CyberPress.Sopron

(http://www.cyberpress.hu/)

Rovat: Lapszemle

2004. augusztus 10., kedd 16:49


Lapszemle 2004. augusztus 10.

Óriási az érdeklődés az olimpia honlapja iránt
www.mti.hu

Óriási az érdeklődés az athéni olimpia internetes honlapja, az Athens2004.com iránt, amelyen augusztus első hetében 1,042 millió felhasználótól összesen 1,265 millió kattintást regisztráltak. A világháló sportért rajongó látogatói valószínűleg felveszik a kedvencek közé ezt a címet, hiszen a következő három hétben rengeteg hasznos információhoz juthatnak rajta: a lap mintegy 40 ezer oldalon közöl érdekességeket, adatokat, eredményeket és élő közvetítést az ötkarikás játékokról.

A honlap zökkenőmentes működéséért több mint százan felelnek. A szervezők szerint az olimpia ideje alatt az Athens2004.com-ra naponta legalább 450 ezren fognak rákattintani, s ha ez valóra válik, akkor ez lesz minden idők leglátogatottabb olyan honlapja, amely egyetlen eseményhez kötődik. (MTI)



Perrel fenyegetik az Országos Atomenergia Hivatalt
Népszabadság • Bihari László
Hazai civilszervezetek pert helyeztek kilátásba amiatt, mert szerintük az Országos Atomenergia Hivatal törvényt és nemzetközi egyezményt sértő módon titkolja, milyen kockázatokkal jár a balesetet szenvedett kettes blokk újraindítása.

Zöldszervezetek ma bejelentették, hogy hivatalos formában kérik az Országos Atomenergia Hivataltól azokat a szakvéleményeket, amelyek alapján engedélyezték a Paksi Atomerőmű balesetet szenvedett kettes blokkjának újraindítását, és ha a hivatal nem tesz ennek eleget, pert indítanak.

Nem lehet tudni, hogy a tavalyi baleset idején az atomerőmű kettes blokkján mennyi radioaktív szennyezés rakódott le - állítja az Energia Klub ügyvivője. Ámon Ada emlékeztetett rá, hogy a kazettáiból kihullott három és fél tonna uránium sokáig ugyanabban a víztérben volt, amelyben a jelenleg indításra váró reaktor, s ez jelentős kockázat.

Üzleti titok

Az újraindítás kockázatait elemző szakvéleményeket azonban az Energia Klub és a Greenpeace Magyarország eddig nem ismerhette meg: az Országos Atomenergia Hivatal indoklása szerint a Paksi Atomerőmű úgy rendelkezett, hogy bizonyos tanulmányokat nem hozhatnak nyilvánosságra, mert ez szerzői jogokat illetve üzleti érdekeket sértene - mondták el a zöldszervezetek mai, közös sajtótájékoztatójukon.

A Társaság a Szabadságjogokért álláspontja szerint hazai törvényeket és nemzetközi egyezményt sért ez az eljárás. Schiffer András, a szervezet ügyvivője állítja: a Polgári törvénykönyv 81. szakasz harmadik bekezdése szerint nem minősíthető üzleti titoknak az, aminek a megismerhetőségét a törvény közérdekből elrendeli. Ráadásul - érvelt Schiffer a sajtótájékoztatón - hazánk három éve törvénybe iktatta az úgynevezett Aarhusi Egyezmény rendelkezéseit, amely meghatározza, hogy környezetvédelmi ügyekben milyen információkhoz férhet hozzá a nyilvánosság.

Balesetek egymás után

A gyömrői gázszivárgás, a dorogi vízmérgezés, a törökbálinti gyárrobbanás, valamint a paksi és a japán atomerőmű-baleset mind azt jelzik, hogy a veszélyes ipari tevékenység ügyében nem lehet mindig respektálni az üzleti érdekeket - vélekedik a Védegylet. Jávor Benedek, az egyesület szóvivője a tavalyi paksi balesetre hivatkozva felhívta a figyelmet, hogy az erőmű felügyeletét ellátó hatóság mellett a balestek megelőzéséhez szükséges a nyilvánosság szerepe.

A hazai törvények ezt már lehetővé teszik, a gyakorlat azonban inkább olyan, mint a zengői lokátor esetében, amikor egy környezetszennyező beruházást titkolódzva készítettek elő - mondta Jávor.

A paksi kettes blokk újraindítását nem tudjuk megakadályozni, de azt igen, hogy a hatóságok ne tekintsék partnernak a társadalmat" - mondta Ámon Ada. Ezzel kapcsolatban a NOL-nak elmondta, hogy a dr. Lux Iván, az OAH Nukleáris Biztonsági Igazgatóságának vezetője többször jelezte: nem érti, a civileknek miért kellene megismerniük a kért szakvéleményeket.

Fichtinger Gyula, az OAH Nukleáris Biztonsági Igazgatóság főosztályvezetője a NOL érdeklődésre közölte: meg fogják vizsgálni azokat a törvényhelyeket, amelyekre a civil szervezetek hivatkoznak, és amennyiben helyes a zöldszervezetek érvelése, nyilvánosságra fogják hozni a tanulmányokat.

A Paksi Atomerőmű szóvivője, Mittler István viszont azt mondta a NOL-nak, hogy álláspontjuk változatlan, ráadásul jogászi vélemény alapján állítják, a kockázatokról szóló elemzések nem nyilvánosak.



Balassi Bálint Huszton is harcolt
MNO

Kákonyi Péter
Az Együtt című lap (a Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportjának folyóirata) új számában cikket közöl Balassi Bálint Huszton címmel. Nagy reneszánsz költőnk életének ez a „kárpátaljai vonatkozása” alig ismert. A cikket közösen író Gortvay Erzsébet és Szöllősy Tibor ismerteti, hogyan került a poéta a Kölcsey verséből ismert „bús düledékű romvár” alatt húzódó településre, s milyen körülmények között töltött itt bő esztendőt.

1566-ban János Zsigmond királyunk megbetegedett, s végrendeletében egy főnemesi csoportra – Bekes Gáspárra, Csáky Mihályra és Hagymássy Kristófra – hagyta Huszt és Fogaras várát. A rendek látszólag beletörődtek a döntésbe, ám az 1571-ben megválasztott erdélyi fejedelem, Báthori István utasította a három nemest, hogy mondjanak le a nevezetes várak birtoklásának jogáról. A következő esztendőben Hagymássy a várat valóban átadta a fejedelemnek, Bekes azonban erre nem volt hajlandó, és a Habsburg Miksa császár pártfogásával hadra kelt az „áruló” Hagymássy, illetve új pártfogója, Báthori fejedelem ellen.
Balassi János, a költő apja ekkor úgy gondolta, hogy némiképp megtépázott hitelét helyreállíthatja a bécsi udvar előtt, és fiát, „a húszesztendős, deli daliává serdült Bálintot elküldte egy kisebb csapattal Bekes Gáspár megsegítésére”. A kis sereget az elvileg vele szövetséges, azaz Bekes-párti Korniss Gáspár „tévedésből” megtámadta és lekaszabolta. A poéta is alig tudott a bizarr ütközetből megmenekülni. Az időközben előkerült Hagymássy fogatta el és vitette Husztra. Az ifjú poéta fogoly volt, ám nem bántak vele rosszul. A legenda úgy tudja, hogy a lánglelkű költőt – akinek a fejét buzogánycsapás érte – maga a várúrnő, Hagymássyné Sanyiki Krisztina ápolgatta. Benne vélik egyes kutatók Balassi korai szerelmi poézisének múzsáját felismerni.

Akárhogyan történt, tény, hogy a költő első ismert versei ebből az időszakból valók. „Költői pályájának kezdeti évtizedéből huszonhét szerelmes verse maradt ránk. Közülük háromról feltételezik, hogy Hagymássy Kristófné ihlette. Valóban úgy tűnik, mintha az ő keze volna azé az „erdéli Asszonyé”, akiről azonos című versében Balassi így énekel: „Ha szinte érdemem / nincs is arra nekem, / hogy ő engem szeressen, / csak áldott kezével, / mint szép ereklyével, / engem mint kórt illessen…” – idézi emlékezetünkbe a poéta „reneszánsz udvarló- versét” Gortvay Erzsébet és Szöllősy Tibor.



Meghalt King Kong 'szerelme'
www.magyarhirlap.hu
Fotó:  Filmtörténeti pillanat /

Fay Wray 96 éves korában hunyt el New York-i otthonában. Ő játszotta többek közt azt a nőt, akit az óriás majom elrabol az 1933-as King Kong című amerikai moziban.

Wray élete során közel 100 filmben játszott. A kanadai születésű nő akkor került Hollywoodba, mikor szülei elváltak és anyjával Los Angeles-be költöztek.

A Kong Kong forgatásakor még nem sejtette, hogy színésznőként éppen az óriás majom oldalán eljátszott szerepe hozza majd meg a halhatatlanságot számára. Áprilisban az angol Empire magazin éppen King Kong-ot választotta minden idők legrémísztőbb moziszörnyetegének.

A színésznő háromszor házasodott meg. Első házasságából egy gyermeke, míg a másodikból két gyermeke született.  BBC



Állami kitüntetés a Napkeltének?
www.magyarhirlap.hu

A Napkelte című műsor szerkesztőségét is javasolta a kormányfő a legnagyobb állami ünnepen, augusztus 20-án kiosztandó állami kitüntetésre előterjesztettek listájára - értesült a Magyar Hírlap.

A köztársasági elnök ez évben is számos magasrangú kitüntetést ad át augusztus 20-án. Lapunk úgy tudja, a díjazottak listáján szerepel az idén fennállásának 15. évfordulóját ünneplő Napkelte szerkesztősége is. Mivel a névsor egyelőre nem nyilvános a Kormányszóvivői Iroda sajtóosztályán nem kívánták kommentálni lapunk értesülését. A Köztársasági Elnöki Hivatal Központi Titkárságának vezetője, Szentgyörgyi András azonban lapunknak azt mondta, hogy az államfőhöz valóban érkezett kormányfői javaslat a Napkelte szerkesztőségének állami kitüntetésére, de Mádl Ferenc még nem tudott foglalkozni a javaslattal. Szentgyörgyi hozzátette azt is, hogy az elismerést nem augusztus 20-án nyújtanák át a Napkelte stábjának.

Lapunk ezzel ellentétben úgy tudja, Medgyessy - aki személyesen ajánlotta a szerkesztőséget - azon van, hogy a kitüntetésre javasolt napkeltéseket mindenképpen ekkor jutalmazzák. Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) számos alkalommal hozott szankciót amiatt, mert a Napkelte megsértette a médiatörvényt.
Augusztus 20-án a Magyar Köztársaság Érdemrendjét a Nagykereszttel, a Középkeresztet a Csillagokkal, a Középkeresztet, a Tisztikeresztet, a Lovagkeresztet és a Magyar Köztársaság arany, ezüst és bronz érdemkeresztjeit nyújtják át. Az érdemrenddel kitüntett személyekre a miniszterelnök, míg az érdemkeresztek leendő birtokosaira a miniszterek tehetnek javaslatot. A jelölteket a kormány jóváhagyása után terjesztik az adományozó államfőhöz. Az érdemkereszetek odaítéléséről egy, a kancelláriaminiszter által vezett grémium, a belügyi, a külügyi, a gazdasági, a kulturális, az oktatási és a honvédelmi tárca vezetőiből álló kitüntetési bizottság tesz ajánlást a kormányfőnek, aki felterjeszti a köztársasági elnöknek. A díjazottak pénzt nem kapnak a kitüntetéshez.

A listán szereplő személyek közül mind a kormányfő, mind az államfő elutasíthatja azt, aki szerinte mégsem érdemes a kitüntetésre. Erre 2002-ben volt legutoljára példa, ekkor Mádl Ferenc utasította el a miniszterelnök Horn Gyula kitüntesére vonatkozó javaslatát.
Emlékezetes, hogy a Medgyessy-kabinetet számos bírálat érte amiatt, hogy kormányzásának harmadik hónapjában saját klientúrájának osztogatta a legnagyobb állami kitüntetéseket. Így jutottak elismeréshez a baloldali pártrendezvények törzsvenjégei, a Heti hetes tagjai, az Újságíróklub tagjai és számos közismerten baloldali újságíró, például Bolgár György és Mészáros Tamás. Most pedig a Napkelte lehet a soros.
Értesülésünk szerint Medgyessy döntésének hátterében az áll, hogy a Napkeltét azért jutalmazná, mert a kormány tagjait olyan sokszor látták vendégül a reggeli műsorban. Gyárfás Tamás a Napkelte tulajdonos-producere lapunknak azt mondta, egyelőre nem értesült az elismerésről.
 
Herczeg Dóra



Újabb parcellák a Holdon
MTV

Több tíz hektár területet vásárolt a Holdon néhány száz tehetős román egy bukaresti vállalkozó közvetítésével - írta keddi számában az Adevarul napilap.

A jómódú románok hektáronként 73 centért vásárolták a területet Adrian Draghici közvetítésével, aki néhány évvel ezelőtt vette fel a kapcsolatot Denis Hope amerikai üzletemberrel, aki azt állítja magáról, hogy ő az egész Naprendszer tulajdonosa.

Dennis Hope azt mondja, hogy az ENSZ által 1967-ben elfogadott világűr-egyezmény egyik joghézagát kihasználva még a nyolcvanas években szerezte meg a Hold-beli terepet, amelyet később parcellázott, s a Hold mellett a Marson és a Vénuszon is kínál telket.

Korábbi lapbeszámolók szerint állítólag már háromszázezer személy - közöttük négyszáz magyar - mondott igent az Egyesült Államok-beli Denis Hope Holdbolt - nevű világméretű ügynöki hálózatának internetes ajánlatára.

Nemrégiben például az Észak-Rajna-Vesztfália tartományban lévő Sauerland polgárai írtak az amerikai elnöknek, és kérték: ha az űrprogram keretében az asztronauták a Holdra szállnak, kíméljék az ő birtokaikat, amelyeket három éve vettek meg Hope-tól.



Boszorkányos falu
http://www.168ora.hu
 Horváth Júlia Borbála
 
Boszorkányok márpedig nincsenek - jelentette ki Könyves Kálmán majd' ezer éve. Boszorkányok márpedig vannak - állítják határozottan egy észak-magyarországi falucskában, Mátrakövesden 2004-ben. Mindjárt öt darab is. Sajnos együtt kell élni velük évtizedek óta. Ki tudja, meddig, mert átadják tudományukat lányaiknak. Leginkább hatvan fölöttiek a boszorkányok, addigra érnek be. És vannak még valamik, ők meg abajgatják a népet. Főleg éjfélkor. Béka képében. A falu és a szereplők nevét a boszorkányok félrevezetésére meg kellett változtatnunk. Név, cím, söprű a szerkesztőségben.
 
Boszorkányt látni nem könynyű, mert rejtőzködnek erősen, aztán egyszer csak megjelennek. De legtöbbször utólag derül ki, hogy járt a házban, a rontás hatása csak később jelentkezik. Márpedig jelentkezik, kitartóan és folyamatosan egyre több nehézség jön az emberre és a környezetére. A Mátraalján e téma egyik legnagyobb szakértője a Balla Margitka. Ehhez minden adottsága megvan, rálátással a négyes útkereszteződésre lakik, ahol ezek táncoltak. Sajnos nem a saját szemével látta a negyven évvel ezelőtti eseményt, de mégis ott volt a közelben, ennyi már éppen elegendő. Úgy jelenik meg előtte, mintha csak tegnap lett volna.

A Főtéren három nő táncol, poros a lábuk, kóc a hajuk, soha senki nem látta még őket errefelé. Arra megy egy asszony. Berántják maguk mellé. Az húzódna, hogy sietnie kell estére a bányába dolgozni, de emezek csak erőltetik, pedig nem szól zene, se ének, pörögnek körbe, nem érdekli őket, ki látja, csak a kakasszó csitítja, eltűnnek nyomban. Szegény asszony meg áll, azt se tudja, mi lett vele, a csillék megrakodva kocognak, hajnalodik. Hazaindul. Útközben benéz a sógornőjéhez, tán elmeséli neki, mi történt vele az éjjel. Az rögtön fölébred, amint meghallja, hiszen őt is háborgatták valamikor.

Sok van ezekből errefelé. Dehogy öt, hét darab - már boszorkányból -, bár kettő most halt meg, az egyik kilencvennyolc éves korában, a másik is öreg volt már. De van kettő új - ráadásul férfi - köztük, úgyhogy megint hét a boszorkány a faluban. Nagyon nehéz ellenük tenni, ránéznek valakire, és már készen is van. A szakácsnőt az óvodából úgy levágták a földre, hogy annak megfeketedett a térde, az orvos azt mondta, ilyen sebet ő még nem látott! Nem is bírta meggyógyítani. De még ennél többet tud a Kozák Annuska.

 
Már ahogy megszületett, az is egy kész bizonyítási eljárás. Hét hónapra hetvenhét dekával, csoda, hogy életben maradt. Bárki megmondhatja itt a faluban. Szerencsére neki észnél volt a családja, rontásra is van ellenszer.

Éjfélkor a temetőben erre hatásos füvet kell szedni, otthon sűrű főzetet forrázni belőle, háromszor megfürdetni benne az újszülöttet, a vizet elvinni a temetőbe, és ugyanazon a helyen visszakézből kiönteni. Persze ezt is éjfélkor és háromszor, különben az egész nem ér semmit. Ezután célszerű a csecsemő karjára piros szalagot kötni, távol tartja a gonoszt, aki nem hagyja éjjelente aludni szegénykét. Csak bőgeti, hogy megfájdul a hasa belé, vörös az arca, még beszakad a tüdeje. Hiába mondta az a boszorkányfajzat, hogy ne sétáltassák az utca bal oldalán, mert rossz vége lesz. Hát most itt van.

A Kozák Annusnak ilyenformán nem lett vége, most úgy ötven körül jár, de nagyon tudja, hogyan védekezzen a rontók ellen.

Az utcára lépni fokhagyma nélkül nem tanácsos, még a templomban is helyes, ha van néhány girizd a zsebben. Minden évben, vízkeresztkor csinálnak egy nagy hordóval szenteltvizet, az egész falu vihet belőle, osszák be jövőig. Akinek minden napja úgy kezdődik, hogy a szobában széthinti a sarkokba, annál hamar elfogy, de ezt csak akkor kell, ha a kulcslyuk elé állított söprű már nem segít. Minden ajtóhoz tanácsos tenni, a kettes elé különösen, azt a helyet szeretik a legjobban. Ja, és a tömjénfüstölés. Hozzávalót a templomból lehet szerezni, mindig van kis fölösleg. Azt nagyon utálják.

Mostanában a Marika nénire fordult a lecke, őt abajgatják. Éjfélkor csöngetnek a kapuján, aztán sehol senki, amikor meg visszamegy, mintha két kristálypoharat koccintanának össze. Bár ez régen gyakrabban előfordult, amikor a férje még dolgozott, éjjeliőr volt - márhogy a kommunista rendszerben, előtte pedig kulák az egész család. Na és a béka! Hatalmas varangy. Azt a Marika múltkor úgy, de úgy elverte! De a tavaszon nem megjelent újból? De kapott megint! Az egyetlen jó, amikor belemegy a tévébe a focimeccs idején. Az oldalán jelez, hogy ott van. A Teri néni lánya, a Cili azt mondta, kinéznek bizonyos házat, azzal foglalkoznak, onnan meg mennek át a másikra. Olyankor már az egész falura vonatkozik, nem játék az! Persze erre is van magyarázat. A Bibliából ki lehet olvasni, éjszakánként, amikor nem hagy aludni a zörgésével, hogy ezeket is a Jóisten teremtette, hogy Jézus Krisztust bújtassák, és addig a többiek szemére homályosságot küldjenek. Csak hát a munkájuk letelte után itt maradtak azóta is. Mindig foglalkozni kell valamivel az embernek.

 
Jobb ezeket a boszorkányokat nagy ívben elkerülni, csak ugye itt élnek közöttünk, neveket nem mondunk, kellemetlen lenne, ilyen kis faluban pláne, de itt lakik a kanyar után a hatodik házban a Lóri néni, nem tőlem tudják. Nem tanácsos odamenni, nem enged az be senkit. Olyan különösek ezek, egészséges, mint a makk mindegyik, s csak rontják a többieket. Még fokhagymát sem érdemes vinni, megérzi az illatát, úgy meg hatástalan. Belépés előtt okos keresztet venni, de ne lássa, akkor nem használ.

A Lóri néni háza takaros, muskátlis porta, bizonyára belül tartja a pókhálókat, idekint is persze csak a tarka-cirmos macskái tartózkodnak. Ebéd utáni fülledtség a tornácon. Söprű van kikötve azért az ajtó mellett (valószínűleg többfunkciós), de olyan nyugodt, modern felfogásban, félrevezetésként egy lapát mellette. Roppant gyanús.

Mit akarnak tőle? Beteg, fekszik - mondja a férje, amikor ajtót nyit. - Nincs semmi látnivaló rajta. Menjenek szépen, keressenek maguknak fess fiatalembereket, az izgalmasabb, mint itt érdeklődni.

Nyekken a zsanér, az árokparton gödör keletkezik a láb alá, amikor az ellép a kapuból, máris megjelenik a szembeszomszéd, a Lali bácsi.

Dehogy beteg a Lóri! Az előbb járkált kint, láttam. Én csak tudom, egyszerre születtünk, ugyanabban évben. Jóképű nő még most is, van tartása. Nem mondom, hogy nem udvaroltam neki annak idején. Az aztán véletlenül sem kötött olyan kendőt, mint a többiek. A téeszben dolgozott egy darabig, aztán itthon maradt, olyan urasan. Igaza volt, én mondom, igaza.

Ja, hát a szerelmi rontások a legveszélyesebbek! Elborítják a legény gondolkodását, sokszor egész életére. A Cili nagyapját is az egyik boszorkány nagyon szerette volna magának, de hát akkor már össze volt bútorozva a nagyanyjával a Cilinek, ezért a boszorka megrontotta a teheneket. Nem adtak tejet az istennek se ezután. Úgy kellett a Tudósért, az András bácsiért szalajtani. Ő szokta levenni az átkokat, szegény már meghalt azóta. Itt maradtunk egyedül, más nem tud segíteni senki ezeken a dolgokon. A harangozó Feri bácsi viszont tudna mesélni, aki a dokumentumfilmeseket kísérgette, operatőr is volt velük. Azok mindent pontosan fölvettek.

Feri bácsiéknál a harangozás családi hagyomány, mondhatni mesterség, de szív is kell hozzá, nem lehet csak úgy belekongatni a vakvilágba. Korábban a felesége is csinálta, aztán a Feri bácsira maradt. Ma sok a dolga, fél négykor temetik az Imrus unokatestvérét, időben kell kiérni a temetőbe, a család már ott van, eljön az egész falu boszorkányostul. Feri bácsi fölgyűri az ingujjat, először szelíden megmozgatja a kötelet, diszkréten jelez a harangnak, hogy munka következik. Aztán megy minden a begyakorolt útján, az utolsó hangokat magától játssza, most már beszélgetni is lehet.

A Lóri? Ezt beszélik róla? A Lóriról? Hiszen az az unokanagybátyám felesége! Tegnap találkoztam vele a lelkigyakorlaton. Fineszes nő, rámenősebb talán, szóval vagányabb a többinél. Mindig is kilógott a sorból, szeretett megjelenni. A lánya lagziján is - most Egerben tanul - becsületes volt minden. Gyerekkorunkban, amikor mentünk vadalni, csipkézni, mondták, hogy megnyomott a boszorkány... de sose látni, mert azonnal átváltozik. Ha három-négy asszony együtt van öt percig, már kész a pletyka. A Lórival soha nem beszéltünk ilyesmiről, összejárunk úgy családilag. Szereti megsimítani az embereket, ezek meg azt tartják, rendes nő nem ér hozzá másokhoz.

Bár olyan különös volt a pillantása a minap!