amelyek leigázhatják a homo sapienst is. Az egyik leghíresebb – és legközismertebb – hipotézis a "szürke ragacs": a vírusnál is kisebb, önmagukat sokszorosító parányi robotok szállják meg a Földet, a korlátlanul szaporodó lények beterítik egész bolygónkat, és egy hatalmas, undorító szürke masszát csinálnak belőle. Brit tudósok, műszaki szakemberek ezt már nem nézhették tétlenül. A BBC jelentése szerint a Royal Society és a Royal Academy of Engineering elhatározta, hogy felméri ezt a rohamosan fejlődő kutatási területet Nagy-Britanniában, és esetleg szabályozza is. A nanotechnológia lényege abban áll, hogy manipulálni lehet az atomot és a molekulákat, ezáltal újféle szerkezetek és új tulajdonságokkal bíró anyagok állíthatók elő. Feltételezhető egyebek között, hogy szabályozni kell bizonyos szuperfinom anyagok gyártását és forgalmazását is. A nanotechnológia eredményeit már ma is hasznosítják például a kozmetikai iparban vagy olyan úgynevezett kompozitanyagok előállításában, amelyek óriási mértékben javítják az anyag tulajdonságait. Az aggodalom forrása az, hogy ezeknek az anyagoknak az emberre esetleg gyakorolt káros hatását teljesen nem mérték fel. A 2003 júniusában felkért független vizsgálóbizottság feladata az volt, hogy azonosítsa a nanotechnológiának a környezetre, az egészségre és a biztonságra gyakorolt potenciális veszélyeit, de még az etikai és társadalmi következményeit is. A nanotechnológia hívei állítják, hogy ezekkel az eljárásokkal ugrásszerűen fejlődhet a számítástechnika, az elektronika, az orvostudomány és az energiaipar. Mark Welland professzor, a cambridge-i nanoméretek tudománya laboratóriumának vezetője szerint az emberek leginkább az orvosi diagnosztika hihetetlen fejlődésében látják majd a technológia előnyeit. Valóssággá válhat például az a fantasztikus álom, hogy az emberi testben nanolaboratóriumok, érzékelők a "betegség helyszínén" derítik fel a baj okát, végigutazhatnak érrendszerünkön – a lehetőség határtalan. A nanotechnológia "okosabbá" is teheti az anyagokat, például olyan ruházatokat lehet általa előállítani, amelyek ellenállnak az időjárásnak, hidegnek, melegnek, víznek. Ha valakinek például melege van, akkor megnyomja ruhájának a gombját, és a hő (vagy hideg) eltávozik. A speciális ablaküveg szabályozza a fényt és önmagát tisztítja; a nanofesték végleg megakadályozza a korróziót, a fényelektromos film áramot termel. Nanogépek szabályozzák a forgalmat és a közlekedési lámpákat, nanoazonosító van az árucikkeken: semmit nem kell kirámolni a bevásárlókosárból, mire az ember a pénztárhoz ér, már csak fizetnie kell. Ha azonban nanoanyagok kerülnek az arckrémbe, vagy nanoanyagokat lélegzünk be, ezek eljuthatnak testünk olyan részeibe is, ahol súlyos elváltozásokat okoznak. Ezeket viszont még a nem nanoérzékeny (és méretű) eszközeinkkel sem fedezhetjük fel, a sebészek szikéje nem tud nanoanyagokat kioperálni belőlünk – legfeljebb elektronmikroszkóp alatt. A probléma ősrégi: a nanotechnológiát lehet jól vagy rosszul is alkalmazni, jót és kárt egyaránt okozhat. Egyvalamit nem lehet: a nanotechnológia fejlődését megállítani. Fodor György Csatolt áru Krónika, Kolozsvár Minden bizonnyal csak sűrű külföldi programja késleltette a román kormányfőt
az Orbán Viktornak címzett válaszlevél megfogalmazásában, amúgy menetrendszerűen
érkezett a bukaresti felháborodás a magyar exminiszterelnök tusványosi
felszólalására. Ha nagyon akarjuk, egy új elemet is felfedezhetünk az üzenetben,
éspedig Orbán európai néppártos identitásának hangsúlyozását. Ez egyrészt
diplomatikusan moderáltabb stílusra hangszereli a bukaresti választ, másrészt
éppen az európaiság nehezen körvonalazódó dimenzióját veti be az autonómiakérdés
besorolásában.
Elköltöztették az első verespataki sírt Duna TV Elköltöztette a verespataki unitárius temető első sírját a völgyben ciántechnológiás aranykitermelésre készülő kanadai-román vegyesvállalat, annak dacára, hogy a hatályos törvények értelmében ezt nem tehetné meg - írja mai számában egy kolozsvári napilap. Néhány hete a román környezetvédelmi miniszter magyar kollégája jelenlétében azt mondta: semmilyen bányaprojekt nincs engedélyezve. Mindenét eladja a moszlim, csak a zarándokutat teljesíthesse radio.hu Egy hithű moszlim, aki Mekkába zarándokol, megkapja a Hadzs címet. Sok nincstelen arab utolsó párnáját is eladja, hogy teljesíthesse az iszlám legszentebb parancsolatát, a mekkai zarándokutat. Mint tudjuk, egy hithű moszlim, aki Mekkába zarándokol, megkapja a Hadzs címet. Sok nincstelen arab utolsó párnáját is eladja, hogy teljesíthesse az iszlám legszentebb parancsolatát, a mekkai zarándokutat. Most az új izraeli turisztikai miniszter, Gidon Ezra (aki a múltban a Moszad egyik igazgatóhelyettese volt) azzal a meglepő tervvel állt elő, hogy a turisztika növelése érdekében vezessék be, hogy minden zsidó, aki Izraelbe jön a zsidó szenthelyeket meglátogatni, valamint keresztény, aki bejárja a Szentföldet – a „zarándok” megtisztelő címét kapja meg, ami megfelelő lesz a moszlim Hadzs címmel. Erről díszes oklevelet is fognak kapni… Rapcsányi László Európa lustái: a magyar férfiak tv2.hu A magyar férfiak a leglustábbak. Az Európai Unió frissen közölt felmérése szerint szabadidejükben a magyar férfiak tévéznek a legtöbbet, házimunkával gyakorlatilag nem törődnek és a kultúrára is keveset adnak. Kertészkedni azonban szeretnek... Egy átlagos munkanap végén a magyar férfiaknak több, mint hat és fél órájuk marad lefekvésig. Az Európai Unió kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy mivel töltjük ezt az időt. Jöhet a munka a munka után! Két óra kilenc percet dolgozunk otthon naponta, ez nem rossz eredmény. A számok alapján az európai középmezőnyben vagyunk. Apró szépséghiba, hogy a magyar férfiak az egyéb háztartási munkák körébe sorolták az otthoni tevékenységük nagy részét. Azt viszont nem írja a felmérés, hogy mit jelet az egyéb munka, de rendkívül sok energiát emészthet fel, mert bevásárlásban, főzésben, mosásban és vasalásban is utolsók vagyunk. Naponta egy perc húsz másodpercet mosunk, illetve vasalunk. Legalább marad időnk a tévézésre és videózásra, naponta kettő óra húsz percet ülünk a készülék előtt. Ebben a kategóriában Európa-bajnokok vagyunk. Igy a szabadidőnk ötvenegy százalékát el is használjuk. A másik véglet a sport és a kultúra. A felmérés szerint bő negyed órát sportolunk naponta, holott legalább háromszor-négyszer ennyit kellene. Mozira, színházra, koncertre szabadidőnk egy százalékát áldozzuk. Mindkét területen utolsók vagyunk az Unióban. |